Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

1989. JÚLIUS 8., SZOMBAT 9 POLITIKAI PLATFORM- ÉS PROGRAMJAVASLAT A PEST MEGYEI PARTÉRTEKEZLETRE HOGYAN LATJUK HELYZETÜNK ÄLTALÄNOS JELLEMZŐIT ÉS SAJÄT DOLGAINKAT? Országunk súlyos, az élet minden területére kiható válság­ba került. Ennek legfőbb oka, hogy fejlődésképtelenné vált a társada- lomépítés 1948 óta követett modellje, melynek a megreformálá­sára tett többszöri kísérlet — így a korábbi 1953-as kezdeménye- zes is — elakadt A feszültségek felhalmozódása 1958 októberé­ben nemzeti tragédiába torkolló népfelkeléshez vezetett. A jelenlegi súlyos helyzetből visszatekintve világosan látszik, hogy az elmúlt 32 évben végbement változások a tényleges fej­lődés ellenére is csak részeredményeket hoztak, összességében elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy előrevivő összhangot tud­janak teremteni az objektív hazai szükségletek és a világfejlö- dés mai követelményei között. Az 1968-ban indult „új gazdasági mechanizmus” íve is megtört anélkül, hogy átfogó reformfo­lyamattá kiteljesedett volna. A társadalmi, politikai reformok elmaradása a 70-es évektől — külső tényezők hatására is felerő­södve — mind jobban felszínre hozta a túlcentralizált, bürokra­tikus pártállam belső ellentmondásait. A gazdasági, társadalmi, politikai feszültségek, a megtorpanások és elakadások a 80-as évek közepétől szükségszerűen torkolllak átfogó, elhúzódó vál­ságba. Az önmagukat túlélt viszonyok ugyanis konzerválták a gazdaság, a társadalom, a politika működésének korábbi felté­teleit és módszereit. Ennek következtében alkotó energiák vesz­tek el, konstruktív kezdeménj'ezések haltak el. A mesterségesen kialakított gátak egyíki legfőbb tartópillére a marxizmus helytelen — szubjektív, voluntarista — értelmezése és alkalmazása, a korszerű gondolkodás vívmányai felé nem eléggé nyitott történelem- és társadalomfelfogás volt. Emellett a fejlődés akadályává vált az a politikai rendszer, amelyet ma már a társadalomtudományok „sztálini modellnek” neveznek, utalva a minta forrására, követésének módjára. Célunk: a haladás, a modernizáció, vagyis a világra nyi­tott, az európai civilizáció fő áramlatába egyenrangú partner­ként integrálódni képes, korszerű Magyarország felépítése, amelynek megvalósításához népünk a maga „szerves” törté­nelmi hagyományait is aktivizálni tudja. Ez társadalmi igény és egyben elkerülhetetlen gazdasági, politikai kényszer is. A ^eladat megoldása azonban csak úgy lehetséges, ha a múlt- Roz való viszonyban a hangsúly a szakításra, vagyis az elavult, önmagát túlélt gazdasági-politikai szerkezet lebontására, s ez­zel párhuzamosan az időtállónak bizonyult értékekre alapozva az építésre kerül. Ebben áll annak az útválasztásnak a lénye­ge, amely napjainkban érlelődik a politikai stratégia megha- tárqzó kérdésévé. Ebben a folyamatban az MSZMP 1988. májusi országos ér­tekezlete határkő, mert elindított egy olyan fordulatot, amely a modellváltás szükségességének felismeréséhez és a megvaló­sítás kezdeti lépéseihez vezetett. Törekvésünk, hogy a társa­dalmi modernizáció, a gazdasági, politikai rendszer átfogó, ra­dikális reformja békés átmenetben, demokratikus és szocialista orientációjú fejlődési irányban valósuljon meg. E fordulatban rejlő pozitív lehetőségeket, szándékaink megvalósulását azonban számos tényező gátolja, nehezíti, sőt veszélyezteti Megkezdődött a politikai rendszer demokratikus átalakulása (pártok, mozgalmak, szervezetek, egyesületek jön­nek létre, új politikai viszonyok alakulnak ki; szélesedik a nyilvánosság, a politikai gyakorlat demokratikus elemei erő­södnek), de eközben a gazdaság stagnál, mi több, egészét te­kintve egyre súlyosabb gondokkal küzd. A szerkezetát­alakítás ütemét gvorsító politikai döntések késedelmesen szü­letnek. A társadalmi élet más szféráinak megújulását fékezi, hogy a szükséges intézményi keretek kialakítása jobbára csak a politikai gondolkodás szintjén jelenik meg. A lakosság létfeltételei romlanak, tovább erősödnek a tár­sadalmi feszültségek. Nő a politika közszereplőinek száma, de nem enyhül, sőt mélyül az emberek bizalmatlansága és bizony­talanságérzete. Negatív életérzések, félelmek terjednek, nő az apátia, a kiábrándultság és zavaros indeológiák. kicsinyes tak­tikázások. indulatos, agresszív megnyilvánulások erősödnek. Reális veszély, hogy a közélet változó erővonalai éppen nem pozitív, előremutató eredőbe futnak, hanem egymást keresz­tezve a politikai stabilitást veszélyeztetik, anarchikus tenden­ciákat indukálnak, és hosszú időre elzárhatják a felzárkózás útját. Pedig ma a társadalom megújítására, a modernizáció feltételeinek megteremtésére országunk előtt reális lehetőség nyílott. , A megvalósulás esélyét rontja, hogy az MSZMP nem tu­dott felülemelkedni eszmei, politikai, szervezeti, s mind nyil­vánvalóbb vezetési válságán. Ma már léte forog kockán! Át­alakulása marxista szemléletű reformpárttá lassú, ellentmon­dásos és következetlen Akciókepességét áramlatok harca is bénítja, mert nehezen körvonalazódnak azok az alapkérdések, amelyek összeköthetnék őket A pártnak érvényes, és elfoga­dott. az új helyzetnek megfelelő mozgósító erejű programja nincs; tömegbefolyása csökken társadalmi megítélése napról napra romlik, a vezetés bázisa rohamosan szűkül A párt szer­vezetileg mindinkább szétzilálódik. A tagságra lelki teherként nehezednek a korábbi vezetés kétségbevonhatatlan hibái, bű­nei. A meghasonlottságot fokozza a párton belüli elemi szoli­daritás gyakori hiánya és a sokszor egyoldalú, leegyszerűsítő, már-már ellenséges hangú pártellenes és antikommunista pro­paganda iS. A párttagság sokféleképpen megosztott, elégedet­lensége nő. reformerői nem kellően szervezettek. Erősödnek a radikális követelések is: egyesek a reformok gyorsítását., má­sok a szociális kérdések érzékenyebb kezelését sürgetik. Szél­sőséges nézetek is terjednek, kivált a reformidealizmus és a „baloldali” demagóg.a Lezulnak a párthoz tartozás kötelékei. Éhhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt egy év során továbbra is a tagság mellőzésével születtek nagy horderejű döntések. Az elmúlt év elejétől a taglétszám több mjnt 10 százalékkal csökkent, s tömegével vannak, akik kilépésüket mérlegelik; döntésüket a pártkongresszus eredményétől teszik függővé. Az országos tendenciákat, feszültségeket, társadalmi, poli­tikai mozgásokat Pest megye gazdasági, politikai, kulturális élete és pártmozgalma is mindvégig hűen tükrözte. Az általá­nos hatásokat azonban felerősítik az ismert jellemző megyei sajátosságok. A főváros közelsége, a nagy népsűrűség, az itt élő közel egymillió állampolgár élet- és munkakörülményeinek felhalmozódott feszültségei, az infrastrukturális ellátottság hiányai — különösen az agglomerációban —, az iskolázottság alacsony színvonala, valamint a környezet romló, rendkívül terhelt állapota élesen lecsapódik a közgondolkozásban, a po­litikai reagálásokban, s tükröződik a megoldások keresésé­ben is. A megyei pártbizottság tevékenysége az említett körülmé­nyek között ellentmondásosan alakult. Igaz, az önmagunkkal való szembenézést megkönnyíti, hogy a megyei párttestületet nem terhelték korrupciós ügyek, de a pártbizottság munkáját meghatározták mindazok a jellemzők, amelyek az MSZMP ko­rábbi működéséből fakadtak. Mi is alapvető feladatunknak tar­tottuk a központi döntések végrehajtásának megyei megszer­vezését és munkánk egészével ehhez szoktattuk az alsóbb szintű pártszerveket. A kádermunkát is alapvetően ez hatá­rozta meg. Mindez erősítette tevékenységünkben a direkt irányítást, a túlzott hatalmi koncentrációt, a munka formális elemeit. Az apparátus és a vezetés túlsúlyossá vált a testüle­tekkel szemben. Utólag úgy látjuk, hogy a megyei pártbizott­ság számos kezdeményezésével ugyan kikezdte a megcsontoso­dott struktúra kereteit, de az adott feltételek között törvény- szerű volt. hogy ezek a megye pártmozgalmában végső soron nem tudtak kellő hatást elérni. A megyei testület — különösen az elmúlt években — több kérdésben kezdeményező, úttörő szerepre vállalkozott. A hal­mozódó feszültségeket érzékelve még 1987 nyarán az elsők között lépett fel az országos pártértekezlet összehívásáért, a szükséges politikai és személyi döntésekért. A pártmunka meg­újítása érdekében az alsóbb szintű pártszerveket orientáló ál­lásfoglalások sorával próbálta segíteni. A többi között napi­rendre tűzte a párton belüli önkontroll és a pártdemokrácia erősítését, a hatásköriség eltörlését, a pártmunka nyilvánossá­gát, az MSZMP és a reformok viszonyát; a pártintézmények társadalmi hasznosítását. Elemezte a megye közéletének tisz­taságát. A megyei tapasztalatok alapján kialakította az új tár­sadalmi, politikai szerveződésekhez való viszony főbb elveit. Kezdeményező volt az egyházakkal való kapcsolatok javításá­ban, a párton belül a lelkiismereti szabadság érvényesítésében. Feladatkörét és munkamódszerét igyekezett a változó körül­ményekhez igazítani. Lépéseket tett a testületi tagok területi kapcsolatainak erősítésére. A megyei politikai apparátus 30 százalékkal csökkent,, Telkészülíehb, és. ma már új szervezeti keretek között dolgozik. A legutóbbi években a tisztségviselők teljes köre kicserélődött, a fiatalabb generációk képviselői ke­rültek funkcióba. A pártértekezlet óta a testület tagjainak 41 százaléka változott, ennek több mint fele delegálással került a pártbizottságba, s az átlagéletkor is jelentősen csökkent. Ezzel együtt a mi pártbizottságunk sem tudott túllépni önmaga korlátain. Ez alapvetően két okra. a párton belül ki­alakult túlcentralizált, megcsontosodott struktúrára, illetve szubjektív tényezőkre vezethető vissza. A testület felelősségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy nem ismertük fel időben, hogy az általunk feltárt és a pártközpont felé rendszeresen jel­zett gondok, visszásságok forrása végső soron az önmagát túl­élt gazdasági, politikai modellben keresendő. Megkésve kezd­tünk hozzá a körvonalazandó új feladatokhoz szükséges sze­mélyi feltételek kialakításához. Tevékenységünkben tisztessé­ges, jó szándékú törekvések, illúziók, voluntarista szándékok, formális megoldások és rossz beidegződések is keveredtek. Rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezett a testületi tagok egy részének passzivitása, a végzett munka önkritikus értékelésének hiánya, a területi kapcsolatok gyengesége is. Ezért pártbizottságunk kezdeményezései végső soron nem hoz­ták meg a várt eredményt, nem mindig váltották ki a szándé­kolt változásokat, politikai ráhatásunk a társadalmi folyamatok alakulására összességében nem volt elég hatékony. EBBEN A KRITIKUS HELYZETBEN MERRE TARTSUNK, MIT TEGYÜNK? A mostani súlyos he'yzetből a kitöréshez, az új fejlődési pá­lyára állás feltételei megteremtéséhez országosan és helyileg is pontosan számba kell vennünk az anyagi és emberi erőfor­rásokat. Megítélésünk szerint ennek alapján kell koncentrálni erőinket az alábbi, egymással szorosan összefüggő feladatok időszerű tartalmának meghatározására, az „itt és most” előt­tünk álló tennivalók együttes, összehangolt megoldására. A politikai rendszer demokratikus átalakításában szá­munkra az a központi kérdés: hogyan alakuljon át a párt, s mit vállaljon a programjában. Mindenekelőtt az a törekvésünk, hogy alkalmassá tegyük az MSZMP-t arra. hogy a többpárt­rendszer körülményei között hatékonyan cselekvő politikai erő legyen a demokratikus szocializmusért folyó küzdelemben. A pártnak úgy kell működnie hogy meggyőzően tanúsítsa: magasfokú érzékenységet mutat a nemzeti és a nemzetközi folyamatok kölcsönhatása iránt, helyesen határozza meg ezek tartalmát, nemzeti felelősséggel és elkötelezettséggel munkál­kodik összhangjuk megvalósításán Mindezek érdekében tegyük egyértelművé, hogy C Az MSZMP szellemi gyökereit a marxi történelem- és tár­sadalomfelfogásban. a munkásmozgalom tapasztalataiban, az európai és a hazai fejlődés jövőbe mutató értékes hagyo­mányaiban látjuk. Tehát olyan pártot akarunk, amely elméleti munkáját és politikai gyakorlatát a marxizmus időtálló alap­elveire építi. Ugyanakkor szakítsunk azzal a felfogással és gyakorlattal, hogy kizárólag világnézeti alapon szerveződjék a párt, és tagjaira lelkiismereti kérdésekben bármiféle nyomást gyakoroljon. A párthoz tartozás kritériuma az MSZMP politi­kája fő vonalának, programjának és működési szabályzatának vállalása, aktív támogatása legyen. O A párt politikája épüljön korszerű társadalomfelfogásra. Egyrészt számoljon le a megvalósultnak hitt szocializmus mítoszával, másrészt vázolja fel a társadalom szocialista irányú fejlődésének lehetőségeit, a demokratikus szocializmus fon­tosabb értékeit, elemeit Ez különösen azért fontos, mert a fejlődés világos távlatai nélkül politikai törekvéseink tömeg­támogatásra nem számíthatnak. Az MSZMP egyúttal kritikai­lag értékelje, hogy a különböző politikai erők milyen társa­dalom megvalósítására törekednek. Az állampolgárok igazi demokratikus választási lehetőségeinek ez a kulcskérdése. Javasoljuk, hogy az MSZMP kongresszusa mondja ki: a modellváltást, a modernizációt mi nem más szocialista orszá­gok vagy tőkés társadalmak másolásával akarjuk megvalósí­tani. Meggyőződésünk szerint országunk számára nem alter­natíva a fejlődés polgári útja. sem pedig a sztálinizmus (neo-' sztálinizmus) bármilyen kifinomított válfaja. Törekvésünk arra irányul, hogy megteremtsük a feltételeit a nemzeti adottságok­ra és érdekekre épülő demokratikus, szocialista Magyarország kialakításának. Mindez hosszú történelmi időszak alatt valósít­ható meg. Olyan társadalom megteremtését tekintjük célunknak: • amelyben az ember áll a középpontban; aki arra törekszik, hogy megszüntesse a toké muntta feletti és a dolgoknak az emberek feletti uralmát. E folyamatban alapértékeknek tart­juk: a szabadságot, az igazságosságot és egyenlőséget, vala­mint a szolidaritást. Ezekre épülve célunk: a társadalmi élet minden területének átfogó demokratizálása. További értéknek tekintjük a humanizmust, a tolarenciát, az erőszakmentességet, a tudást, a vállalkozási készséget, a teljesítményt, az egészséget. Társadalmi értéknek tartjuk a nemzedékek közötti harmoni­kus együttműködést, a családot, a szociális biztonságot, az egészséges környezetet, valamint az állam biztonságát, függet­lenségét, integritását, a törvényességet, a nyilvánosságot. Épí­teni kívánunk az európai és magyar progresszió időtálló érté­keire és a történelmi folytonosság jegyében vállaljuk elődeink, a szociáldemokrata és kommunista mozgalom haladó hagyo­mányait, politikai, közösségi értékeit: az önigazgatás eszméjét, a kollektív szellemet, az egyéni, közösségi és internacionalista szolidaritást, a bátor változtatási szándékot; • amely képes biztosítani a nemzeti fejlődés és megújuló ké­pesség garanciáját jelentő átfogó társadalmi reformok megvaló­sulását, vagyis a haza és a haladás ügyének összekapcsolását; • amelyben a termelési eszközök többsége közösségi tulajdon­ban van és biztosított annak hatékony hasznosítása. A közössé­gi tulajdon új formáit a dolgozók kollektívái, szövetkezetek, az állampolgárok különféle társulásai, a települések önkormány­zatai, az állam, valamint ezek sokféle összekapcsolódása hozzák létre és működtetik. • amelyben a létbiztonság új minősége jön létre. Belátható időn belül megáll az életszínvonal csökkenése, lefékeződik az infláció és a gazdaság növekvő teljesítményére épülve képes biztosítani az ifjúságnak a világos jövőt, a munka, a tanulás lehetőségét; a családalapítás és gyermeknevelés biztonságát. Az aktív keresők korosztálya túlnyomó többségénél megvalósul a foglalkoztatási biztonság, s a társadalom vállalni tudja a mun­kanélküliek átképzését és átmeneti eltartását. Megteremti a nyugdíjasok létbiztonságát. • amely békében és jószomszédi viszonyban él a környező né­pekkel. és kölcsönös érdekeltségen nyugvó gazdasági, kulturá­lis, politikai együttműködést alakít ki a világ, különösen Európa országaival. Távlati célunk tehát egy modern, szocialista jóléti jogállaim kiépítése, amelynek fejlett és igazságos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság eredményein és a társadalom ál­landó megújuló képességén nyugszik; amelyben az állam az állampolgároknak alárendelten működik; s amelyben az em­berek politikai Róva tartozásuktól függetlenül otthonuknak érezhetik hazájukat. Mindezek érdekében gyökeresen át kell alakítani a gaz­dálkodás és a társadalmi felhasználás mai gyakorlatát és a politikai rendszert. O Az MSZMP felépítése, szervezete, működése igazodjon a többpártrendszeren nyugvó parlamenti demokráciához és az autonóm önkormányzatokhoz. Az MSZMP létformájának a demokratizmust tartjuk. Tá­mogatjuk az érdekek, érdeklődési körök szerint kialakuló áramlatok létrejöttét, szabad érintkezésüket, a platformszabad­ság érvényesülését, a kisebbségi vélemények védelmét. Mind­ezt az új minőségű pártegység alapfeltételeinek tekintjük. Támogatjuk a pártszervezetek önállóságára építő új. párton belüli gazdálkodási rendszer kialakítását, amely növeli moz­gásterüket. vállalkozási lehetőségeiket A fentiek alapján a megyei pártbizottság saját tevékeny­ségét. struktúráját átalakítja annak érdekében, hogy egész munkájával a helyi önkormányzatok kifejlődését és'megerősö- dését szolgálja. A továbbiakban mint az autonóm, egyenran­gú önkormányzati szintű pártszervek szövetsége kíván tevé­kenykedni. Munkája alapvetően koordinatív és szolgáltató jel­legű. de ma még a szövetség tagjai által meghatározott mér­tékben — a regionális kérdésekben — döntési jogosultsággal is rendelkezik. Az ehhez szükséges szervezeti és személyi fel­tételeket a megyei pártértekezlet második fordulójában cél­szerű kialakítani. l O Olyan párt megteremtéséért akarunk dolgozni, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben is — ennek poli­tikai és személyi következményeivel együtt — elhatárolja ma­gát a korábbi évtizedek minden olyan bűnétől, amelyet egyes vezetők, vezetői csoportosulások követtek el a párt nevében, és azoktól a hibás döntésektől, amelyek országunkat, pártunkat válságos helyzetbe taszították. Erre feljogosít bennünket, hogy ezek a döntések a tagság kizárásával, mellőzésével születtek, másrészt, hogy az elmúlt évtizedben a párt összetételén belül nagyarányú generációváltás ment végbe A tagság többsége a 70-es években lépett be a pártba, s így életkoránál fogva sem lehetett aktív részese a hibás politikai irányvonal kialakítá­sának. O A társadalom meghatározó erejét mindenekelőtt az ipa­ri, mezőgazdasági dolgozókban, a szellemi alkotómukát végző rétegekben, az alkalmazottakban és a kisvállalkozókban látjuk. Politikai érdekképviseletük felvállalásával és érvénye­(Folytatás a 10. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents