Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-13 / 163. szám
1989. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK George Budi látogatásának szerdai eseményei (Folytatás az 1. oldalról.) formfolyamatokat, de a beavatkozásnak még a látszatát is kerülni kívánja. Az amerikai küldöttség részéről John Sununu, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője tájékoztatta a sajtót a délelőtti tárgyalásokról. Sununu igen jó hangulatúnak, hasznosnak ítélte meg azokat a megbeszélésekét, amelyeket az amerikai elnök a magyar Vezetőkkel folytatott, és rámutatott: Bush elnök nagy érdeklődést tanúsított a magyar politikai és gazdasági reformokról hallott tájékoztatás iránt. Sununu ismételten megerősítette, hogy Bush elnöknek kelet-európai útjával nem áll szándékában bármiféle változást elérni a szövetségi rendszerekben, a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Külön aláhúzta az elnök a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalások során, hogy nem tekinti valamiféle „rivalizálásnak” Mihail Gorbacsovval az ilyen látogatásokat. Gorbacsov látogatása az NSZK-ban és Franciaországban éppúgy a jó kapcsolatok fejlesztését szolgálta, mint az amerikai elnök kelet-európai látogatása. Ezzel kapcsolatban Bush a tárgyaláson leszögezte: rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióban végbemenő változásoknak, sikert kíván a peresztrojka megvalósításához. Ugyancsak aláhúzta a Fehér Ház apparátusának vezetője az elnöknek azt a megállapítását, hogy az Egyesült Államok semmiképpen sem kíván beavatkozni a meglátogatott országok belügyeibe. Találkozó a Várban Bush elnök szerdán délben a Várban a volt Táncsics■ börtön amerikai tulajdonban lévő épületében 12 magyar egyetemistával, illetve Magyarországon tanuló amerikai diákokkal találkozott. A Táncsics utca 9-ben — ahol egykor Táncsics Mihályt tartották fogva — a budapesti amerikai nagykövetségeken szolgálatot teljesítő tengerész- gyalogosok laknak. A találkozó után Bush elnök kocsijába ült, hogy a látogatás következő színhelyére hajtasson. Nem sokkal ezután azonban a számtalan Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter aláírják a megállapodást gépkocsi ismét megtorpant, s a biztonsági emberek hada futott az elnöki autó felé: Bush elnök a Bécsi kapu térnél megállíttatta gépkocsiját, kiszállt, s a reá váró tömegben barátságosan kezet rázott sokakkal az első sorokban állók közül. GEORGE Magyarország történelmi változások küszöbén áll területeken megszünteti a vámtarifákat. Magyarán szólva e két intézkedés lehetővé teszi az önök számára, hogy kihasználják a világ legnagyobb egyedi piacában rejlő kedvező lehetőségeket. Ötödször: keretmegállapodást alkottunk arról, hogy felhatalmazzuk az Overseas Private Investment Corporationt (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) arra, hogy működését kiterjessze Magyarországra. Amikor a szenátus jóváhagyja az ehhez szükséges törvényt, az OPIC számára lehetővé válik a biztosítás, hogy ezzel ösztönözze az amerikai beruházásokat Magyarország magánvállalatainál. A magánberuházás kritikus fontosságú Magyarország számára. Ez munkaalkalmat teremt, innovációt, haladást hoz. Mindenekelőtt azonban a magánberuházás ragyogó jövőt jelent gyermekeik, Magyar- ország számára. A gazdasági fejlődés azonban nem következhet be úgy, hogy ezzel károsodjék a levegő. amelyet beszívunk, a víz, amelyet iszunk. Hat héttel ezelőtt Maimban javasoltam, hogy a Kelet és a Nyugat működjék együtt a környezetvédelmi kérdések megoldásában. George Bush kora délután -fr Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen mondott beszédet. Az amerikai elnök és felesége szűnni nem akaró taps közepette vonult be az egyetem amerikai és magyar zászlókkal díszített aulájába. A zsúfolásig megtelt csarnokban több mint ezren várták a magas rangú vendéget. Az első széksorokban foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, és Németh Miklós miniszterelnök feleségeik társaságában, s ott volt a hazai politikai, társadalmi és gazdasági élet számos vezető személyisége. A meghívottak között megjelentek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői, s elfogadta az invitálást a diplomáciai testület több tagja is. Az intézet további két termében zártláncú televízió segít- ' ségével további ötszázan — elsősorban oktatók és hallgatók — követték nyftmon George Bush szavait. Csáki Csaba, az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket. Ezután a kánikula ellenére is frissnek tűnő George Bush lépett a mikrofonhoz. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot — kezdte beszédét George Bush elnök, majd így folytatta: Egyesek ironikusnak találják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, amelyet Marx Károlyról neveztek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé adhat okot a meglepetésre, annak bizonyítéka, hogy Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét. Ezután emlékeztetett Nagy Imre és társainak néhány hete megtartott temetésére. Ebben az egyszerű, méltóságteljes gyászünnepségben a világ többet látott a megbékélés méltó aktusánál — hangoztatta. — Az igazság pillanatának voltunk szemtanúi. Népük és vezetőik — a kormányzat és az ellenzék egyaránt — nem félnek attól, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szellemében járjanak el — mondotta George Bush ezután a többi között. A magyar nép sokáig elnyomott alkotó tehetsége most ismét virágzik iskoláiban, üzleti vállalkozásaiban, egyházaiban. Ezért kérem majd fel az Egyesült Államok Kongresszusát arra, hogy biztosítson 5 millió dollárt egy Közép- és Kelet-Európai Nemzetközi Környezetvédelmi Központ létrehozására Budapesten. Örömmel jelentem be — folytatta George Bush —, hogy az Egyesült Államok megállapodást javasolt országaink között az alaptudományok és egyes szakterületek, így a környezetvédelem, az orvostudomány és a nukleáris biztonság terén történő tudományos és műszaki együttműködés kialakítására. Ahhoz, hogy bármit is megvitassunk, közös nyelvre van szükség. Amerika egyik legnépszerűbb exportcikke az angol nyelv tanítása. Örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első ízben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai angol nyelvet tanítanak majd Budapesten és mind a 19 megyében. Az ilyen cserékkel arra törekszünk, hogy segítséget nyújtsunk önöknek a demokratikus Magyarország új kezdeteinek megvalósításához. Az Egyesült Államok ezért több mint 6 millió dollárt biztosít Kelet-Európábán a kulturális és oktatásügyi lehetőségeknek. Biztosítjuk az alapokat több új amerikai—magyar csereprogramhoz. Az Egyesült Államok az elkövetkező néhány év során Amerika Házat nyit Budapest központjában. A neves amerikai építész, Robert Stern ma közzéteszi a központ terveit. Ez a központ nyílt ház lesz, könyvekkel, folyóiratokkal, videokazettákkal — az eszmék nyílt háza lesz. Az amerikai elnök befejezésül kijelentette: Bizonyos vagyok abban, hogy készen állnak a találkozóra a jövővel. Ügy látom, hogy országuk mozgásba lendült. Ügy látom, hogy ez az ország gazdag az emberi tartalékokban, gazdag a nép erkölcsi bátorságában. Olyan népet látok, amely túlién múltján, és előrelép sorsának alakításában. Üdvözlöm önöket, hogy ilyen messze jutottak már. Ez több mint a szabadság futó időszaka. Ez azt mutatja, hogy Magyarország visszatér hagyományos értékeihez — Magyar- ország hazatér. Ausztriával közös határukon eltűnik Európa megosztottságának és Magyarország elszigeteltségének csúf jelképe, ahogy most feltekerik, összegöngyölik a szögesdrótot. Első ízben van eltűnőben a vasfüggöny. Magyarország mutatja ehhez az utat. A Szovjetunió csapatokat vont ki az országból, s ezt olyan lépésnek tartom, amely Európa megosztottságának megszüntetésére irányul. Amikor e csapatok távoznak, a szovjet vezetőknek tudniuk kell, hogy csak nyerhetnek ezzel, nem kell veszteségtől tartaniuk, félniük a békés változástól. Együtt dolgozhatunk azon, hogy túljussunk a feltartóztatás politikáján, a hidegháború korszakán. A feltartóztatás politikáján történő túllépés egyik kulcs- fontosságú lépcsőfoka az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. Vitathatatlan tény, hogy mi most új korszak küszöbén állunk. Vitathatatlan tény az is. hogy Magyarország nagy és történelmi jelentőségű változás küszöbén áll. Önök most valódi alkotmányt fogalmaznak meg, demokratikus, többpárti választások felé haladnak. Ez részben annak köszönhető, hogy bátor férfiak és nők ellenzéki pártokat hoztak létre. Annak is köszönhető azonban, hogy a magyar vezetők bizonyságot tesznek a legnagyobb politikai bátorságról: bátran vállalják, hogy szabad választásokon alávessék magukat a nép akaratának. Ahhoz, hogy a reformok sikerrel járjanak, partnerekre van szükségük, olyan partnerekre, akik előmozdítják Magyarországon a tartós változást. Azért vagyok itt, hogy felajánljam Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnerségét. E partneri viszonyban három létfontosságú szféra van az előtérben: a gazdaság, a környezet és a demokratikus kulturális csere. Mint mondottam, az Egyesült Államok az önök partnere lesz ebben, hogy kialakítsák a sikeres gazdaságot. Ebben a szellemben a következő intézkedéseket jelentem be: Először: mint ahogy Varsóban is mondtam, javasolni fogom a párizsi gazdasági csúcs- találkozón, hogy összpontosított nyugati lépéseket tegyünk Lengyelország és Magyarország irányában, a csúcstalálkozó résztvevőinek gazdasági és technikai segítségével támasszuk alá reformjaikat. Másodszor: felkérem az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy hagyjon jóvá egy 25 millió dolláros alapítványt, amely a magyar magángazdaság fellendítését szolgáló új töke forrása. IJasonló erőfeszítésekre bátorítom majd a gazdasági csúcstalálkozó többi résztvevőit is. Harmadszor: amikor törvényhozásuk elfogadja a Minisztertanács által javasolt új kivándorlási törvényt, tájékoztatni fogom a Kongresszust arról, hogy Magyarország teljes mértékben megfelel az 1974. évi kereskedelmi törvényhez fűzött Jackson—Vanik kiegészítés előírásainak. Egyelőre még egyetlen országot sem szabadítottak fel a kiegészítés által megkövetelt korlátozások alól. Örömmel jelentem tehát ki, hogy Magyarország lesz az első. Ez a lépés Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a lehető legszabadabban jusson be az amerikai piacra, a törvényeink által előírt leghosszabb időszakra. Negyedszer: Amerikai kész arra, hogy érvényesítse országukkal kapcsolatban az ó 1 + 1 ó rí/"io sr ő rv> nnzsf onon /-»i ó LMegbeszélés PozImrével kértek tőle, s az elnök előre elkészített, aláírásával ellátott kártyákat osztott szét. Majd bement a standok közé, s az egyiknél megállva tíz ujjúval mutatta, hogy mennyi barackot kér. A barackot tartalmazó zacskó tetejét Bush elnök már éppen kezdte összehajtogatni, amikor Baker külügyminiszter hozzálépett, jelezvén, hogy ő is kér a barackból, majd kettőt ki is vett a műanyag zacskóból. Bár az Egyesült Államok elnökének minden perce pontosan be van osztva magyarországi tartózkodása során, azért arra szakított időt magának, hogy szerda délután a Vasas Pasaréti úti sporttelepén egyik kedvenc időtöltésének, a kocogásnak hódoljon. A piros-kek egyesület több szakosztályának idősebb és fiatalabb sportolói edzettek az elnöki látogatás idején. Hozzájuk csatlakozott a vendég politikus. George Bush tíz kört, 4000 métert tett meg futva, s azt követően Meszéna Miklós, a Vasas ügyvezető elnöke egy klubzászlóval és -mezzel ajándékozta meg őt. George Bush szemmel láthatóan nagyon örült ezeknek. Olyannyira, hogy a mezt azonnal magára is öltötte. A piroskék sportolók élni kívántak a váratlan látogatással, autogramot kívántak szerezni. Papír és toll hiányában talpukra, cipőjükre és combjukra kérték George Bush aláírását, amit minden „igénylő” meg is kapott. Bush elnök látogatása idején jelentették be, hogy amerikai kulturális, kereskedelmi és konzuli központot építenek Budapesten. Az épület terveit a neves New York-i építész, Robert Stern készítette. A Bajcsy-Zsilinszky út 42—46. szám alatt felépülő központ lesz az első Amerika-ház Kelet-Európábán, s Budapesten először építkeznek majd amerikai tervek alapján. Á hatszintes épületben egyebek mellett kiállításra és találkozók megtartására alkalmas termek találhatók majd, s helyet kap az Amerikai Tájékoztatási Szolgálat (USIS) könyvtára és egy kereskedelmi könyvtár is. Robert Stern az új központtal kapcsolatban nemrégiben elmondta, hogy terve megpróbál a környezet jellegéhez illeszkedni. ugvanakkor igyekszik reprezentálni az amerikai építészeti elképzeléseket is. csengeti, ci tvuiduui iciicuivuäuii kifejtett gondolataival, miszerint nem azért jött el Lengyelországba és Magyarországra, hogy a kelet-európai államok között viszályt szítson. A találkozón többen felvetették a garanciák kérdését. Nevezetesen azt, miként lehet Magyarországnak akár gazdasági, akár morális segítséget nyújtani úgy, hogy az — a hetvenes és nyolcvanas évekhez hasonlóan — ne pusztán „egy nyugati technológia és egy keleti uralmi szisztéma kombinációja” legyen. Kifejtették: rendkívül fontosnak tartják, hogy a nyugati részvétel a magyar gazdaságban ne állítsa le az átalakulás folyamatát. Az ellenzéki szervezetek képviselői szerint találkozójuk Bush elnökkel szimbolikus jelentőségű volt a tekintetben, hogy jelezte az Egyesült Államok kelet-európai politikájában bekövetkezett változást. ★ A szerdai hivatalos program utolsó eseménye az a fogadás volt, amelyet George Bush az Egyesült Államok budapesti nagykövetének rezidenciáján adott mintegy 250 vendég számára. Ezek is tegnap történtek Bush elnök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott beszéde után nem ült vissza azonnal autójába, hanem betért az egyetem és a Tolbuhin körúti vásárcsarnok közötti utcába, ahol az ott tartózkodó budapestiek nagy tetszéssel üdvözölték. Sokan autogramot Sajtóvisszhangok a világból Délután Pozsgay Imre államminiszterrel folytatott megbeszélést George Bush az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének rezidenciáján. A félórás találkozón amerikai részről jelen volt James Baker külügyminiszter és Mark Palmer nagykövet, magyar részről pedig Kovács László külügyminisz- tériumi államtitkár. Ezt követően került sor — szintén a nagyköveti rezidencián — George Bush és a magyar ellenzéki szervezetek képviselőinek eszmecseréjére. A találkozón a magyar ellenzéki pártokat és szervezeteket Keresztes Sándor (Kereszténydemokrata Néppárt). Prepeliczay István (Független Kisgazda- párt), Kónya Imre (Független Jogász Fórum). Vásárhelyi Miklós (Történelmi Igazságtétel Bizottsága). B író Zoltán (Magyar Demokrata Fórum). Orbán Viktor (Fidesz). Márton János (Magyar Néppárt), Vigh Károly (Baicsv-Zsilinsz- kv Endre Baráti Társaság), Vidos Tibor (Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligája) és Magyar Bálint (Szabad Demokraták Szövetsége) képviselte. Az ellenzéki szervezetek tájékoztatója George Bushsal folytatott megbeszélésükről szerda este adtak tájékoztatást a2 ellenzéki szervezetek képviselői a nemzetközi sajtóközpontban. Elmondták, hogy a kötetlen hangvételű eszmecserén a tíz magyar ellenzéki személyiség nem közös véleményt tolmácsolt, hanem ki-ki saját szerkezete álláspontját fejtette ki. Az amerikai elnök rövid bevezetőjének tartalma egybeAz amerikai sajtó, a tv- és rádiótársaságok szerdán helyszíni tudósításokban számoltak be George Bush Budapestre érkezéséről, az első este eseményeiről és a látogatás további programjáról. A lapok — köztük a The Washington Post — kiemelték a meleg fogadtatást. amelyben az elnök kedden, a viharos idő ellenére részesült. A Post legalább tízezresre becsülte a Kossuth Lajos téren összegyűlt tömeget A tudósító egyúttal idézett a kormámifőnek a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatából, miszerint biztosítia maid az amerikai elnököt, hogy a reformok nem fordíthatók vissza. A The New York Times szerkesztőségi kommentárjában rámutatott, hogy az amerikai elnök jelenléte Kelet- Európa szívében a demokratikus változást sugallja. Emlékeztet: a változás folyamata Kelet-F.urópában nem kiszámítható és nem ellenőrizhető. A kelet—nvugati diplomáciának napjainkban nem az a feladata, hogv éket verjen szövetségesek közé. hanem az, hogy megkönnvftse a társadalmi átalakulásokat Hosszú távon ezek az átalakulások stabilizálhatják a katonai egyensúlyt és növelhetik az pvvfittm'ködést a két Európa között. Ehhez aznnhan többre van szükség, mint óvatos diplomáciára — gazdasági há+orí- tásra is —. fria a The New York Times, bírálva az amerikai einököt. mart a heielen- (Folytatás a 3. oldalon.)
