Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

10 PFsr « mu. m 1989. JÚLIUS 8., SZOMBAT POLITIKAI PLATFORM- ES PROGRAMJAVASLAT A PEST MEGYEI PARTÉRTEKEZLETRE ________________________ * * ( Folytatás a 9. oldalról.) sítésével akarunk közreműködni a nemzet felemelkedésében. Ehhez az út a társadalom es tagjai minőségének megváltozta­tásán keresztül vezet. Az életminőség javítása csak komplex szemlélettel valósítható meg. Ezért a kulturális, gazdasági és szociális szféra együttes, összehangolt fejlesztését'tartjuk szük­ségesnek. a) Alapvető társadalmi érdek, hogy a lakosság műveltsége belátható időn belül számottevően javuljon. Ennek feltété.e, hogy a kultúra ügye előrekerüljön a társadalom és az MSZMp’ általános politikájának értékrendjében. Ma a kép aggasztó. Az európai nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság iskolázottsága lolyamatosan romlik, jelenleg a 24. helyen állunk. A nemzeti jövedelem kultúrára lorditott ré­szesedése rendkívül alacsony. Egy-egy korosztály 28 százaléka nem szerez az általános iskolánál magasabb végzettséget. To­vábbi több mint egyharmad nem érettségizik. Egyre kisebb az egyetemekre, [óiskolákra felvettek aránya, s ezt a demográfiai helyzet tovább súlyosbítja. Pest megye állampolgárainak iskolázottsága jóval az országos atlag alatt van. Ez rontja a munkavállalói esélyeket és közvet­lenül hat az életfeltételekre, az életminőségre/ A művelődés feilesztése az ifjúság jövője szempontjából meg­határozó. Ennek tudatosítása nálunk különösen fontos, mert Pest megyében minden negyedik állampolgár gyermek és ifjú. Művelődésük, képzésük lehetőségei — amelyek a társadalmi esélyegyenlőség legfontosabb feltételeit jelentik, területileg rendkívül differenciáltak. A főváros környéki régiók visszafo­gott fejlesztése és a több évtizedes elmaradás miatt — a nagy­arányú változások ellenére — a megye oktatásügyét tartós hiányok és újratermelődő hátrányok jellemzik. Az iskolák egy része ma is zsúfolt, korszerűtlen, a tanulók 13 százaléka váltott műszakban tanul. A gyerekeknek csupán 31,6 százaléka részesül napközis ellátásban. A középiskolák kapacitása szűk, a továbbtanulás erősen függ a főváros lehetőségeitől. Országo­san nálunk a legalacsonyabb a középiskolában tanulók és vég­zők aránya. A szakoktatás szerkezete és színvonala elmarad a szükségletektől. A megye értelmiségének utánpótlását akadályozza, hogy ará­nyiban Pest megyéből kerül ki a legkevesebb egyetemi, főis­kolai hallgató. A felsőfokú végzettségűek aránya csupán 3,3 százalék. • Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága ezért egyik központi fel­adatának tekinti az ifjúságért végzett munkát, ezen belül is • s fiatalok műveltségének, tudásának, alkotó- és vállalkozókész­ségének fejlesztését. Ifjúságbarát és művelődéspárti politikát akarunk, amely elősegíti a Pest megyében élő állampolgárok művelődési hátrányainak fokozatos felszámolását, iskolázottsá­gának, képzettségének javulását, a korszerű ismeretek, az euró­pai látókör megszerzésének lehetőségét: a munkáktfitúra. a környezetkultúra, az egészség- és politikai kultúra fejlesztését. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy: — Jól felszerelt, korszerű, gyermekközpontú óvodákkal, isko­lákkal. a nyomasztó tanteremhiány felszámolásával, az intéz­ményfenntartók körének bővítésével, a nagyarányú és króni­kus pedagógushiány megszüntetésével, a-z állami támogatás jelentős emelésével ütemesen csökkenjenek a társadalmi hát­rányokhoz vezető iskolázottsági hátrányok! Az oktatási intéz­mények teljes körű szakmai, gazdasági önállósága segítse elő az egészséges versenyfeltételek kialakulását! — A szakképzés és átképzés olyan fejlesztését és átalakítását tartjuk szükségesnek, amely összhangban áll a gazdaságfej­lesztési és foglalkoztatáspolitikai törekvésekkel és rugalmas rendszerével, széles körű alapismeretekkel segítik a fiatalok pályakezdését, illetve a dolgozók felikészültségének alkalmaz­kodását a struktúraváltás szükségleteihez. — A feltételek javításával, a jobb szakmai, pedagógiai felké­szítéssel el kell érni. hogy a megyében élő fiatalok továbbtanu­lási aránya mind a középfokú, mind pedig a felsőoktatási in­tézményedben erőteljesen emelkedjen. A megyei pártbizottság a megyében élő tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok továbbtanulási esélyeinek javulásához azzal.is hozzá­járul. hogy pártiskolájának kollégiumát a tehetséggondozás feltételeinek javítására hasznosítsa, újraélesztve a népi kollé­giumok legjobb hagyományait. — Hatékony politikai támogatást kell nyújtani a megyé­ben élő mintegy 32 ezer német. 25 ezer szlovák és 3 ezer szerb nemzetiségi állampolgár művelődési feltételeinek javításához, különösen a fiatalok anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez, nemzetiségi közösségi hagyományaik ápolásához, közéleti ak­tivitásuk fejlődéséhez. A megyében élő. súlyos gondokkal és beidegződésekkel küszködő, mintegy 30 ezres cigány népesség társadalmi beilleszkedésének segítését a tanulásban, a szak- képzettség megszerzésében, a foglalkoztatási esélyek megte­remtésében. életkörülményeik javításában látjuk megoldha­tónak. Offenzív nemzetiségi program kialakítását tartjuk szüksé­gesnek. amely az emberek kapcsolatában képes mérsékelni a történelmi múltból is eredő etnikai konfliktusokat, a gazdasági, politikai, kulturális és szociális egyenlőtlenségeket. — Aktív részvétellel is támogatjuk a közművelődés és mű­vészeti élet fejlesztését, a kulturális egyesületek, baráti körök müveltségteremtö. közösségfejlesztő tevékenységét. Politikai munkánk gyakorlatává tesszük saját művelődési és ifjúsági programok, akciók szervezését, a kihasználatlan párthelyisé- gek kulturális célú biztosítását. A politikai kultúra fejleszté­sére a megyei pártbizottság alapítványt hoz létre. — Olyan elosztási és politikai viszonyok megteremtéséért akarunk dolgozni, amelyek garantálják az értelmiségi léthez szükséges anyagi, szellemi és egzisztenciális feltételeket. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megyében élő és alkotó mint­egy 20 ezer értelmiségi szorosabban kapcsolódjon a települések, szűkebb környezetük modernizációs folyamataihoz! Tudatában vagyunk annak, hogy sem a párton belül nem történhet lényegi változás, sem a társadalom egészét tekintve nem lesz kibontakozás az ifjúság aktív részvétele nélkül. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága ezért politikai döntéseinek, állásfoglalásainak kialakításába és megvalósításába bevonja a megyében működő, az ifjúsági érdekeket képviselő szerveze­teket. Kiemelt szerepet tulajdonít és szövetségesi kapcsolatot épít a Pest Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel. b) A gazdaság fejlesztése számunkra nem öncél, hanem az emberi lét gazdagításának eszköze és értelme. A nemzet felemelkedésének anyagi alapjait az ökológiai és társadalmi szempontból felelős gazdaságban lehet és kell megteremteni. A gazdaság mai állapotát a stagnálás, a tartalékok felélése és a termelőalapok fogyasztása jellemzi. A gazdasági muzdűlatlan- ságnak fő oka a teljesítménykényszer és az érdekeltség hiánya, a kedvezőtlen termelési szerkezet. Az alapvetően feldolgozó jellegű megyei ipari egységek, mező­gazdasági üzemek, piaci helyzetük és a nagymértékű nyere­ségelvonás miatt nem tüdják megteremteni a műszaki fejlesz­tés forrását. A megye gazdaságában is nőtt a műszaki színvo­nalbeli lemaradásunk. Helyzetünket súlyosbítja a termelő és kommunális infrastruktúra elmaradottsága. Csökkent az élet­színvonal, romlott a létbiztonság. A gazdaság kimozdítását a jelen szorító helyzetből csak a reformok következetes végigvitele. a vállalkozások és a vál­lalkozó típusú gondolkodásmód és gyakorlat terjedése hozhat­ja meg. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága ezért olyan gazda­ságpolitika kialakítását támogatja, amely épít a gazdaság sze­replőinek érdekeire, a tulajdonosok érdekeltségére. A politikai munka eszközeivel támogatjuk a vegyes tulajdonra épített piacgazdaság kialakulását. A külpiaccal egyenértékű hazai piacot akarunk. Igényeljük a tulajdon megteremtését és annak érvényesítését a földtörvényben is. Gazdaságpolitikánk teremt­sen kedvező feltételt a jövedelmek tőkésítésére és a külföldi tőkebefektetés számára! Olyan pénzügyi környezet létrehozását szorgalmazzuk, amely ösztönzi a lakosságot az ésszerű taka­rékosságra, a gazdasági befektetésekre, a társas, családi és magánvállalkozásokra: s vonzó feltételeket kínál a működő tőke, a magas szintű technika és munkakultúra beáramlásához. Az MSZMP gazdaságpolitikája egységben szemlélje a vál­ságkezelést és a gazdasági növekedés feltételeinek megterem­tését. Egyaránt szorgalmazza a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának megvonását; a korszerű, versenyképes termelés kedvezményezettségét és a költségvetés átfogó reformját. Tekintettel arra. hogy a gazdaságélénkítés fontos eszköze a Humán és műszaki infrastruktúra fejlesztése, a megyei párt- bizottság mindenekelőtt azokat a fejlesztéseket szorgalmazza, amelyek elősegítik a megye infrastrukturális hátrányainak fel­számolását. a kiegyensúlyozott lakossági ellátást, a szolgáltatá­sok. a hírközlés, a vezetékes víz- és gázhálózat fejlesztését, va­lamint az ingázók közérzetének javulását. Megyei programunk egyik központi eleme: a kiegyensúlyo­zott területpolitika, a megyén belüli elmaradott térségek fel­zárkóztatása. Indokoltnak tartjuk, hogy a lakosságra háruló terhek — fővároshoz viszonyított — aránytalanságai megszűn­jenek. Határozottan fellépünk annak érdekében, hogy a nagy­marosi vízlépcső .megépílé.sável.őftszefpggő terülejfejjesztési és környezetvédelmi beruházások maradektáláhúl megvalósulja­nak. A megye különleges idegenforgalmi adottságaira épülve támogatjuk településeink és a gazdaság szereplőinek részvéte­lét a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezésében. Az arányos területpolitikában megkülönböztetett szerepe van Pest megye és a főváros együttműködésének. Az eddigi gyakorlat formális eredményeket hozott. Budapest é^ a megye több mint hárommilliós lakosságának életkörülményeit, gond­jait csak egy közigazgatási határokat leküzdő komplex közelí­tés, szemléletmód és gyakorlat képes hatékonyan kezelni. Ebben megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az ökológiai egyensúlyra, a termelés és a környezetvédelem össz­hangjának megteremtésére, az ipari központok környezetrom­bolásának megfékezésére. Mindezt az is indokolja, hogy Pest megye lakosságának 45 százaléka igen szennyezett levegőjű településen él. 56 százalékuk valamilyen mértékben veszélyes zajártalomnak van kitéve, egyharmaduk nem megfelelő vizet fogyaszt. Az agglomerálódás kedvezőtlen kísérőjelenségeinek csök­kentése. a vízbázisok védelme, a mezőgazdasági területek meg­óvása. a kommunális és ipari hulladékok megnyugtató elhelye­zése a közlekedés, az iskoláztatás, a foglalkoztatáspolitika csak Budapesttel együttesen oldható meg. Ezekben a kérdésekben a megyei pártbizottság kezdeménvező kíván lenni és a kölcsö­nös érdekek alapján korrekt együttműködésre törekszik a fő­várossal. A városok és községek kiegyensúlyozottabb fejlődését, a területi aránytalanságok csökkentését a gazdaságilag és jogilag is megalapozott erős önkormányzatokban látjuk. Ennek felté­teleit a tulajdonlásban és adóbevételekben kell megteremteni. Csökkenjen a központi költségvetés újraelosztó szerepe. Ezen belül a megyei elosztás csak átmeneti időszakra szükséges és elsősorban a területi aránytalanságok felszámolását szolgálja. Az oktatási, egészségügyi, lakás- és szociális célokra felhasznál­ható pénzeszközök felett mind nagyobb arányban a helvi ön­kormányzatok rendelkezzenek. Az új tanácstörvény előkészí­tésében ebben a szellemben kívánunk részt venni. Szükségesnek tartjuk, hogy a társadalmi, gazdasági élet fontos szereplőjeként építsünk a családokra. A társadalomnak ezeket az alapegységeit tekintsük úgy. mint jövedelemtermelő vállalkozót; a szociálpolitika címzettjét és a nemzeti jövedelem felhasználóját. Megyénk adottságainak megfelelően együtt lát­juk megvalósíthatónak a család szerepének növelését a falu­centrikus agrár- és szövetkezetpolitikával. c) A szociális szféra fejlesztése a létbiztonságot, a társa­dalmi esélyegyenlőséget és az alkotó energiák újratermelését szolgálja. A megyei pártbizottság olyan szociálpolitika kialakí­tását tartja szükségesnek, amely az elesettség támogatása mel­lett az egyéneket képessé teszi a társadalmi felemelkedésre. Az elmúlt évtizedben rendkívül súlyos szociális feszültségek ala­kultak ki. A szociális ellátás önmagát túlélt rendszere a társa­dalom fejlődésének egyik gátjává vált. Gyökeres reformja el­odázhatatlanná vált. Megyénk helyzetéből adódóan — főként az agglomerációs öve­zetben — az átlagosnál több a kedvezőtlen jelenség. A lakosság mintegy 15 százaléka halmozottan hátrányos körülmények kö­zött él, szorító a lakáshiány, a szegénység megyénkben is kezd aggasztó méreteket ölteni, a létminimum szintje alatt élők szá­ma meghaladia a százezret. Nő a magára hagyatott, megélhetési gondokkal küszködő időskorúak száma. A fiatal nemzedék ag­godalmat keltő része él fejlődését veszélyeztető körülmények között. Emelkedik az alkoholisták, antiszociális személyek szá­ma, az évi 2700 válás pedig meghaladja az országos átlagot. A párt jellegéből és céljából fakadóan alapvetőnek tartjuk a létbiztonság állami szavatolását mindazoknak, akik önma­gukról nem tudnak gondoskodni és halmozottan hátrányén helyzetűek. Új erőforrásokat kell találni a szegénységből vált kijutás ■esélyeinek megteremtésére, további rétegek, csoportot leszakadásának megelőzésére. A támogatási rendszerben mindenekelőtt a két- és több' gyermekes családok elsőbbségét szorgalmazzuk. Ez megyénk­ben közei ötvenezer családot érint. A családi pótlék olyan mér­tékű emelését tartjuk' szükségesnek, hogy az a helyi kiegészí­tésekkel együtt fedezze a gyermeknevelés, az iskoláztatás tár­sadalmilag elfogadott minimális költségét. Elengedhetetlen a társadalombiztosítás önálló pénzalapjá­nak megteremtése: az önkéntes társadalombiztosítási formák kialakítása; a nyugdíjrendszer reformja, a rugalmas nyugdíj- korhatár bevezetése. Szükségesnek tartjuk a szociális gondoskodás többlépcsői intézményrendszerének kiépítését és hogy a támogatásuk« fordítható közpénzek felett döntő részben a helyi önkormány­zatok rendelkezzenek. Továbbra is kiállunk a mindenki számára biztosított alap­vető egészségügyi szolgáltatások térítésmentességéárt és hozzá­férhetőségéért; a szabad orvos-és intézményválasztás jogáért Egyúttal szorgalmazzuk, hogy a különféle vállalkozási formák korlátozás nélkül működjenek a gyógyításban, a megelőzés­ben és ezzel egyidejűleg hatékonyan működő biztosítási rend­szer alakuljon ki. O A válság leküzdésének és társadalompolitikai céljaink megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai stabilitás, a demokrácia kiteljesítése. A mai helyzetben alapvető, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok ne váljanak kezelhetetlenné. Ez előfelté­tele további társadalomépítő munkánknak! Minden más kér­dést ennek rendeljünk alá! Az ország minden állampolgárának elemi érdeke, hogy a demokratikus jogállamba való átmenet békés körülmények között menjen végbe elkerülve a gazda­sági összeomlást, a nagyobb társadalmi megrázkódtatásokat. Ezért a demokrácia fejlesztésének közös platformja alapján az eltérő politikai törekvésektől függetlenül törekedjünk akció­egységre. társadalmi összefogásra minden együttműködésre kész politikai erővel, a gazdasági reformok elősegítése, az'ál­lami-közigazgatási intézményrendszer működőképességének megőrzése, fejlesztése érdekében. Ebben a szellemben támo­gatjuk a Demokratikus Magyarországért Mozgalom célkitű­zéseit. A válságból való kijutáshoz országos és helyi szinten egy­aránt nélkülözhetetlen a különböző politikai erők felelős meg­egyezése. a kompromisszumokon nyugvó konfliktuskezelés, a kiegyezéses politikai megoldások keresése. Ebben a felfogás­ban a megyei pártbizottság kész a párbeszédre, a közvetítésre, az együttműködésre minden olyan párttal, társadalmi, politikai erővel, tömörüléssel, amely a demokrácia egyetemes értékei alapján jobbítani kíván a megyében élők életviszonyain. Erre a szemléletre és gyakorlatra ösztönözzük az alsóbb szintű párt­szerveket is. Kezdeményezzük, hogy az MSZMP, a különböző pártok helyi szervezetei teremtsék meg a feltételeit az alulról építkező koalíciónak. A továbbiakban számunkra kulcskérdés, hogy intézménye­süljenek és váljanak meghatározóvá azok az erők (köztük a megújult MSZMP), akik a demokratikus szocializmus érdeké­ben reális, versenyképes, tömegtámogatást élvező politikájuk­kal képesek megteremteni a feltételeit a modernizációnak, egy valóságos népi hatalom kibontakozásának. Ebben a folyamatban döntő fontosságú az országgyűlési képviselők és helyi tanácsok napirenden lévő választása. Cé­lunk. hogy a szabad, demokratikusan választott népképviseleti testületek váljanak a valódi politizálás színtereivé. Az MSZMP vállalja a megmérettetést mind a politikai vitákban, mind a választásokon. A párt akcióegységének erősítésével, megalapo­zott programmal, hatékony választási propagandával. hite!es, tömegtámogatást élvező MSZMP-jelöltek állításával lehetsé­gesnek tartjuk, hogy a képviselői, a helyi és a megyei tanács­tagi helyek többségét elnyerjük, s ezzel a népképviseleti testü­letekben domináns pozíciókat szerezzünk. Ennek elősegítésére a megyei pártbizottság 1989. szeptem­ber 15-ig megyei választási irodát hoz létre, melynek feladata a párt helyi választási munkájának segítése, számukra szol­gáltatások (közvélemény-kutatás, különböző elemzések, informá­ció. propagandaanyagok, kiadványok stb.) biztosítása. Kezde­ményezzük. hogy országgyűlési választókerületenként alakul­janak választási irodák, amelyek a választókerületben műkö­dő MSZMP-szervek és az ott lakó kommunisták szoros együtt­működésével irányítiák a területre vonatkozó választási prog­ram kidolgozását, illetve az MSZMP jelöltjeinek kiválasztását és támogatását. ★ . Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága ebben a szellemben készül az őszi pártkongresszusra. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszusi előkészítő munka során a párton belül g nézet- különbségek nyíltan és markánsan megjelenjenek, megvívják eszmei-politikai harcukat és ezáltal erősödjön, növekedjék az MSZMP-n belül mindazok köre. akik felfogásukban, szellemi­ségükben, mindennapi tetteikben a reformgondolatokat és -tö­rekvéseket érvényesíteni tudják. Pártunk minden tagjához és szervezetéhez fordulunk: mindenkire szükség van. aki a valódi reformok tényleges feltételeinek megteremtéséért, {jártunk megújításáért kíván dolgozni! Az MSZMP őszi kongresszusától azt várjuk, hogy ebben a széliemben alkosson politikai programot, fogadja ei a párt szervezeti szabályzatát. Olyan vezető testületeket és tisztség- viselőket válasszon, akik személyükben is erősítik pártunk hitelességét és reformtörekvéseit a társadalom előtt. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága a megye 40 ezer párttagját mindezek érdekében kívánja mozgósítani. ★ * r Kérjük a megyében élő és dolgozó párttagokat, alap­szervezeteket, közösségeket, hogy véleményüket augusz­tus 15-ig juttassák el a Pest megyei pártbizottság tár­sadalompolitikai csoportjához. *

Next

/
Thumbnails
Contents