Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

2 luftján 1989. AUGUSZTUS 15., KEDD Több észtországi üzemben csak részleges a munkabeszüntetés Tallinnkan az 5ZKP KB különmegbízott ja Az észtországi feszült helyzet megoldásáról a hét végén Moszkvában tárgyaltak az észt vezetők. Az észt párt első tit­kára, a kormányfő és a parlament elnöke megbeszéléseiről azonban mindeddig nem közöltek részleteket — mondotta az MTI moszkvai irodájának hétfőn a tallinni rádió munkatársa. A közlés szerint vasárnap este Tallinnba érkezett az SZKP KB különmegbízottja is. aki feltehetőleg tárgyalásokat kezd a sztrájkolok képviselőivel. Észtországban időközben — becslések szerint — legalább 40-re emelkedett a sztrájkoló üzemek száma, s összesen mintegy 25 ezer fő vesz részt a munkabeszüntetésekben. Több üzemben csupán részle­gesek a munkabeszüntetések, a dolgozók jó része — köztük orosz nemzetiségűek is — foly­tatják a munkát. Az észt népfront képviselője utalt arra, hogy az észtországi orosz anyanyelvűek egyik ve­zéralakja, Kogan népi küldött legutóbbi beszédeiben nyíltan támadta Gorbacsovot, mond­ván: káoszba sodorja az orszá­got, és a mostani konfliktus­ban az észteket támogatja. A Mologyozs Esztonyii című orosz nyelvű köztársasági na­pilap hétfőn Moszkvába jutott száma a sztrájkbizottság kép­viselőjét megszólaltatva arról szárpolt be, hogy az orosz nemzetiségű munkások mind­addig folytatják a sztrájkot, amíg Moszkvából nem küldik ki a választási törvény felül­vizsgálására hivatott bizottsá­got. A sztrájkbizottság szóvivője azt is elmondta a lap tudósí­tójának, hogy eddig az ország különböző részeiből érkezett pénzadományokból mintegy 30 ezer rubeles sztrájkalapjuk képződött, s folyamatosan ér­kezik a további segítség. A lap tudósítója megerősítette: a sztrájkolok csak külföldi új­ságírókkal állnak szóba. CSERNOBIOMA „Természetvédelmi körzetté” nyilvánítják Csernobil kör­nyékét, ahol a radioaktív su­gárzás növény- és állatvilágra gyakorolt hatását tanulmányoz­hatják a tudósok — adta hírül hétfőn a TASZSZ hír­ügynökség. A belorusz hatósá­gok rendeleté szerint három körzetet jelölnek ki erre a célra, olyan területeket, ahon­nan a katasztrófa után kite­lepítették a lakosságot. A térségben végzett eddigi kutatások szerint a sugárzás nyomán a növényvilág fejlődé­se némileg átalakult: a tűle­velű fák a normálisnál mint­egy tízszerte nagyobb levele­ket növesztettek. A vizekben és a halak testében továbbra is magas sugárzási szintet mértek. A rágcsálók — jbár néhányukban genetikai elté­réseket is észleltek — alap­vetően nem mutatnak állapot- és viselkedésbeli változásokat. Az emlősök — vaddisznók, ró­kák, nyulak — esetében sem észleltek a normálistól eltérő viselkedést, bár ők mutatták a legnagyobb sugárzási érté­keket. A csernobili atomerőmű 1$86. április 26-i katasztrófájának közvetlen következményeként 31 ember vesztette életét, ösz- szesen 130 ezer embert kel­lett kitelepíteni. A tudósok szerint azonban most, három évvel a baleset után — figye­lembe véve a sugárzási érté­keket — további 106 ezer, míg a belorusz hatóságok szerint 11 ezer embert kellene eva­kuálni. Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő hétfői tájé­koztatóján bejelentette, hogy a Szovjetuniót erősen nyugtala­nítja a Libanonban éleződő helyzet, és ezért haladéktala­nul kapcsolatba lép a válami- lyen formában érintett összes ország képviselőivel, hogy elő­segítse a fegyveres konfliktus beszüntetését. Hozzátette, hogy a szovjet diplomáciai erőfeszí­tések keretében a közeli napok­ban magas rangú francia dip­lomaták érkeznek Moszkvába az ezirányú konzultációk meg­kezdésére. A szóvivő más nemzetközi kérdésekre áttérve elégedetten nyugtázta, hogy a NATO csök­kentette az Autumn Forge—89 hadgyakorlat méreteit és elha­lasztotta a Reforger fedőnevű manővereket. Moszkva ezt a helyes irányba tett, az euró­pai biztonságot erősítő lépés­ként értékeli, olyannak, amely feltehetően kedvező hatással lesz a bécsi leszerelési tárgya­lásokra. Kiemelte, hogy ezzel kölcsönössé váltak a hadgya­korlatok csökkentésére irá­nyuló szovjet és VSZ-törekvé- sek. Az évforduló kapcsán a szóvivő részletesen foglalko­zott a berlini fallal, illetve Nyugat-Berlin helyzetével, vá­laszolva egyúttal a berlini fal lebontását szorgalmazó nyu­gati nyilatkozatokra. Hang­súlyozta: egységes, a négy nagyhatalom ellenőrizte Ber­linről ma már nem lehet be­szélni, és ez nem a szovjet fél miatt alakult így. A város ke­leti és nyugati részének lako-i sai azonban kölcsönösen láto­gathatják egymást, fejlődnek kapcsolataik. Idézte Gorbacsov elnököt, aki kijelentette: a berlini fal megszűnhet, ha megszűnnek a felépítését elő­idéző okok. A szóvivő egyút­tal egyértelművé tette: a szovjet fél, minthogy Berlin az NDK fővárosa, csak Nyugat-Berlin- ről hajlandó konzultációkat folytatni a négyhatalmi érint­kezés keretében. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Gremitszkih megerő­sítette: Moszkvában minded­dig nem alakult meg az észt választási törvényt felülvizs­gáló bizottság. A szocialista országok saj­tójának egymást bíráló kom­mentárjai kapcsán Gremitsz­kih kifejtette: minden ország­nak lehet saját értékelése, ér­ve egy-egy kérdés megítélésé­ben. A Szovjetunió ugyanak­kor arra törekszik, hogy „a le­hető legtaktikusabban és ki- egyensúlyozottabban” kezelje az ilyen kérdéseket. Moszkva nem nézi jó szem­mel, hogy Szingapúr felaján­lotta területét amerikai kato­nai létesítmények számára. A 'Hüllőidül eseményeik egy mondatban Tuniszban elkezdődött az Egyesült Államok és a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet közti párbeszéd negyedik „hiva­talos” találkozója. A Daniel Ortega nicaraguai elnök beje­lentette, hogy kormánya rövidesen több száz politikai foglyot szabadon bocsát. A A Peking egyetem első éves diákjai — az állami oktatási bizottság döntésére — tanulmányaik megkez­dése előtt egy évig a katonai akadémián fognak tanulni, poli­tikai és katonai képzést kapnak. A A Szovjetunió meghívta Raoul Wallenberg eltűnt svéd diplomata hozzátartozóit, hogy tegyenek látogatást Moszkvában, ahol — mint diplomáciai jegyzékben 1957-ben az akkori szovjet külügyminiszter tájé­koztatta Svédországot — a Lubjanka-börtönben szívroham következtében elhunyt Raoul Wallenberg. A Számítástechni­kai berendezések, információs rendszerek, elektromos és ener­getikai berendezések gyártására hoz létre közös vállalatot Jerevánban a Műszertechnikai Kisszövetkezet. A A hamburgi Der Spiegel interjút közölt a magyar SZDSZ elnökségének két tagjával, Demszky Gáborral és Kőszeg Ferenccel. A Hel­mut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja személyes szóbeli üzenetet intézett Erich Honeckerhez, az NDK párt- és állami vezetőjéhez azoknak az NDK-állampolgároknak az ügyében, akik az NSZK berlini állandó képviseletén tartózkodnak ki­településük kieszközlése céljából. szovjet külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban nyilatkozatot ol­vasott fel, amely hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió osztja azokat az aggodalmakat, amelyeknek az amerikai katonai jelenlét további fokozódása miatt a térség több országa is hangot adott. Egyúttal utal arra, hogy Washington a csendes-óceáni térségben továbbra sem hagy fel az erő politikájával és igyekszik nyomást gyakorolni a régió országaira, adott eset­ben Szingapúrra. Egyúttal fel­hívja a figyelmet arra, hogy az újabb amerikai katonai léte­sítmények jelentősen megvál­toztatnák a térség katonapo­litikai helyzetét, veszélyeztet­nék a térség stabilitását és ron­tanák a nemzetközi légkört. A szóvivő tájékoztatóján is­mét foglalkozott Lengyelor­szággal. Kifejtette: a Szolida­ritás álláspontja alaposan megváltozott, s az utóbbi idő­ben kezdett nagyszabású ma­nővereivel nagymértékben bo­nyolítja a lengyel helyzetet. A Szovjetunió már a II. világhá­ború befejezésekor is abban volt érdekelt, hogy erős, sta­bil, vele baráti Lengyelország jöjjön létre és természetszerű­leg ma is ez a véleménye. Velaj'ati Damaszkuszbun Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter hétfő délután Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai vezetőkkel a libanoni helyzetről és — egyes forrá­sok szerint — a túszválságról tárgyaljon. Mára várják Irán­ba Jakub Han pakisztáni kül­ügyminisztert, de az ő útja nem a túszválságban folyta­tandó közvetítést célozza. Fokváros Lemondott Botha Pieter Botha dél-afrikai el­nök hétfőn bejelentette le­mondását. A tévében közvetí­tett nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a kabinetjében szolgáló néhány miniszter fi­gyelmen kívül hagyta őt, nem volt tehát más választása, mint hogy lemondjon. Pieter Botha nem jelölte meg utód­ját, de pártjához közelálló források szerint Frederick de Klerk már kedden leteszi a hivatali esküt, és a szeptem bér hatodikén esedékes par­lamenti választásokig ügyveze­tő államfőként fog tevékeny­kedni. ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIÁK HONOSÍTÁSÁRA Vegyes vállalkozás alakult FALIARO NDK-határörök feltar­tóztatták és őrizetbe vet­ték John Runnings ame­rikai állampolgárt, aki hétfőn a berlini „Charlie” átkelőhelyen megfelelő úti okmányok nélkül próbált az NDK területére lépni. A 71 éves Runnings nyugatnémet és amerikai lapok kötegét vitte magá­val. Korábban nyugatné­met újságíróknak kijelen­tette: tettével arra kívánja a figyelmet felhívni, hogy a „sajtó- és szólásszabad­ság szavatolása elengedhe­tetlen Berlin megosztottsá­gának felszámolásához”. Runnings 1986 augusz­tusában azzal hívta fel magára a nemzetközi sajtó figyelmét, hogy a berlini fal felépítésének huszadik évfordulóján felmászott a berlini falra és kalapáccsal bontani kezdte az NDK ál­lamhatárát jelentő épít­ményt. Berlinben akkor 18 hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték. Batavia-Cosy Engineering Elektronikai Fejlesztő és Ke­reskedelmi Rt. néven vegyes vállalkozás alakult Budapes­ten. Az 57 millió forintnyi alaptőkét az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutatóintézete, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt. és a Transelektro Kereskedő­ház, valamint az NSZK-beli |Batavia M. Sawatzky GmbH adta össze, ez utóbbi 19 millió forint tőkével szállt be az üz­letbe. A vállalkozás főleg számí­tástechnikai, szórakoztató­elektronikai, irodatechnikai és vezérléstechnikai termékek korszerű gyártósorait és tech­nológiáit kívánja meghonosí­tani, majd elterjeszteni a ma­gyar piacon és a többi szocia­lista országban. A Magyar Tudományos Akadémia inté­zetének korábban megkötött üzleteit is átveszi az új rt. Így már ők teljesítik azokat a belföldi megrendeléseket, ame­lyek egyebek között számító- gépes mérnöki tervezőmun­kákra vonatkoznak, továbbá folytatják a közös kutatáso­kat és fejlesztéseket szovjet és csehszlovák műszaki tudomá­nyos intézetekkel is. A vállalkozás minden bi­zonnyal előrelépést jelent a hazai elektronikai ipar leg­alább egy évtizedesnek mon­dott elmaradottságának fel­számolásában, hiszen — rész­ben külföldi tőkebevonással — a legkorszerűbb technológiák­hoz juthat a hazai ipar. Egy­úttal segíthet versenyképes elektronikai árukínálatot lét­rehozni, ami azért is fontos, mert ma az iparág meglevő szerkezetével és árustruktúrá­jával képtelen számottevő konvertibilis exportra. Az ipari szerkezetváltással foglalkozó tárcaprogram, amely ezekben a hónapokban formálódik, szintén számol az­zal, hogy az elektronikai ipar­ban érintett üzemek széles körű nemzetközi, mindenek­előtt nyugati együttműködés­sel kívánják megoldani a mű­szaki-technikai megújulást je­lentő generációváltást. E téren tehát a fejlett ipari országok technológiáin alapuló, műkö­dőtöké bevonásával járó és konvertibilis exportlehetőséget teremtő együttműködések — köztük a most létrejött vállal­kozás is — felértékelődnek. SZÓFIA TÁRGYAL KÉSZ Az Iszlám Konferencia Szervezetének egy magas beosztású vezetője azzal vádolta Bulgáriát, hogy „fajgyűlölő politikát” folytat a Bulgáriában élő török kisebbség ellen. Abdallah Omar Naszif, aki egyben a Muzulmán Világliga főtitkára is, egy isz­tambuli sajtóértekezleten közölte, hogy hamarosan jelentést nyújt be a határ menti Edirne és Kapikule városuk közelé­ben végzett vizsgálatairól. Az AP amerikai hírügynökség emlékeztet, hogy Szófia a törököket nevük szlávosítására kényszerítette, betiltotta az iszlám szertartásokat és a török nyelv használatát. Todor Zsivkov bolgár államfő megerősítette: Szófia kész tárgyalni a török hatóságokkal a kérdésről. Zsivkov Kadhafi líbiai vezetőhöz intézett üzenetében hangoztatta ezt. Bulgáriából ankarai adatok szerint május óta 270 ezren vándoroltak ki Törökországba. Augusztus 20-ig elbocsátják őket Szigorítottból haza Büntetésének letöltése után f sok „szigorított őrizetes” el- | mélkedhetett még évekig a rá- “ csők között a törvény szigorá­ról. A gyakorlatban ugyanis a szigorított őrizet nem jelentett mást, mint hogy az ilyen „mel­lékbüntetésre” ítélteket a bör­tönfalak között őrizték szigo­rúan. Tehát az elítélt a rá ki­szabott éveknek akár a duplá­ját is leülhette, ha a magavi­seleté nem volt megfelelő, vagy más fontos kritérium hiány­zott az elengedéséhez. Az igazságügy-miniszter pa­rancsa alapján augusztus 20-ig valamennyi szigorított őrize­test ideiglenesen elbocsátják a Váci Büntetésvégrehajtási In­tézetből. Már készül a szigorí­tott őrizet megszüntetését ja­vasló előterjesztés, melyet a parlament elé terjesztenek. A tények túlhaladják az ideológiát Bolgár törökök: bajok sokasága Kelet-Európa legújabb kora a népvándorlásé lesz? Akár így is fel lehet tenni a kérdést, hi­szen e térségben a román, a bolgár, a török állampolgárok új hazát keresése immáron nem tagadható tény. A napok­ban például már azt a hírt rö­pítették világgá a hírügynök­ségek, hogy Bulgáriából ne­gyedmillió „török", avagy sa­játos fogalmazásuk szerint „bolgár muzulmán” távozott. S hogy örökre vagy sem, az ma megjósolhatatlan. Érdemes megjegyezni, hogy a mai Bulgária, mint önálló államalakulat, alig több, mint százesztendős múltra tekinthet vissza, s önállósága előtt négy­száz esztendeig török fennha­tóság alatt állt. Pusztán e tény­ből is következik, hogy egészen egyszerűen volt idő arra, hogy erőszakkal vagy anélkül, bizo­nyos fokú asszimiláció, keve­redés jöjjön létre a két nép kö­zött. Másképpen fogalmazva, a gyakorlatban nemigen állja meg a helyét az a hivatalos bolgár álláspont, amelynek ér­telmében Bulgáriában nincs török nemzetiség, csak muzul­mán hitre térített bolgár la­kosság. Ez az érvelés volt ugyanis annak a rendeletnek az alapja, amelyet 1984-ben hoztak, és a török nevek át­bolgárosítását írta elő. A ren­delet kitalálóinak érvrendszere sajátos: a visszabolgárosítással a történelmet hozzák helyre. A kérdés persze valószínűen nem igazán elméleti, sokkal in­kább gyakorlati jellegű, és úgy tehető fel helyesen, vajon az elvi problémákból mit érez a bolgár muzulmán? Nevének el-, át- vagy visszabolgárosítá- sát. munkaerejének kihaszná­lását, s — májustól — világút­levelet. Vagyis lehetőséget ar­ra, hogy valamiképp változtas­son helyzetén. A nyolcmilliós Bulgáriában a legkülönfélébb becslések van­nak arra, vajon a muzulmánok hányán is vannak. Egyes ada­tok millióra, a kevésbé hivata­losak — s az utca embere sze­rint ezek közelitik meg jobban a valóságot — meg úgy vélik, minden negyedik bolgár az, vagyis kétmillióan vannak. Ez utóbbi értéket persze a török telekommunikációs eszközök is alapadatnak tekintik, s a Bul­gáriában is jól fogható adá­saikban ezt használják. A kivándorlás közvetlen oka egy májusi zavargás, majd egy azt közvetlenül követő kiutasí­táshullám volt. Ügy tűnik, azonban, hogy a hatóságok nem érték el céljukat, sőt, ép­penséggel akaratuk ellenére működött a tömegpszichózis. Egyre többen és többen kere­kednek fel, hagynak hátra mindent, és próbálnak szeren­csét az őket tárt karokkal, jól felszerelt menekülttáborokkal váró Törökoszágban. (A mene­kültek áradatáról immáron a magyar televízióban is láthat­tunk drámai erejű képeket.) Gondot jelentett az is, hogy a jelek szerint több helyen nem adták ki az útleveleket, emiatt az ország különböző vidékein sztrájkok is kezdődtek. A kivándorlók egyébként meglehetősen erőszakosak, s nem engednek senkit sem ott­hon, vagyis Bulgáriában ma­radni, ha a család elhatározta az indulást. Ez is tragédiák forrása: a plovdivi utcán ön- gyilkosságtól a tömegmészárlá­sig mindenféle változatról le­hetett hallani a módszerekkel kapcsolatban. A gondokat minden bizony­nyal tetézi, hogy a muzulmá­nok a legmunkabíróbbak közé tartoznak. A rendkívül nehéz mezőgazdasági munkától a gyárakban végzett, kimondot­tan fizikai erőkifejtésig első­sorban őket terhelték, aminek persze oka is volt. az, hogy képzetlenebbek honfitársaik­nál. Szívósságuk, szorgalmuk azonban jól jövedelmezett, hi­szen a plovdivi utca a legtöbb bolgár-törökről úgy tudja, hogy százezrei vannak a bankban, s ez a mintegy kétszáz levás át­lagfizetések mellett valódi va­gyonnak számít. Azaz, ponto­sabban fogalmazva, számítana, de az ellátási nehézségek, s nem a takarékossági hajlam miatt hordja valaki a pénzét a bankba. A gazdaság helyzete minden bizonnyal jelentősen rosszab­bodni fog. Az egyiik plovdivi szakközépiskolában már július­ban ismeretes volt az a terv, amelynek értelmében a taná­rok nyári szünidejét félbesza­kították, és a teljes tantestü­letet a paradicsomföldekre ve­zényelték. Nem jártak jobban a nem tanár alkalmazottak sem, ők a helyi cukorgyár­ban, a törökök távozása után elnéptelenedett szalagok mel­lett találtak helyet. A diákok­ra tanévkezdéskor negyven­napnyi társadalmi munka vár majd. Az. hogy a minek nevezzelek kérdést hogyan oldják meg Bulgáriában, az az adott or­szág belügye. Nem kétséges azonban, hogy az ideológia uralma ott, ahol a gazdasági érdekeknek is szerepe van, nem kimondottan szerencsés. A kivándorlók Törökországban munkát kapnak — bár ott is tíz százalék felett van a mun­kanélküliek száma —, s többen az NSZK felé veszik az út­irányt. S hogy mikor lesz vé­ge ezen újabb népvándorlás­nak, ma senki sem tudja meg­jósolni. Marad a puszta tény: elhagyott házak, elnéptelenedő falvak, súlyosbodó gondok a gazdaságban, és persze a vál­tozatlan ideológia. Ballai Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents