Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

4 &£uiaa 1989. AUGUSZTUS^ 25.. PÉNTEK Magyar hangja... A jó szinkron — társalkotás KORFORDULÓ El vagyunk kényeztetve. (El­nézést a csúf germanizmusért.) Nézzük a különböző nemzeti­ségű (nyelvű) filmeket, tévé­filmeket, sorozatokat, és talán fel sem merül bennünk: ezeket nen» magyar színészekkel ké­szítették, a dialógusok néme­tül, oroszul, angolul, olaszul, franciául, norvégül vagy spa­nyolul íródtak, a színészek ezeken a nyelveken beszélnek. Mi csak a magyar hangokat halljuk, figyeljük, élvezzük, és magyarul vesszük birtokba a filmek verbális matériáját. El vagyunk kényeztetve, s észre sem vesszük, milyen mérték­ben. Természetesnek tartjuk, hogy Búd Spencer és Woody Allen, Horst Toppért és Stefá­nia Sandrelli, Innokentyij Szmoktunovszliij és Tony Cur­tis magyarul szólal meg. Szájmozgásra olvas Pedig ez egyáltalán nem ter­mészetes. A világ hatalmas filmtermé­sének legnagyobb része ma már a föld minden zugába el­jut. Magától értetődő követel­mény, hogy a filmszövegeket értenie kell a nézőnek, akárhol ül is be a moziba. Tokióban vagy Kairóban, Los Angeles­ben vagy Münchenben, Mel- bourne-ben vagy Havannában. egyaránt szeretné tudni a néző, mit mondanak a vásznon. Amióta a film hangossá vált, ez elengedhetetlen. Valahogy meg kellett oldani a problé­mát. Kézenfekvő volt átvenni a némafilm egyik technikai megoldását: a feliratokat. Ott n jelenetek közé illesztett kü­lön feliratok igazítottak el a cselekmény valamely fordula­táról, vagy a szereplők fontos gondolatairól. A hangosfilm a dialógusok szövegével élt; a vetítővászon alsó részén, a képmező egy részét eltakarva jelentek meg a feliratok. Így már követhető volt, miről is van szó, ki mit mond, stb. Ám az ilyen feliratozás nagyjából csak az egyharmadát képes közvetíteni az elhangzó szö­vegnek. A beszélt szöveg hallás útján történő felfogásának se­bessége és az írott szöveg ol­vasás útján történő megértése között ekkora az időkülönbség. Elvész tehát kétharmadnyi szöveg; nagyon fontos gondo­latok, közlendők, árnyalati, de lényeges dolgok. Egy Idő után keresni kezd­ték a jobb megoldást. Ez a rajzfilm és az úgynevezett utó­szinkron technikai megoldásai felől jelentkezett. Ismeretes, hogy a rajzfilmeket utólag lát­ják el hanggal, s főleg beszéd­hanggal. A képeket levetítik Mit, hol, mikor? Tankönyv vásár Az általános iskolai, a gim­náziumi, valamint más közép­iskolai tankönyveket a tanév­kezdés előtt csak az iskolák­ban lehet megvásárolni. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Tankönyvkiadóval közösen szeptember 2-ától 5-éig a városligeti Petőfi csar­nokban árusítja az általános iskolai és a gimnáziumi tan­könyveket. Szeptember 7-étíl 23-áig a Deák Ferenc utca' központjában gimnáziumi tan­könyveket és nyelvkönyveket kínál az ÁKV. A gép- és gyorsíróiskolák tankönyveit szeptember 7-étől az V. kerü­leti Kecskeméti utcai Eötvös Loránd könyvesbolt árusítja. Az alsófokú iskolák tan­könyvei szeptember 7-étő] kezdődően — az egész tan­évben — az V. kerületi, Októ­ber 6. utca 9. szám alatti, il­letve a X. kerületi Kőrös' Csorna sétány 1. szám alatt lé­vő könyvesboltban vásárolha­tók meg. A középiskolák tan­könyveit az V. kerületi Októ­ber 6. utca 8. szám alatti tan­könyvcentrumban lehet meg­rendelni. illetve beszerezni. A vidéia egyetemek és főiskolák tankönyv- és jegyzeteilátása a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat erre kijelölt vidéki boltjainak feladata. és a nagyjából hasonló rajzolt szájmozgásra mondják rá a szí­nészek a szöveget. Az utó­szinkronnál pedig az esetleg bemikrofonozhatatlan külső helyszíneken elhangzó dialógu­sokat veszik xel pontosan a hangstúdióban. A színész itt is ráolvassa a szöveget a száj­mozgásra. Igenis művészet Ha ezek lehetségesek, akkor lehetséges a teljes, dialóguslista más nyelvű felvétele is. Azaz: a film elejétől végéig szinkroni­zálható idegen nyelvre, nyel­vekre. Ez nagyon pepecs mun­ka. Apró részekre szétszedett, néha csak egyetlen mondatot tartalmazó, kis tekercsekre bontott filmmel dolgozik a szinkronrendező és a színész, sok-sok próbával, míg ponto­san „összejön" a szájmozgás, a ritmus, a tempó, a szöveg ér­zelmi tartalma, a hangszin stb. Ez bizony társalkotói mun­ka, ami a legtöbb esetben azért is különösen nehéz, mert egy idegen nyelv ritmusa, a voká­lisok (magánhangzók) száma, elhelyezkedése egy-egv szóban, mondatban, a szavak hosszúsá­ga stb. eredendően eltér a ma­gyar nyelv karakterisztikus je­gyeitől. Ezt szinkronba hozni — igenis művészet. Persze nem mindenhol for­dítanak erre akkora gondot, mint nálunk, vagy néhány más országban. Rémes élményeim közt tartom számon azt az orosz nyelvű Csajkovszkij-fű- met, melyet sok éve Bejrútban láttam. Az orosz szövegre egyetlen méla férfihang olvas­ta rá az angol fordítást, miköz­ben a vásznon egymás alatt az arab és a francia felirat volt látható. Nem sokkal volt szebb az a varsói tévéélményem sem, amikor a nálunk frenetikusán sikeres Frédi—Béni sorozat egyik darabját úgy élvezhet­tem, hogy egy féríihang a fér­fi szereplők szövegét olvasta rá a félhangos angol szövegre, a női hangokat meg egy női hang szólaltatta meg. Nem csoda, ha a lengyeleknél ez a sorozat óriásit bukott. Humora egyszerűen eltűnt, unalmas és ötlettelen volt. Nem éltette a szöveg — az a szöveg, amelyet nálunk egy zseniális nyelvi zsonglőr, Romhányi József kreált, és négy remek színész élt magyarrá. Kalapot emelünk Mostanában egyre-másra hallunk kongeniális szinkroni­zálásokat. Ezekben ugyan ko- nábban sem volt hináy — gon­doljunk csak Láng József Ro­ger Moore- és Sztankay Ist­ván Tony Curtis-szinkronizálá saira —, s hajdanán, Debre­cenben még külön szinkron filmszemlét is rendeztek. De aztán a szinkronizálás részint teljesen természetes dologgá vált. részint pedig (talán épp ezért) megkopott a becsülete is. Viszont ha olyan remeklé­seket hallunk, mint az Esöem berben Dustin Hoffmannt szinkronizáló Tahi Tóth Lás: lóé vagy a Beverly Hills-i zsa­ru ll-ben Eddie Murphyt ma­gyarító Dörner Györgyé, akkor meg kell emelnünk a kalapun­kat, mert bár sok országban szinkronizálják a filmeket, té­véfilmeket, tévéjátékokat, olyan művészi szinten, mint nálunk, annyira társalkotói módon, mint a magyar szink­ronstúdiókban, csak nagyon kevés helyen művelik ezt a na gyón fontos kiegészítő tevé­kenységet. Takács István Miir az óvodások sem lógnak ki a sorból Új szelek fújnak a nyelvoktatásban A tanítás kétpólusú folya­mat: eredményessége nemcsak a pedagógus rátermettségétől függ, hanem a tanuló befoga­dóképességétől, készségétől is. A művelődési miniszter — mint ismeretes —, a nyelvok­tatás hatékonyságának növe­lése érdekében lehetővé tette az idegen nyelvek szabad vá­lasztását az iskolákban. Ami választható, általában vonzóbb a kötelezőnél. Mi várható a nyelvoktatás terü­letén, s miként alakul a TIT ezzel kapcsolatos kínálata — erről tartott sajtótájékoz­tatót dr. Manhercz Károly művelődési miniszterhelyettes, aki egyben a TIT idegennyelv­oktatási szakosztályának elnö. ke is. A Kossuth Klubban megren­dezett eseményen a miniszter- helyettes markánsan fogal­mazta meg — s ezzel többen is egyetértettek — hogy nem elég lelkendezni az idegen nyelvek közötti szabad válasz­tás lehetőségén, hanem ehhez a feltételeket is meg kell te­remteni. A legfontosabb az, hogy legyen elegendő felké­szült pedagógus. Ezt segítheti elő az orosz szakos tanárok átképzése, ami két lépcsőben történik. Először az új — a pedagógus által választott — nyelvet kell elsajátítani, s ál­lami nyelvvizsgán „megmé­retni" az ismeret szintjét. Ezt követi a második diploma megszerzése, ami a nyelv ok­tatására is feljogosít. Szóba került a tájékoztatón az iskolai — s különösen az általános iskolai — nyelvokta­tás számos ismert gondja is. A metodikai kidolgozatlanság rányomja bélyegét a gyakor­lati oktatásra és a tankönyvek összeállítására egyaránt. A mi­niszterhelyettes az egyik leg­fontosabb feladatként jelölte meg a hatékony módszerek megtalálását és alkalmazását. Az egyes népgazdasági ágak Időnként jelezték az igényt: jó lenne szakirányú nyelvok­tatás is. Ez előtt nincs aka­dály: idei újdonság például, hogy szállodai dolgozók, 2x3 órás tanfolyamon vesznek részt. A TIT-ben már nyolc éve tanítanak óvodásokat, nagyobb gyermekeket különböző nyel­vekre. Újdonság viszont, hogy ezentúl országos „profilúvá” szélesedik a legfiatalabbak nyelvoktatása. Ezt megelőzően már felkészítettek óvónőket és tanítónőket a nyelvvizsgára. Üj szelek fújnak az idegen nyelvek elsajáttíttatása terüle. tén. A felsőfokú, nyelvtagoza­tos képzés kivételével alig van megkötés arra vonatkozólag, hogy ki, hol, hogyan, s meny­nyi idő alatt készül fel a nyelvvizsgára. Támogat a mi­nisztérium minden olyan el­képzelést, megoldást, amely előbbre viszi a nyelvismeret ügyét. A TIT, elébemenve a várha­tóan növekvő igényeknek, nö­velte a nyelvtanfolyamok szá­mát, s az óraszámot is. Emel­te a tanári óradíjakat, hogy a pedagógushiány ne fékezze az oktatást. Ezenkívül a továb­biakban is lehetőséget ad ar­ra, hogy egy-egy intézmény, vállalat dolgozói kihelyezett tanfolyamon ismerkedjenek meg az általuk választott ide­gen nyelvvel. A TIT nyelvtanfolyamairól viszonylag részletes tájékozta­tó jelent meg, amely a Kos­suth Klubban, illetve az úgy­nevezett bázisiskolákban be­szerezhető. Itt csak arra hív­juk fel a figyelmet: a felnőt­tek augusztus 28-tól szeptem­ber 8-ig iratkozhatnak be, a gyermekek pedig szeptembei 25-től október 4-ig. (K. Gy.) Felveszik a népviseletet, kimennek a Bosnyákra Ne árulják, ők kapják a virágot 3 A gödöllői IIÉV végállomásán vásári hangulat fogad ^ az Örs vezér terén. Ki-ki maga elé helyezle portékáját, Í hangosan vagy csak úgy, egykedvűen kínálja. Találomra megszólítok egy nénit. Meséli, Kerepesen la­kik, egyedül él és a csekély­ke nyugdíját igyekszik most kiegészíteni. Egész nap tesz- vesz. Már fiatal korában meg­szokta, hiszen tíz holdon gaz­dálkodtak. Ma már csak a kis­kertje van, de abban mindig akad dolog. Nem törődik a meleggel. Jön az Örsre, mert mindig akad itt ismerős is, akivel néhány mondatot vált­hat. Otthon nincs kihez szól­nia ... Azt mondja, elégedett a sor­sával. Látom rajta, hogy ez A díszes kerítés, a szépen karbantartott ház, a gondo­san művelt kert, a sok vi­rág az udvaron mind azt sejtette, hogy abban a ház­ban szorgalmas és boldog emberek élnek. Látogatásunk idején sze­rencsénkre éppen együtt ült az egész család. A 71 éves Pá­linkás György és felesége — Zsuzsi néni —, a három fel­nőtt gyerek, a két fiú és egy lány, valamint a hat unoka. Arról beszélgetnek, miként zaj­lott le az egri Szépasszony- völgyben — néhány héttel ezelőtt — az 50. házassá­gi évforduló alkalmából ren­dezett csoportos aranyme­nyegző. Van miről mesélni. Feledhet'etlen élmény volt, mondja Zsuzsi néni. Amikor a sok ezer ember virággal a kezében sorfalat állt, amíg az idős házaspárok bevonul­tak a bazilikába. A ceremó­nia után dr. Czakó István eg­ri kanonok áldást osztott. És milyen szép volt a gazdag mű­sor és a kirakodóvásár is. Amikor elfogy az élménye­ket idéző szó, megismerke­dünk a családdal. Szegények voltunk mind a ketten — emlékezik Zsuzsi néni. Gyuri egy gazdaságban cselédként dolgozott. Hosszú éveken keresztül udvarolt nekem. Kaptam is néhány nyaklevest emiatt az édes­anyámtól, aki szerint rosszul választottam. Tizenhat eszten­dős voltam, amikor egybekel­inkább kényszerű beletörődés. Gyanakvóan méreget. Szem­mel láthatóan fél a kíváncsis­kodótól. Érthető. Hetvenéves. Néhány méterrel arrébb idős asszony álldogál pár csokor virággal. Először alig-alig akar válaszolni, később szapo­rán fűzi a szót. Hatvanöt éves. Mogyoródon él, özvegyasszony. — Tudja, kedveském, csak beszélgetünk, de nem cselek­szünk. Elidegenedtek az em­berek a földtől. Nem művelik. Bolondok is lennének túrni, amikor az irodában jóval több a pénz és kevesebb a munka. tünk. Szó szerint semmink sem volt. Mindenünk a kezünk munkájának gyümölcse. — Vasutasfamíliába szil­lettem — mondja Zsuzsi né­ni —, törvényszerűi volt te­hát, hogy ott találjunk biz­tos állást az ifjú férjnek is. Negyvenegy évi szolgálat után — váltóőrként, főellen­őri rangban mentem nyug­díjba — teszi hozzá. Gyuri bácsi, aki itt kapcsolódik a beszélgetésbe. Huszonnyolc évig Pilisen, egy bakterházban éltünk. Ah­hoz tartozóit egy kis tanya. Ott művelgettük a földet. Jó­szágokat is tartottunk. A fe­leségem rendszeresen piaco- zott, hogy meg tudjunk élni. Az ötvenes évek végén a szolgálati házat lebontották. Üj otthonba kellett költözni. A felcseperedett gyerekek szárnyra keltek. Megnősültek, férjhez mentek. De