Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

198#. AUGUSZTUS 22., KEDD A SZAKSZERVEZET VISSZAUTASÍTJA AZ ALAPTALAN VADAKAT Csillapodott a húsfelvásárlási láz (Folytatás az I. oldalról.) téshúst és 240 kilogramm mar­hahúst rendelt és kapott szom­baton; semmiféle felvágottból nem volt hiány, ö sem ta­pasztalt a korábbinál nagyobb vásárlási kedvet vevői részé­ről. Kíváncsiak voltunk arra is, mi a helyzet Szentendrén. So­mogyi Sándorral a Marx téri húsboltban beszéltünk. Pén­teken és szombaton mintegy 100 mázsa sertéshúst vettek át, marhahúsból is megkapták a rendelt mennyiséget. Bőven volt az üzletben száraz- és töltelékáru, s talán a nagy hő­ség miatt, inkább vásárlóból tért be kevesebb, mint ahány­ra számítottak. D. Gy. ★ A szakszervezetek vezetői hétfőn értekezleten tárgyal­ták meg a múlt heti figyel­meztető sztrájk tapasztala­tait, és véleményt cseréltek a szükséges intézkedésekről. Megállapították, hogy a dol­gozók jogos tiltakozásuknak elismerésre méltóan fegyelme­zett és rendezett keretek kö­zött adtak hangot. Hangsú­lyozták, hogy az akcióban önként nagy számban részt vevők és a szolidaritásukat kifejező munkavállalók nevé­ben továbbra is elsősorban az illetékesekkel való tár­gyalások útján célszerű meg­oldást keresni a kialakult helyzetre. Ezért várakozás­sal tekintenek az egyeztetés következő fordulója elé. A szakszervezetek fellépése — amint azt múlt heti közle­ményük is tartalmazza — nem csupán a húskészítmé­nyek árának emelése ' ellen irányul, hanem arra, hogy egy körültekintő, megalapozott gazdaságpolitika kialakításá­ra és megvalósítására késztes­sék a kormányzatot. Olyan gazdaságpolitikára, amely egy piacgazdaság kiépítésével együtt járó átrendeződés ter­heit nem kizárólag a lakos­ságra hárítja, hanem teher­viselő képességükre tekintet­tel a gazdaság valamennyi szereplői között osztja el. Az ágazati szakszervezetek és a SZOT vezetői megállapítot­ták, hogy a SZOT és a kor­mány tárgyaló delegációjának múlt pénteki megállapodása, amelyben kérték, hogy a húsipari vállalatok a tár­gyalások idejére függesszék föl aZ áremeléseket, nem a szakszervezetek hibájából hiú­sult meg. A szakszervezetek ebből levonják a következ­tetésekét. Az értekezleten áttekintet­ték a megalakult sztrájkbi­zottságok munkáját és meg­tették a szükséges intézkedé­seket. A szakszervezeti moz­galom további lépései is a tagság akaratától függenek, ennek érdekében valameny- nyi ágazat konzultációt kezd tagjaival. A szakszervezeti vezetők közölték: a szakszervezetek lejáratására tett kísérleteket, a tendenciózus és részben de­magóg közléseket visszautasít­ják, származzanak ezek akár egyes újságíróktól, akár a kormány köreiből, akár ellen­zéki szervezetektől. Alaptalan vádakat a mozgalom sem most, sem a jövőben nem fo­gad el, s ha szükséges, akkor ezt tagságának cselekedetei útján nyomatékkai is kész ki­fejezni. Pusztulásra ítélt termés Meggykoktélnak is sok Akár a bibliai paradicsomban, úgy roskadoznak idén a gyümölcsfák a bő termés alatt. Még a kenyerük javát megélt idős emberek is azt mondják, hogy csak 10-15 évenként fordul elő, hogy a hazánkban honos Ö3szcs gyümölcsfajta szinte kivétel nélkül rekordtermést hoz. Itt a kínálkozó alkalom, hogy valóban dugig teljenek a hűtőházak, s jusson exportra is a világ legkülönbözőbb pontjaira. Most aztán megmutathatnák az üzletkötők, hogy tehetségükből mennyire futja. Azonban úgy tű­nik, hogy a termelők és a forgalmazók részéről is nagy a közöny és az érdektelenség. Rohad a fákon, a földön a termés. Vajon miként lehetne hasznosítani a meggyet és a kajszibarackot? A felvevőpiacot, sportnyel­ven szólva, már a padlóra küldték. Kevésnek tűnik a „Szedd magad" mozgalom is. Az éléskamrák, s bennük a befőttesüvegek már olyany- nyira sokasodnak, hogy több­szörösen is biztosított a csa­ládok téli vitaminszükséglete. De vajon minden család el­mondhatja ezt magáról? Nem Nem jártak a jellegekben Teljesítik a pilóták bérkövetelését (Folytatás az 1. oldalról.) A helyszíre érkezve hamar kiderült: bár a repülőgépek valóban a földön vesztegelnek, sztrájkról mégsem beszélhe­tünk. Az ország valamennyi tájáról egybegyűlt, több mint 300 érintett csak abban az esetben élt volna ezzel az esz­közzel, ha a gazdasági veze­tőkkel folytatott — a múlt hé­ten megkezdődött — egyezte­tő tárgyalások nem jártak volna eredménnyel. Akkor él- sőként kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést, a további sikertelenség esetén pedig egész napos, „valódi" sztrájkot tartottak volna. Erre — a leg­inkább maguk a sztrájkolok zsebét érintő — akcióra azon­ban már nem kellett sort ke­ríteni, a munkáltatók, illetve munkavállalók képviselői kö­zött folytatott „többlépcsős” egyeztető tárgyalások ered­ménnyel zárultak. Kompromisszumos megoldás született. A szakszervezeti in­téző bizottság üzemeltető ta­gozata eredetileg azt kérte, hogy a pilóták, szerelők alap­béraránya ismét érje el a ko­rábbi, 1983-as színvonalat, azaz legalább 1,9 százalékkal legyen magasabb, mint az in­tézmény egyéb dolgozóié. A béremelést augusztus 1-jétől kérték volna. A tárgyalások eredményeképp a gazdasági vezetés december 1-jei ha­tállyal vállalta az alapbérek százszázalékos emelését, azaz az eddig 7526 forintos átlag­alapfizetés kétszeresére emel­kedik majd; természetesen bruttóban. Ehhez járul még a korábbi összjövedelem közel 50 százalékát kitevő teljesít­ménybér is. Hétköznapinak aligha ne­vezhető, izgalmas, szép fog­lalkozás a mezőgazdasági re­pülőké. Aki egyszer eljegyezte magát ezzel a hivatással, ne­hezen szakít, legfeljebb csönd­ben békétlenkedik. Ezúttal elégedetten térhetnek meg otthonukba az összesereglett pilóták, szerelők. Évek óta sé­relmezett problémát sikerült — legalább részben — orvo­solniuk. Tapasztalhatták: az összefogás nem csupán a leve­gőben nélkülözhetetlen, hoz­hat eredményt itt, a földön is. N. A. valószínű, hiszen a sok idős, magatehetetlen nyugdíjas nemigen próbálkozhat meg a fára. mászással. Ha a piacon olcsó volna, megvennék, de ahhoz le kéne szedni, munkaerő pedig nincs. Vagy mégis van? A „Szedd magad” napokon annyi az el­lenőr, a gépkocsik csomagte­rének' kukkolója, hogy már- már az ember azon töpreng, vajon miért a nagy panaszko­dás, hiszen akad munkaerő a gyümölcsösökben is, csak rá­juk kell találni! A napokban Kiskunlacházán járva, büszkén újságolta a Kis­kun Termelőszövetkezet elnö­ke, hogy túladtak a teljes ci- gánymeggy-termésükön. Olyan osztrák partnerre találtak, aki­nek szüksége volt erre a kitű­nő színező anyagra. A gyü­mölcs ez utóbbi kiváló tulaj­donságát erősítette meg a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság léüzemének vezetője is, ami­kor arról esett szó, hogy ná­luk mit tudnak kezdeni a re­kordterméssel? Az öthektár­nyi cigánymeggy zöme a fán maradt, illetve a földön illa­tozik. Elmondta, hogy nagy volt a rohangálás a vevők után, de az egyik legjelentősebb hazai felhasználóval, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalattal nem kötöt­tek szerződést, s így más ter­melők jártak jól. A törökbálin­ti meggy koktélhoz is túl sok­nak bizonyult a termés, pedig a léüzem éjjel-nappal dolgo­zott. Talán az őszibarackkal szerencsésebbek lesznek, hi­szen a közkedvelt Napsugár rostos üdítőcsaládot, s annak alapanyagát a champion nevű barackból állítják elő. A gazdaság dolgozói mellett negyven nyíregyházi és ugyan­ennyi lengyel diák szorgosko­dik a gyümöcsösökben. Napo­kon belül megérkeznek az al­kalmi itiunkások, köztük nyug­díjas bányászok, akikkel, stíl­szerűen szólva, évek óta gyü­mölcsöző a kapcsolatuk.-. Gyócsi László Megkezdődött az MSZMP nyári egyeteme Tatán Nyers Rezsőnek, a párt el­nökének Reformok útján — az MSZMP a szocializmusért című élőádásávál hétfőn este megnyitotta kapuit az MSZMP nyári egyeteme Tatán. A fő­városból és a megyékből ér­kezett mintegy 900 pártak­tivistát Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője, a tábor vezetője köszöntötte. Be­vezetőjében kiemelte, hogy a tanfolyam résztvevői jórészt szabadságuk terhére vesznek részt a kurzusón, s politikai elkötelezettségből vállalták, hogy a párt új véleményfor­máló tevékenységének mód­szereivel, tartalmával ismer­kedjenek. Az MSZMP új politikai fel­fogásának megfelelő tömegbe­folyásolási módszerekről sze­rezhetnek itt tapasztalatokat a tábor lakói a következő na­pokban. A politika aktuális kérdéseiben a párt vezetői se­gítik eligazodni az aktivistá­kat. Szerepéi a programban Iványi Pál előadása gazdaság­politikánk időszerű kérdései­ről, Fejti György pedig kon­zultációval kísért tájékoztatót tart a Nemzeti Kerekasztal- megbeszélések helyzetéről. Mi­után az egyetem résztvevői közül kerülnek ki várhatóan az MSZMP választási kam­pányfőnökei, ezért a választá­sok során kialakuló verseny­helyzettel kapcsolatos politikai és propagandamódszereket is tanulmányozhatják. 0 mondta Van több is! Népszerű politikust szó laltatott meg a Népszabad­ság (aug. 19.), amikor in­terjút készített dr. Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével. A józan helyzet- megítélés jellemzi a kér­désekre adott válaszokat, legyen szó az új alaptör­vény kidolgozásáról, avagy az MSZMP megújulásáról. Egyetlen esetben csúszik le a realitások ösvényéről a beszélgetés menete. Akkor, amikor Sz. M. úgy véleke­dik, hogy „... az eddigi programokat ismerve, talán csak egyetlenegy szervezet nyilvánította ki egyértel­műen, hogy .... polgári demokráciát akar." A „ta­lán” szócska fenntartja an­nak lehetőségét, hogy eset­leg akadhat több is. Nos akad! Van több is. Ismere­teink szerint. S ezek az is­meretek az érintett szerve­zetek megnyilatkozásaira támaszkodnak, bár kétség­telen, a megnyilatkozások nem mindenkor programok. Igaz, némely esetben a programok sem többek (meg)nyilatkozásoknál... Mégis, az Sz., M. említette egyetlenegynél azért több jön ki, ha sorolni kezdjük azokat a szervezeteket, amelyek a rendszer- váltást állítják a fő hely­re. bár esetleg nem mond­ják ki egyértelműen, mue váltanának át. Talán nem alaptalanul gyanítjuk, hogy ebben a te­kintetben például a Fiatal Demokraták, Szövetsége, a Szabad Demokraták Szö­vetsége, a Magyar Radiká­lis Párt, a Magyar Október Párt stb., stb, különböző dokumentumai, valamint vezetőik megnyilatkozásai bár nem mindenkor neve­zik nevén a dolgot, nagyon is egyértelműek. És ez az egyértelműség tiszteletet érdemel! Még akkor is, ha a magunk részéről szíve­sén látnánk a még egyér­telműbbé tett egyértelmű­séget, mindennek a nevén nevezését. Az állampolgái ugyanis az egyértelműbb egyértelműségek híján el­bizonytalanodhat: lehet, hogy. zsákbamacskát kínál­nak neki, lehet, hogy né­melyik zsákban még „macs­ka” sincsen...?! KLIENS Gyógyszer a szemétben Fölháborító pazarlás kérdések lezárulnak, akkor megnyílik az út a kemény, a szigorú, ám mégis a jövő szempontjából előre mutató gazdasági döntések meghoza­talához, azokhoz, amelyeket ma csak a belebukás kockáza­tával tehet tpeg bármely ho­ni kormány. Tehát van egy ellentmondás a politikai han­gulat, a szituáció és a gazda­ság, vagy a társadalom elvá­rásai között. Ezt minél hama­rabb le kellene zárni! Ezért vagyok a minél előbbi válasz­tások mellett, s nem azért, mert az MSZMP még átment­heti hatalmát. — Ami a szerkezetváltást illeti. Amint a kormány egy konkrét ilyen lépésre szán­ja el magát — és ez néhány ezer embert érint —, abban a pillanatban a régi beidegző­dések alapján előáll a szociá­lis demagógia. Azért, mert a kormánynak nincs egyfelől tá­masza, akivel a háta mögött ezt a kemény lépést végrehaj­tatná. Ugyanis ilyen átmene­ti. változó állapotban az MSZMP sem támasz. Nincs megfelelő háttere sem. Mert nincs pénze arra, hogy ahon­nan elvesz és leépít, kitörési pontot adjon ugyanazoknak, hogy vállalkozni tudjanak, ké­pezhessék magukat. Csináljuk. De ez még nem az — mérté­kében sem —, mint aminek lenni kell. Tény, hogy a poli­tika teremthet olyan feltéte­leket, amelyekben vagy ame­lyek között a gazdaság is egészségesebb irányba mozdul. # Eddig egyetlen kormány sem vállalta azt a hálátlan fel­adatot, hogy a veszteségesen termelő, csődbe jutott válla­latokat fölszámolja, ön meny­nyire hajlandó egy efféle nép­szerűtlen, szigorúbb politiká­ra? — Sok népszerűtlen felada­tot vállaltam már. Megpró­báltam szembemenni a ra­cionalitás keretei között bizo­nyos lobbykkal. így a legutób­bi hónapok példáiból hadd emeljem ki a nyírádi bánya bezárását, amelyiknél erős szakszervezeti és helyi kriti­kának és támadásnak is el­lenállva végül is egy minden­ki által elfogadható döntést hoztunk. Ami azt jelenti, hogy prioritással a környezetvéde­lem és a jövő felé: tehát az ivóvízkészletek megőrzése. Hasonló döntés volt a legutób­bi minisztertanácson a Péti Nitrogénművek. Tiltakozás ide-oda. Nem fizikailag, de fel kell számolni a vállalatot. Ilyen lesz Űzd a közeli na­pokban. Ám őszintén meg­mondom. mindig ott bujkál a fejemben és a zsigereimben, hogy kinek a felhatalmazásá­ra vagyok ilyen bátor. Gon­doljunk Nagymarosra... Szó­val tudnám sorolni a példá­kat, amelyek némiképp azt mutatják, hogy ez a kormány szakított a korábbi gyakorlat­tal és szembe mert nézni na­gyon fontos sorskérdésekkel, • Egyre szélesebb rétegeket fenyeget az elszegényedés. Mit lehet még a szűnni nem aka­ró terhekből a lakosság vál­lára rakni? S az egyre inkább elkeseredett néppel megvaló­sítható-e bármilyen program? — Az elszegényedés mindig jelen volt és jelen van. Köz­zététele traumát okozott a társadalmi köztudatban. Az 1960-as, 1970-es években is számoltak létminimumot, de ezek az adatok titokban ma­radtak. Nem vitatom azt, hogy a szegényedés relatíve aránya és száma nagyobb vagy nö­vekvő. De ez a szegény nem az előbbiek szintjén él, és nem olyan körülmények között. Ez nem felmenteni akarja a kor­mányt az igazságosabb teher­elosztás és szociálpolitika alól. Tudati kezelése még előt­tünk van, de nemcsak ez, ha­nem a társadalmi kezelésmód rendszerének kialakítása is. Ebben meggyőződéssel vallom, nem a kormánynak, hanem a sokkal nagyobb önállóságot kapó, alulról jövő kezdeménye­zéseken alapuló önkormány­zatoknak, tanácsoknak, egye­sületeknek, karitatív egyházi jellegű szervezeteknek vagy éppen az egyházaknak lehet meghatározó szerepük. Azt nem vitatom, hogy az elkese­redett, kilátástalanságot nap­ról napra maga előtt toló em­berekkel, a kishitűséggel együtt élni nagyon nehéz. Ne­héz modellt váltani. De nincs más út. S hogy a lakosság vállá­ra mit lehet még rakni? Sem­mi olyan teher, mulasztás, bűn nincs, amit végső soron ne a lakosság fizetne meg. Akár tetszik, akár nem — ez az igazság. Mert akkor is az állampolgárok fizetik meg, ha átmenetileg leveszem a ma élő generációk válláról a terheket. Becsapva őket, és ezt kétszer aláhúznám. Mert a gyerekeik vagy ők maguk, amikor nyugdíjasok lesznek, ők fognak szembekerülni ve­le. Ilyen vagy más politikai berendezkedés mellett is, de ennek a népnek kell kifizetni a számlát. Ki fogjuk fizetni! De nem mindegy, hogy tud­ja-e a lakosság, hogy mit és miért fizet. Ezt tartom most a kormány egyik fő funkció­jának: megértesse. S ha ez si­kerül, akkor már egy bázist teremtett az utána jövő kor­mánynak. Ez milyen lesz és ki vezeti? Nem tudom megjó­solni. Fehér Ferenc (Folytatás az 1 oldalról.) hogy házilag jelentősen ol­csóbban előállítható, így most már nem vásárolják. Mint a doktornő tájékoztatott, a gyógyszerrel a has átöblítését végzik, azért, hogy a hashár­tyán keresztül távolítsák el azokat a kóros végtermékeket, amelyeket a betegség miatt rosszul működő vese nem ké­pes kiszűrni. — Felháborítónak tartom az esetet, a pazarlás miatt. Egész­ség- vagy környezetkárosító hatása valószínűleg nincsen — mondta dr. Varga István osz­tályvezető főorvos —, mivel ezt az anyagot a hashártyába jut­tatva, károsodás nélkül elvi­seli a szervezet; így nagyobb veszélyt a szeméttelepen sem idéz elő. Persze veszélyforrás lehet az üveg is, amelybe cso­magolták. Mindez valamennyire meg­nyugtató, de mégsem szabá­lyos, mert a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zetnek a Pest Megyei Köjál­lal kötött megállapodás szerint van megsemmisítési lehetősé­ge. Erről dr. Bouquet Dezső, a megyei Köjál igazgató főorvo­sa tájékoztatott hozzáfűzve: — Valószínűleg nincs szó mérgező anyag kidobásáról, ennek ellenére — miután szer­ves anyag — nem kerülhetett volna a szeméttelepre. Rende­let szabályozza, hogy a válla­latoknak minősíttetni kell az általuk használt mérgező sze­reket, és ezek tartására, fel- használására, raktározására, illetve megsemmisítésére en­gedéllyel kell rendelkezniük. Az észrevételt köszönjük; mi eddig nem tudtunk erről. A helyi felügyelőségünkön ke­resztül ki fogjuk az ügyet vizs­gáltatni. Érdeklődésemre Torbágyi Zoltánné, a Humán Oltóanyag­termelő és Kutató Intézet gaz­dasági igazgatóhelyettese el­mondta, hogy az esetről ők is a Mai Nap cikkéből szereztek tudomást. Az anyag nagy való­színűséggel selejt, amely még ebben az esetben sem veszé­lyes vagy mérgező. Esetleg nem steril, vagy az összetéte­le nem alkalmas dializálásra. Hogy hogyan került a szemét­telepre, ennek kivizsgálása fo­lyamatban van. Elképzelhető, hogy nem is a Humán dobta ki, hanem valamelyik más cég, amelyik őtőlülc megvásárolta. ★ Furcsa, hogy egy cég kidob egy teljes szállítmány anyagot, amikor észreveszi, hogy az se­lejtes, ahelyett, hogy inkább reklamálna. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben: és főleg az egészségügy komoly pénz­ügyi gondjai közepette az ilyen nagyfokú pocsékolás megengedhetetlen. Dr. Bouquet Dezső, a Pest Megyei Köjál igazgató főorvosa egyébként ígéretet tett, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatni fog­ja a Pest Megyei Hírlap olva­sóit. Remélhetőleg a vétkese­ket megfelelő módon megbün­tetik majd. Szegő Krisztina

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents