Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára: 4.30 fariul 1989. AUGUSZTUS 15., KEDD Kétszáz termék Pilisvöiösvárról Vevőt keresnek Lipcsében is Az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat az építkezők körében gyors népszerűségre szert tett Terranova nemesvakolat-családjával. Az idejében megvásárolt osztrák licenc alapján a nemesvakolat gazdag színskáláját honosíthatták meg. A termék kizárólagos hazai gyártója a vállalat dunántúli műve, amely Pilisvörösváron működik. A régi szóTásmondás szerint a jó bornak nem kell cégér! Viszont napjaink gazdagodó piaci kínálata arra készteti a legjobb anyaggyártókat is, hogy hangzatos reklámokkal, sajátságos termékbemutatókkal növeljék a vásárlók táborát. Győri Zsigmondné, az Országos Érc- és Ásványbányák VÁRÓLISTA S egélykiáltásként hangzik, holott csupán tanácsot, felvilágosítást kérő levél. A férj szüleinek a házából a szó szoros értelmében kivert, két gyermekével együtt menekülő asszony azt kérdezi: hol kaphatna ö állami lakást? Helyben elment a tanácshoz, de ott őszintén megmondták neki, ne reménykedjen. Vannak, akik hetedik éve szerepelnek a várólistán, s még nála is rosszabb helyzetben élnek... Akkor hát? Hová? Merre? Most albérletben húzzák meg magukat, a befogadó megsajnálta őket, de megmondta, néhány hónapnál tovább nem maradhatnak ... Várólista. A már-már reménytelen sorsoknak, életeknek a gyűjtőhelye. Igen, akadnak olyanok is, akik maguk okolhatók lehetetlen helyzetükért, akik juthattak volna ötről hatra, ha... Ök azonban a kivételek. A szabály, melyet ezek a kivételek erősítenek, az önhibájukon kívül súlyos gondokkal küzdőket jelöli: ők a tipikus esetek. Olyan emberek csoportja, akik a létezésnek a minimális feltételeit is nehezen teremtik elő, s arra, hogy saját otthon kialakításába kezdjenek, álmukban sem gondolhatnak. Süllyedő sorsuknak egyetlen mentőcsónakja lehet: az állami bérlakás. Nincsenek még megközelítő becslések sem arra, a megyében valójában mennyi embernek kellene szerepelnie a várólistákon, Az erre jogot adó szociális helyzetben levők egy része ugyanis meg sem próbálkozik a kérelem benyújtásával. Főként a kisebb községekben ismert: soha nem volt, s ma sincsen állami lakásépítés. Néhány házat ugyan vett a tanács, avagy kölcsönt és támogatást is adott azoknak, akik vállalták a leromlott állapotú épületeknek a rendbehozatalát, ám az igényeknek ezen a módon a töredékét lehet csak kielégíteni. S mai pénzügyi helyzetünkben a tanácsi testületek még ezeket a forintokat is egyre szűkebbre fogott marokkal mérik, hiszen nem kockáztathatják az intézményhálózat megbénulását, az óvoda, az orvosi rendelő stb. működési zavarait azért, mert elköltötték a pénzt a lakásgondokkal küzdők támogatására. Tapasztaljuk, hogy ott is, ahol korábban nagyon sokat tettek a legnehezebb helyzetben levők lakásgondjainak a megoldására, fogyóban vannak a lehetőségek, szűkül a mozgástér, ugyanakkor bővül azoknak a száma, akik rászorulnak a várólistára: ez marad egyetlen lehetőségüknek. A megyében az évtized elején a tető alá került új otthonoknak a nyolc százaléka épült meg állami pénzből, tanácsi rendelkezésre bocsátva. Napjainkra ez az arány — tavaly is, azt megelőzően szintén — egy és másfél százalék közötti értékre süllyedt. S ez a rohamos apadás úgy ment végbe, hogy közben gyorsan nőtt azoknak a tábora, akiknek a jövedelmi helyzete egyértelművé teszi: képtelenek megoldani a lakásgondjukat. A sokféle támogatás ellenére sem tudják az első lépést megtenni: nincsen egy fillérjük sem. Jövedelmük ugyanis, egy főre számítva, a létminimum alatt marad. Ilyen körülmények között képtelenek az előtakarékosságra, márpedig ez a feltétele a kedvezmények igénybevételének. Több tanács például a lakáshoz jutottaknak szociális segélyből adta oda a minimális használatbavételi díj összegét, hogy azt befizethessék ... Különböző számítások azt mutatják, a megyében, kielégítendő a várólistákon szereplők közül a legsúlyosabb helyzetben levők igényeit, tízezer lakásra lenne szükség. Ami önmagában nem riasztóan nagy szám, hiszen tavaly, bár nem volt fényes esztendő a lakásépítésben, a megyében 4973 új otthonra adták ki a tanácsok a használatbavételi engedélyt. Csakhogy ebből az állami pénzből felhúzott falak aránya a száz alatt maradt, azaz ilyen mérték érvényesülése esetén száz esztendőnél is tovább tartana a várólistákon szereplők otthonhoz juttatása, feltételezve azt a képtelenséget, hogy újabb igénylők nem csatlakoznák hozzájuk ... Riasztó helyzet? Az. T alán éppen azért, mert riasztó, kimondhatjuk: jelenleg sem a kormányzatnak, sem a különböző politikai szervezeteknek nincsen még megközelítő elképzelésük sem arról, mi történjék ezekkel a családokkal. Azokat a koncepciókat ugyanis, amelyek a lakásépítés és -gazdálkodás piacosításában jelölik meg a kivezető utat, erre a társadalmi rétegre lehetetlen alkalmazni. S miközben piacosodik majd a lakásgazdálkodás — ami a társadalom jó néhány más rétegére, csoportjára sem rak kicsiny terheket —, mi lesz ezekkel az emberekkel?! A reménytelenül reménykedőkkel? A csodában bízókkal? Kik lesznek azok, akik nem politikai célzatokkal, hanem sorsukat átérezve kezet nyújtanak nekik: itt a segítség?! Mészáros Ottó Vállalat Dunántúli Műve értékesítési osztályának vezetője érthető elégedettséggel számolt be arról, hogy a Terranova nemesvakolatnak már húsz fajtája van. A 240—270 .forint közötti négyzetméterenkénti ára a kislakásépítők számára imponáló. Minőségét, megbízhatóságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az épületek külső falára felvitt vakolatréteg a legkeményebb fagyoknak is ellenáll, s akár 20-25 évig is megőrzi időtállóságát. A vállalat termékskáláján megtalálhatók a felületkezelt mikroőrlemények is, a mészkő és a dolomit keverékei. Ezeket az anyagokat a papír- és cukorgyárak használják. A dolomitőrlemények késleltetik a termőföld savasodását. A pilisvörösváriak közel 200 termékféleséget állítanak elő. Kínálatuk egy részét bemutatják a közelgő lipcsei nemzetközi vásáron a Mineralim- pex standján. Gy. L. VARSÓ Lemond a megbízott miniszterelnök? Czeszlaw Kiszczak megbízott lengyel miniszterelnök hétfőn közvetve felajánlotta lemondását Wojciech Jaruzelski államfőnek, és azt javasolta, hogy Roman Mali- nowskit, az Egyesült Parasztpárt elnökét bízza meg kormányalakítással. A PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy vélekedett: a jelenlegi helyzetben van esély arra, hogy a parasztpárti politikus vezetésével olyan kormány alakuljon, amelyben minden politikai erő részt vehet (tehát a kommunisták is). Czeszlaw Kiszczak közölte, hogy nem képes a kormányt megalakítani, ezért szándékozik átadni a feladatot Roman Mali- nowskinak. A volt belügyminisztert augusztus másodikán nevezték ki miniszterelnöknek, ám kormányalakítási tárgyalásai nerr jártak sikerrel. «X » » smmmmM Kádár János életútját bemutató képes albumot jelentet még a hét közepén a Kossuth Könyvkiadó. 0 A társadalmi szervek nvilvántartásába vették, tehát hivatalosan is megalakult a Magyar Orvosi Kamara. 0 A Hit Gyülekezete nyílt levélben tiltakozott Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternél, mert szerintük a szegedi laktanyában „tudatos keresztény- üldözés folyik". 0 Az ellenzéki szervezetek lejáratására tett kísérletként értékeli a XVI. kerületi Demokratikus Ellenzéki Közösség azokat a próbálkozásokat, melyek az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokat a „nép feje feletti egyezkedésnek” állítják be. 0 A cigányság képviselőinek 20 fős csoportja tüntetett tegnap a Magyar: Televízió székháza előtt. Ezzel egy időben a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége a velük együttműködő hat cigányszervezet nevében is fölhábo- rodását fejezte ki a televízió cigányellenes megnyilvánulásai miatt. Rendszeres adásidőt követelnek és objektív tájékozta tást. 0 A Gödöllői Ellenzéki Kör és az Isaszegi Április 6. Kör üdvözli a Magyar Nemzetben megjelent „Választások után” felhívást. Ugyanakkor nem tartják kívánatosnak, hogy ezt csak a szellemi élet néhány független képviselője vitassa meg. 0 Az SZDSZ üzenetet küldött a Charta ’77-hez, melyben üdvözli az emberi jogok és a demokrácia minden csehszlovákiai hívét. 0 Ne „Előre!”, hanem „Utánam!" — bátorít a „Józan Élet" Egészség- és Családvédő Országos Szövetség, s arra buzdítják az ország vezetőit, hogy választmányuk tag jaihoz hasonlóan ajánlják fel egynapi jövedelmüket az „Egészséges Családért Alapítvány” javára. Gmnspzébáié idők Meddig lehetnek még ekkora urak az stviar- sak? Melyik párt tűrné el tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén, erőlködés nélkül adják fel „hadállásaikat?” (3. ©Mali Az áttelepülni szándékozók sorsa A két német állam ügye Az NSZK kormányának kezdeményezésére Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár tegnap délelőtt megbeszélést folytatott Jürgen Sudhoff külügyi államtitkárral és Alexander Ar- nottal, az NSZK budapesti nagykövetével. A találkozón behatóan megvitatták az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állam- polgárok ügyét. Magyar részről hangsúlyozzák. hogy az ENSZ menekült- ügyi konvenciója a konkrét esetre nem vonatkoztatható, mivel ez a két német állam ügye. A tárgyalás résztvevői egyetértettek abban, hogy folytatni kell a megbeszéléseket az NDK illetékeseivel is. ★ Délután Horn Gyula a Külügyminisztériumba kéres.te Gerd Vehrest, az NDK budapesti nagykövetét. Ismertette a nagykövettel a Magyar Nép- köztársaság kormányának álláspontját, a nagykövetségen tartózkodó 181 NDK-beli állampolgár helyzetének rendezéséről. Megerősítette, hogy az ügy a két német államra tartozik, Magyarország azonban érdekelt a mielőbbi lezárásában. (Helyszíni riportunk lapunk 3. oldalán.) Csáki szalmája a tarlón Olcsóbb égetni, mint bálázni Befejezéséhez közeledik az aratás, s a levágott búza- és rozstáblák helyén hamarosan hozzáfognak az újabb magágyak előkészítéséhez. A szántás előtti műveletek sorába tartozik a sokak által vitatott és elítélt tarlóégetés, ami gyakran azzal jár, hogy a kombájnok által hátrahagyott szalmarendek és szalmabálák is a tűz martalékává válnak. No nem természeti csapásról, öngyulladásról van itt szó, hanem tudatos és szándékos szalmaégetésről. Pedig a háztájival rendelkezők, köztük is az állattartók alig várják, hogy hozzájussanak a friss szalmához, s így állataiknak almot biztosíthassanak. Az említett szalmakötegek ára változó, viszonylag olcsó, de elgondolkodtató, hogy hány termelőszövetkezetet hozna előnyösebb helyzetbe, ha a gabonatáblákon heverő szalmát az utolsó szálig értékesítenék. Egy közepes háztáji gazdaságban, ahol az apróállatokon kívül sertés és netán szarvas- marha is található, esetenként Új búzát jár a malom Az aratás befejeztével megteltek a malmok és az idei gabona őrlése után hamarosan megkezdik az új kenyér sütését, amely több helyen egybeesik augusztus 20-ával. Képünkön az utolsó búzaszállitmányok érkeznek a Gabonaforgalmi Vállalat aszódi malmába (Vimola Károly felvétele) a kisebb szalmabálakötegek- ből 50-100 darabot is felhasználnak egy év alatt. A szállítási költséggel együtt az említett szalma 1000-2000 forint közötti összegért megvásárolható, tehát viszonylag olcsó. Mégis, sok állattartó kénytelen szerényebb szalmamennyiséggel is beérni, mivel a mezőgazdasági nagyüzemek többségénél hasznosítás, értékesítés helyett elégetik a friss szalmát. Az ürömi Rozmaring Termelőszövetkezet szállítási osztályának vezetője szerint a szalma égetése több haszonnal, mint veszteséggel jár a nagyüzem számára. Ezt az első hallásra furcsa megállapítást azzal indokolta, hogy lényegében többe kerül a bálázógépek üzemeltetése, mint az az összeg, amelyet a szalmáért kaphatnának. Ráadásul a papíripar ugyancsak minimális összegekért venné át a friss szalmát. Így marad a legegyszerűbb megoldás, a tarló és vele a szalma elégetése. Egyébként az ürömiek nem minden szalmát égetnek el, hiszen jelentős a téesz állattenyésztési ágazata, s ezért mintegy 120 vagonnyit tartalékolnak a szarvasmarháknak, A kicsépelt szalma hasznosításának lehetősége már hosszú évek óta foglalkoztatja az agrárszakembereket. Valamikor a falusi parasztemberek a legjobb szerves trágyához jutottak a szalma almolása után. Érdemes lenne feltámasztani ezt a régi módszert, és arra ösztönözni a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy a mind drágább műtrágya helyett szerves trágyával javítsák termőföldjeik tápanyagtartalmát. Az égetésnél az ürömi ötlet is jobb: termelőszövetkezetük gabonatábláiról jelképes áron jelentős mennyiségű szalmát adtak el a magángazdálkodóknak, s ebben az akcióban kezdeményező szerepet játszott a Solymári Nagyközségi Tanács. Nem múlik el nyár, aratási szezon anélkül, hogy a tűzoltókat ne kellene riasztani a gyorsan elharapódzó és nagyobb értékeket veszélyeztető tarló- tiizekhez. A szabálytalan tarló- és szalmaégetés következtében többen szenvedtek már súlyos sérüléseket, és mint a közelmúltban egyik napilapunk hírül adta, Békés megyében ketten is a tűz áldozataivá váltak. Ezek az esetek is arra figyelmeztetnek, ha már mindenáron égetni kell a szalmát, akkor azt legalább szakszerűen, a mindenkori tűz- és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően tegyék.
