Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-18 / 194. szám

6 1989. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK 'Szabad idő - flossy' Tanítómester a szegénység Mire jó a nutriafarok? Frottírból Kabinruha A bemutatott kabinruha több szempontból is praktikus, érdemes tehát strandolóknak hasonlót varrni. Legcélsze­rűbb hozzá a vékonyabb, korty- nyű frottír. Az egész tulajdon­képpen egy alul nyitott, na­gyon bő, kényelmes zsák, amelynek felső szegélyére gu­miházat varrunk, s bele jó hosszú sodort zsinórt fűzünk. Ebbe belebújva, nyaknál össze­húzva a zsinórt, alatta kényel­mesen belebújhatunk a fürdő­ruhába, majd visszaöltözhe­tünk az utcaiba. Kiterítve ráfeklietünk na­pozni, és mivel a frottír rend­kívül jó nedvszívó, akár meg is törölközhetünk vele. FŰSZERES GYÜMÖLCSLEVES Hozzávalók: 50 deka vegyes gyü­mölcs, 2 deci tejszín, 2-3 evőkanál cukor, 1 citrom, só, 4-5 szem őrölt szegfűszeg, késhegynyi fahéj. Hat deci vizet csipetnyi sóval, egy darabka citromhéjjal, cukor­ral és a fűszerekkel ízesítünk. A megmosott, megtisztított, kima­gozott gyümölcs háromnegyed ré­szével összeturmixoljuk, a tej­színt belekeverjük, a citrom le­vét belecsavarjuk, és az apró da­rabokra vágott maradék gyümöl­csöt hozzáadjuk. Hidegen tálal­juk. TÚRÓS ÜSZIBARACKLEVES Hozzávalók: 60 deka őszibarack, 15 deka porcukor. 30 deka édes tehéntúró, 6 deci tej, 2 citrom le­ve. A megmosott őszibarack héját lehúzzuk és kimagozzuk. Kis da­rabokra vágjuk, és azonnal meg­locsoljuk a citromlével. nehogy megbámuljon. Rászórjuk a cuk­rot, és állni hagyjuk. A túrót a tejjel simára keverjük. Az őszi­barack felét három deci vízzel suétturmixoljuk. és a tejes túró­hoz keverjük. Yrégül beledobjuk a gyümölcsdarabokat. Ha sava­nyúnak találjuk, kissé megcuk­Egy átlagos fantázia elakad ennél a kérdésnél. Nem így a szakemberek a Bőripari Kutató Intézetnél, akik kitűnő hüllő- pótló bőrt készítenek belőle. Termesztik a nutriát drága szőrméjéért. Eddig ott szerepelt a farok a hulladék között. Most már minden kikészített darab­ka keresett az angol piacon. Drága óraszíjak készülnek be­lőlük és egyéb apró bőrmun­kák. De hasznosítani tudják itt a pulyka és a liba lábának bő­rét is. Hát igen! Egyre inkább ügyességre szorulnak. A sze­génység most is nagy tanító- mester. A bőr egyre kereset­tebb, egyre ritkább és ... egyre drágább. A kecske bőre a messzi Iránból érkezik. Az egyre szaporodóbb számú mű­anyagok korában az embernek szó szerint a bőrén kellett kita­pasztalnia, hogy a természete­sebb a legmegbízhatóbb minő­ségű, és viseletben is a legkel­lemesebb. Kísérleteznek A lábbelik bővülő anyagvá­lasztékában hiába olcsóbb a mű-, mégis inkább az igazi bőrt rázhatjuk, vagy mézet csöpSgte- tünk bele. ALMAS ZELLERLEVES Hozzávalók: 40 deka zellergumó, 2 nagy alma. 2 szál zellerzöld, 2 tojássárga, 1 deci lejszín, 1 cit­rom leve, 1 kiskanálnyi porcukor, 1 húsleveskocka. A zellert mosás és hámozás után megreszeljük, és enyhén besózzuk. A húsleveskockát négy deci víz­ben feloldjuk, és leforrázzuk vele a zellert. Negyedóráig állni hagy­jak. majd a meghámozott, felda­rabolt almákkal, meg a tojássár- rákkal összeturmixoljuk. Ezután a tejszínt belekeverjük, és citrom­lével, porcukorral ízesítjük. Fi­nomra vágott zellerzölddel meg­szórva tálaljuk. SÁRGADINNYELEVES Hozzávalók: 1 kiló érett, illa- tos. sárga bélü dinnye, 2 deci tejszín, 1-2 evőkanál porcukor, 3 deci tej. A dinnyét megmossuk, kettévág­juk. magját kikaparjuk és kara­lábévájóval 4-5 evőkanálra való kis golyót vágunk ki belőle. Ez­tán meghámozzuk, és a húsát feldaraboljuk. A tejjel összetur­mixoljuk, a tejszínt belekeverjük, és ha kell, vízzel kissé felhígít­juk. megcukrozzuk, és beledobjuk a dinnyegolyókat. keressük. Tapasztalaiból tud­juk, hogy az a lábunkhoz job­ban simul, jobban szellőzik és nedvességáteresztö-képessége megfelelőbb. Kísérleteznek ugyan gombaölő hatású műbőr­rel is, de az igazi eredmények még váratnak magukra. A Ti­sza Cipőgyárral, a Graboplast­tal és a Temaforggal közösen folynak a különböző próbálko­zások, hogy megfelelő mennyi, ségű bélésanyagot találjanak a különféle téli sport- és gyer­mekcipőkhöz. T eljesíthető Ezen az éghajlaton hideggel, esővel, hóval kell számolni. Vízálló csak a gumicsizma. De a „mérsékelten vízálló” lábbe­linek sem szabad sem kívülről, sem belülről áteresztenie a nedvességet. A cipőtalp kevés kivételtől eltekintve — külön­féle műbőrből és gumiból ké­szül. Ha az anyag, a bőr zsíro­zása megfelelő, akkor a ragasz­tással van a gond. Iparunk fő­leg importból tudja a ragasz­tóanyagokat beszerezni. A bőr minősége a kikészítésen, a kü­lönböző puhítási, nyújtási, szí­nezést eljárásokon múlik. A nagyüzemi termelés nem min­dig képes ennek a követel­ménynek eleget tenni, mert fo­lyamatosan drágulnak a kor­szerű eszközök is. Lábunkra pedig lábbeli kell. Télen meleg, hogy ne fázzunk, nyáron kényelmes és könnyű, jól szellőző. Teljesíthetetlen kívánság ez? Aligha. Sokszor mégis meg kell elégednünk a szerényebbel, mert ha létezik is kedvünkre való, félhavi fizetést még sem szánhatunk egy-egy darabra. Különösen akkor nem, ha az nemcsak formájában, de minőségében sem bizonyul időtállónak: kifeslik, elszakad, megrepedezik. Kivétel szerencsére azért akad, mint a nívós Nívó. A Bőripari Kutató Intézet termé­kei nem nagy szériában ké­szülnek, és fazonjuk is tetsze­tős. A cipők, a csizmák, a bőr­díszműáruk fazonját a divat­áramlatoknak megfelelően ala­kítják. Tervezőik a legkorsze­rűbből válogatnak. Az Iparmű­vészeti Főiskolával kialakított kapcsolatok révén a leendő tervezők itt szereznek szakmai gyakorlatot, itt állíthatják elő vizsgamunkáikat. Megvásárolható Nemcsak a bemutatóterem polcain sorakoztak, de az üzle­tekben is megvásárolhatók már azok a csizmák, amelyeket kü­lönböző mintázatú bőrberaká- sok díszítenek, csatok, masnik, szolidabb és harsányabb hang- súlyozásban, kinek-kinek ízlése szerint. A cipők sarokmérete is változó, a három-négy centis kényelmesebbtől a hat-hét cen­tisig. Az alkalmi viseletek kö­zött nemcsak a fekete szín jár­ja, de a lila és a zöld különbö­ző árnyalatai is, s lehetnek be- rakásosak, vagy tüli és selyem- szalag-díszítésűek. S ami a leg­főbb és egyre szélesebb körben igényelt: itt a lábbelikhez har­monizáló kiegészítők is készül­nek, táskák például, amelyek­nek díszítései és kidolgozottsá­ga a csizmával, a cipővel azo­nos. A csizmákhoz a méretben is nagyobb kézitáska, az estélyi .cipellőkhöz a hozzá illő pará­nyi kézbevaló. Állóvízből támad A nyár, a fürdőidény be­tegsége a leplospírózis (iszap­láz), amely a jugoszláviai Bosznia-Hercegovinában jár­ványos méreteket öltött és ha­lálos áldozatokat is követelt. A betegség előfordul hazánk­ban is, az elmúlt évtizedben, evente 20—60 betegre akadtak. Vannak azonban tünetmente­sen lezajló fertőzések is. A betegség okozóiról, tüneteiről, gyógyíthatóságáról az Élet és Tudomány 33. számából tud­hatnak meg többet olvasóink. Figyelmeztetőül annyit: a kórokozót elsősorban az ál­latok vizelete terjeszti. A lep- tospira azonban jelen van az állóvizekben, és hosszú ideig él a nedves talajban. Elsősor­ban tehát az állatokkal fogla- latoskodókra és az állóvízben fürdözőkre leselkedik a fertő­zés veszélye. A betegeg tüne­tei hasonlóak az influenzáé­hoz. S bár a leptosplra ellen oltóanyag is van, ajánlatos, ha az állatokkal foglalkozók védőkesztyűt és -ruházatot használnak, de a vesét tisztí­tó háziaszony is helyesen cse­lekszik, ha gumikesztyűt húz, ha sérülés van a kezén. Édesek és hidegek 1 PEST MEGYEI SÉTÁK I Solymár Azt ajánlom, hogy aki séta- útján ide tart, az az Anna-ká- polnánál térjen be jobbra az erdőbe, a Jegenyevölgybe, a Rózsika-forráshoz vezető útra. Kétoldalt meredek hegy hatá­rolja a völgyet, mélyén patak csörgedezik. Így lehet elérni a kirándulók kedvenc célpont­jához, a Rózsika-forráshoz, melynek látványát növeli a 4-5 méterről lezúduló „soly­mári vízesés”. Háború előtt itt strandfürdő is volt, ami teljesen elpusztult. Újjáépíté­séhez nyilván azért nem fog­tak hozzá, mert a lezúduló víz alig érte el a 13-15 Celsius-fo- kot, ami valójában csak skan­dináv edzettségű embereknek volt való. A Rózsika-forrást elhagyva kiszélesedik a völgy, körülfog­ja a Várhegyet. Itt állott a Castrum Salmar, népi hagyo­mány szerint Mátyás király vadászkastélya s sólymászai- nak idomítótelepe volt. (In­nen a Solymár név?) A X—XII. században még ram állt itt a vár. amikor a solymászokról már hírt adnak az írások. Ebben az időben a terület birtokosa Nána ispán, aki egy 1266-ban keltezett irat szerint ezt a bizonyos SOLOMAR-t a nyulak szigeti apácáknak adományozta. En­nek az oklevélnek tanúsága alapján ünnepelte 1966-ban Solymár község fennállásának 700 éves hiteles évfordulóját. Igazság szerint a vár nem is volt Mátyás király személyes birtoka, mert Solymár a csa­lád leányainak, a királykis­asszonyoknak volt a tulajdo­na. Mégis 1482-ben áttuiajdo­nítva a várat, fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai János király, mivel a várat fontos védelmi egy­ségnek tartotta, ezért Buda városának ajándékozta a vá­rat. Ismeretes, hogy a Pilisi­völgyben fényjelző lánc volt megszervezve a hírek továb­bítására, a tüzek jelzésére. A solymári vár volt ennek Buda felőli végpontja. Magukról az őstelepesekröl jóformán semmit sem tudunk. De azt tudjuk, hogy a török hódoltság szinte teljesen el- néptelenítette ezt a vidéket, így a XVIII. század végén a Duna forrásvidékéről, a Schwarzwaldból és Baden- Badenből hoztak német tele­peseket, akik elsősorban sző­lőművelők, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkoz­tak. A háború után sok solymá­rit telepítettek ki. Helyükbe az ország több vidékéről, de a Felvidékről és Erdélyből is sokan érkeztek ä községbe, melynek mai lélekszámú meg­haladja az 5500 főt. A sokfé­leség mégis egységbe kovácso- lódjll és korszerű életet te­remtett magának Solymáron. A főváros közvetlen közelsége természetesen meghatározza a munkalehetőségeket is. Az ország két nagyon jelen­tős üzeme, a PEVDI és a PEMU Solymárra települt, és 1600—2000 munkást tud fog­lalkoztatni. Az üzemekbe so­kan járnak a fővárosból is, ennek ellenére a solymáriak egyharmada bejár Pestre dol­gozni. A solymári templomban (1784) eredeti Faloner-oltár- képben lehet gyönyörködni, mely szép korai barokk kegy­kép, alatta kripta van. A Má­tyás-dombon találhatók a Szarka-vár romjai 1455-ből. Meg kell említeni a kiemel­kedő eredményekkel büszkél­kedő helytörténészek mun­káit. Az ő kezdeményezésükre helyezték el 1936-ban a fenn­állás évfordulója alkalmából a vár öregtornyára és palota­falára az eseményt megörö­kítő emléktáblákat. De ezen­kívül létrehozták a Pilisvöl­gyei Helytörténeti Gyűjte­ményt is. Sétaúttal kezdtem beszámo­lómat, most befejezésül ismét sétára invitálom az olvasót. Mégpedig a községtől nyugat­ra. ahol a Nagyszénás 424 méteres hegyorma található, a neve — Zsíroshegy. Sok tu­rista célállomása. Az oldalá­ban nyíló Ördöglyuk barlang­járól nevezetes. Ez a barlang tulajdonképpen egy egész bar­langrendszer, amelynek mel­lékfolyosóin két kilométer hosszan lehet barangolni. Szá­mos nevezetes terme érdekes látványt nyújt: az óriás terem, a nagytemplom, lófej, út­vesztő vagy a 23 méter magas óriás kémény. Az Ördöglyuk felfedezését követőéin, leletei útján vált világhírűvé. A mélyben ugyanis egy teljesen épségben levő jávorszarvas csotvázat találtak. De leletei között egy barlangi medve és egy farkas csontvázával is di­csekedhet. Sajnos, néha a rendőrségi hírekben is szere­pel a barlang, az önállósodott „magánbarlangászok” köny- nyelmű kutatásai következté­ben, mivel szakavatott vezető nélkül veszélyt is jelent a barlang. A zsíroshegyi turista- ház valamikor illegális mun­kásmozgalmi találkahely volt, amit emlékoszlop örökít meg. Még egy érdekesség Soly­márról. A század első évtize­deiben á gróf Karácsonyi Cuidó nevéhez fűződött a „solymári rózsaszűzek” ünne­pélye, ahol a „legerényesebb solymári leányzó” , (hogyan döntötték el a vetélkedést, azt nem tudom) komoly jegyaján­dékot kapott a gróftól, vala­mint férjet is. Am a világnak milyen nagy a változása — írja Békés István, aki felem­líti ezt a szokást —, mert mi­kor Solymáron jártam, a hí­res nevezetes „solymári rózsa­szűzről” már senki nem tu­dott semmit. _JECä UTAKON AZ ÚTSNTORM JELENTI Ezen a hétvégén augusztus 18-án és 19-én rendezik a IV. nemzetközi Budapest Rally es tltror. Kupa autóversenyt. Pénteken délután KJ órá­tól a városligeti feitonulási téren óriási szlalomverscny lesz, szom­baton pedig a gyorsasági futamra kerül sor. Ez a felvonulási térről in­dul. majd a következő útvonalon halad: Kerepc3tarcsa—liungaroring—*Orbottyán—Ácsa—Erdőkertes, és ugyan­ezen az útvonalon vissza Budapestre. A verseny által érintett útsza­kaszon mindkét napon helyi forgalomkorlátozásra lehet számítani. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai Miskolc és Sopron között egy olyan akciót indítottak, mellyel az egykori közös bányász-, kohász- és erdészképzésre emlékeznek. Ennek keretében — az össze­tartozást jelképezve — egy valódi bányászcsillével szelik át az orszá­got Miskolc és Sopron — a közös egyetem hajdani városa — között. A 6-8 fős csoport a K0-as számú főúton tolja a bányászcsiliét. Pén­teken Tatabánya és Tata között lehet majd látni őket, szombaton Ta­táról indulnak tovább Almásfüzitőre, onnan a iO-cs főúton haladnak Komáromig. Tekintettel arra, hogy a hétvégi útvonaluk a bányászvá­roson, illetve a banyászszellemmol átitatott útvonalon és területen ve­zet, számítani lehet az érdeklődök jelenlétére, és akinek kedve van, besegíthet a csille tolásába is. A hétvégén Ausztriába, illetve Jugoszláviába indulók jó, ha tud­ják, hogy az 1-es főút lGö-os kilométerszelvényénél a burkolat széle­sítésén dolgoznak. Ezért Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár között helyi korlátozások érvényesek. Üj aszfaltburkolat készül a 89-es főúton a búcsúi határ- átkelőhely előtt. Emiatt itt a fél útpályát lezárták, a járművek válta­kozó irányú áthaladását jelzőlámpák szabályozzák. Ugyanilyen mun­kák folynak Jugoszlávia felé az 53-as főúton a tompái határállomás előtt. A SEBESSÉG (I.) Az autó és a sebesség elválaszthatatlan egymástól, hiszen a gépkocsi lényege a gyors helyváltoztatás lehetőségében rej­lik. De a balesetek többsége is szoros összefüggésben van a helytelenül megválasztott tempóval. Nézzünk néhány példát! ★ Az ittas és a nem ittas járművezetők által okozott bal­esetek sebességelemzése azt mutatja, hogy amíg az 50 km/óra alatti sebességtartományban a nem ittasok szerepe a nagyobb, addig az ennél magasabb sebességtartományban az ittas veze­tők játsszák a jelentősebb szerepet. Ebből már csaknem ön­ként következik az is, hogy — miként a statisztikai adatok mutatják — a gépjárművezetők által ittasan előidézett balese­tek körében magasabb a halálos és a súlyos kimenetelű bal­esetek aránya. ★ A sebesség helyes megválasztásához jó tudni, hogy azb- nos intenzitású fékezést feltételezve azon a helyen, ahol a 30 km/h sebességű gépkocsi teljes fékezés után már áll, ott a 40 km/h sebességű még 36 km h sebességgel halad. A ma­gyarázat a reakcióidő és a fékkésedelmi idő alatt megtett út különbségében rejlik. 10 km/h sebességkülönbség tehát ko­rántsem 10 km/h ütközési sebességkülönbséget jelent. FORMÁRA MUTATÓS Az augusztus 20-ig nyitva tartó debreceni nemzetközi vá­sáron a mintegy száz hazai és külföldi kiállító között a szovjet Avtoexport is bemutatja termékeit, köztük a képen látható, formára nagyon mutatós Moszkvicsot is. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (16.) Durva, roncsoló ártalom, nagy vérvesztés, súlyos, heveny betegség a szervezetben heves védekező reakciót indít el, ame­lyet sokknak nevezünk. A túlhajszolt védekezés hamarosan kimeríti a szervezet tartalékait, a válaszreakció célját vesz­ti és visszájára fordulva a beteg halálához vezet. A megin­dult sokkfolyamat önmagától nem fékeződik le. A halálos kimenetelt kizárólag már a helyszínen elkezdett és a gyógy­intézetben folytatott intenzív orvosi kezelés képes — a szer­vezet egyensúlyi állapotának helyreállításával — megakadá­lyozni. Sokkot okoz: több testtájék együttes súlyos sérülése, nagy csontok (medence-, combcsont) törése, nagyfokú vérvesztés. A fájdalom, a sérült testrészek gondatlan mozgatása fokozza a sokkfolyamatot. Jellemző, hogy a kezdetben esetleg hangosan jajgató be­teg fokozatosan elcsendesedik, a körülötte történő események­kel szemben közömbös lesz. Bőre szürkéssápadttá, nagy vér­vesztés esetén falfehérré válik, tapintata hűvösen nyirkos, ve- réjtékes'. A pulzus alig tapintható (a vérnyomás zuhanásszerű süllyedése miatt) és nagyon szapora: percenként 120—140. (Egészséges ember pulzusa: 70/perc.) A sokk a folyamat kezdetén nem jár eszméletvesztéssel. Kérdésekre a beteg közömbösen válaszol, esetleg szomjúság­ról, fázásról panaszkodik. Ellátás: Elsődleges feladat a megelőzés. A sérült kíméle­tes mozgatása, vetkőztetése, a. tökéletes vérzéscsillapítás, a sé­rült testrészek nyugalmának biztosítása, a felesleges mozga­tás elkerülése késlelteti a sokkfolyamat indulását. A bőr jellegzetes színváltozása figyelmeztető jel. Megje­lenésekor a beteget „sokkfektetésben" kell elhelyezni: feje, törzse vízszintes legyen, az alsó végtagokat, combtőtől végig alátámasztva, körülbelül 30 fokos szögben megemeljük. A szomjúságról panaszkodó beteg vízzel, üdítőitallal itatható. Gondos betakarás a fázást csökkenti Balesetmentes közlekedést, ]ó utat kíván: M. Nagy Péter Wolff Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents