Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

4 1989. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ Erinek a nyárnak már csengettek Nem vonzó az értelmiségi pálya f, Még egy fejes a strand hűsítő vizébe — ha jó idő ^ van. Még egy kiadós esti séta valahol, árnyas fasorok ^ alatt. Egy izgalmas fejelcparti vagy tollaslabda-mérkő- / zés. Aztán indul a vonat. Integet a vidéki rokon, a | nagymama. Viszontlátásra a téli szünetig! Az iskola falait legtöbb helyen frissen meszelték. A csengőket már kipróbálták. Berregnek vagy csilingel- -í nek, teljesen mindegy. Az órakezdés idejét jelzik ha­li marosan. Pest megyében 111 ezer 600 általános iskolás — közülük 11 ezer 724 első osztályos — kez­di meg néhány nap múlva idei tanulmányait. A számok beszélnek. Sokatmondó adat az is, hogy az idén végzett fiataloknak csak három és fél százaléka nem tanul tovább. A középfokú oktatásban 24 ezren vesznek részt. Az már más kérdés, hogy nem minden gyerek került pont arra a pá­lyára, amelyikre szeretett vol­na. íróasztal helyett A Pest Megyei Tanács mű­velődési és sportosztályán Oberczán József osztályveze­tő-helyettes, Lovász Márta csoportvezető és Solymosi Sándor, a Pedagógusok Szak- szervezete megyei titkára te­kintette át a minap a tanév­kezdés idei helyzetét. Solymo­si Sándor kérte, írjuk meg a névváltozást is, ami kifeje­zi a náluk zajló szervezeti és tartalmi változásokat. A peda­gógustársadalom érdekvédel­mi képviselői újabban: Peda­gógusok Szakszervezete Alap­szervezeti Titkárok Tanácsa néven szerepelnek a közélet­ben. Oberczán József a beszélge­tés alkalmával még csak a gyorsjelentések adataival szol­gálhat. Ám nagyjából így is pontos az a kép, amely sze­rint nagy érdeklődés volt a négyéves óvónői, valamint a kereskedelmi szakközépiskola iránt. Viszonylag kevesebben igyekeztek mezőgazdasági és ipari szakiskolákba kerülni. Viszont 1793 fiatal jelentkezett szakmunkásképzőbe, akik kö­zül 1550-et vettek fel. A leg­népszerűbbek jelenleg a gép­gyártó és a' karbantartó szak­mák, valamint az autószere­lőké. Meglepően nagy volt az érdeklődés a ruhaipar iránt, ahová az 580 jelentkező közül csak 311-en tudtak elhelyez­kedni. Nem arról van szó, mintha nem kellene az után­pótlás. Csupán az ellentmon­dás feloldatlan, amely sze­rint még mindig kevés a kép­zéssel foglalkozó vállalat. In­kább a már végzett szakem­bereket várják. A vendéglá­tóipar ugyancsak népszerű a fiatalok körében. Míg korábban a gimnáziu­mok befogadóképességével voltak az oktatásügynek gond­jai, most változott a helyzet. Mi lesz az értelmiség után­pótlásával? Kénytelenek így feltenni a kérdést, mivel ez az iskolatípus készíti fel legala­posabban az egyetemekre, fő­iskolákra indulókat. Csakhogy mióta csökkent az általános műveltség értéke, az értelmi­ségi pályák tekintélye, meg­becsülése, azóta évről évre ke­vesebb diák akar gimnázium­ba járni. Az idén végzett nyolcadikosoknak csak a 13,8 százaléka tartozik ebbe a cso­portba. De Monoron,-Dabason, Nagykátán ennél még rosz- szabb az arány. Szűkebb pát­riánkban 25 százalék lenne az optimális, de ezt az ezredfor­dulóig sem lehet elérni. A tendenciát megyei keretek közt képtelenség megváltoz­tatni. Közrejátszanak ebben az ötvenes, hatvanas években az agglomerációs övezetbe vándoroltak igényei, szokásai és értékrendjük. Ez utóbbi most a gyors és az értelmisé­gi pályáknál jobb keresethez jutást, a szakmaválasztást ösztönzi. Galgagyörk Is önálló Nyikorgó padok, túlzsúfolt tantermek, két műszakos ok­tatás. Mindez nem ismeretlen iskoláinkban, ahol a tájékoz­tatók szerint ebben az évben némileg javult már a hely­zet. Az idén talán az általános iskolások 11 százaléka fog majd váltott műszakban ta­nulni. Lovász Márta számí­Nemzetközi környezetvédel­mi fotópályázatot hirdetett meg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Magyar Reklámszövetség több Szolnok megyei rendező­vel közösen. A pályázat célja, hogy a fotóművészet eszközei­vel bemutassák az ember és környezetének kapcsolatát, a környezet megóvása érdekében kifejtett tevékenységet. A pá­lyázaton részt vehetnek ama­tőr és hivatásos fotósok bár­honnan a világból maximum négy-négy fekete-fehér és szí­nes képet, illetve négy színes diát küldhetnek be. A pályá­zati anyagoknak 1990. március 10-ig kell beérkezniük a szol­noki Jászkun Fotóklubhoz. A tása szerint viszont ez még mindig 12 ezer gyerek helyze­tét befolyásolja. A javulás összefügg azzal, hogy a de­mográfiai hullám az alapok­tatás területét elhagyva, most a középiskolásokhoz ért. Bár a körzetesítést a megye má­sokhoz képest nem vitte túl­zásba, ahol lehet, megszünte­tik. Az idén visszakapta ön­álló általános iskoláját töb­bek között az Ácsai Közös Tanácshoz tartozó Galgagyörk is. Kimondottan a szakma kö­vetelményei szerint épült az ebben a tanévben nyitó ceg­lédi kereskedelmi és vendég­látóipari szakközépiskola. Ke- repestarcsa ezután az egész­ségügyi, középfokú oktatás gondjain tud enyhíteni. Daba­son és Nagykátán kényelme­sebb körülmények között ta­nulhatnak a középiskolások, több tanterem várja a kisis­kolásokat Domonyban. Ingyen tankönyvek * Véget ért az oktatásügy di­lemmája arról is: kit, hogyan segítsenek tankönyvekkel. Az országosan kialakított elvek szerint az első osztályosok ki­vétel nélkül ingyen jutnak hozzá. Másodiktól a nyolca­dikig a szociális helyzetet mérlegelik. Az előbbire 1 millió 98 ezer, a többiekére 2 millió 700 ezer forintot kapott Pest megye a központi alap­ból. Még két számadat: a nyári karbantartásokra 200 millió forintot költöttek össze­sen falvainkban és városaink­ban. Ehhez a szülők 17 millió forint társadalmi munkával járultak hozzá. beérkezett műveket öttagú nemzetközi zsűri értékeli. A ki­állításra méltó alkotásokat 1990. június 5-én Szolnokon te­szik közszemlére, s ekkor kerül sor az eredményhirdetése is. A legjobb fotósok a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetségnek (FIAP) arany-, ezüst- és bronz­érmét, továbbá a Magyar Fo­tóművész Szövetség és más rendezők különdíjait kapják elismerésül. í A pedagógus-szakszervezetek ? Pest megyei titkárai, akik szám j szerint ötvenegyen vannak, j augusztus 23-án ülést tartottak, y Ennek egyetlen napirendi pont- í ja volt: hol tart az országos Z bérfejlesztés megvalósítása Pest z megyében? Kovács T. István Ember es környezeté Fotóművészét­Piac is volt Gorsiumban A Tác melletti római város, hajdani katonai erősség, Gor- sium egykori piacterét tárták fel a település maradványait kutató régészek. A II—III. századi vásárok színtere a Sár­víz partján volt, s hatalmas kapun át lehetett megközelíte­ni; e bejárat pilléroszlopainak az alapjait megtalálták a ku­tatók. Az idei — immár a har­minckettedik — feltárási idény során a nyugati városfalat, az V századi temetőt, s annak sírjait, valamint a 2. katonai tábor maradványait kutatják a régészek. A feltárás eredmé­nyei egyértelműen igazolták, hogy a városban még az V. szá­zadban is élt római lakosság. A Gorsiumban több mint há­rom évtizede tartó ásatások során eddig mintegy 20 hektár­nyi területen tártak fel romo­kat, palotákat, üzletsort, óke­resztény bazilikákat, a császá­rok tiszteletére emelt szenté­lyeket, csarnokokat, a tarto­mánygyűlési épületeket, város­kapukat, tornyokat, lakóháza­kat, temetőket. Egymilliónál több kisebb-nagyobb régészeti lelet került elő, s a még a föld alatt rejtőző romok kutatása is újabb évtizedekre adhat mun­kát a régészeknek. Gorsium ugyanis — mivel távol esik a lakott településektől s romjai­ra nem épült újabb falu, vagy város — afféle pannóniai Pom- pejiként, szinte teljes terjedel­mében feltárható. A megyei tanács még június 30-i ülésén eldöntötte — a Pe­dagógusok Szakszervezetével egyetértésben —, hogy a me­gyében élő pedagógusok bérét szeptembertől 16,37 százalék­kal emelik (a december havi kereset százalékában), s erre a pénzt átutalják a helyi ta­nácsoknak. Javasolják — ha módjukban áll — lehetőségeik szerint ezt az összeget még egészítsék ki. Mivel a helyi tanácsok kizárólagosan, illet­ve a szakszervezetek bele­egyezésével dönthetnek afelől, hogy mennyit adnak az óvó­nőknek, mennyit a tanítók­nak, a tanároknak, vagy más, az oktatás területén dolgozók­nak, a központból kapott ke­retösszeg megoszlása települé­senként változó. Törhették hát a fejüket a tanácsiak, hogyan történjen a szétosztás. Mivel nyomban becsönget­nek, a fentiekről már dönteni kellett, hisz az új tanévet kezdő pedagógusok kezébe kell adni a fizetésemelésről Hiszek az igaz művészetben Szókalitkába fogta az ihletet ^ Középmagas, hajlott korú, törékeny alkatú úr ül a í Kossuth Klubban az asztalnál, keze puha kötésű, fényes f borítójú kötet mellett pihen a sokadik dedikáció után. ^ Csillogó szemüvege mögül figyelő szempár barátkozik ^ arcvonásainkkal, s míg szavainkat hallgatja, olvas gondo- tatainkban. Rómából jött, az örök városból, ahol három ^ évtizede peregnek esztendei. Húsz éve a Szent István S zarándokház lakója. Kalocsa szülötte, felszentelt pap, aki érseki engedéllyel le­hetett a budapesti képzőművé­szeti főiskola hallgatója a há­ború után. Neve Prokop Péter, foglalkozása festőművész, lé­lek- és csodakertművelő, hi­szen ő telepítette, gondozza a zarándokház meghitt kolostor­kertjét. Az Írás alkímia A főiskolán Berény Róbert, Dénes János, Barcsay Jenő tanítványa volt. Alakrajzra és freskófestészetre Kontuly Béla oktatta, Domanovszky Endre díszítőművészetben iskolázta. Művészi munkájának százai itthon lelhetők: ajándékul küldte haza, vagy még itt fes­tette. Gazdag gyűjteményének bir­tokosa a Budapesti Művészet­barátok Egyesülete, amelynek tiszteletbeli tagja. Az egyesület legutóbb, hetvenedik születés­napja alkalmából kiállítást rendezett képeiből a Jurta Ga­lériában. Most ismét meghívá­sukra jött haza. Fügefám alól című kötetét, mely elmélkedé­seit tárja elénk kilencvenöt grafikája kíséretében, az egye­sület kiadatta. Olaszországban — magyarul — már hat könyve jelent meg. A kérdésre, hogy van-e Iga­zán fügefája, elmosolyodik. — Persze hogy van, nem is egy. Szeretem a fügefát, a fér­fikorom delén bemutatkozó ké­sei ismerőst — hiszen majd ol­vashat is róluk a könyvem ele­jén. Gránátalmafáim is van­nak, csodálatosak. Akár ünnep lehetne a gránátalma-virág­zás! A kert szépsége a termé­szet művészetének szépsége, és én hiszek az igazi művészetben. Az evangélium ősi tisztaságá­ban is. Képalkotás, írott böl­cselkedéseim? Belső kényszer­ré vált bennem a kimondás. Az írás alkímia, varázsló játék. Szókalitliába fogni az ihletet, a gondolatot. Paptársaim egy s másban „anarchistának” tar­tanak. Prokop Péter hajthatatlan. Azt mondja, a művésznek pró­fétának kell lennie, nem csal­hat, nem ámíthat. Ügy kell felemelkedni, hogy másokat is fölemeljen. Ö csöndes ember, nem szónok, de nem is bezár­kózó meditativ típus. Ajtaja nyitva áll az emberek előtt, és szavakból épül az út lélektől lélekig. — A vadember valamikor megrajzolta a bölényt a bar­lang falára, hogy másnap fog­lyul ejthesse. Én lerajzolom, megírom a gondolataimat, „ki­csalogatom a barlang homályá­ból a vadjaimat”. Ember az emberért. Jót tenni magáért a jóért. Ezek a gondolataim — fonja tovább beszélgetésünk fonalát. A zarándokházban körülötte főképp magyarul peregnek a szavak. Bár más nyelvek isme­rője, nem azok foglalkoztat­ják. Anyanyelvén szólnak mű­vészi alkotásai is. Ami a szí­vén, az az ecsetjén, tollán, ce­ruzája grafitján, ébenszín tus­vonalain. Nem törekszik arra, hogy tündérszépek legyenek glóriás szentjei, arra viszont igen, hogy földi ember voltuk, életük harca, emberiességük, jeles cselekedeteik nagysága, mártiromságuk ott éljen gon­dolatokat ébresztve a képen. — Mint festő kísérletező tí­pus vagyok, kifogyhatatlan él­vezettel alkotok. Kezdetben a nagy falakat kedveltem, most ölembe veszem a rajztáblát, szobám csöndjében az intimi­tás örömével dolgozom élet­művemen, versenyezve az idő­vel. Nagy szenvedéllyel igyek­szem még tenni, adni. Huma­nista világnézetű vagyok. írni is másokért írok, meg szeret­ném osztani elmélkedéseimet, gondolataimat. Pro Cult ura Hungarica Itthon, különböző gyűjtemé­nyekben több ezer képe igazol­ja szavait. Természetesen gaz­dag anyagot möhdhat magáé­nak a pannonhalmi apátság, a kalocsai érsekség, a pécsi püs­pökség, s hazai magártgyűjtők- nél is sok Prokop-alkotás lel­hető. Az Esztergomi Keresz­tény Múzeumnak a hetvenes években 350 Prokop-képe volt, s Lékai László bíboros 1979- ben az ő egyik festményét vit­te ajándékba Pimen moszkvai pátriárkának. II. János Pál pá­pa gyűjteményében szintén őr­zik alkotásait. Itthon és Itáliá­ban számos templom, plébánia mondhatja magáénak az alko­tó képpé lett gondolatait, ter­veit. Impresszionista? Expresszív? Modern? írásaiban, meditációi­ban lírai? Igen. De inkább úgy mondhatnánk, hogy tevé­keny, alkotó, emberi. Most, hogy itthon van, mun­kásságáért a művelődési mi­niszter a Pro Cultura Hunga­rica kitüntetéssel honorálta Prokop Pétert, az alkotó mű­vészt. Talárt nem eszik meg a kutya vacsoráját Jeles tanévkezdés Taksonyban szóló papírt. Hogy ki örül majd, és ki bosszankodik, azt még nem tudjuk. A megye két településéről azonban már kaptunk információt. Örömmel hallottuk, hogy a Tököli Tanács az oktatásügy­ben munkálkodók bérét 24 százalékkal emeli, vagyis az említett 16,37 százalékot saját erejéből ennyire egészítette ki. Rosszul indult, de szerin­tünk végül példaértékűvé válhat a taksonyiak esete. Mi­vel köztudott, hogy az óvodai alkalmazottak keresete orszá­gos viszonylatban is elmarad a másutt dolgozó pedagóguso­kétól, nem meglepő, hogy így van Taksonyban is. A helyi tanács ezért a megyétől ka­pott keretet úgy osztotta szét, hogy az óvodák kapták a na­gyobbik „szeletet”. Még az is­kolai pedagógusok 15,37 szá­zalék, addig az óvodai kollé­gák 18,73 százalékos bérfej­lesztésben részesülnek. Ez eddig rendjén is való, csakhogy a tanács elmulasz­totta szándékát a pedagógu­sok helyi szervezetével is kö­zölni. A szakszervezet hát utó­lag megvétózta a döntést, s erről írást küldött a megyei tanács vb-titkárának, dr. Pet- rik Jánosnak. A vb-titkár felfüggesztette a végrehajtást, csak egy kicsit késedelmeske- dett az erről szóló levél visz- szajuttatásával Taksonyban. A taksonyi szakszervezeti titkár, Ulmann Andrásáé pedig a tanév közeledte miatt sürget­te a dolog elrendezését. Így került sor az augusztus 24-i egyeztető tárgyalásra, amely meglepő eredményt hozott. A megbeszélésen a Taksonyi Ta­nács és a pedagógus-szakszer­vezet képviselőin kívül ott volt a Pedagógusok Szakszer­Gyümölcsoltó A könyvbemutatón Prokop Péter festőművészt ausztriai vendég is köszöntötte. Harald Lowatschek mödlingi polgár- mester képviseletében Kotek Katalin pompás albumot és meghívást hozott: Prokop Pé­ter képeit szívesen látnák mi­nél előbb egy mödlingi tárla­ton. Eszes Katalin Ferenczy-emlékbizottság Centenáriumi készülődés Ferenczy Emlékbizottság alakult Ferenczy Béni szob­rászművész és Ferenczy Noé­mi gobelintervező iparművész születésének jövő évi centená­riumára. A június 18-i évfor­duló megünneplésére létrejött emlékbizottság elnöke Pozsgay Imre államminiszter, társelnö­kei Víg Tamás szobrászmű­vész, Solti Gizella gobelinter­vező iparművész, Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Garamvöl- gyi József, a Hazafias Népfront nyugalmazott titkára. A neves művészekből, mű­vészettörténészekből, a hazai kulturális élet képviselőiből és közéleti vezetőkből álló bizott­ság programjában — egyebek között — emléktáblák avatása, kiállítások és tudományos kon­ferencia megrendezése, vala­mint Ferenczy Béni Petőfi- szobrának budapesti felállítása szerepel. vezetőnek megyei titkára, Solymosi Sándor is. Ismertet­te a megyei szervezet állás­pontját, amely szerint hiba volt az egyeztetés elmaradása. Abba azonban, hogy miként egyeznek meg, a megye nem kíván beleszólni, az a helyiek dolga — mondta. Ezek után majd kétórás fűtött hangula­tú vita kezdődött, amely ta­nulságos végeredménnyel zá­rult. A pedagógus-szakszervezet vezetősége jóváhagyta a ta­nács eredeti döntését a ja­vasolt fizetésemelés arányát illetően. Egyúttal megkérték a tanácselnököt, vállaljon köte­lezettséget arra, hogy ’89 vé­géig — saját bevételeik alaku­lásának függvényében — hoz­zátesz még az óvó nénik bé­réhez annyit, mint amennyit most az iskolai pedagógusoké­ból elvett. Ez aztán a meg­lepő gesztus! Az elnök termé­szetesen vállalta a téma tes­tület elé terjesztését. Reméljük, ha már a takso­nyi iskola nevelői ilyen kitű­nő szolidaritást tanúsítottak óvodai kollégáikkal szemben, a tanácsülésen már csak nem eszik meg a kutya va­csoráját! A. P. Pannóniái Pompeji

Next

/
Thumbnails
Contents