Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

1989. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK 3 Ók írták A tisztességes Nem szűkölködünk mos­tanában társadalommeg­váltó próféciákban. A bő­séges kínálatból is figyel­met érdemel az például, amely a Reformban (89/32) olvasható. Azt írták ugyanis a hír­magazinban a falu politi­kai helyzetéről összegzés­ként, hogy „A tisztességes ember járjon templomba, a kommunista pedig dolgoz­zon meg éppúgy kemé­nyen a mindennapi kenyé­rért, mint más. és ne tar­tassa el magát!’’ Kedvünk­re való javaslat, hiszen mi­lyen egyszerű lesz a viláo! A tisztességes ember ott ül a templomban, az a sok tisztességtelen kommunista pedig — végre! — rákény­szerül a kemény munkára mert vége annak az idő­nek, amikor „eltartot­ták” ... Avagy mégsem ennyire egyszerű ez? ! Nem tudjuk ugyanis, ki­mi dönti el, ő tisztességes ember, mert nem kommu­nista, ő meg tisztességtelen, mert kommunista. Nem tudjuk, egyenlő-e a kom- munistaság az MSZMP- tagsággal. s ha igen. akkor az onnét kilépő automati­kusan tisztességessé vá­lik-e, avagy valakik kije­lölik majd neki a vezeklés útját, a tisztítótűzben töl­tendő időt? S azt sem tud­juk, pedig tudnunk kelle­ne a társadalommegváltó receptek komolyságának az eldöntéséhez, miféle ördögi praktikákkal sikerült eddig lepleznie a here módjára élő sok-sok tsz-parasztna'i, állami gazdasági alkalma­zottnak, a pedagógusnak, az orvosnak, a bolti eladónak, a hálózati szerelőnek, hogy eltartatta magát, mert hi­szen ez az eltartás neki, mint kommunistának, ki­jár?! Tagadhatatlan, ügyesen álcázták élősködésüket! Úgy tettek, mintha ők is kemé­nyen dolgoztak volna, hol­ott... Most azonban, végre lelepleződtek! Aggódunk azonban: mi lesz akkor, ha az a sofe tisztességes lelep­lező elmegy a templomba, ki felügyeli majd a kom­munistákat, keményen dol­goznak-e?! KLIENS Szigorú törvényben szigorú bírálat A rongálásért börtön jár Az elmúlt két évben minden esztendőben több mint a duplájára emelkedett a vasúti rongálások száma. 1988. január 1-jétől az idén február végéig például több mint hét és fél kilométernyi kábelt loptak el a vaspályák mentén elhelyezett biztosító berendezésekről. A vasuta­sok nem titkolják: eddig a szerencse is segített abban, hogy nem következett be súlyos baleset. De meddig le­het számítani arra, hogy az a bizonyos hajszál mindig megsegíti azokat, akiknek az élete veszélybe kerül? Növelni kell a vasút bizton­ságát — halljuk gyakran, s akik ezt sürgetik, a rongálá­sokra is gondolnak. De ho­gyan? Nem lehet minden ki­lométerre egy őrt állítani, már csak azért sem. mert hazánk­ban a pályák hossza megha­ladja a kilencezer kilométert. Arról nem is beszélve, hogy erre. sem elegendő ember, sem elegendő pénz nincs. Más megoldást kellene keresni, olyat, amely figyelembe veszi azt is, hogy a társadalmi morálban, az erkölcsről alko­tott felfogásunkban bekövet­kező gyökeres változások ko­rában, gazdasági bajaink so­kasodása közben szinte tör­vényszerű, hogy egyre több a bűnöző. — A MÁV azonban nem hagyja magát — ezt erősíti meg beszélgetésünk során dr. Kisbalázs Péter, a MÁV Ve­zérigazgatóságának ellenőrzési főosztályvezetője is. Bár a statisztika szerint ma még az elkövetőknek csak egy kis részét sikerül kézre keríteni, számos intézkedésen törik a fejüket. Annál is inkább, mert külföldön sokkal kedve­zőbbek a tapasztalatok. Egy, a közelmúltban Párizsban megtartott vasúti konferencián a nyugati országok képviselői nagy meglepetéssel hallották, milyen gonddal küszködik a MÁV. Európának azon a ré­szén ugyanis szinte ismeretlen a vasúti rongálás, mint bűn­cselekmény. Igaz, ott jóval korszerűbbek a berendezések, sokkal jobb azok védelme, s kevésbé kelendőek és hozzá­férhetőek azok a tartozékok — például az akkumulátorok —, amelyek idehaza gyakran tűn­nek el kézen-közön. A főosztályvezető szerint gyakran maguk a vasutasok is ludasak abban, hogy bűnre csábítják azokat, akiket nem is olyan nehéz táncba vinni. Nemegyszer előfordul ugyanis, hogy a kábelt nem a földben, vagy az erre a célra kialakí tott betoncsatornában vezetik hanem a föld felszínén. S hi már ott van, s ha már valak nagyon el akarja vinni, há elég hozzá egy erős vágószer szám és néhány perc. A kor szerű biztonsági berendezései azonnal jelzik a meghibásodást de a hiba elhárítása így is idő be és főleg pénzbe kerül. Az előbbi a forgalom korlátozása miatt sok bosszúságot okoz az utazóknak, az utóbbi pedig évente milliókat tesz ki. Ne fessünk azonban a való­ságosnál sötétebb képet: egy­előre közvetlen életveszély a rongálások esetén nem fenye­get senkit. Egyelőre. Mert csak idő kérdése, hogy pél­dául mikor sötétül el egy olyan fénysorompó lámpája, amelyiknél a bokrok, dombok takarják a rálátást, s emiatt — a körülmények szerencsét­len összejátszása esetén — — valakit elüt a vonat. Az is megtörténhet, hogy a biztosító berendezés ugyan szabad át­kelést jelez, a szerelvény azonban alig néhány tíz, vagy száz méterre van éppen .. Szerencsére ilyen balesetek még nem történtek. Még De gyakorlatilag eddig a sors ke­gyességén is múlt, hogy elke­rülhettük a tragédiát. Az is szócska azt jelzi, hogy máson, másokon is múlik mindez, el­sősorban a vasutasokon, akik egyre nagyobb figyelmet for­dítanak a rongálások tettesei­nek felderítésére, illetve a megelőzésre. Azokon a helye­ken például, ahol gyakrabban fordulnak elő ilyen esetek — Pest megyében egyebek között Érd környékét említik —, sű­rűbben járőröznek. Érdemes is figyelni, mert aki lefülel egy rongálót, 500-tól 5000 fo­rintig terjedő jutalomban ré­szesülhet. S nemcsak a MÁV alkalmazottai, hanem bárki, aki segít a vasútnak. Így pél­dául a rendőrök is. A sok intézkedés közül ki­emelhető az is, hogy a vasút kezdeményezésére a Legfőbb Ügyészség most azt fontolgat­ja; az eddiginél következete­sebben alkalmazzák a Büntető Törvénykönyv 184. paragrafu­sát, amely minden — írjuk ide még egyszer: minden — vasúti rongálást és veszélyeztetést bűncselekménynek minősít és börtönbüntetéssel sújt. A MÁV elnök-vezérigazga­tója nemrég úgy döntött, vala­mennyi korszerű mozdonyt fel kell szerelni rádióval is, hogy még közvetlenebb, gyor­sabb legyen az információ áramlása. Ez csak egy lépés. A vasút persze megpróbál más eszközöket is bevetni a rongá­lok ellen. Mindezek azonban csupán akkor lehetnek hatáso­sak, ha nem maradnak egye­dül azok, akiknek kötelessé­gük a vaspályák biztonságá­nak védelme. Furucz Zoltán 1956 eseményeinek minősítése Reformkori különszám A néhány hónapja utcára került Üj Fórum című közéle­ti-politikai folyóirat szerkesz­tősége a napokban egy külön- számmal jelentkezett. Ezen új­ság megjelentetésével az MSZMP reformkörök és re- -form-alapszervezetek szeptem­ber elejére tervezett munkata­lálkozóját kívánják segíteni az­zal. hogy közreadják a munka­találkozó vitaanyag-tervezetét, megkönnyítve így a vitában részt vevők felkészülését. Tet­ték ezt annak érdekében is, hogy a reformkörök törekvé­seivel, kongresszusi program­juk előkészületeivel megis­mertessék az érdeklődőket. A vitaanyag négy részre osztott — az MSZMP ideoló­giájának újrafogalmazásáról, a párt újjáalakításáról, a re­formszárny választási prog­ramjáról és a demokratikus műhelymunkáról, ezen belül társadalmi-szociálpolitikai kérdésekről, az egészségügyi és a köznevelés reformjáról, a művelődés-, a környezet-, a te­lepülés- és a külpolitikáról szól —. nem utolsósorban a gazdasági kibontakozás lehető­ségeit és a tulajdonreform kérdéseit vizsgálja. Az Űj Fórum különszámá- nak második felében napjaink fontos, a .politikai vitákban minduntalan előkerülő 1956 minősítéséről olvashatnak az érdeklődők. Ezúttal Für Lajos történész, az MDF elnökségi tagja, Földes György történész, az MSZMP történelmi albizott­ságának titkára, Gombár Csa­ba szociológus, politológus, valamint Berecz János, az MSZMP KB tagja tollából. A témához természetesen ezúttal is szívesen veszik a lap szerkesztői az olvasók hoz­zászólásait. Kockázatmentes (?) buli! Új módi a gilisztájától Tisztelt olvasók, akarnak gazdagok lenni? Gondo­lom, igen. Nos, akkor vállalkozzanak. Fogjanak hozzá, tenyésszenek gilisztát. Két hónap alatt akár egy nyugati autót is összegilisztázhatnak. Fél, egy év alatt egy budai villa megvétele sem lehet akadály. Micsoda kilátások! De vajon mindez hihető-e?! Az elmúlt napokban több „gilisztással” beszéltem, akik esküsznek arra, hogy ez jelen­leg a meggazdagodás legkön­nyebben járható útja. Csak is­merni kell a fortélyát. Köny- nyen előfordulhat, hogy egy­két hónap leforgása után jó néhány milliomos sétál majd közöttünk az utcán. Bár zse­bükben nem forintmilliókról szóló betétkönyv lapul majd. A gazdagodás receptje Millióikat kukacokban szá­molják le. Egyébként már nem egy, a gilisztából gazda­zetek működési formájuknak szinte kivétel nélkül a kft.-í választották, január elseje óta 37-tel emelkedett a számuk, és így a félév végén már 39 kft. volt a megyében. Az építőipari tevékenység az év első felében a tavalyinál lényegesen kedvezőbben ala­kult. A teljesített 1920 millió Ft értékű saját építési-szere­lési munka — összehasonlító áron számolva — 23 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Ezzel az éves elő­irányzat 41 százalékát teljesí­tették a tavalyi 29 százalékkal szemben. Az építőipari mun­kákon belül csökkent a fenn­tartási jellegűek aránya, amely 53 százalékot tett' ki. 7 szá­zalékponttal kevesebbet, mint a7 elmúlt év hasonló időszaká­ban. A lakásépítési tevékenységet végző 5 megyei kivitelező épí­tőipari szervezet 1989-ben 307 lakás átadását tervezi. Ebből az év első 6 hónapjában 94-et adtak át a megrendelőknek. A kivitelezés alatt álló lakások száma június végén 371 volt. A megyei székhelyű kivite­lező építőiparban 1989 I. fél­évében átlagosan 8,2 százalék­kal kevesebben dolgoztak, mint az előző év hasonló idő­szakában. Az építési-szerei ssi tevékenységen foglalkoztatot­tak számának visszaesése az összes foglalkoztatottakét meg­haladóan közel 10 százalékos volt. Mezőgazdaság A megye termőterülete má­jus 3l-én 1220 hektárral (0,2 százalékkal) több volt, mint egy évvel korábban, amit a kert. a gyep és az erdőterület növekedése eredményezett. A szántó csekély mértékben (0.1 százalékkal) tovább fogyott és folytatódott a gyümölcs- és szőlőültetvények területének csökkenése is. A termést adó szőlőterület viszont az elmúlt évekkel ellentétben az idén 230 hektárral (2,7 százalékkal) több, mint 1988-ban. Romlott a szántóterület hasznosítása. A gazdaságos közel 4400 hektárt hagytak ve­tetlenül. ami több mint két­szerese az elmúlt évinek, el­sősorban a gazdaságtalanul hasznosítható területeket nem művelték. Némileg módosult a vetésszerkezet: a kalászos ga­bonafélék 2,3 százalékos terü- letcsökkenését döntően az okozta, hogy búzából 2573 hektárral (3,3 százalékkal) ke­vesebbet vetettek. Valamelyest nőtt a rozs és jelentősen az őszi árpa elvetett mennyisége Az elmúlt évinél jóval kisebb mértékben ugyan, de ismét, csökkent a kukorica vetéste­rülete, az idén 51254 hektáron termesztik a gazdaságok, ami az 1988. évinél 331 hektárral kevesebb. A napraforgó területe 2,8 százalékkal fogyott ugyan, de a megye részesedése az ország napraforgó-területéből így is 8,9 százalékot tesz ki. Tavaly jelentősen nőtt a szója vetés­területe. a vártnál kedvezőtle­nebb terméseredmények kö­vetkeztében az idén viszont 331 hektárral (31 százalékkal) kisebb területen vetették a gazdaságok. Burgonyából az elmúlt évi területnövekedés csak átmeneti volt. ebben az évben ismét kevesebbet ültet­tek. amit valószínű a tavalyi bő termés miatt fellépő érté­kesítési gondok okoztak Az elmúlt évinél mérsékeltebben ugyan, de ismét fogyott a zöld­ségfélékkel hasznosított szán­tó. Az idén 7589 hektáron ter­melnek zöldségfélét a gazda­ságok, 1,1 százalékkal kisebb területen, mint tavaly. A fon­tosabb növények közül legna­gyobb arányban a zöldpaprika területe esett vissza, de keve­sebb a zöldborsóé és a paradi­csomé is. A zöldségterület döntően a nagyüzemekben csökkent, ugyanis azon fajok­nál — mint például a fejes káposzta, a vöröshagyma és a7. egyéb zöldségfélék —. ame­lyek nagyobb hányadát a kis­termelők termesztik, terület- növekedés következett be. A félév végéig a megve nagyüzemi gazdaságai 3058 hektárra 1,5 millió köbméter öntözővizet juttattak. A jóval csapadékosabb időjáfás hala­sára az öntözött terület 19, a kiszórt víz mennyisége 40 szá­zalékkal kevesebb az elmúlt év hasonló időszakáénál. Az állattenyésztés országo­san nehéz helyzetét a megye állatállományának alakulása is tükrözi. Június 30-án vala­mennyi állatfajból kevesebbet tartottak a megye nagyüzemi gazdaságai, mint egy évvel ko­rábban. A szarvasmarhák szá­ma 4.7 százalékkal, a tehénál­lományé pedig 2,7 százalékkal csökkent. A vágómarha és a tehéntej felvásárlási ára több mint 30 százalékkal magasabb volt ugyan az 1988. I. félévi­nél. de ez az ágazat jövedel­mezőségében számottevő vál­tozást nem eredményezett mivel az egyéb támogatásom megvonását nem ellensúlyoz­ta. A sertésállomány a nagy­üzemekben egy év alatt 2,5 százalékkal fogyott, de az anyakocák száma lényegében nem változott. A vágósertés 12 százalékos felvásárlási áreme­lése jóval alatta maradt a ta­karmányárak növekedésének. Az import fehérjetakarmányik az év elején 33, majd később újabb 5 százalékkal drágultak, a hazai növényolajipari darák és állati eredetű takarmány- lisztek 25, a takarmánygabo­nák pedig mintegy 20 száza­lékkal magasabb áron szerez­hetők be. A tápok nem megfe­lelő és állandóan változó ösz- szetétele miatt a hizlalási idő jelentősen nőtt. s a jövedelme­zőség így tovább romlott. A nagyüzemi juhállomány a vizsgált időszákban 15 száza­lékkal lett kevesebb. A szö­vetkezetekben — amelyek az állomány döntő hányadát tart­ják — a juhok számában U, az állami gazdaságokban pe­dig 44 százalékos visszaesés tapasztalható. Tyúkfélét a nagyüzemek közül csak a termelőszövetke­zetek tartanak, amelyekben az állomány az elmúlj évi 2,1 millió darabról 1,5 millióra csökkent. Bár a felvásárlási ár a vágóbaromfi esetében is emelkedett (több mint 20 szá­zalékkal), a tartási szándék jelentős visszaesése változat­lanul értékesítési, takarmá­nyozási gondokra utal. A foglalkoztatottak száma mind az állami gazdaságok­ban, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben na­gyobb mértékben csökkent, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az állami gazdasá goktól több mint 900 a ter­melőszövetkezetektől ped'2 mintegy 5700 dolgozó távozott, ami az előzőeknél 9,0, az utóbbiaknál pedig 8,2 százalé­kos létszámfogyást eredmé­nyezett. A csökkenést az ese­tek jelentős hánvadiban az okozta, hogy több nem mező- gazdasági tevékenységet foly­tató üzem önálló ipari, illetve építőipari gazdasági egységgé alakult. párját. Szerelmük gyümölcse pedig 6 hét elteltével újabb 200 ezer példány. A prizmá­ban ekkor már 400 ezer a „ku­kacok” száma. (Ha egy kukac árának az átlagos 30 fillért vesszük alapul, akkor az ösz- szes 60 ezer forintot ér.) Ettől kezdve a gilisztázás a közis­mert pilótajátékra emlékeztet: merthogy tegyük fel, elfogad­va egy „gilisztás” barátom ajánlatát, megveszem a szapo­rulatát, Vagyis a szakcsoport­nál kapok egy papírt, amely- lyel jelentkezem az OTP-nél — a 20Ó ezerért. így aztán ba­rátom 6 hét alatt törleszteni — sőt, Visszafizetni — tudja (ha akarja) a kistermelést ösz­tönző mezőgazdasági kölcsönt. A vállalkozása ettől kezdve nyereséges, hisz ingyen van már a birtokában kétszázezer kukac, akik engedelmeskedve a természet törvényeinek, sze­retik egymást, és 6 hét múlva megszületik szerelmük újabb 200 ezer gyümölcse. Vagyis „csak” találnia kell 6 heten­ként egy-egy vevőt, akik rendre — az OTP áldásával — megvásárolják a „gilisztater­mést”. Havonta akkor nettó 200 ezer forintos haszonhoz juthat a szorgalmas tenyésztő. Erre kíváncsi mostanság az OTP is. Úgy hírlik, vizsgálják a biohumusz-eladás garan­ciáit, mert a kutyának sem kell a kukacok által átdolgo­zott — vagy inkább megdolgo­zott trágya. Csak zárójelben jegyzem meg: 40—50 tonna is­tállótrágyával egyenértékű 4— 5 tonna humusz. Továbbá a kukacos trágya nemcsak ter- mőképesebbé teszi a földet, de a benne lévő szennyeződéseket is semlegesíti. A maga nemé­ben ez óriási dolog. Olaszor­szágban például a törvény tiltja a biohumusz kivitelét, pedig ott aztán bőven van bér lőle. godni vágyó szaladgál közöt­tünk, de egyelőre nyereség hí­ján tetemes — százezres — OTP-adóssággal. Lassan fény derül a humuszt és a biogilisz­tát termelő szakcsoportok trükkjeire, lassan talán az OTP is megsejt valamit. No, de amíg mindenki előtt megvilágosodik, nézzük, mi a gazdagodás titka. A recept a következő: Add el minden nélkülözhető ingóságodat! Keress fel egy humuszt ter­melő szakcsoportot, kössél ve­lük üzletet (lehetőleg olyat, amiben garantálják, hogy megveszik tőled a humuszt). A szerződéssel sétálj el az OTP-be, ahol végy fel mini­mum kétszázezer forint me­zőgazdasági kölcsönt! Jó ta­nács: ne tarts attól, hogy be­lebukhatsz a vállalkozásba! Ha majd ez megtörténik, ak­kor rágd a körmöd! A köl­csönt az OTP „kedvező” fel­tételekkel adja, és átutalja a szakcsoportnak, ahol levonják a tisztes jutalékot, és körül­belül ISO ezer forintot átadnak a beajánlódnak. Aki ezért annyi gilisztát ad, amivel nagy lépéseket tehetsz a gaz­dagodás irányába. Mondjuk, 200 ezer példányt. A többi fel­adat már nem is olyan lénye­ges. Ezek hát a meggazdagodás alappontjai. De nézzük, hogy miként számlálják meg a moz­gó árut. Két-három helyről mintát vesznek a földből, egyenként megszámolják a pondrókat, majd köböt számí­tanak Ha valaki nem tudná, a kukacok egy-két méter szé­les, nyolc méter hosszú föld­ben laknak. Csak le kell fek­tetni a megfelelő méretű fa­rostlemezt, de ha ez nincs, a szúnyogháló is megteszi, arra vékony réteg "földet kell hor­dani, erre jönnek a giliszták. Bűvös kétszázezer De ez még nem elég a boldog­sághoz. Ahhoz, hogy kész le­gyen a „szendvics", ammónia­mentes, száraz trágyával és ismét földdel kell borítani. Akkor már meg is van a gi­lisztaprizma. Figyelem! A gi­liszta érzékeny állát, nem mindegy, hogy miiven sz .. .- ban, akarom mondani, trá­gyában szaporítják őket. A giliszta — miként annyi élőlény a földön — szereti a Nálunk a humusszal senki sem foglalkozik, mert a gi­liszta sokkal nyereségesebb. Kockázat? Az nincs! Ha nincs vevő, az OTP-kölcsön lejárta­kor, a vállalkozónak van há­rom-négy millió gilisztája. Ezeket, ha csak 10 fillérrel adja el, akkor is visszafizet­heti a hitelt. A horgászok biz­tos vásárlók. De akkor hol a svindli? Merthogy van vala­hol, az tuti, hiszen az OTP a hetekben körlevelet adott ki, vizsgálják — s nem egyszerű kukacoskodásból — az OTP- kölcsönök sorsát, Valami te­hát bűzlik! Ha nem Dániá­ban, akkor bizonyosan’ a ku­kacok körül. Szilágyi Béla Be he! a svindli ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents