Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-25 / 200. szám
M89. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Készül az országos lista Szállásadók jelentkezzenek! A közelmúltban több alkalommal írtunk a vidéki turizmus hazai elterjesztésének lehetőségeiről, feltételeiről. Ügy látszik, olvasóink képzeletét is megragadta ez az új jövedelemszerzési lehetőség, illetve munkaalkalom. Sokak érdeklődésére közöljük a Falusi Turizmus Országos Szövetsége postafiókjának címét: 1360 Budapest, Pf. 6. Azoktól várnak ide levelet, akik vállalják, hogy vidéki családi házukban szállást adnak a turistáknak. A szövetség kéri, hogy válaszborítékot is küldjenek, mert abban majd egy kérdőívet kapnak, amit kitöltve ugyanerre a címre kell visszaküldeni. Ennek alapján dönt majd egy társadalmi bizottság arról, hogy kinek a címe kerül be a tervezett országos katalógusba. A. L. A. SZÁZHALOMBATTAI KÉPCSATORNÁK A Telsat Gmk vállalta Lapunk korábbi számában már «Megírtak, hogy Százhalombattán szervezik a kábeltelevízió-hálózat kiépítését. Ulrik Miklósné, a tanács városgazdálkodási osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmünket, hogy közben újabb lépések történtek. — Szíveskedjék erről részletesen szólni — kértük. — Teljeskörűen tájékoztattuk a helyi lapot, nevezetesen a Százhalombattai Hirtükröt — válaszolta az osztályvezetőnő, azt tanácsolva, hogy a kiadvány augusztus 16-i számának: A harmadik csatorna Európa! című cikkét tekintsük alapvető forrásnak. Az idézett című írásban Cseh Béla, az említett osztály által létrehozott társadalmi értékelő bizottság tagja úgy nyilatkozott, hogy a versenytárgyalások után végül a TEL- SAT Gmk. vállalta, hogy saját tőkéjéből megelőlegezve tervezi, építi, üzemelteti a lyek adományaiból készült el az a márványtábla, amellyel Győr polgárai és a Révai-gim- názium tanulói állítottak emléket azoknak, akik a frontról sohasem tértek haza. A táblát a vendéglátók javaslatára Nova Vas-ban, a 450 lelket számoló kis hegyi faluban helyezték el a túra résztvevői egy meglévő emlékműre, a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred elesett hőseiről megemlékező tábla szomszédságában. Az összegyűjtött dokumentumokat itthon feldolgozzák történész szaktanárok irányításával, a fotókból albumot állítanak össze. S már tervezik a jövő évi expedíciót, amelyen a megkopott temetői névtáblákat akarják felújítani, hogy ne legyenek névtelenek, akik Isonzónál lelték halálukat. rendszert. Először a magas beépítésű városközpont, utána a családi házas övezetek be- hálózása kerül sorra. A vállalkozó ajánlata szerint egyéni előfizetőkkel kötnek szerződést, lakásonként. A meglévő antennarendszert nem bolygatják meg. Az új, szelektív csillagpontos hálózat kizárja, hogy valaki szabálytalanul becsatlakozzon. Százhalombattán ügyfélszolgálatot nyitnak. Ez lesz a propaganda, a szervezés központja, itt lehet majd befizetni a díjakat, bejelenteni a hibákat, amelyek kijavításához ezután hozzálátnak a szerelők. Cseh Bélaj tájékoztatást adott arról is, hogy a magyar 1—2, a szovjet és feltételezhetően a csehszlovák 1—2, a műholdas állomások közül pedig a Sky Channel, a TV—5, valamint az MTV Európa állomások műsorai lesznek láthatók. A kísérleti bemérések szerint nem az osztrák, sem a jugoszláv tv műsora nem fogható jó minőségben. Szabad csatornát biztosítanak viszont egy független városi stúdió vagy mozi részére. A tv húsz csatornára bővíthető, melynek költségeit a havidíj tartalmazza. A tíz fogható rádióállomás között lehetőség lesz a magyar, a jugoszláv, az osztrák adások vételére. Az egyszeri rácsatlakozási díj a belvárosi, vagyis az első övezetben 4 ezer 500 forint lesz. Ezt hathavi részletben lehet kifizetni, tíz százalék kezelési költség felszámításával. A nyugdíjasoknak nem kell kezelési költséget fizetniük. A műsorvétel havi díja nyolcvan forint. Százhalombatta Kertváros, Óváros és Füred negyedében a számításoktól függen várható, hogy 7—20 ezer . forintig terjed az egyszeri rácsatlakozás díja; ez egyébként a jelentkezők számától is függ. A vállalkozók az idei év végéig tervezik a hálózat kiépítését. A kitűzött határidő teljesítése befolyásolja, hogyan halad a megrendelők szervezése. Aki tud, nem akar, aki akar, nem tud Galiba a kalyibák körül Hallgattassák meg a másik fél is — a mély bölcsességről és igazságosságról tanúskodó római mondás akár az újságírás legfőbb szabálya is lehetne. Csakis akkor korrekt, pontos a tájékoztatás, ha mindegyik fél hallathatja a hangját. Néha azonban a nagy körültekintés a visszájára sül el, s az érvek és ellenérvek gubancából már szinte kibogozhatatlan, hol az igazság. így volt ez a ráckevei kalyibák ügyével is. Aki véletlenül nem hallott volna még róla, annak röviden az előzményekről: a Rdc- kevei-Duna-ágban végig a Duna-parton ott sorjáznak azok, a még a hatvanas évek tájékán jól-rosszul összetákolt. vízre épített vityillók, amelyek körül már annyi vihar dúlt, hogy az még a legerősebb erődítményt is megingatta volna a talapzatán. A tanács álláspontja — legalábbis első hallásra — világosnak és logikusnak tűnik. A senki vizén állnak Ók a kalyibák mindenáron való "lebontása mellett voksolnak, érveik is meggyőzőek. Az ott élők használják a partot, méghozzá ingyen, pontosabban a becsületes adófizető polgárok zsebére, a kis faházak Az öreg, korhadt deszkákon csendben figyel a horgász Piros alma, szőlő és barátság A férgesért többet ? Ki gondolná, hogy a férges almáért egyes piacokon többet fizetnek, mint az egészségesért? Igaz, nem nálunk. A dunakeszi kertbarátok úgy tudják, hogy ez a gyakorlat az NSZK-ban kezd szokássá válni. A féreg ugyanis nem szereti a vegyszereket, így a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy kemikáliától mentes gyümölcsöt fogyasztanak. Rajli Frigyes, a kertbarátkor egyik tagja permetez ugyan a kertjében, de csak növényi főzetekkel. A fehér üröm például arra való, hogy elriassza a szövőlepkéket. A varádicskóró répabolha ellen jó. A szokásos növényvédő szerek helyett kolorádóbogár ellen védi a burgonyát a csalánlé is. Fekete nadályfű A Körösi Csorna Sándor Ál-' talános Iskolában, ahol évente bemutatják büszkeségeiket a dunakeszi kertészkedők, mindig sok hasznos tanácsot lehet kapni. Kóstolgatjuk a C-vitamin- dús, fekete, tüske nélküli szedret, a fagyasztott málnát, csodáljuk a hatalmasra nőtt kerti tököt, megkívánjuk a mutatósán elhezett, nagyszemű szőlőfürtöket. ízlelgetjük a helyi konzervipar szörpjeit. Közben arról beszélgetünk, hogy a szárított zsurlófű távol tartja a mezei bolhát. A fekete nadályfűből egy idény alatt is lehet gazdag kálisó tartalmú, szerves trágyával felérő zöldtrágyát csinálni. Azoknak az országos hírű szakembereknek a nevét említik, akik a Huba utcai klubban megfordultak már. Köztük a tv-ből ismert Bálint gazdát. önmagát tartja el; nem kér, nem kap támogatást .sehonnét. Növényvédő szerekkel, facsemetékkel és más eszközökkel látják el minden évben a tagságot, ősztől tavaszig hetenként egyszer, szakmai előadásokat tartanak. Nem ritka a tapasztalatszerző kirándulás. Még a szomszédos Csehszlovákiába is eljutottak, rendszeres kapcsolatot tartva Királyhelmec kertbarátaival. Jól fejlett brokkoli Augusztus 20-án kiállítást rendeztek. Bizottság döntött a helyezésekről, a különlegesség, a hasznosság, az esztétikum, szempontjai szerint. Így lett az első Rajlik Frigyes asztala, a Hazafias Népfront különdíját nyerte el. A második helyezett Szabó Sándor, a városi tanács külö.-díjának örülhetett. A harmadik díjat, vagyis az Alagi Állami Gazdaság jutalmát Puskás Antal nyugdíjas mezőgazdásznak ítélték oda. Az ő asztalán láttuk a szépen kifejlett brokkolit, a hazai konyhákban eleddig mellőzött zöldségfélét. A fűszernövények rendszerint gyógyítanak is valamilyen bajt. Ezért terem Puskás Antal kertjében a kömény, a teának alkalmas koriander, ami a köhögést is csillapítja. Megismerkedtünk a vadashoz. használt tárkonnyal, láttuk a kakukkfüvet, s borókát. Panellakok öröme Háromszázhatvan olyan család van, amelyik parlagföldeket kezdett művelni. A Duna vonalát követve, a modern lakótelep alatti vizenyős területen 13 hektárt osztottak ki a Gödi Dunamenti Termelőszövetkezet földjeiből. A 2-300 négyzetméteres parcellákra a panelházak lakói járnak ki. Levegő, napfény és testmozgás, de ma már a háztartási kiadások ilyetén csökkentése is komoly szempont a döntésükben ötévenként újítják meg a bérleti szerződéseket. Ezért kockázatos gyümölcsfát ültetni, hiszen nem tudni, később mit gondol a termelő- szövetkezet. Igaz, mást nem igen tudna kezdeni ezzel a korábban náddal benőtt területtel. Adhatná tehát hosszabb időre, netán megvételre is felajánlhatná ezeket a földeket — vélik sokan. Ez szintén téma olykor a Huba utcai székházban, ahová már csak a puszta találkozás kedvéért is elmennek a tagok. Mert jó tartozni valahová. Oda, ahol nemcsak szőlő, mosolygós alma terem, hanem barátság is. Kovács T. István ugyanis a senki földjén, azaz vizén állnak. Mivel a parton közel ötszáz ilyen bódé van, a kommunális költségek valóban tetemesek lehetnek. Szintén nem megoldott ezeknél a kis házaknál a cseppet sem mellékes helyiségek dolga. Ez pedig már nem csupán közigazgatási, de közegészségügyi érdekeket sért. Az is vitathatatlan, hogy a hulladék faanyagból, innen-onnan összehordott és szerzett elemekből megépített kunyhók nem felelnek meg a magasabb rendű esztétikai előírásoknak, s aligha járulnak hozzá a táj szépségéhez. Ráadásul valamennyit engedély nélkül tákolta össze gazdája, s a kis viskók az idő folyamán többször is gazdát cseréltek, adták, vették őket. Ennyi érv több lenne az elégnél ahhoz, hogy a házakat lebontassák, azonban itt a bökkenő: a tanács csak a parton lehet úr, a vízen azonban már a vízügyi hatóság, még pontosabban a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság diktál, a tanács csupán mint szakhatóság véleményezhet az ügyben. A vízügy tehát az a szervezet, amely érdemben dönthet a viskók sorsáról, azonban ők — ahogyan a tanácsnál elmondták — különböző álhumánus okokra hivatkozva a vízi építmények pártját fogták. Bár ismerik a helybéliek ellenkező véleményét, újabb közel tíz évre — 1998-ig — megadták a fennmaradási engedélyeket. Hogy miért, miért nem, erről a ráckeveiek nem szolgálhatnak felvilágosítással, leginkább azért, mert ők maguk sem tudják. Csupán csak sejteni lehet, hogy amint az már az ügyben többször is megtörtént, bizonyos egyéni vagy kisebb közösségi érdekek döntenek újra és újra, elodázva a bontást. Némi csúszópénzért Ismerve a magyar gyakorlatot, ez nem lenne példa nélkül álló, ám — s most jön a svédcsavar — a másik felet, azaz a vízügyi igazgatóság osztályvezetőjét meghallgatva kiderül: egy általuk hozott, 1989. júniusi keltezésű határozat értelmében a tanács igenis lebontathatná az épületeket, ha akarná. Ennek mindössze egy feltétele van: rendelkezzen az érintett Környékre vonatkozó területrendezési tervekkel, s ezeknek megfelelő dokumentációval. Ebben az esetben azonnal elrendelhetné a kényszerbontást, mindenféle kártérítési kötelezettség nélkül. Ám mind ez ideig a tervek nem jutottak el a vízügy asztalára, bár a tanács hosszadalmas levelezésük során több ízben is hivatkozik rájuk. Tehát ha mégis elrendelné a bontást, úgy viselnie kell anyagi következményét is. Mivel több mint 500 építményről van szó, ez már tetemes összeg lehet. Varga Árpád véleménye szerint tízmilliós nagyságrendet is kitehet, amelyet a tanács — különösen a mai helyzetben — nehezen engedhet meg magának. Ez az oka felemás hozzáállásuknak. A vízügyi igazgatóság véleménye szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy annak idején valamennyi vízi állást engedély nélkül építették volna. Ahhoz — némi csúszópénz ellenében — igenis hozzá lehetett jutni a tanácsnál. Egyébként — engedéllyel vagy anélkül — ezek a házikók mindegyike érték, s ha nincs határozatban lefektetett indok, hogy a kártérítés mellőzésével le kellene őket bontani, az ugyanolyan lenne, mintha valakitől egyszerűen elvennék a Trabantját, mert az szennyezi a levegőt. Ha szilárd, ha folyékony Tehát a vízügy visszadobta a labdát legújabb határozatával a tanácsnak; dobjon ő, ha tud megkötött kézzel. Az álló labdajátékot egyelőre csupán az a közel ezer ember élvezi, aki ott hűsöl, horgászik változatlanul ma is a Duna-ág- ban. Talán egy újabb, eddig nem említett, de lényeges szereplő mondja ki az utolsó szót az ügyben, ez pedig a Köjál. Az ő véleményük szerint ugyanis ott, ahol nincs megoldva a „szilárd”, illetve „folyékony” hulladékok megfelelő tárolása, illetve elszállítása, azaz a vízi álláshoz nem tartozik a parton is épület, ott azért, ahol pedig nyaraló is áll, de a delikvens esetleg a Duna vizét is szennyezheti, ott pedig azért kell és lehet elrendelni a lebon tatást! Hol hát a megoldás, s mi lesz a vízi házak sorsa? Erről jelenleg aki tud, az nem akar, aki pedig akar, az nem tud dönteni. Nagy Adrienn Ügy látszik, hogy a vadkacsáknak sem mindegy, hogy van stég, vagy nincs. Kacsapihenő ... A kalyiba még áll. Az idill békés.., (Vimola Károly felvételei) Ne legyenek névtelenek! Történelmi túra Történelmi kutatóexpedíción vettek részt Isonzónál a győri Révai-gimnázium diákjai a nyári szünetben. A 40 tagú csoport bejárta a vidéket, amelyet az első világháború írt be Európa történelmébe. Meglátogatták a véres ütközetek helyszíneit, felkeresték az első világháború halottainak sírkertjeit, lejegyezték az ott nyugvó magyar katonák neveit, lefotózták a még meglévő névtábláikat, s dokumentációs rajzot készítettek a temetőparcellákról. A szlovéniai vendéglátók, Nova Gorica Városka vezetői, továbbá történész, műemlékes, muzeológus szakemberek segítettek a diákoknak a történelmi tájak feltérképezésében. A kegyeleti emléktúra Győr város összefogásával valósulhatott meg. Több vállalat, intézmény anyagi támogatással járult hozzá, s magánszeméVegyszer nélkül termel a díjazott hobbikertész. Az eredmény szemmel látható A városban sok a kistermelő, mégis kevés az áru. Azt mondják, a lakótelepi ABC- áruház előtti piacon többe kerül a zöldség és a gyümölcs, mint Budapesten. Az ok egyszerű: a dunakeszi munkások, értelmiségiek elsősorban hobbikertészek. A maguk örömére, a család asztalára nevelik, dédelgetik kerti növényeiket. Az ország egyik legnépesebb és legjobban szervezett köre az övék, amely tudomásuk szerint egyedül büszkélkedhet saját klubházzal. Meg azzal, hogy