Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

1989. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK 3 NEMZETI HÁROMSZÖG Közelebb a megegyezéshez (Folytatás az 1. oldalról.) szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a Parla­mentnek alárendelt kormány­ra. Deklarálni kell, hogy az Országgyűlés a többpártrend­szerű demokrácia .alapintéz­ménye. Mielőbb széles körben *. szükségéi szabályozni az em­beri és az állampolgári jogo­kat is. A bizottság középszin­tű döntést vár olyan vitás kérdésekben, mint hogy ki­tüntetett szerepet kapjanak-e az alkotmányban a köztulaj­don különböző formái, miként szabályozzák az országgyűlé­si képviselői státus összefér­hetetlenségét, milyen körűen korlátozzák a jegyveres erők és testületek tagjainak rész­vételét a pártokban. Ugyan­csak eldöntendő, hogy kell-e már most új címer. A politikai pártok működé­sének szabályozásával foglal- kozó bizottság tevékenységé­ről Horváth Balázs (EKA) el­mondta: egyetértenek abban, hogy mely körökben kell kor­látozni a pártokban való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt bejegyzésének egyik feltétele legyen vagyoni helyzetének tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben fogadhatnak el külföldi támogatást. Horváth Balázs kifejtette: az EKA fenntartja azt a vé­leményét, hogy munkahelyen ne szerveződhessen és ne mű­ködhessen párt. Nincs kon­szenzus az MSZMP vagyoná­val kapcsolatban. Itt még érintkezési pontót sem talál­tak a felek. Az EKA szerint az MSZMP-nek el kell számolnia vagyonával a nemzetnek, s amíg ez a kérdés nem oldódik meg, nem várható előrelépés. Fejti György ehhez hozzászól­va, rámutatott: az MSZMP nem lát gondot abban, hogy vagyonnyilatkozathoz kössék a pártok bejegyzését, és erre hajlandó is. Ám úgy véleke­dett, hogy az MSZMP vagyo­nának feltérképezésére a nemzeti háromszög nem illeté­kes. A választójogi törvény ki­alakításával foglalkozó mun­kacsoport tevékenységéről Tóth András (MSZMP) el­mondta, hogy a törvényterve­zet előrehaladott állapotban van. Az 52 szakaszból már csak hét a vitás. Hozzátette: ezek egyike sem elvi jellegű, nem olyan, amely a választó­jog gyakorlásának érvényesí­tését érintené, vagy pedig az egyes pártok érdekeivel ellen­tétes lenne. Egyetértenek ab­ban, hogy kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tar­tani. Vita van viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi forma alkalmazásának aránya. A bi­zottságnak még ki kell dolgozd nia a választások nyilvános­ságára vonatkozó szabályokat, valamint szükség van válasz­tási etikai kódexre is. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával foglalkozó bi­zottság munkájáról Kutrucz Katalin elmondta: a büntető anyagi joggal kapcsolatos té­mákban lényegében befejező­dött a munka. Eredménynek könyvelte el, hogy az izgatás kikerül az állam elleni bűn- cselekmények köréből. Nincs megállapodás viszont a kato­nai büntetőeljárás alkalma­zásáról. A tájékoztatás és az infor­máció kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós Jó­zsef (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fon­tosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a vélemény­nyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés szüle­tett arról, hogy a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellen­őrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizott­ságát. A kormány mellett mű­ködő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pár­tatlan, elismert szakemberek­ből. A nemzeti tömegtájékoz­tató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pár­tokat. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megte­remtésével foglalkozó bizott­ság képviselője, Murányi Zol­tán (harmadik oldal) hang­súlyozta: egyetértenek az ál­lampolgári jogok szószólója (ombudsman) intézményének felállításával. Vita van vi­szont a munkásőrség sorsá­ról. Az EKA a fegyveres tes­tület megszüntetését követe­li, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Ezután következett a továb­bi napirendi pontok megtár­gyalása — de már a sajtó ki­zárásával. A tárgyalás a késő esti órákban is tartott. lékkai). Az árumennyiség tük­röződik az árakban is: a zöld­ségféléket 24 százalékkal drá­gábban vásárolta a lakosság, míg a gyümölcsfélék 11, a burgonya pedig 38 százalékkal olcsóbb volt. A tojás 16 szá­zalékkal magasabb áron kelt el, mint a tavalyi I. félévben. A vegyes iparcikkek forgal­mának emelkedésében jelen­tős szerep volt a nagyobb ér­tékű tartós fogyasztási cikkek javuló kínálatának. A kedve­zőbb áruellátás főleg az im­port növekedésének hatására következett be: jaúult a hűtő- szekrények és a mélyhűtők kí­nálata, és megfelelő készlet állt rendelkezésre televíziók­ból, videókból, mosógépekből stb. Például videomagnóból a tavalyi 197-tel szemben az el­múlt félévben 1378 darabot adtak el, a mélyhűtők értéke­sített mennyisége közel két­szeresére nőtt. Ugyanakkor egyes szerelvényárukból to­vábbra is hiány jelentkezett és akadozott az ellátás mosópo­rokból, valamint az olcsóbb fogkrémekből. A tüzelőanya­gok iránt jelenleg is felfoko­zott a kereslet. Annak ellené­re, hogy az NDK-partnerek előszállítást vállaltak, s a ha­zai brikettgyárak is többet visznek a Tüzép-telepekre, mint amennyire szerződtek, az igényeket nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni. Az importbeszerzések élénkülésé­nek köszönhetően összességé­ben javult viszont az építő­anyag-ellátás, de parkettából és az alacsonyabb árfekvésű ajtókból továbbra sem megfe­lelő a kínálat. A ruházati termékek iránt tovább mérséklődő keresletben nem kis szerepe van az egyre kiterjedtebben működő „len­gyel piacnak”, ahol az árak jóval alacsonyabbak, mint a kiskereskedelemben. Emellett mind nagyobb számban veszik igénybe a kilós ruhavásár nyújtotta lehetőségeket is. A kereskedelem üzleteiben a visszafogottabb kereslet hatá­sára ugyanakkor túlkínálat alakult ki márkás farmeráruk­ból, bébi- és leánykaruhákból, női bélezerekből. szoknyákból, fürdőruhákból. Ezzel szemben nem megfelelő az ellátás töb­bek között a bébi- és az ala­csonyabb árfekvésű vászon gyermekcipőből. A megye kereskedelmi szál­láshelyein az év első felében megszállt vendégek száma 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül a külföldi vendégforgalom mér­sékeltebben, 8,3 százalékkal csökkent. A megyébe látogatók 39 százaléka érkezett az or­szághatáron túlról, 48 százalé­kuk nem szocialista országból (ez utóbibak nagyobb hánya­da az NSZK-ból és Hollan­diából). Az eltöltött vendégéj­szakák száma viszont 2,0 szá­zalékkal nőtt, melyet a bel­földiek hosszabb tartózkodási ideje eredményezett, a külföl­diek ugyanis kevesebb időre vették igénybe a megye szál­láshelyeit, mint egy évvel ko­rábban. 1989. I. félévben a tanácsok 1074 lakásra adtak ki bnszná­Ördógi körben a vállalatok Vigyázz, ha jön a piac! '/ Ügy néz ki, nem tudják teljesíteni az éves tervüket Diós- í dón. Jókuthy Zoltán, a Mechanikai Müvek kereskedelmi igaz- z gatója az okokat is tárgyilagosan sorolja. Hangsúlyozza előbb: ij amit mond, az nem panaszkodás, hanem tény. Kétmilliárdos árbevételünk­ből a szocialista export meg­közelíti a 800 millió forintot. Papíron ezzel számoltak. A valóságban azonban a KGST- piacokon bekövetkezett válto­zás miatt kevesebb lesz az ex- pdrtjuk. Nem a termékükre nincs igény, hanem miután nem kap az ország cserébe megfelelő ellentétárut, elad­niuk sem lehet. S mi a helyzet belföldön? Nem sokkal jobb. A vállalat­nál készülő kondenzátorok bi­zonyos típusaira nem tartanak igényt a korábbi partnerek, miután az importliberalizálás lehetővé teszi számukra, hogy külföldről szerezzenek be job­bat és olcsóbbat. Például nagy vevőjük, az Elektromodul, 50 százalékkal keveseboet ren­delt a vártnál. Ez nem diósdi ügy csupán; a hazai gyárak­nak nincs pénzük emelni a technikai színvonalat, így nem tudnak versenyképesek lenni sem minőségben, sem árban. A fémtömegcikikgyártásuk szintén nehéz helyzetbe jutott. Magas a hazai infláció, de ezt a nyugati piac nem veszi fi­gyelembe. A forint leértékelé­se egyrészt jóval alacsonyabb mértékű, mint az infláció, másrészt megdrágítja az im­portot a hazai vállalatoknak, tehát nem sokat segít. Az anyagellátás pedig vicc­lapok témája lehetne, ha nem volna véresen komoly gond. Tipikus esetként említi a • ke­reskedelmi igazgató a telefon- készüléket, amely 160-féle al­katrészből áll. Ám, ha csupán egyetlen 10 forintos egységecs- ke is hiányzik hozzá, már fél­kész termékként kell'raktá­rozniuk a 3 ezer forintos ké­szüléket. Emiatt a vállalat nem is tudja teljesíteni a postával szembeni kötelezettségét. Jól érzékelhető, hogy to­vább romlott a gazdálkodó egységek pénzügyi helyzete A monopolhelyzetben lévők bankgaranciát kérnek a kiseb­bektől.. A kör ördögi: a cégek egymásnak milliós, milliárdos összegekkel tartoznak, a Me­chanikai Művek kintlévősége is igen jelentős. Megbénítja az ipart, hogy nincs kereskedelmi tőkeforgalom, a forgóeszköz- hitelek kamata olyan magas, hogy elviszi a nyereséget. Nem ölhetett kézzel szem­lélődnek a diósdi gyárban, újabb nyugati piacokat sze­retnének szerezni, mégpedig úgy, hogy az eddigi kettő he­lyett már ötféle terméket kí­nálnak. Többek között spe­ciális cikkeket a svédeknek, fémdobozokat, konténereket a nyugatnémeteknek, a sváj­ciaknak. A hazai piacon pedig új típusúakkal bővítik a tele­fonkészülék-választékot. Ré­szint saját fejlesztéssel, ré­szint külföldi cégek licencét felhasználva. Ma kell megala­poznunk a holnapot — mond­ja Jókuthy Zoltán. Ugyanak­kor a kondenzátorgyártás te­rületén is lépnek, például im­portból hozatnak be hozzájuk alkatrészeket. Ezáltal kedve­zőbb áron adhatják el a ve­vőiknek és a típuskínálatuk is növekszik. Itt persze szembe­találják magukat megint az­zal, hogy a rossz gazdasági kö­rülmények miatt bizalmatla­nok a külföldi szállítók a ha­zai vállalatokkal. D. Gy. Kerepesiarcsán megzavarják az állóvizei Tanakodás a Bű-iskoláról Az ügy egyik tanulsága — ami a parlament májusi ülés­szaka óta minduntalan szóba kerül —, hogy az országgyű­lési képviselők által felvetett gondokat és javaslatokat nap­jainkban már nem illik (és nem érdemes) rövid úton „le­tudni”. Ismeretes, hogy Vass- né Nyéki Ilona, a kerepes- tarcsai térség képviselője ta­vasszal interpellációjában kérte a Belügyminisztériumtól a tárcsái BM tartalékos tiszt­helyettes-képző iskola községi tulajdonba adását, hogy „ci­vil” középiskolává alakíthas­sák át. A belügyi államtitkár kerek-perec visszautasító vá­laszát sem a képviselőnő, sem az országgyűlés nem fogadta el. A T. Ház honvédelmi bi­zottsága ezután bízott meg egy albizottságot azzal, hogy aj. helyszínen, az érdekeltekkel együtt vizsgálja meg az inter­pellációban elhangzottak rea­litását, megvalósíthatóságát. Lapunk június 10-i 'számá­ban adtunk hírt a BM-iskolá- ban megtartott beszélgetésről. Azóta ezt a témát sűrű csend övezi. A honvédelmi bizott­ság igen diplomatikusan és célszerűen az érdekelt felek hatáskörébe utalta a döntést, azzal a megszorítással, hogy december 3I-ig jussanak va­lamire. Az „érdekelt félek” azonban hónapok óta nem ta­lálkoztak egymással. Kerepes- tarcsa tanácsának végrehajtó bizottsága végül is hosszúnak találta a szünetet és a tegna­latbavételi engedélyt, 21 szá­zalékkal kevesebbre, mint az előző év azonos időszakában. 1988 első felében — a koráb­biaknál nagyobb számú áthú­zódó átadások miatt — jelen­tősen, 39 százalékkal emelke­dett az elkészült lakások szá­ma, így ez évben a csökkenés ellenére is több lakást fejez­tek be, mint 2 évvel koráb­ban. E folyamat főleg a vá­rosokat, ezen belül is Budaör­söt és Vácot jellemezte. Álla­mi erőforrásból változatlanul kevés, mindössze 22 lakás épült. Az 1989-ben megkezdett la­kások száma egyharmadával volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ennek elsődleges oka, hogy az építési hitelek kamatainak jelentős emelése miatt sokan kénytelenek eláll­ni építési szándékuktól. A megye egészségügyi és szociális intézményi ellátottsá­ga 1989. I. félévben nem vál­tozott számottevően. A fekvő­beteg-ellátásban nem volt je­lentősebb fejlesztés, a működő kórházi ágyak száma június 30-án 4807 volt. Az egészség- ügyi alapellátást változatlanul 406 általános orvosi, és a fél évvel korábbinál 2-vel több, 136 gyermekorvosi körzet biz­tosítja. Űj gyermekorvosi kör­zetet Dabason és Nagyková­csiban alakítottak ki. Az ' engedélyezett szociális otthoni férőhelyek száma a szentmártonkátai 10, továbbá az ócsai 5 férőhelybővítés kö­vetkeztében 2637-re gyarapo­dott. A félév folyamán Zsám- békon megszűnt a 170 férőhe­lyes csecsemőotthon, a nagy­kőrösi intézmény befogadóké­pessége pedig 24-gyel csökkent. Így a félév végén a megye egészségügyi gyermekotthonai 240 férőhellyel rendelkeztek. Az 1988 89-es tanévben a me­gye általános iskoláiban közel 16 700, az egy évvel korábbi­nál mintegy 2200-zal több 8. osztályos tanuló fejezte be ta­nulmányait. Továbbtanulásra az előző évekhez hasonlóan 96,5 százalékuk jelentkezett. Iskolatípusonkénti megoszlá­suk lényegében nem változott, mintegy felük szakmunkáskép­ző intézetben, egyharmaduk szakközépiskolában. 14 száza­lékuk pedig gimnáziumban szerette volna folytatni ta­nulmányait. A megye középiskoláiban az 1989 90-es tanévben 126 első osztályt indítanak, 13-mal töb­bet, mint egy évvel korábban. A beírt első osztályos tanulók száma 4056, az előző évinél 680-nal több. A gimnáziumba beiskolázottak száma 24, a szakközépiskolába felvetteké 15 százalékkal haladta meg az 1988/89-es tanévit. A me­gyei középiskolák a helyi igé­nyeknek továbbra is csak alig több mint felét tudják kielégí­teni. A továbbtanulásra jelent­kezettek közül a gimnáziumot választóknak már 90 százalé­ka, a szakközépiskolákban ta­nulni szándékozóknak azon­ban változatlanul csak két­ötöde folytathatja tanulmá­nyait a megye területén. A többieknek főleg a főváros kö­zépiskolái biztosítják tovább­tanulásukat. pi napra rendkívüli tanács­ülést hívott össze. A Magyar Hírlap karakán véleményéről ismert cikkírója kicsit „bele­zavart” a szervezésbe, azt su­gallva az előzetesen megjelent írásban, hogy az ülésen feles­leges részt venni, hiszen a testület úgysem határozhat a rendőriskola sorsa felől. Tö­rök Mihály tanácselnök-he­lyettes — a tegnapi megbeszé­lés levezető elnöke — azonban hangsúlyozta: szó sincs vala­miféle döntésről. A testületi állásfoglalással az érdemi döntést szándékoznak segíteni, s a közügyet szeretnék a holt­pontról kimozdítani. Vassné Nyéki Ilona ezzel kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy a középiskola léte. sítése nemcsak e térségnek, hanem az egész megyének ügye és érdeke. Pest megyé­ben háromezer diák tanul szükségtantermekben. Több helyen barakkokban, s külön­féle tákolmányokban okítják a fiatalokat, és még így is sok gyereknek nem adatik meg a gimnáziumi, s a szakközépis­kolai továbbtanulás lehetősége. A Belügyminisztérium jelen­levő képviselői nem vitatták a nagyközségiek igényének megalapozottságát. Érzékeltet, ték azonban: a belügyi tárca nincs olyan rózsás anyagi helyzetben, hogy minden to­vábbi nélkül átadhassa egy iskoláját. A csakhem ötórás vita végül is azzal zárult, hogy megállapodtak a tárgyalások haladéktalan újrakezdéséről, s folytatásáról mindaddig, amíg el nem döntik: mi legyen a tartalékosképző iskolával. K. Gy. Ó írta A mű Manapság bizony ritkán használt kalamáris, az ön­kritika tintájába mártotta tollát Csengey Dénes. Azt ír­ta a Hitel (89/16.) hasáb­jain, hogy .......a munkála­to k félben állnak, nincs készen a mű, a magyar de­mokrácia.” Sokféle okát so­rolja fel annak, miért a ké­sedelmeskedés a mű megte­remtésében, s az okok egyik részével tökéletesen egyetérthetünk, másik ré­szével ugyan vitatkozhat­nánk. de hiszen Cs. D. vé­leménye az övé. a mienk a mienk: tartsuk tisztelet­ben egymásét. Figyelmünket az indoko­lás őszintesége ragadja meg, mert a mai politikát küzdelmekben semmi más ■ nak a hiányát nem érezzük annyira fájdalmasnak, mint éppen az őszinteségét. Azt írta Cs. D., „Mi, akik az utóbbi időben politizálni kezdtünk ebben az ország­ban, beismerhetjük, hogy az ünnepeken erősebbek voltunk, mint a hétközna­pokon, a nagy tereken erő­sebbek voltunk, mint a mellékutcákban, a főváros ban erősebbek voltunk, mint vidéken, de még a vi­déki városokban is erőseb­bek voltunk, mint a falvak­ban." Ennek ugyan némi­leg ellentmond Cs. D. egy, néhány bekezdéssel koráb­bi megállapítása, ami sze­rint „Peremkerületek, kis­városok és ■falvak lakói, emberek tízezrei kóstoltak bele a lélek szerinti beszéd a gyakorlatlan, sokszor gör­csös és ormótlan, mégis önfeledt igazmondás má­morába”, ám az ilyen el­lentmondással ne bíbelőd jünk. Fontosabb, mert tanulsá­gosabb ennél az, amit a szerző így fogalmazott meg .......programjaink nem szó la ltak meg a műhelyek és az önkiszolgáló boltok, a strandok, a vasúti váróter­mek és a hetipiacok nyel­vén.” Bárcsak a többi po­litikai szervezet is ilyen tisztességgel ismerné be a miértek és a hogyanok ke­serves összefüggéseit és következményeit! Mert hi­szen, felfogásunk szerint, korántsem a szervezet, a program stb.. stb. a lényeg végső soron, hanem a — mű. Ami valóban nagyon messze van attól, hogy ké szén legyen ... KLIENS Eöntött az osztrák-magyar vegyes bizottság A határőr lövése nem volt szándékos (Folytatás az 1 oldalról.) felszólítás, majd figyelmeztető lövések után megpróbálták őket feltartóztatni. Ennek so­rán Shulz előbb megütötte az őt megállító határőrt, majd dulakodás kezdődött közöttük, és ezalatt mindketten osztrák területre sodródtak át. Shulz megkísérelte a határőrtől el­ragadni annak géppisztolyát, de eközben a riasztó lövések miatt már korábban kibiztosí­tott fegyver véletlenül elsült, és lövedéke az NDK-állampol- gár fejébe hatolt. A rekonst­ruálható körülmények arra mutatnak, hogy a határőr szándéka fegyverhasználatra nem irányult. Shulz időközben már ugyan­csak osztrák területre jutott élettársa a lövést hallva, kényszerítés nélkül, önként visszatért 'a magyar oldalra, ahová a határőrök orvosi se­gítségnyújtás céljából a sebe­sültet is visszahozták. A rövid időn belül kiérkezett orvos már csak a halál tényét álla­píthatta meg. A vizsgálóbi­zottság egyetértett abban, hogy a magyar határőrök határsér­tést követtek el, és a halálos sérülést okozó lövés osztrák területen történt. Habár az ügy végleges lezárása és meg­ítélése az illetékes igazságügyi hatóságokra tartozik, a vizs­gálóbizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok és a helyszín vizsgálata alapján arra a meg­állapításra jutott, hogy a ha­tárőröknek az esemény lefo­lyásáról tett állításai elfogad­hatók. A határsértés nem szándékosan történt, a lövés pedig ugyancsak akaratlanul, a fegyverért folytatott dula­kodás során következett be. Az eddigi vizsgálati adatok alapján a határőrség az ese­ményt szolgálat közben bekö­vetkezett fegyveres balesetnek tekinti. A vizsgálóbizottság mindkét tagozata egyetértett abban, hogy ez a különösen sajnála­tos és egyedi eset a két ország jószomszédi kapcsolatait és a határőrizeti szervek között fennálló együttműködést ked­vezőtlenül nem befolyásolhat­ja. X.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents