Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
ELHUNYT KÁDÁR JÁNOS ■a PEST MEG VHÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIIL ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JÜLIUS 7., PÉNTEK Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütörtökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A delegáció tagja Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kólái Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, Maróthy László köYnyezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Somogyi Ferenc külügyminiszté- riumi államtitkár. . Jelen volt Traian Pop, a Komán Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Mihail Gorbacsov Strasbourgban — Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke az átfogó európai egység megteremtését. „közös európai házunk” felépítését szorgalmazta Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt. Gorbacsov részletesen kifejtette az új szovjet külpolitikai gondolkodás alapelveit és közölte, hogy a Szovjetunió kész csatlakozni az Európa Tanács több konvenciójához. A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Európa Tanács, a legrégibb nyugat- európai politikai szervezet most először üdvözölte szocialista ország elnökét az Euró- pa-palotában. A parlamenti gyűlés — a 23 tagország törvényhozásaiból delegált testület — svéd elnöke. Anders Björék méltatta e premier jelentőségét. és emlékeztette a képviselőket, hogy a gyűlés nemrég különleges meghívom státust biztosított a Szovjetuniónak. Lengyelországnak, Magyarországnak és Jugoszláviának. Hangoztatta, hogy az Európa Tanács alapelvei a törvényesség, a politikai pluralizmuson alapuló parlamenti demokrácia és az emberi jogok biztosítása. ..Ideje felismerni. hogv Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed” — mondotta és az Európa Tanács országai készek munkálkodni közös európai házuk felépítésén. A rendkívüli ülésen megjelent Catherine Lalumiere asz- szony. az Európa Tanács nemrég megválasztott főtitkára, és Thorvald Stoltenberg, az Európa Tanács brüsszeli bizottságának elnöke A magyar Országgyűlés képviseletében dr. Horváth Jenő. a parlament jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, az IPU magyar tagozatának ügyvezető elnöke vett részt. A szovjet államfő mintegy félórás beszédében egyebek között leszögezte: A közös európai házunk fogalma kizárja a fegyveres összecsapás minden eshetőségét, az erőszakhoz, vagy azzal fenyegetéshez való folyamodást. nevezetesen azt, hogv egyik szövetség katonai erőt alkalmazzon akár a másik ellen. aká' a saiát szövetségén belül akár másutt. A fogalom (Folytatás a 2. oldaton.) Fájdalmas búcsú Életének hetvenhetedik évében elhunyt Kádár János. Fájdalommal és őszinte tisztelettel adózunk emlékének, mint utódok, akiknek egy nagy életművet kell végső számadásra bocsátaniuk. E pillanatban olyan embertől búcsúzunk, aki a munkásmozgalom és a nemzet ügyét azonosnak érezte, tudta, s a körülmények felmérésével — szem előtt tartva, hogy a politika a lehetőségek tudománya — ezt az ügyet szolgálta. Számára a nemzet szolgálata azt jelentette, hogy a magyarság ügye elválaszthatatlan a nemzetközi haladás szolgálatától. Csermanek János néven 1931-ben kapcsolódott be az illegális kommunista párt tevékenységébe. 1942-ben a- párt Központi Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Tevékenységének elválaszthatatlan része a Békepárt megalakítása. Ez volt az egyik kommunista kísérlet a második világháború elvadult közegében a nemzeti ösz- szefogást szolgáló népfront megteremtésére. Amíg lehetett, aktív részvevője volt az ellenállásnak, majd letartóztatták. 1944 novemberében megszökött, és a magyar ellenállási mozgalom egyik fontos irányítója lett. 1945-től a pártélet vezető posztjain dolgozott. Volt a budapesti pártbizottság titkára, 1943-tól az egyesült munkáspárt főtitkárhelyettese. 1931- ben — hamis vádak alapján — letartóztatták. 1954-ben szabadult. Ám sokáig csupán másodrendű .tisztségekben működhetett. 1956-ban a pórt vezetője lett. A történelem és az' egyén viszonya — bárkiről legyen is szó — sokkal bonyolultabb kapcsolat, mintsem néhány sorban végleges ítéletet lehetne mondani a körülményekről, a tettekről és azok következményeiről. Olyan életpályáról kell szólnunk, amely csaknem három és fél évtizeden át nagymértékben meghatározta az ország történelmét. Kádár János olyan személyiséggé vált a nemzetközi politikában is, akinek véleménye sokat számított. s figyelembe vették. Mégpedig azért, mert az, amit kádári stílusnak neveztek, sok mindenben szakított a szektásdogmatikus elvekkel és gyakorlattal, a mondvacsinált ellenségképpel. A jelmondat, amely szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van” tömör kifejezője szemléletének. Ennek alapján jöhetett létre a fő kérdésekben hosszú időre a nemzeti közmegegyezés. Ugyanez 'a felfogás alakította ki már akkor a kormányzat nemzetközi politikáját; ez munkált a megélénkült magyar diplomácia részéről a helsinki értekezlet előkészítésében, létrejöttében, s utána a folyamat továbbvitelében; ez hozott megbecsülést a Magyar Népköztársaságnak szövetségesei körében és mindenütt — Moszkvától a nyugat-európai és harmadik világbeli fővárosokon át a Vatikánig —, ahol Kádár János szívesen látott vendég volt. „Szélárnyékban élünk" — mondotta volt Illyés Gyula, akivel jó néhányszor vitatkozó-baráti módon találkozott. Ez a „szélárnyék” azt jelentette a magyar társadalomnak, hogy az 1956-os nemzeti tragédia és az azt kísérő nagy nemzetközi figyelem elükével, az elszigetelési kísérletek megszűntével végre magára találhatott, s nekikezdhetett önmegvalósításának. Nem tagadjuk: ezen a nehéz úton voltak tévedések, fájdalmas meghátrálások is. De ki feledhetné, hogy amikor Nyikita Hruscsov leváltása után Kádár János megérkezett Varsóból a Nyugati pályaudvarra, töretlen elvhűséggel újra, nyomatékosan kiállt az SZKP XX. kongresszusának eszméi mellett, amit akkoriban sokan kétségbe vontak. A XX. kongresszus szellemisége vált tetteinek iránytűjévé. Kádár János éveket töltött ártatlanul börtönben, személyesen megszenvedte a törvénysértéseket. De számára, mint mindig, nem a személyes sérelem, hanem a közösségi gondolat, a dolgozó emberek ügye volt a legfontosabb. Legyen a szocializmus emberarcú. Olyan országra vágyott, amelyben a különböző világnézetű emberek egyformán honra lelhetnek. Gazdasági és társadalmi megújulásra, a fejlett Európához közelítő reformokra törekedett, s ezért dolgozott. Magyarország ezekkel a nagyszabású reformgondolatokkal vonta újra magára a külföld figyelmét. Tette mindezt olyan nemzetközi környezetben, amelyben az ilyen törekvéseket nem övezte osztatlan rokonszenv. megbecsülés. A megtorpanásnak, a felemásságnak éppen ez volt egyik meghatározója. Az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár János politikai életművét. Az ő igazságot követelő örökségének szellemében ezt a fájó tényt ki kell mondanunk. A politikusok sorsa ez, mindemellett vitathatatlan, hogy személyisége idehaza ugyanúgy, mint a nagyvilágban, hosszú időszakon át a humánus szocializmus törekvéseivel kötődött össze. „Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki — a mindenkori adott feltételek közt — a legjobb elérésén fáradozott. Mai szemszögből ez éppen Kádár Jánosra vonatkoztatható, aki az akkori helyzet realitásairól kialakított ismeretei alapján a lehető legjobbat cselekedte. Kádár nevéhez nemcsak az fűződik, hogy lebontották az ellenségképeket, hanem az is, hogy jelentős lendületet kapott a katonai tömbökön túlmutató európai együttműködés. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere váratott magára, ám végül mégis elérkezett.” Willy Brandt, a Szocialista Interna- cionálé elnöke mondotta róla ezeket a szavakat. Kádár Jánost fájdalmasan súlyos’ konfliktusokba sodorta az élet, a történelem. A történelmi kihívásokkal szembenézett, olyan emberként, aki felismeri az adottságokat, nem feledkezik meg önmaga felelősségéről, s a lehetőségek közül a legjobbak kiválasztására törekszik. Nem tört mindenáron a népszerűségre, olyannyira nem, hogy amikor a nemzet érdeke azt kívánta, népszerűtlen döntéseket is vállalt, bízva abban, hogy a magyar nép később megérti őt. Csábítás akadt elég, de ő mégsem engedett ezeknek: a személyi kultuszok újra kivirágzó korszakában szerényen, természetéből és politikai bölcsességéből következően, ha csak lehetett, igyekezett háttérben maradni. Politikai működésében összegződtek azoknak az erőknek és embereknek a törekvései, akiket ő szövetségesként kívánt látni, és meg tudott nyerni egy boldogabb Magyarországért. Halála óráján ne féljünk elismerni érdemeit. Ne féljünk vitatkozni örökségével, s elvetni belőle azt, ami nem bizonyult időállónak. De ne féljünk tovább folytatni arra érdemes politikai gondolatait. A mai és a jövendő társadalmi közmegegyezéshez csakis a vitákban kialakuló egyetértés útján juthatunk közelebb. őszintén hisszük, hogy az a Kádár Jánost megillető igazi kegyelet, a reá való méltó emlékezés, ha szembenézünk múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel. Nyers Rezső Grósz Károly * Németh Miklós Pozsgay Imre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély fájdalommal tudatja a párt tagságával és az egész magyar néppel, hogy 1989. július 6-án, csütörtökön 9 óra 16 perckor hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kádár János elvtárs. .^«Temetéséről később intézkednek. f.o V 1912. május 26-án született Fiúméban (ma: Rijeka, Jugoszlávia). Eredeti foglalkozása műszerész. Tizenhét éves korában kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalomba. Kezdetben vasas ifjúmunkások között tevékenykedett. 1931-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe (KIMSZ-be) és a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1931 novemberében letartóztatták. 1932 februárjában szabadult, s a K1MSZ egyik kerületi bizottságának, majd még ebben az évben, a KIMSZ titkárságának tagja lett. 1935-ben ismét letartóztatták, s kétévi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után a Magyar Szociáldemokrata Párt budapesti VI. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be, és a szervezet ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. 1940—41-ben részt vett az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében; 1941-ben a párt budapesti területi bizottságának, 1942 májusától a párt Központi Bizottságánák tagja, 1943 elejétől titkára volt. Magyarország német megszállása után — 1944 áprilisában — megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők és az illegális KMP Központi Bizottsága között. A magyar—jugoszláv határon elfogták. Kilétét sikerült el’itkolnia, ezért csupán szökési kísérlet címén KADAR JÁNOS ÉLETRAJZA emeltek vádat ellene, és kétévi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 őszén — a büntetőintézmények evakuálása során — Nyergesújfalunál megszökött. Budapesten folytatta az illegális munkát, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik irányítója. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának tagjává választják. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, s rövid ideig budapesti rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozott. 1945 áprilisától a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottságának titkára. 1946-ban — a Magyar Kommunista Párt 111. kongresszusa után — a Központi Vezetőség főtitkárhelyettessé választotta. 1948 augusztusától 1950 júniusáig belügyminiszter, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezetek. osztályát vezette. 1951 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben rehabilitálták 1954-től 1956- ig a budapesti XIII. kerületi pártbizottság. majd a Pest megyei pártbizottság titkára. 1956 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kooptálta a tagjai sorába, megA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kádár János, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, több mint három évtizeden át első titkára, illetve főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, korábban két ízben miniszterelnök, olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatát és erejét mindenkor a magyar nép, a dolgozók boldogulását, az ország szocialista átalakítását szolgáló küzdelemnek szentelte. Megegyezésre törekvő emberségével reformkezdeményezésekkel nehéz időszakokban törekvései mellé tudta állítani az ország haladó erőit, majd népünk túlnyomó többségét, elismerést szerzett külföldön is a magyar szocializmus ügyének. Kádár János kimagasló államférfi volt. Életútja, egész munkássága a magyar nép azon törekvéseit szolgálta, amelyek a társadalmi közmegegyezés talaján, a reformpolitika segítségével eljuttathatják országunkat a felemelkedéshez. Kádár János neve és emléke élni fog a kommunisták, a magyar nép, az emberek emlékezetében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa választották a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Vezetőség titká- " rává. 1956. október 31-én a Magyar Szo- ' dialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára lett, egyúttal a Nagy Imre-kormány ál-1 lamminisztere. 1956. november 4-én az ő vezetésével megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. 1957 júniusában az országos pártértekezlet megerősítette első titkári funkciójában. 1985-től az MSZMP főtitkára. 1988. május 22-től Í989. május 8-ig az MSZMP elnöke volt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. május 22-ig volt a tagja. 1989. május 8-án felmentették KB- tagsága alól is. 1958-ban — kérésére — felmentették miniszterelnöki teendői alól. 1961-ig államminiszter, 1961 szeptemberétől 1965 júniusáig újra a Minisztertanács elnöke volt. 1957 óta tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. 1958-tól ország- gyűlési képviselő. 1965-től a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Kitüntetései: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje, a Szocialista Munka Hőse. a Szocialista Hazáért Érdemrend. Háromszor kapta meg a Lenin-rendet. 1977-ben nemzetközi Lenin-békedijjal tüntették ki Több más magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el érdemeit. Magyar delegáció a VSZ-tanácskozásan