azért gya­kori látogatók a szülői ház­ban. Ilyenkor az egész család körülüli az asztalt, Zsuzsi néni jóízű főztje a gyerekkor emlékeit idézi... Búcsúzáskor azt kérdezem az aranylakodalmas házaspár­tól: mi a hosszú, boldog há­zasság titka? Szinte egyszerre válaszol­nak: — Az, hogy az első pilla­natban tudtuk, mit akarunk, hogyan akarjuk egymáshoz igazítani sorsunkat. Sikerült, ezt bizonyítja az együtt töl­tött félszáz esztendő. Aszódi László Antal Valaha ő is gazdálkodott, ma már csak 400 négyszögöl jut dolgos kezére. Még ez a kis kért is gondot, kiadást okoz, mert mással kell felásatnia, ő már nem bírja. Tart néhány baromfit. így hús, tojás is van. Olcsón! Egy ősz hajú, fiatalos külse­jű asszony áll mellénk. Üres vödre jelzi: forgalmas nap­ja volt. Nem hiszek a fülemnek, amikor mondja: hatvankilenc éves. Azon kapom magam, hogy már csak vele beszélge­tek. Percek alatt megismerem az életét és a véleményét. Sok földje volt régen, de ma már nem szeretne nagyban gazdál­kodni. Rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak. Az üzletben viszont a csillagot verik. Azt feszegeti, miért is kell oly sok kézen keresztülmennie az áru­nak. — Aki nem őstermelő, az felölti a népviseletet. Kimegy a Bosnyákra, megveszi a pa­radicsomot. Kosarakba rakja és felárral úgy árulja, mintha a sajátja lenne. Tudja, ked­veském, spekuláció mindig volt és lesz is. Az idei jégve­rés sok mindent tönkretett Ezt látva, a fiatalok nem szí­vesen fognak bele a mezőgaz­dasági termelésbe. Inkább olyannal foglalkoznak, ami inkább megéri, ami jövedel­mezőbb. Sokat vállalnak, abban mennek tönkre. De muszáj szerencsét próbálni, ha boldo­gulni akarnak. Én is sokat dolgoztam fiatal koromban. — Mit tanácsolna nekik? — kérdezem. — Menjenek vidékre, gaz­dálkodjanak, mert a várost embereknek maholnap felko­pik az álla. Nem kell félni a munkától. — Kijönnek az itt placozó cigányokkal? — Én elvagyok velük, de sokan elűzik őket. Pedig ne­kik is élni kell valamiből. Még mindig jobb, ha ezt csi­nálják, mintha bűnözőkké válnak. Az aluljáróban szinte sor­falat állnak az idős emberek, mind virágot árulnak. Odalé­pek az egyik nénihez, veszek tőle egy csokrot. Ahogy rám néz, biztos vagyok benne, hogy kenyérre kell a virág ára. Jő lenne megérni, hogy ezek az idős emberek ne árulják, hanem kapják a virágot. Meg­érdemelnék. Orosz Endre Látogatás űz aranylakodalmas házaspárnál Fél évszázad közös boldogság Amikor már fogytán az erő Aki ma fiatal, az holnap középkorú, holnapután pedig Idős ember lesz. Azután még öregebb, és eljut abba a korba, amikor fogytán az ereje, amikor egyre fokozottabban igényli a jó szót, a törődést, a segítséget. Megyénkben is sok az idős ember, és nem kevés közöttük, aki ápolásra szorul. A Pécelen kedden átadott szociális otthon — a településen több mint kétezer nyugdíjaskorú lakó él — közülük most száznak kínál kellemes életet szeptember elsejétől. Az egy-, két- és háromágyas szobák szépen bervnd ezve várják pihenni vágyó lakóikat. Képünk még az avatóünnepségen készült, ahol a kisdiákok virággal kedveskedtek a meghatott vendé­geknek (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents