Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-18 / 194. szám
1989. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK ^Mítian 5 Olcsó az értékálló Már nem hisszük, hogy drágább, ami szép. Olcsó az, ami értékálló. Talán ezért is találó, hogy éppen takarékszövetkezeti székház ez a szép ház, mely Jászapáti városában lelhető fel. A mogyoróhegyi erdei házáról Pest megyében is ismert építész, Makovecz Imre által irányított Makona Tervező Kisszövetkezet tervezte, a reprezentatív épületet. Felénk is elkelne néhány hasonlóKISVASUT — NAGY KÖLTSÉG Támogatási! tovább zakatol Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság még 1984- ben kérte a Pest Megyei Tanács közlekedési osztályát: engedélyezze a Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti vasútvonal megszüntetését és bontását. A kisvasút tulajdonképpen ipari vasútként szolgált, megszüntetését pedig az üzemeltetés vesztesége indokolta. A közlekedési osztály — tekintettel az erdei vasút muzeális, kulturális és turisztikai értékeire — nem engedélyezte a vasútvonal felszámolását. Vitathatatlan volt azonban, hogy a vonalszakasz működtetése nem gazdaságos. 1985-ben Vácott találkoztak az érintettek, hogy megbeszéljék álláspontjukat, illetve felajánlásokat tegyenek a kisvasút további működtetésére. Az erdőgazdaság 1987-ben 3,2 millió forintot kapott a kisvasút felújításához, ebből a Pest Megyei Tanács 1,1 millió forintot vállalt magára. Az erdőgazdaság adatai szerint az üzemeltetésből származó veszteség évi 500-700 ezer forint között van. Ezért a Dunatours, a Pest Megyei Tanács, a Vác Városi Tanács, a Szob Nagyközségi Tanács, és a Nagybörzsöny Községi Tanács vállalták, hogy évente pénzügyi támogatást nyújtanak, azaz: megosztják a veszteséget az erdőgazdasággal. így tehát — az együttműködésnek köszönhetően — tovább zakatol a kisvasút. K. A. A gimnáziumban Levelezők tagozata Megfelelő számú jelentkező esetén az 1989—90-es tanévben is indul levelező tagozat a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Kis Lajos tagozat- vezető elmondotta, hogy jelentkezési lapokat az iskolában munkanapokon lehet kérni. A beiratkozás szeptember 1-jén 14—16 óra között lesz. Az első alkalommal jelentkezőktől kérik, hogy a jelentkezési lapot és a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt mutassák be. Az előző tanévben is levelező tagozatra járók a gimnáziumi bizonyítványt vigyék magukkal. Kiállítás Ó, te áldott kender... Néprajzi kiállításnak ad otthont a Vak Bottyán Múzeum görög templomban levő kiállítóterme. „Ó, te áldott kender mennyi kínra jutottál” címmel a Vác környéki kendertermelést és -feldolgozást bemutató kiállítás augusztus 11-én nyílt meg. A kiállítás szeptember 20-ig tekinthető meg, hétfő kivételével 10 és 18 óra között. Mások meggazdagodnak belőle Nálunk pénz az ablakban Utólag úgy tűnik, parazsat piszkáltunk" a hamu alatt, amikor a közelmúltban a falusi turizmus felfejlesztésének hazai lehetőségeivel foglalkoztunk. Ehhez a témához szólt hozzá Sára János, a Környezetvédelmi- és Vízgazdálkodási Minisztérium természetvédelmi osztályának főelőadója. Igaz, ezt nem a szokásos módon tette: megkerestük, mert kiderült, van mondanivalója, másrészt jelentkezett a Falusi Turizmus Szövetség tagjainak sorába, mint potenciális vidéki szállásadó. Fizető romantika Alig csodáltuk meg Sára János nádtetős, kétszintes házát, amikor kijelentette, hogy nem „csupán” a lehetséges vidéki szálláshelyek gyarapításáról van szó! Szerinte össze kell és lehet kapcsolni a természetvédelmi területek fenntartását, fejlesztését, a meglevő idegenforgalmat a felfejlesztendő falusi turizmussal. A természetvédelmi területek fenntartása sokba kerül, ugyanakkor közvetlen hasznot forintban kimutathatóan nem hoznak. Ha viszont kiépítenék a vidéki szállásadók hálózatát, azzal párhuzamosan a helyi nevezetességek, látnivalók állandó programját, idegenvezetőket alkalmaznának, tájékoztató füzeteket adnának ki, a rendszeresen ugyanoda járó fizető vendégeket szinte letelepítenék. Márpedig, ahol Több volt az $ITK, mint most a nyugdíja Mutatványosok - szezon után Közeledik a nyár vége, lassan kifogy a megye a nyári mulatságokból. búcsúkból. Jellegzetes alakjaik, a mutatványosok már készülődnek a holt szezonra, a szokásos téli pihenésre. Azaz, akkor sem csupán pihenésből áll az életük, hiszen a szükséges karbantartást, felújítást végzik a hintákon, céllövöldékben. Mesélik, idén már meg sem engedhetik maguknak a téli szabadságot. Erdélyi gyerekek Sokoldalú felzárkóztatás •/ Nyári tábort szerveztek a ^ gödöllői tanárképző főisko- ^ Ián általános iskolás gyere- ^ kék részére, akik az elmúlt ^ időszakban kerültek Ma- ^ gyarországra Erdélyből. Az ^ ország különböző részeiről ^ érkezett fiatalok táborának ? célja a felzárkóztatás, a ^ magyar nyelv, az irodalom 4 és a történelem területén. A tíz év feletti gyerekek augusztus 7-től 18-ig vendégei a felsőfokú oktatási intézménynek, ahol délelőttönként a városban dolgozó általános iskolák tanáraitól kapják a képzést. Délutánonként szabadidős programokkal színesítik életüket. A gyerekekkel foglalkoznak a főiskolások közül is néhányan, ők főleg pedagógiailag tanulmányozzák a gyerekeket, viselkedésüket, beilleszkedésük mikéntjét. Az aszódi Petőfi Sándor laktanya N1SZ (Néphadsereg Ifjúsági Szervezet) titkárától, Szombati Lajos hadnagytól tudtuk meg, hogy ők is támogatják a főiskola kezdeményezését, és ha az oktatásba nem is, de egy program erejéig szívesen csatlakoztak a munkájukhoz. A gyerekeket Tercsik Erzsébet főiskolai tanár kísérte el Aszódra, aki a tábor egyik vezetője. A gyerekek megtekintették a csapat művelődési házát, végigjárták azt a csapatmúzeumot, amely 1965-től, a laktanya alakulásától napjainkig őriz minden dokumentumot és tárgyi emléket. Azután a helytörténeti múzeumot és azon belül a magyar történelemhez és irodalomhoz kapcsolódó Petőfi-szobát látogatták meg. Sokat tanultak ezen a helyen Petőfiről, és a látottak a megszerzett ismereteket még maradandóbbá teszik. A laktanyában kaptak némi ízelítőt a Oalga mente népművészetéről, hagyományőrzéséről is. Megismerhették Dudásné Vankó Juli egyik alkotását, hallhattak életéről és arról, hogyan vált művésszé. Erdélyben nem láthatták, hol és hogyan élnek a katonák, Aszódon erre is lehetőségük nyílt. Egy századot néztek meg a fegyverszobától az ifjúsági szobáig. Ezt a sétát követte a technikai bemutató, ami a gyerekeket legjobban érdekelte. Beszállhattak a harci járművekbe mint utasok. A kiállított és bemutatott fegyvereket megfoghatták, megnézhették. Az ismeretbővítő körút után kiadós, ízletes ebédre várta a laktanya a gyerekeket, akik azt követően visszamentek Gödöllőre, a főiskolára. A tábor szervezői elmondták, a harmincfős létszám ideális, ennyi gyerekkel tökéletesen tudnak foglalkozni, ahogyan azt tervezték. Bíznak abban, hogy tanulásukhoz, melyet ősztől a hazai általános iskolákban folytatnak, nagy segítséget ad a felzárkóztató oktatási forma. A. M. .— Eddig a nyári szezop alatt meg tudtuk keresni az egész évi megélhetésre valót — mondta Király József, akivel nemrég a perbáli búcsúban találkoztam —, de mostanában kénytelenek vagyunk télen is munkába állni. A szerencsésebbek azért a téli hónapokban is a szakmában maradhatnak, felállíthatják eszközeiket a karácsonyi kirakodóvásárok mellett. Többségünknek azonban különböző vállalatoknál kell elhelyezkedni. Nem könnyű ez, mert csak ideiglenesen, télire szeretnénk munkát vállalni. Ezért sehol sem fogadnak minket szívesen, pedig többségünk jó szakmákkal rendelkezik. A mutatványos iparengedély több mint húsz feltétele között ugyanis szerepel a vasipari szakmunkás-bizonyítvány, a hároméves vasas szakmai gyakorlat, a „C” kategóriás jogosítvány ha teherautója, illetve az „E” kategóriás ha nehéz pótkocsija van. Ezenkívül erkölcsi bizonyítványt, és a balesetvédelmi vizsgáról szóló papírt is fel kell mutatni. Csoda, hogy ennyi képesítésre szert tudunk tenni, hiszen mi még szüléinkkel az országot jártuk, iskoláinkat szinte hetente más helységben végeztük. Most jobb a helyzet, bárhol is dolgozzunk az országban, estére mindig hazamegyünk. így gyerekeinknek már nem kell minket faluról falura kísérni, iskolából iskolába iratkozni. Persze a gyerekek felügyeletét meg kell oldani, ami bizony drága dolog. Télen, ha sikerül elhelyezkedniük a mutatványosoknak, igen sok bonyodalommal jár a munkakönyv kikérése a tanácstól, az ezzel járó adminisztrációk, majd tavasszal a visszalépés, az új erkölcsi bizonyítvány beszerzése. — Pedig kénytelenek vagyunk télen is dolgozni — mondják a céllövöldések —, miivel az életszínvonal erősen csökken. Az emberek takarékoskodnak, márpedig, ha meghúzzák a derékszíját, akkor először a szórakozáson próbálnak spórolni. Ezért nem mertünk árat emelni, még az áfát sem számoljuk fel. Pedig költségeink: az áram. a helypénz, a benzin, a karbantartás és az alkatrészek az utóbbi időben csaknem a duplájára emelkedtek. Steiner Ferencnét mindenki jól ismeri, egymás között hallgatólagosan vezetőjüknek tekintik. — Sokan játszanak a gondolattal — mondja —, hogy fel kellene adni. De ebbe születtünk bele, ehhez értünk, szüléink, nagyszüleink is ezt csinálták. Nem bírnánk elviselni, hogy végleg hátat fordítsunk a szakmának. S persze sok mindenért kárpótol minket a közönség öröme. Az emberek nagyon szeretik a búcsút, a régi hagyományokat folytató mutatványosokat. Persze akadnak köztük irigyeink is. Ök csak a hintáknál a jegyért sorban álló embereket látják, de nem gondolnak a hajnali utazásokra, az országjárásra, a sok adminisztrációra, a bejelentkezésekre tanácsnál, az elektromos vállalatoknál, a szét- és összeszerelési munkákra, amelyeket éjszaka, az egész napi dolog után végzünk. — Igen, az irigyek! — veszik át a szót a hintások. — Ha megállunk valahol, valakinek rögtön útban vagyunk. Ránk szólnak, feljelentgetnek minket. A feltételek sem mindenhol rózsásak. Sokszor a pusztában jelölik ki a helyünket, ahol se víz, se WC, se villany. Sók idős ember is dolgozik közöttük. Azért, mert hiányzik a munka, és a pénz is, Király József apja mondja: — Négyezer forint társadalombiztosítási járulékot fizettem, most meg háromezer a nyugdíjam. Pedig azóta a pénz is romlott. Hogyan lehetne csak ebből megélni? Szegő Krisztina nagy az idegenforgalom, ott több a szolgáltató jellegű munkaalkalom is! A gyarapodó, gazdagodó falu pedig többet költhet a természetvédelemre, . fejlesztésre, községszépítésre. Első lépésben Sára János szerint a még megmaradt régi parasztházakat kellene megmenteni s hasznosítani. Jellemző, például Ocsán, hogy az Öregfaluban sok ilyen régi épület néptelenedett el. Ahol még egy lakónegyedre való régi házacska udvarral, pitvarral, kukoricagóréval, pincével, gazdasági épületekkel, őrzi a hagyományos falusi életforma emlékeit. S éppen ez az, ami a nagyvárosok lakóit vonzza szerte a világon. Ezeket a meglevő értékeket mielőbb meg kellene menteni, helyre kellene állítani, hogy a falusi romantikát kedvelők megtalálhassák azt, amit keresnek. A falu idegenforgalmi vonzását pedig helyi programokkal lehetne növelni, mint ahogyan jó példával járt elöl eddig is Öcsa. Már 1973-ban megszületett egy tanulmány, amelyben a szerzők felhívják a figyelmet idegenforgalmi szempontból a Tájvédelmi Körzet szépségeiben rejlő lehetőségekre — gyalogos és csónakos túrák, szalonnasütés, dorongúton séta a láp fölött. Vonzó lehet az idegeneknek az öregszőlő pincerendszere, a valószínűleg a XIII. században épült templom, a strand, s még sorolhatnánk a nevezetességeket. Eltűnt vendégek A természetvédelem és a falusi turizmus vendégforgalmat vonzó rendszerének kiinduló pontja lehetne Öcsa, eh- fiez kapcsolódna D abas gs környéke le, egészen Puszta- vacsig, minden - település . a maga nevezetességeivel és vidéki szállásaival. Néhány évvel ezelőtt sikerült is vendégeket csalogatni Ócsára. Gazdag programmal, néptánccal, kemencében kenyérsütéssel, tűzikovács munkájának bemutatásával, családi körben disznővágással, szőlőszürettel, és sok más helyi, népi mesterség megismertetésével. Ám mintegy öt éve elmaradt ez a néhány vendég is a magas szállásárak miatt, s így aztán pénz az ablakban. Ezért volna olyan nagy jelentősége a helyi szállások kialakításának, mert a mainál sokkal olcsóbban kapnának helyet a turisták. S ugye az sem megvetendő, hogy a fizető vendégek elszállásolásából, ellátásából sokan megélnének, vagy legalábbis számottevő jövedelemkiegészítéshez jutnának. Magától értetődőnek tartotta Sára János, hogy a természetvédelem és a falusi turizmus összekapcsolása nem állna meg Dabas körzetében. A minisztériumban már dolgoznak egy új természetvédelmi körzet kialakításán, amely Pécel és Gödöllő között lesz. Ezen a területen van a Mo- nori Állami Gazdaságnak egy kiöregedett telepe. Ha ők is akarják, s az épületeket felújítanák, akár egy skanzent is létre lehetne hozni ott. Alaptalan félelem Attól fogva pedig nem lenne megállás. Második lépcsőben az új és tágas családi házakat mint kimeríthetetlen vidéki szálláslehetőséget hasznosíthatnák. Igaz, a tervek megvalósításához először is az emberekkel tudatosítani kell, hogy kisvállalkozásban a vendéglátás egy teljesen új életforma vidéken. S mert az kenyérkereső foglalkozása lehetne. Ha önmagunkban képesek volnánk feloldani a vendégjárástól való idegenkedést. Előfordult már, hogy valaki „úri csalafintaságnak” gondolta az ötletet. Meg is jegyezte; a hatvanas években elvették a földünket, most meg a házunkból akarnak kitúrni?! Hát ez az a szemlélet, amin sürgősen változtatni kellene, mert olyan kis országok, mint Hollandia és Dánia, messze előttünk járnak a falusi turizmusban. Aszódi László Antal Mit mutatott a mázsa? Mostanában különösen sok kistermelő keresi meg zöldséggel, gyümölcsse.l Cegléden a Pesti úti áfész-felvásárlótelepet. A megvásárolt árut a környék üzletein kívül Budapestre, valamint a Balatonra szállítják (Apáti-Tóth Sándor felvétele)
