Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
1989. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ CS f^fgggan HORN Keresztapát keresünk '/ Különös aktualitása van mai témánknak, hiszen ! felröppent a hír; a MÁV fel kívánja számolni a buda- j pesti úttörővasutat. Nos, ez pontosításra szorul, mert a ! MÁV-nak nem áll szándékában, de az tény, hogy az í úttörővasút már évek óta gazdaságtalanul üzemel. ! Tavaly például tizenötmilliós veszteséget okozott az \ üzemben tartása. Ezért döntöttek úgy, hogy jövő évtől a > MÁV leányvállalataként, vagy más önálló elszámolású egységként működtetik a budai hegyekben kanyargó kisvonatot. Megkezdődtek már a vasúti pályatest rekonstrukciói. Nagyobb teherbírású síneket fektetnek le, átrostálják az ágyazatot és ahol kell, kicserélik a talpfákat. Ezzel a számítások szerint jövőre végeznek. A hidak, az alagutak megfelelő állapotúak, s igaz ez a kisvasút szerelvényeire is. Érdekes a negyven évvel ezelőtt átadott kisvasút históriája. A vasutas-előképzés és az utazóközönség nevelése érdekében létesítették, s a MÁV 1947—48-as költségvetéséből több mint hárommilliót — akkori új, és jó forintot is biztosított rá. Kezdetben a Margitszigetet emlegették helyszínül, de mivel abban az időben tervezték az úttörővasút létesítését Csillebércen, végül a budai hegyekbe építették meg a kisvasutak méghozzá három ütemben. Elsőként a Széche- nyi-hegyi és az Előre állomások közötti, több mint 3 kilométeres szakaszon 1948. június 4-én indult meg a forgalom. A második szakaszt 1949. június 24-én adták át, a Ság- vári-lígetig, ekkor már hat és fél kilométeres szakaszon közlekedett a kisvonat. A Ságvári-liget és Hűvösvölgy között 1950. augusztus 20-án adták át a pályát, ami összesen így már 11,5 kilométer hosszú. Az alsó és felső végállomása között 240 méteres a szintkülönbség. Kezdetben gőzmozdonyok vontatták a szerelvényeket, amelyek hegymenetben egy és egynegyed óra alatt értek a Hűvösvölgyből a Széchenyi- hegyre. Nyári időszakban nyitott, úgynevezett kilátókocsikkal közlekedtek. A vonaljegy ára két forint volt, a szakaszjegy egy forintba került... Ma már dízelmozdonyok vontatják a szerelvényeket. És a jegyek is jóval drágábbak. Ettől eltekintve a kisvasút igen népszerű, évente átlagosan 550-750 ezer utas veszi igénybe kirándulásai alkalmával. Azok a 12 és 14 éves gyermekek, akik szolgálatot teljesítenek, itt szereznek vasúti ismereteket. Az oktatási központ a hűvösvölgyi végállomáson működik. Mint azt Urbán Lajos, a MÁV elnök vezérigazgatója elmondta, szeretnék az állomásokon korábban is üzemelő vendéglátóipari egységeket bérbe adni. Azt is megtudtuk, hogy felvetődött az úttörővasút név- változtatásának lehetősége, ezért várják az ötletadó javaslatokat. Bozó Emil Gyertya, ablaktörlő A gépkocsialkatrész-gyártási kooperáció bővítésére készül a veszprémi Bakony Művek: a Lada. Polski Fiat 126, Moszkvics és Kamaz gyártóival kialakult sikeres együttműködés után most újabb gépkocsicsaládokhoz és típusokhoz kezdték meg az alkatrész- gyártás előkészítését. A legnagyobb tételben a szovjet OKA gépkocsihoz szállítanak majd gyújtási rendszert, ablaktörlőt, gyújtáskapcsolót és gyújtógyertyát, ezekből várhatóan éyi 300 ezer darab készül. Hátsó ablaktörlőt ajánlanak a Skoda Favorithoz, — már csak az árak egyeztetése van hátra. A lengyel X—1-es jelű új gépkocsicsaládhoz gyújtáskapcsolót, gyújtáselosztót és ablaktörlőt fejlesztenek ki, és ezek gyártására is felkészülnek. Mindehhez a Bakony Művek megfelelő tervezői és technológiai tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen már több mint két évtizede vesz részt az autóvillamossági alkatrész- gyártásban. Önálló szervezetben a délszláv fiatalok * Uj nemzetiségi tömörülés a Miadost Miadost, azaz ifjúság néven független szervezetet hoztak létre a Magyarországon élő horvát, szerb és silovén fiatalok. Hazánkban ez az első politikai jellegű nemzetiségi tömörülés, jelezvén a megújulási törekvéseket a nem magyar anyanyelvű lakosság körében is, Célja: a délszláv fiatalok aktivizálása, bekapcsolása az országszerte zajló demokratizálódási folyamatokba. Tagja lehet minden 14-35 év közötti fiatal, mégpedig nemcsak délszláv, hanem a délszlávokkal rokonszenvező magyar és más nemzetiségű is. A Baján nemrég lezajlott délszláv ifjúsági találkozón született meg az állásfoglalás, hogy önálló, alulról építkező szervezetbe tömörítik az országban élő horvát, szerb és szlovén fiatalokat. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének ifjúsági bizottsága vállalta magára a Miadost létrehozását. A Miadost székhelye Pécs lett; azért döntött így a tagság, mert ebben a térségben — az ország déli megyéiben — él a legtöbb hazai horvát, szerb és szlovén család. Figyelembe vették továbbá az anyanemzet (Jugoszlávia) közvetlen közelségét. A délszláv fiatalok szövetsége alapszabálya szerint felvállalja a hazai délszláv ifjúság jogi, politikai, állam- igazgatási, gazdasági és kulturális érdekképviseletét. Legfőbb fóruma az évente ülésező közgyűlés. A Miadost elnöki tisztét egymást váltva horvát, szerb és szlovén fiatal tölti be. Jelenleg — három évre választott — elnöke a horvát Gyúrok János '"pécsi népművelő-szociológus, az egyik alelnök a szerb Lásztity Péter budapesti fizikus, a másik alelnök a szlovén Dómján László apátistvánfalvai pedagógus. Ügy jött ki a lépés, hogy éppen a húsáremelések körüli huzavona után indultunk ellenőrző útra a Pest Megyei Tanács kereskedelmi- és piacfelügyelöségének két munkatársával. Már lezajlottak a figyelmeztető sztrájkok, ennek ellenére mégiscsak drágább lett jó néhány húskészítmény. Ilyen helyzetben különösen hangsúlyos kérdés az, hogy a kiskereskedelem mennyire korrekt a vásárlókkal. tekezleten hívja fel dolgozóinak figyelmét a gondosabb munkára.,. Ráckevén, az Irinyi utcai ABC-ben alig volt vevő, amikor ott jártunk. A húspulton viszont elszíneződött hús várt „palimadárra”, vagyis arra, hátha valaki elviszi. A felügyelők azonnali hatállyal megtiltották e romlott termék árusítását. A kenyérszalonnával itt önmagukat csapták be — füstölt helyett sózott áruként blokkolták. A mélyhűtőből újrafagyasztott csirkeaprólékot emelt ki az egyik felügyelő, s arra is rámutatott: a fagyasztott baromfit nem lehet „egy fedél” alatt tárolni a zöldáruval. Valamiképpen el kell különíteni őket. Ára nincs! Ebben az üzletben — a NYÉK szerződéses boltjában — is szóvá tették a felügyelők (Tökölön hasonlót tapasztaltak), hogy sok termék elől hiányoznak az árak. Mindemellett — a bírságon és a figyelmeztetéseken kívül — arra is futotta az ellenőrök energiájából, hogy szabályokat elevenítsenek fel és tanácsokat, útmutatásokat adjanak. Kiderült, „elfér” a jó tanács még a sokéves gyakorlattal rendelkező kiskereskedők esetében is. Hazafelé tartva önkéntelenül egy-egy pillantást vetettünk minden útba eső boltra: vajon hasonlóak lennének a tapasztalatok? Kovács Gyula Nádaski Lászlóné és Vidacs István felügyelők rendszeres ellenőri munkájában a két legfontosabb szempont — mintegy a tevékenységük „iránytűje” — a fogyasztói érdekvédelem és az ellátás színvonala. Ez a nézőpont vezérelte őket a múlt hét elején tartott boltlátogatások során is. Micsoda különbség ! Már útközben szóba került néhány jellemző probléma. Számos üzletben tapasztalható, hogy egy liter tej helyett csupán 8-9 deciliter tej van egy-egy zacskóban. Ez nyilvánvalóan nem a bolt hibája, az viszont a boltvezető felelőssége, ha nem gondoskodik az átvett áru ellenőrzéséről, s a hibás termék visszáruzásáról. Egy másik, ugyancsak sok helyen előforduló hiányosság, hogy a kenyérszalonnát csemegeszalonnaként adják el. Utóbbira mintegy képi illusztrációt kaptunk Tökölön, a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat (rövidítve: NYÉK) Fő utcai ABC-áruházában. De ne vágjunk a dolgok elébe. Az ellenőrzés leglátványosabb része a próbavásárlás. A felügyelők — mint tömött bukszájú turisták — szépen bevásároltak. Gusztusos csülök, féloldalnyi szalonnák, nagy adag kolbászok sorakoztak hamarosan a kosarukban. Más apróságokat — mákot, egy üveg sört — is „vettek”, s ezután a pénztárhoz mentek. Hétszáz forintra rúgott a számla. Katonásan fizettek — s ezután előkerült az igazolvány. Most következett az izgalmas dolog: a vásárolt áruk megmérése, s a tényleges ár összehasonlítása a kifizetettel. Az első benyomások nem voltak túl biztatóak. A pultoknál levő négy mérleg közül egyik sem volt helyesen beállítva. Egy dekagrammról „indultak”. Ez a deka azután menet közben megsokszorozódott. Valamennyi húskészítményt drágábban adták az indokoltnál. A füstölt kenyér- szalonnát — ó, hogy nincs új a nap alatt! — füstölt csemegeszalonnaként adták el. Nem mindegy. Az előbbi kilogrammonként 44 forintba, míg az utóbbi 60 forintba kerül. Az ellenőrök elbeszélgettek az eladókkal. Kiderült, mindegyikük ismeri a termékeket, s tudja az áraikat is. A frissen végzett hentesfiú is tisztában volt azzal, hogy a puha hátszínen nem lehet fagy- gyú. Márpedig mintegy tíz deka volt ebből a nemkívánatos többletből. A mélyhűtőben talált gyanús küllemű húsra azt mondta az eladó: ez birkamaradvány, nem áruljuk! Kérdés persze, hogy akkor mit keresett a hűtőben? Palimdárra várva Szó mi sző, a felügyelők kénytelenek voltak egy dolgozó ellen szabálysértési eljárást indítani, további kettőt pedig két-három ezer forint helyszíni bírsággal büntettek. Két eladót figyelmeztetésben részesítettek. Az üzletvezető — akit a hiányosságok miatt szintén felelősségre vontak — komor tekintettel mondta: érE lkezdődtek bizonyos híresztelések, hogy drágább lesz a hús. Hamar megcáfolták bizonyos illetékesek: szó sincs róla. hiszen ez nem esett bele az idei drágulási tervbe. A húsárak maradnak, persze nem számítva azokat, amelyekre a kormánynak nincs befolyása, mert szabadárasak, például a hájfélék, ezek úgy 10—15 százalékkal megdrágulnak, de a hús nem. Ezen megnyugodhatott az, aki még mindig hisz nyilatkozatokban; boldogok a jámbor elméjűek. mert övék lesz a mennyek országa. Ez itt azonban nem a meny- nyek országa, hanem a kemény közgazdászoké és érdek- csoportoké, amelyek kihirdették. hogy a lét az érdekek harca, az érdekek pedig azt kívánják. hogy minden áru a piaci viszonyokhoz, vagyis a világárfolyamhoz igazodjék. Például, ha a világpiacon drágul az olaj, vele dráguljon a benzin, ha esik az olaj ára, akkor dráguljon tovább, mert az úthálózatunk elmaradott. abból kell építeni. Nincs olyan tíz év, hogy tíz kilométernyi utat fel ne építenénk, közben legföljebb, ha negyven kilométernyi út. romlik le. Mindenesetre megindult az infláció és ha valami drágult, akkor drágult minden, amibe azt alapanyagként használták, meg ugye a tőke hasznát is bele kellett számítani. Például a lisztből készült kenyér, zsemlye, cukrászsütemény és Franz Liszt digitális lemezen. Na szóval, megalakultak a mezőgazdasági lobbyk és kimutatták fehéren-feketén, hogy drágább lett a műtrágya és a Gombó Pál: traktor, tehát igenis, drágább a takarmány és ha közgazdaság! elveinkhez hűek akarunk maradni, drágább kell legyen a hús, különben leölik a disznókat és jövőre nem lesz. És különben is külföldön drágul a hús. amit az is bizonyít, hogy az osztrákok átjárnak vásárolni, úgy tízezerért például. Ebben követik a magyarok példáját, akik nem azért vásároltak össze más útlevelekre járó különféle valutákat, hogy ne hozzanak be hűtőgépeket az utazásra kiutalt schillingekért Na, ugye o piac! Igen ám, de vannak értetlen emberek, akiknek nincs pénzük és akiket sújt az infláció. Például a vasasok, kohászok, öntők. Nekik is van szabadságuk és szakszervezetük. Ök elhatározták, hogy figyelmeztető sztrájkot tartanak a húsáremelések ellen. A naivak azt hiszik, hogy ők még munkáselitnek számítanak, mert valaha szoborba faragták őket. Pedig ma már ők egy veszteséges ágazat, amelyet le kell építeni, úgymond szanálni. Ha pedig sztrájkolnak, az tiszta haszon: kevesebb lesz a veszteség. Igen ám, de a dolog nem olyan egyszerű, azért politikai súlyuk még van. és ha az asz- szony nem ad ebédet, képesek és nem lelkesednek a hazafias és demokratikus szabad piacért — ahogy a nyugdíjasok sem — és képesek nem a Kisgazdapártra szavazni. Meg kell tehát őket nyugtatni. És megszületett egy újabb hivatalos álláspont: legalább két hétig nem emelik a húsárakat, noha a termelők terhei kétségtelenül súlyosbodtak. A kereskedelem — s főleg annak a szabad vállalkozó rétege — gyűjti össze a hasznot, úgyis, mint piaci maffia. A szakszervezet azonban követel és más szaktársakat is segítségül hív — persze óvatosan. Ne legyen húsáremelés! Semmiképpen. De ha mégis, legalább ellensúlyozzák a jövedelmekben. Na lám, máris a levegőben van a szokásos magyar megoldás. Lelki szemeim látják — ha tévedek, elvesztem a fogadást, mint Phileas Fogg a magáét, ha véletlenül nem nyert volna még egy napot a Föld megkerülésével. Szóval a húsárak, igenis fel lesznek emelve. A dolgozókat, sőt a nyugdíjasokat pedig kárpótolni fogják. Kapnak havi 100 forint fizetéskiegészítést, amiből telik egy csomag tyúklábra. Ezzel szemben csökkenteni fogják a vállalkozói adókulcsot, mert valahogy csak kell, hogy gyűljön a tőke, amelyből a vállalkozó kedves fia felépítheti a villáját, ezzel is bővítve a termelőapparátust. Vigyázat! Volt párttitkár fia ne építsen, mert botrány lesz belőle: a néhány milliós épületet lebontják, inkább kifizetik a kártérítést. Miközben én így okoskodtam — bízva a két hét haladékban —, a húsipar cselekedett. Elvesztettem a fogadást. Emeltek és nem adtak — még csak látszaté llenértéket sem. Helyette újabb áremelést ígértek, mert ők jók. A lakbért is csak fokról fokra fogják emelni, s ez érthető, mert a szak- szervezet csak szociális demagógiát űz, a piacgazdaság pedig minden árat emel. kivéve a munkaerő árát, de majd a jövő évezredre úgy fogunk élni, mint 1960-ban. Lehet persze, hogy már korábban jobbra fordulnak a dolgok; közeleg a kibontakozás, özönlik a belföldi tőke és felépül az Európa-ház, amelyben a fiataloknak is jut lakás. Ü tóhang: Tehát a fogadást elvesztettem. A húsipar vágott. Emelt, máris. Azzal vigasztalt. hogy ez csak a fele, újévre jön a másik fele. Ellenszolgáltatás nincs, a szak- szervezet csak figyelmeztetésben részesült. Közben a vita folyik, a hús pedig — huss, felrepült! Most várhatjuk, mi lesz a lakbéremelésekkel, ó, pardon, vízdíjemelésekkel, ó, pardon, vegyes emelésekkel. Mert az inflációt meg kéne fékezni, de nem hagyja magát. Egyelőre. Legfőbb ideje, hogy a háromszögletű kerekasztal napirendre tűzze a forint rehabilitációját. Ez a rakott csülök bizony nem annyi, mint amennyinek számolták A mérleg áruló módon leleplez minden súlycsonkítást (A felvételeket Pék Veronika készítette) ETITÓ SAROK Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Bp. XI.» Karinthy F. u. 3.). Telefon: 852-411/191, 192, 149-es mellék. A PEVDI Vállalat műszaki osztályára felvesz beruházási előadót. A Fémmunkás Vállalat ferencvárosi gyára jó kereseti lehetőséggel keres szerkezeti lakatosokat (hegeszteni tudókat is), vízvezetékszerelőt, géplakatost, szerszámkészítőt és gépi munkára betanított munkaerőt. A Termoker Kft. azonnali belépéssel keres vasipari ismeretekkel rendelkező árukiadót és általános adminisztrátort. A Dunaplast Műanyag és Gumiipari Szövetkezet újonnan alakult drótkötöző üzemébe felvesz segédmunkásokat, két műszakos munkaidőbeosztásba. A Vegyipari TEK Vállalat keres pénzügyi főosztályvezetőt, főkönyvi könyvelési és nyilvántartási osztályvezetőt (felsőfokú szakirányú Iskolai végzettség, legalább tízéves szakmai és hároméves vezetői gyakorlattal) és főkönyvelési csoportvezetőt. X Körúton a kereskedelmi felügyelőkkel Romlott hús a pulton