Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-25 / 200. szám
4 &£uiaa 1989. AUGUSZTUS^ 25.. PÉNTEK Magyar hangja... A jó szinkron — társalkotás KORFORDULÓ El vagyunk kényeztetve. (Elnézést a csúf germanizmusért.) Nézzük a különböző nemzetiségű (nyelvű) filmeket, tévéfilmeket, sorozatokat, és talán fel sem merül bennünk: ezeket nen» magyar színészekkel készítették, a dialógusok németül, oroszul, angolul, olaszul, franciául, norvégül vagy spanyolul íródtak, a színészek ezeken a nyelveken beszélnek. Mi csak a magyar hangokat halljuk, figyeljük, élvezzük, és magyarul vesszük birtokba a filmek verbális matériáját. El vagyunk kényeztetve, s észre sem vesszük, milyen mértékben. Természetesnek tartjuk, hogy Búd Spencer és Woody Allen, Horst Toppért és Stefánia Sandrelli, Innokentyij Szmoktunovszliij és Tony Curtis magyarul szólal meg. Szájmozgásra olvas Pedig ez egyáltalán nem természetes. A világ hatalmas filmtermésének legnagyobb része ma már a föld minden zugába eljut. Magától értetődő követelmény, hogy a filmszövegeket értenie kell a nézőnek, akárhol ül is be a moziba. Tokióban vagy Kairóban, Los Angelesben vagy Münchenben, Mel- bourne-ben vagy Havannában. egyaránt szeretné tudni a néző, mit mondanak a vásznon. Amióta a film hangossá vált, ez elengedhetetlen. Valahogy meg kellett oldani a problémát. Kézenfekvő volt átvenni a némafilm egyik technikai megoldását: a feliratokat. Ott n jelenetek közé illesztett külön feliratok igazítottak el a cselekmény valamely fordulatáról, vagy a szereplők fontos gondolatairól. A hangosfilm a dialógusok szövegével élt; a vetítővászon alsó részén, a képmező egy részét eltakarva jelentek meg a feliratok. Így már követhető volt, miről is van szó, ki mit mond, stb. Ám az ilyen feliratozás nagyjából csak az egyharmadát képes közvetíteni az elhangzó szövegnek. A beszélt szöveg hallás útján történő felfogásának sebessége és az írott szöveg olvasás útján történő megértése között ekkora az időkülönbség. Elvész tehát kétharmadnyi szöveg; nagyon fontos gondolatok, közlendők, árnyalati, de lényeges dolgok. Egy Idő után keresni kezdték a jobb megoldást. Ez a rajzfilm és az úgynevezett utószinkron technikai megoldásai felől jelentkezett. Ismeretes, hogy a rajzfilmeket utólag látják el hanggal, s főleg beszédhanggal. A képeket levetítik Mit, hol, mikor? Tankönyv vásár Az általános iskolai, a gimnáziumi, valamint más középiskolai tankönyveket a tanévkezdés előtt csak az iskolákban lehet megvásárolni. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Tankönyvkiadóval közösen szeptember 2-ától 5-éig a városligeti Petőfi csarnokban árusítja az általános iskolai és a gimnáziumi tankönyveket. Szeptember 7-étíl 23-áig a Deák Ferenc utca' központjában gimnáziumi tankönyveket és nyelvkönyveket kínál az ÁKV. A gép- és gyorsíróiskolák tankönyveit szeptember 7-étől az V. kerületi Kecskeméti utcai Eötvös Loránd könyvesbolt árusítja. Az alsófokú iskolák tankönyvei szeptember 7-étő] kezdődően — az egész tanévben — az V. kerületi, Október 6. utca 9. szám alatti, illetve a X. kerületi Kőrös' Csorna sétány 1. szám alatt lévő könyvesboltban vásárolhatók meg. A középiskolák tankönyveit az V. kerületi Október 6. utca 8. szám alatti tankönyvcentrumban lehet megrendelni. illetve beszerezni. A vidéia egyetemek és főiskolák tankönyv- és jegyzeteilátása a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat erre kijelölt vidéki boltjainak feladata. és a nagyjából hasonló rajzolt szájmozgásra mondják rá a színészek a szöveget. Az utószinkronnál pedig az esetleg bemikrofonozhatatlan külső helyszíneken elhangzó dialógusokat veszik xel pontosan a hangstúdióban. A színész itt is ráolvassa a szöveget a szájmozgásra. Igenis művészet Ha ezek lehetségesek, akkor lehetséges a teljes, dialóguslista más nyelvű felvétele is. Azaz: a film elejétől végéig szinkronizálható idegen nyelvre, nyelvekre. Ez nagyon pepecs munka. Apró részekre szétszedett, néha csak egyetlen mondatot tartalmazó, kis tekercsekre bontott filmmel dolgozik a szinkronrendező és a színész, sok-sok próbával, míg pontosan „összejön" a szájmozgás, a ritmus, a tempó, a szöveg érzelmi tartalma, a hangszin stb. Ez bizony társalkotói munka, ami a legtöbb esetben azért is különösen nehéz, mert egy idegen nyelv ritmusa, a vokálisok (magánhangzók) száma, elhelyezkedése egy-egv szóban, mondatban, a szavak hosszúsága stb. eredendően eltér a magyar nyelv karakterisztikus jegyeitől. Ezt szinkronba hozni — igenis művészet. Persze nem mindenhol fordítanak erre akkora gondot, mint nálunk, vagy néhány más országban. Rémes élményeim közt tartom számon azt az orosz nyelvű Csajkovszkij-fű- met, melyet sok éve Bejrútban láttam. Az orosz szövegre egyetlen méla férfihang olvasta rá az angol fordítást, miközben a vásznon egymás alatt az arab és a francia felirat volt látható. Nem sokkal volt szebb az a varsói tévéélményem sem, amikor a nálunk frenetikusán sikeres Frédi—Béni sorozat egyik darabját úgy élvezhettem, hogy egy féríihang a férfi szereplők szövegét olvasta rá a félhangos angol szövegre, a női hangokat meg egy női hang szólaltatta meg. Nem csoda, ha a lengyeleknél ez a sorozat óriásit bukott. Humora egyszerűen eltűnt, unalmas és ötlettelen volt. Nem éltette a szöveg — az a szöveg, amelyet nálunk egy zseniális nyelvi zsonglőr, Romhányi József kreált, és négy remek színész élt magyarrá. Kalapot emelünk Mostanában egyre-másra hallunk kongeniális szinkronizálásokat. Ezekben ugyan ko- nábban sem volt hináy — gondoljunk csak Láng József Roger Moore- és Sztankay István Tony Curtis-szinkronizálá saira —, s hajdanán, Debrecenben még külön szinkron filmszemlét is rendeztek. De aztán a szinkronizálás részint teljesen természetes dologgá vált. részint pedig (talán épp ezért) megkopott a becsülete is. Viszont ha olyan remekléseket hallunk, mint az Esöem berben Dustin Hoffmannt szinkronizáló Tahi Tóth Lás: lóé vagy a Beverly Hills-i zsaru ll-ben Eddie Murphyt magyarító Dörner Györgyé, akkor meg kell emelnünk a kalapunkat, mert bár sok országban szinkronizálják a filmeket, tévéfilmeket, tévéjátékokat, olyan művészi szinten, mint nálunk, annyira társalkotói módon, mint a magyar szinkronstúdiókban, csak nagyon kevés helyen művelik ezt a na gyón fontos kiegészítő tevékenységet. Takács István Miir az óvodások sem lógnak ki a sorból Új szelek fújnak a nyelvoktatásban A tanítás kétpólusú folyamat: eredményessége nemcsak a pedagógus rátermettségétől függ, hanem a tanuló befogadóképességétől, készségétől is. A művelődési miniszter — mint ismeretes —, a nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében lehetővé tette az idegen nyelvek szabad választását az iskolákban. Ami választható, általában vonzóbb a kötelezőnél. Mi várható a nyelvoktatás területén, s miként alakul a TIT ezzel kapcsolatos kínálata — erről tartott sajtótájékoztatót dr. Manhercz Károly művelődési miniszterhelyettes, aki egyben a TIT idegennyelvoktatási szakosztályának elnö. ke is. A Kossuth Klubban megrendezett eseményen a miniszter- helyettes markánsan fogalmazta meg — s ezzel többen is egyetértettek — hogy nem elég lelkendezni az idegen nyelvek közötti szabad választás lehetőségén, hanem ehhez a feltételeket is meg kell teremteni. A legfontosabb az, hogy legyen elegendő felkészült pedagógus. Ezt segítheti elő az orosz szakos tanárok átképzése, ami két lépcsőben történik. Először az új — a pedagógus által választott — nyelvet kell elsajátítani, s állami nyelvvizsgán „megméretni" az ismeret szintjét. Ezt követi a második diploma megszerzése, ami a nyelv oktatására is feljogosít. Szóba került a tájékoztatón az iskolai — s különösen az általános iskolai — nyelvoktatás számos ismert gondja is. A metodikai kidolgozatlanság rányomja bélyegét a gyakorlati oktatásra és a tankönyvek összeállítására egyaránt. A miniszterhelyettes az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a hatékony módszerek megtalálását és alkalmazását. Az egyes népgazdasági ágak Időnként jelezték az igényt: jó lenne szakirányú nyelvoktatás is. Ez előtt nincs akadály: idei újdonság például, hogy szállodai dolgozók, 2x3 órás tanfolyamon vesznek részt. A TIT-ben már nyolc éve tanítanak óvodásokat, nagyobb gyermekeket különböző nyelvekre. Újdonság viszont, hogy ezentúl országos „profilúvá” szélesedik a legfiatalabbak nyelvoktatása. Ezt megelőzően már felkészítettek óvónőket és tanítónőket a nyelvvizsgára. Üj szelek fújnak az idegen nyelvek elsajáttíttatása terüle. tén. A felsőfokú, nyelvtagozatos képzés kivételével alig van megkötés arra vonatkozólag, hogy ki, hol, hogyan, s menynyi idő alatt készül fel a nyelvvizsgára. Támogat a minisztérium minden olyan elképzelést, megoldást, amely előbbre viszi a nyelvismeret ügyét. A TIT, elébemenve a várhatóan növekvő igényeknek, növelte a nyelvtanfolyamok számát, s az óraszámot is. Emelte a tanári óradíjakat, hogy a pedagógushiány ne fékezze az oktatást. Ezenkívül a továbbiakban is lehetőséget ad arra, hogy egy-egy intézmény, vállalat dolgozói kihelyezett tanfolyamon ismerkedjenek meg az általuk választott idegen nyelvvel. A TIT nyelvtanfolyamairól viszonylag részletes tájékoztató jelent meg, amely a Kossuth Klubban, illetve az úgynevezett bázisiskolákban beszerezhető. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet: a felnőttek augusztus 28-tól szeptember 8-ig iratkozhatnak be, a gyermekek pedig szeptembei 25-től október 4-ig. (K. Gy.) Felveszik a népviseletet, kimennek a Bosnyákra Ne árulják, ők kapják a virágot 3 A gödöllői IIÉV végállomásán vásári hangulat fogad ^ az Örs vezér terén. Ki-ki maga elé helyezle portékáját, Í hangosan vagy csak úgy, egykedvűen kínálja. Találomra megszólítok egy nénit. Meséli, Kerepesen lakik, egyedül él és a csekélyke nyugdíját igyekszik most kiegészíteni. Egész nap tesz- vesz. Már fiatal korában megszokta, hiszen tíz holdon gazdálkodtak. Ma már csak a kiskertje van, de abban mindig akad dolog. Nem törődik a meleggel. Jön az Örsre, mert mindig akad itt ismerős is, akivel néhány mondatot válthat. Otthon nincs kihez szólnia ... Azt mondja, elégedett a sorsával. Látom rajta, hogy ez A díszes kerítés, a szépen karbantartott ház, a gondosan művelt kert, a sok virág az udvaron mind azt sejtette, hogy abban a házban szorgalmas és boldog emberek élnek. Látogatásunk idején szerencsénkre éppen együtt ült az egész család. A 71 éves Pálinkás György és felesége — Zsuzsi néni —, a három felnőtt gyerek, a két fiú és egy lány, valamint a hat unoka. Arról beszélgetnek, miként zajlott le az egri Szépasszony- völgyben — néhány héttel ezelőtt — az 50. házassági évforduló alkalmából rendezett csoportos aranymenyegző. Van miről mesélni. Feledhet'etlen élmény volt, mondja Zsuzsi néni. Amikor a sok ezer ember virággal a kezében sorfalat állt, amíg az idős házaspárok bevonultak a bazilikába. A ceremónia után dr. Czakó István egri kanonok áldást osztott. És milyen szép volt a gazdag műsor és a kirakodóvásár is. Amikor elfogy az élményeket idéző szó, megismerkedünk a családdal. Szegények voltunk mind a ketten — emlékezik Zsuzsi néni. Gyuri egy gazdaságban cselédként dolgozott. Hosszú éveken keresztül udvarolt nekem. Kaptam is néhány nyaklevest emiatt az édesanyámtól, aki szerint rosszul választottam. Tizenhat esztendős voltam, amikor egybekelinkább kényszerű beletörődés. Gyanakvóan méreget. Szemmel láthatóan fél a kíváncsiskodótól. Érthető. Hetvenéves. Néhány méterrel arrébb idős asszony álldogál pár csokor virággal. Először alig-alig akar válaszolni, később szaporán fűzi a szót. Hatvanöt éves. Mogyoródon él, özvegyasszony. — Tudja, kedveském, csak beszélgetünk, de nem cselekszünk. Elidegenedtek az emberek a földtől. Nem művelik. Bolondok is lennének túrni, amikor az irodában jóval több a pénz és kevesebb a munka. tünk. Szó szerint semmink sem volt. Mindenünk a kezünk munkájának gyümölcse. — Vasutasfamíliába szillettem — mondja Zsuzsi néni —, törvényszerűi volt tehát, hogy ott találjunk biztos állást az ifjú férjnek is. Negyvenegy évi szolgálat után — váltóőrként, főellenőri rangban mentem nyugdíjba — teszi hozzá. Gyuri bácsi, aki itt kapcsolódik a beszélgetésbe. Huszonnyolc évig Pilisen, egy bakterházban éltünk. Ahhoz tartozóit egy kis tanya. Ott művelgettük a földet. Jószágokat is tartottunk. A feleségem rendszeresen piaco- zott, hogy meg tudjunk élni. Az ötvenes évek végén a szolgálati házat lebontották. Üj otthonba kellett költözni. A felcseperedett gyerekek szárnyra keltek. Megnősültek, férjhez mentek. De azért gyakori látogatók a szülői házban. Ilyenkor az egész család körülüli az asztalt, Zsuzsi néni jóízű főztje a gyerekkor emlékeit idézi... Búcsúzáskor azt kérdezem az aranylakodalmas házaspártól: mi a hosszú, boldog házasság titka? Szinte egyszerre válaszolnak: — Az, hogy az első pillanatban tudtuk, mit akarunk, hogyan akarjuk egymáshoz igazítani sorsunkat. Sikerült, ezt bizonyítja az együtt töltött félszáz esztendő. Aszódi László Antal Valaha ő is gazdálkodott, ma már csak 400 négyszögöl jut dolgos kezére. Még ez a kis kért is gondot, kiadást okoz, mert mással kell felásatnia, ő már nem bírja. Tart néhány baromfit. így hús, tojás is van. Olcsón! Egy ősz hajú, fiatalos külsejű asszony áll mellénk. Üres vödre jelzi: forgalmas napja volt. Nem hiszek a fülemnek, amikor mondja: hatvankilenc éves. Azon kapom magam, hogy már csak vele beszélgetek. Percek alatt megismerem az életét és a véleményét. Sok földje volt régen, de ma már nem szeretne nagyban gazdálkodni. Rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak. Az üzletben viszont a csillagot verik. Azt feszegeti, miért is kell oly sok kézen keresztülmennie az árunak. — Aki nem őstermelő, az felölti a népviseletet. Kimegy a Bosnyákra, megveszi a paradicsomot. Kosarakba rakja és felárral úgy árulja, mintha a sajátja lenne. Tudja, kedveském, spekuláció mindig volt és lesz is. Az idei jégverés sok mindent tönkretett Ezt látva, a fiatalok nem szívesen fognak bele a mezőgazdasági termelésbe. Inkább olyannal foglalkoznak, ami inkább megéri, ami jövedelmezőbb. Sokat vállalnak, abban mennek tönkre. De muszáj szerencsét próbálni, ha boldogulni akarnak. Én is sokat dolgoztam fiatal koromban. — Mit tanácsolna nekik? — kérdezem. — Menjenek vidékre, gazdálkodjanak, mert a várost embereknek maholnap felkopik az álla. Nem kell félni a munkától. — Kijönnek az itt placozó cigányokkal? — Én elvagyok velük, de sokan elűzik őket. Pedig nekik is élni kell valamiből. Még mindig jobb, ha ezt csinálják, mintha bűnözőkké válnak. Az aluljáróban szinte sorfalat állnak az idős emberek, mind virágot árulnak. Odalépek az egyik nénihez, veszek tőle egy csokrot. Ahogy rám néz, biztos vagyok benne, hogy kenyérre kell a virág ára. Jő lenne megérni, hogy ezek az idős emberek ne árulják, hanem kapják a virágot. Megérdemelnék. Orosz Endre Látogatás űz aranylakodalmas házaspárnál Fél évszázad közös boldogság Amikor már fogytán az erő Aki ma fiatal, az holnap középkorú, holnapután pedig Idős ember lesz. Azután még öregebb, és eljut abba a korba, amikor fogytán az ereje, amikor egyre fokozottabban igényli a jó szót, a törődést, a segítséget. Megyénkben is sok az idős ember, és nem kevés közöttük, aki ápolásra szorul. A Pécelen kedden átadott szociális otthon — a településen több mint kétezer nyugdíjaskorú lakó él — közülük most száznak kínál kellemes életet szeptember elsejétől. Az egy-, két- és háromágyas szobák szépen bervnd ezve várják pihenni vágyó lakóikat. Képünk még az avatóünnepségen készült, ahol a kisdiákok virággal kedveskedtek a meghatott vendégeknek (Hancsovszki János felvétele)
