Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

pmrr m »#r, 1089. JÚLIUS 11., KEDD Hír­magyarásatunk ^ kaput megnyitották Nem kis meglepetést kel­tett nyugati hírmagyarázók körében, amikor júniusban Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke hiva­talos látogatásra a Szovjet­unióba utazott. Az 55 éves politikus — aki egy személy­ben az iráni fegyveres erők főparancsnoka is — utazását „nyitásnak” jellemezte, amellyel Teherán ki akar lép­ni nemzetközi elszigeteltségé­ből. „Az iráni újjáépítés év­tizedében”, amely az Ira.ckal folytatott pusztító háborút követi, a parlament elnöke szerint, rendkívül gyümölcsö­ző lehet Moszkva és Teherán kapcsolata. A politikus, amikor arról kérdezték, hogy miért a Szov­jetunió felé nyitnak, arról be­szélt, hogy Khomeini ajatol­lah -— aki életében nem egy­szer tett egyenlőségjelet a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között, amelyeket egy­aránt a „két rossznak” neve­zett — közvetlen halála előtt megváltoztatta véleményét. S amikor ő a Szovjetunió felé kezdi a nemzetközi elszige­teltségből való kitörést, ak­kor az. ajatollah végakaratát teljesíti. Az utazás valóban gyümölcsöző is volt. Olyan megállapodást írtak alá, amely hatmillíárd dollárról szól. Irán ennyi értékű föld­gázt szállít a Szovjetuniónak, s cserébe Moszkva segítségei nyújt az iráni olajkitermelés és fegyvergyártás fejlesztésé­hez, valamint erőműveket és utakat épít az országban. Erre a kapunyitásra nem véletlenül került éppen most sor. Bár Hameneit Khomeini halála után gyorsan az ajatol­lah utódjának választották, de nyilvánvalóvá tették,.-hagy. csak ügyvezető szerepet tölt be. A 49 éves politikus csak addig tölti be Khomeini meg­üresedett helyét Irán : élén, amíg meg nem tartják az al­kotmány reformjáról szóló népszavazást, amelyet még Khomeini rendelt el. Ez — ha elfogadják — jelentősen bő­víti az elnöki jogkört a mi­niszterelnöki pozíció rovására. így akarják jobban centrali­zálni a végrehajtó hatalmat az elnök kezében, s megaka­dályozni, hogy egymással ri­valizáló hatalmi központok le­lassítsák a döntéshozó eljá­rást, amelytől Irán jelenleg annyira szenved. Az alkotmányreformra va­ló népszavazást együtt tart­ják az elnökválasztással, amelynek dátumát július 28- ban jelölték ki. A jelöltek listáját július 2-án zárták le. A felsorolás nyolcvan politi­kus nevét tartalmazza. De va­lójában egyetlen esélyes je­löltje van a választásnak, s ez Rafszandzsani, aki erő­teljes és dinamikus hadjára­tot folytat az elnöki szék megszerzéséért, amely az új alkotmány értelmében oly nagy hatalmat összpontosíta­na kezében. Július első nap­jaiig csak egyetlen politikus kérdő jelezhette meg Raf­szandzsani szándékainak tel­jesülését, Ahmad Khomeini, az elhunyt ajatollah fia. Ű azonban július 3-án levelet írt az iráni törvényhozásnak. Ebben közölte: az atyja ha­lála okozta megrázkódtatás miatt több időre van szük­sége ahhoz, hogy döntsön po­litikai jövőjéről. Arra kérte a parlamentet, hogy biztosít­son számára időt ahhoz, hogy lelkileg és fizikailag felké­szülhessen az országnak teen­dő szolgálatokra. Így Rafszandzsani, akit a Reuter szerint a legerősebb politikai csoportok támogat­nák Iránban, most jó eséllyel pályázhat az elnöki cím meg­szerzésére. Kommentátorok egyébként olyan mérsékelt, a gazdasági növekedést támoga­tó politikusnak jellemzik, aki jó kapcsolatokra törekszik a külvilággal, s eltökélt szán­déka megszüntetni az ország elszigeteltségét. Árkus István Beszédet mondott a lengyel parlamentben Bush elnök ma hazánkba érkezik Horn Gyula sejtó tájékoz te tó ja (Folytatás az 1. oldalról.) ződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi ülésén is megerősítést nyert a javas­lat a két katonai tömb egy­idejű feloszlatására, aminek logikus következménye lenne valamennyi külföldön állomá­sozó katonai egység kivonása. Jaruzelski ezután megerősí­tette, hogy országa töretlenül tovább kíván haladni a gaz­dasági és politikai reformok útján, folytatni kívánja a tár­sadalmi és politikai élet de- mokratizációját. A reformok egyetlen kritériuma az lesz — hangsúlyozta —, hogy azok mennyire esnek egybe a len­gyel társadalom tényleges tö­rekvéseivel, mennyire javít­ják a lengyelek életkörülmé­nyeit, hogyan erősítik az ál­lampolgári jogokat, az ország stabilitását, biztonságát és nemzetközi pozícióit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy bár az ország előtt álló problémákat jórészt maguk­nak a lengyeleknek kell meg­oldaniuk, Lengyelország még- sincs egyedül, számíthat az Egyesült Államok együttműkö­désére is. A lengyel parlamenti sze­replés mellett George Bush hétfőn két és fél órán keresztül tárgyalt vendéglá­tójával, Jaruzelski elnökkel. Találkozott Rakowski kor­mányfővel. Olechowski len­gyel és Baker amerikai kül­ügyminiszter külön tárgyaló- asztalhoz ült és megbeszélé­Az amerikai elnök életrajza G. Bush 1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Mil­tonban. 1942 júniusában végzett a Phillips (Repülő) Akadémián (An­dover, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Ál­lamok haditengerészetének tartalék erőihez, sikerrel tette le a pilóta­vizsgát és megkapta tiszti kinevezését. 1942 augusztusától 1945 szep­temberéig a San Jacinto repülőgép-anyahajóról induló torpe- dóbombázó-bevetéseken vett részt a csendes-ócéáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt és három más repülős kitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Beta Kappa Klub tagjaként). Az egyetemi baseballcsapat ka­pitánya volt. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete- ként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Peking- be utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok ösz- szekötő hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyzetének ren­dezéséhez és a hírszerző tevékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövegezésében. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvenció Ronald Reagan alelnökjelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadója volt. Az elnök visszavonulásával nagy helyzeti előnnyel indult az utódlási verseny­ben. Mint az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush házaspárnak tíz unokája van. A Bush házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az Episzkopális Egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyházközségi tanács tagja volt. KiilföScSi események egy mondatban A Világbank és a magyar kormány képviselői hétfőn Wa­shingtonban kölcsönegyezményt írtak alá, amelynek értel­mében a nemzetközi pénzügyi szervezet 95 millió dollár ösz- szegü, közlekedésfejlesztésekhez kapcsolódó kölcsönt nyújt autópálya-építésre, az úthálózat karbantartására, közúti gépek beszerzésére, illetve a hatékonyabb szállítás és vállalati műkö­dés elősegítése céljából a MÁV, a BKV és a Hungarocamion szállításiránvnási rendszerének megvalósítására. A A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának hétfői együttes ülé­sén — az új kormány összetételének vitájában — nem kapott bizalmat az erdőgazdasági és faipari miniszteri tisztségre újra jelölt Mihail Buszigin, akinek a képviselők azt vetették a szemére, hogy hivatali ideje alatt folytatódott a rablógaz­dálkodás az ország erdeiben és semmibe vették a környezet- védelmi követelményeket. A Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere hétfő délelőtt fogadta juiij Maszljukovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét, aki har­mincfős szakértői küldöttség élén szombat óta ötnapos hiva­talos látogatáson tartózkodik az országban. A Az Izraeli Munkapárt vezető testületé a jobboldali Likud-tömbbel kö­tött kormánykoalíció, a nemzeti egységkormány felmondása mellett foglalt állást hétfői ülésén, miután Simon Peresz, a párt vezetője (miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter) csatlakozott a szakítás többségben lévő híveihez. A Erich Honecker hétfőn elhagyta a kórházat, ahol epehólyag-gyulla­dással kezelték azt követően, hogy szombatod akut epehólyag­megbetegedés miatt már a kora reggeli órákban hazautazott Bukarestből, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testü­letének üléséről, s «miatt az ott kiadott dokumentumokat az NDK részéről Willi Stoph miniszterelnök írta alá. A Alek- szej Levasev népi küldött javaslatára Leningrádban a hét vé­gén kétnapos bojkottot tartottak a piaci és szövetkezeti keres­kedelemmel szemben, tiltakozva a mértéktelenül magas zöld­ség- és gyümölcsárak ellen. A Vasárnap minden bizonnyal so­kan felkapták a fejüket Litvániában, amikor a köztársasági tévé képernyőjéről a Szovjetunióban első ízben elhangzott a keresztény köszöntés: dicsértessék az Ür Jézus! A VÍZLÉPCSŐ ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN Ragaszkodunk ahhoz, hogy teljes egészében meg kell épí­teni a bős—nagymarosi erő­műrendszert, ugyanakkor haj­landóak vagyunk arra, hogy közösen megvizsgáljuk a ma­gyar féllel együtt az ellenve­téseket — jelentette ki Vladi­mir Lokvenc, a dunai erőmű­építés csehszlovák kormány- biztosa, a Zemedelské Noviny című lap hétfői számában megjelent interjúban. Lokvenc szerint sem a nem­zetközi joggal, sem a szerző­désekről kötött bécsi nemzet­közi konvencióval nem áll összhangban az, hogy a ma­gyar kormány májusban egy­oldalúan felfüggesztette a a nagymarosi munkálatokat. Erre csak a két fél megálla­podása adhat lehetőséget — jelentette ki. „Nem vagyunk azonban ellene annak, hogy új megközelítésben, új mód­szereket alkalmazzunk az át­fogó megoldás érdekében” — tette hozzá. A miniszterelnök és a bíboros levélváltása Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek levél­ben kérte Németh Miklós mi­niszterelnököt, hogy kezdemé­nyezze Mindszenty József bí­boros perének felülvizsgálatát. Mint a bíboros levelében meg­fogalmazta, társadalmunk re­formtörekvései nyíltan szem­benéznek a múlt hibáival, té­vedéseivel. Ennek kiemelkedő ténye volt Nagy Imre és már­tírtársainak ünnepélyes teme­tése június 16-án. Sokat szen­vedtek ugyanakkor a katolikus egyház tagjai igazságtalanul, köztük Mindszenty József bí­boros is. A felülvizsgálat erő­sítené a magyar kormány re­formtörekvéseinek hitelessé­gét, szolgálná a nemzeti meg­békélést a magyarok között az egész világon. Németh Miklós válaszában tájékoztatta Paskai Lászlót, hogy a Minisztertanács elhatá­rozott szándéka az 1945 és 1962 között lefolytatott koncepciós perek felülvizsgálata. A huma­nitás messzemenő figyelembe­vételével kell ezekben az ügyekben jogszerű döntést hozni. Ennek jegyében a kor­mány felkérte a legfőbb ügyészt, hogy Mindszenty Jó­zsef büntetőperét is vizsgálja felül. Most folyik az anyag részletes rendszerezése, s a fe­lülvizsgálathoz szükséges hiányzó dokumentumok be­szerzése. Ezzel is a nemzeti egységet és a megbékélést sze­retné elősegíteni a magyar kormány. A Zsidó Világkongresszus irodája Budapesten Edgar M. Bronfman, a Zsi­dó Világkongresszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hit­község Síp utcai székházában hétfőn megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját. Megnyitó beszédében hang­súlyozta: azért esett Buda­pestre a választásuk, mert Kelet-Európábán a Szovjet­unió után Magyarországon él a legtöbb zsidó. Mint mondta, a magyar kormány is jelentős szerepet játszott abban, hogy Magyarország és a Zsidó Vi­lágkongresszus kapcsolatot lé­tesített egymással. Glatz Fe­renc művelődési miniszter kö­szöntőjében hangsúlyozta: nem lehet olyan kormány Ma­gyarországon a XX. század végén, amely ne érezne fele­lősséget minden magyarorszá­gi zsidóért. Az iroda megnyi­tása egy lépés azon az úton, amelyet az eddigi kormányok nem tettek meg, s a mai kor­mányzat magára vállalja a fe­lelősséget mindazokért a hát­rányokért. amelyek a magyar- országi zsidóságot érték. Jelképes kézfogás az országok között Napok óta hívogatták a bé­keszerető embereket az MSZMP budapesti reformkö­reinek szervezői ahhoz az élő lánchoz, ami az amerikai el­nök látogatásának előestéjén alakult ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége között. Háromnegyed hatkor indult a fiatal lányokból és fiúkból álló staféta a szovjet nagykö­vetségről a Szabadság téri amerikai diplomáciai képvise­let épülete elé. Kezükben ma­gyar, amerikai és szovjet lo­bogókat emeltek magasra. Mindkét követségen ugyanazt a szövegezésű memorandumot adták át. A két követség között több­ezer ember alkotta a láncot, köztük a reformkörök szerve­zői, kezükben a három lánc­szemet ábrázoló táblával. A középső jelképezi a reformo­kért küzdő Magyarországot, amely híd a két nagyhatalom, a láncszembe kapcsolódó Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között. Kevesen gyűltek össze a szovjet külképviselet épülete előtt, amin igazán nem lehet csodálkozni, hiszen az építők végig felbontották ezen a sza­kaszon a Népköztársaság út­ját, s igazán nem alkalmas ut­cai megmozdulásra a kör­nyék. Annál népesebb közön­ség gyűlt össze a Szabadság téren, ahol a szovjet hősi em­lékműről nézték az amerikai követség előtt előtt bemutatott színpompás műsort. A fotósok gyűrűje, a film­felvevő gépek garmadája sej­tette — a még a politika iránt alig-alig érdeklődő bámészko­dókkal is —, hogy nem hét­köznapi vendég látogatására készül a magyar főváros. seik végén három megállapo­dást írtak alá: kettőt az Egye­sült Államokkal szemben fenn­álló lengyel adósságok szol­gáltatásainak átütemezéséről, egyet pedig a kulturális és tájékoztató intézetek kölcsö­nös megnyitásáról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta ven­dégül a lengyel vezetőket és az ellenzék képviselőit, ahol a házigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Ge­remek, a Szolidaritás parla­menti csoportjának elnöke mondott pohárköszöntőt. Ezt követően egy varsói baseball­csapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megko­szorúzta az ismeretlen kato­na sírját és a varsói Gettó­emlékművet. Az esti órákban Varsóban Bush és felesége a tisztele­tükre adott díszvacsorán vett részt. A magyar politikai vezetés nagy várakozással tekint George Bush amerikai elnök látogatása elé; személyében első ízben látogat Magyaror­szágra a nyugati világ vezető hatalmának államelnöke — hangoztatta Horn Gyula kül­ügyminiszter hétfőn délután az elnöki látogatásról tudósí­tó hazai és külföldi újságírók számára tartott sajtókonferen­ciáján, a Pesti Vigadóban. — Mindent megteszünk azért, hogy e látogatás hasznosnak, tartalmasnak bizonyuljon — tette hozzá. A magyar vendéglátók szán­dékairól szólva kifejtette: reális képet kívánnak adni Bush elnöknek a magyaror­szági helyzetről, a politikai törekvésekről. Különösképpen azokról a célokról, amelyek a kormány tevékenységét vezér­lik. beleértve ebbe a kor­mányzó párt, az MSZMP szándékainak megismertetését is. Ennek kapcsán kiemelte: az MSZMP volt a kezdeményező­je a megújulás folyamatának, s ma is ez a párt áll e folya­mat élén. Ugyanakkor együtt­működik, konzultál a nem kormányzati pártokkal és moz­galmakkal is. A külügyminiszter kifejez­te azt a meggyőződését is, hogy Magyarországon a közel­jövőben nem képzelhető el kormányképes koalíció az MSZMP részvétele nélkül. Az MSZMP, miközben viselnie kell a felelősséget a múltban elkövetett hibákért, változat­lanul a legnagyobb politikai erő, s meggyengült tekintélye ellenére is képes a megújulás élére állni. A többi politikai párt, mozgalom céljaival, programjaival való összevetés is azt bizonyítja, hogy az MSZMP formálódó programja reális helyzetfelismerésen, a legfontosabb célok helyes megjelölésén alapult. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a reali­tásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai meghatározottságát. Igen fon­tosnak tekinti a Szovjetunió­hoz fűződő viszony megőrzé­sét, fejlesztését. „Nincs szó ar­ról, hogy a hazai megújulás során eltávolodjunk a Szov­jetuniótól, a többi szocialista országtól, arról azonban igen, hogy korszerűsítsük azt a kap­csolatrendszert, amely' ezekhez az államokhoz fűz minket” — mondotta. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kap­csán különböző hírek röppen­tek fel valamiféle, Magyaror­szágnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hozzátéve: egy el­nöki látogatásnak nem is le­het ez a témája. Előre kívá­nunk lépni azonban olyan, még meglévő akadályok elhá­rításában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nemcsak ma­gyar érdek, hanem az ameri­kai vállalkozók érdeke is. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépés­hez.” Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés vi­lág hét vezető hatalmának párizsi csúcstalálkozójára uta­zik, s ott bizonyára Magyar- országon szerzett benyomásai­ról is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnök­nek azzal a kijelentésével, amely szerint kelet-európai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott orszá­gok és szövetségesei közé.

Next

/
Thumbnails
Contents