Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

2 áfádon 1989. JŰLIUS 7., PÉNTEK FEC YVEREL TIL TASI JAVASLAT A nemzetközi viszonyok ala­kulásának kedvező lehetőségét megragadva, a magyar lesze­relési küldöttség javaslatot ter­jesztett elő Genfben a radio­lógiai fegyverek teljes tilal­mának és a nukleáris létesít­mények elleni támadás betil­tásának a tárgyában. A lesze­relési értekezlet csütörtöki ülé­sén felszólaló Varga István nagykövet rámutatott: a poli­tikai együttműködés terén, kü­lönösen az európai viszonylat­ban elért eredményeket jelen­tős leszerelési megállapodások­kal kell alátámasztani. Radiológiai fegyverek még nincsenek, de megjelenésük megakadályozása a bizalom megteremtését és erősítését szolgáló intézkedés volna. A hosszú ideje folyó tárgyalások eredményeként, egyes részle­teket illetően már széles kö­rű egyetértés van kialakuló­ban. Erre épül az a javaslat, amelyet a magyar küldöttség vezetője előterjesztett. Az in­dítvány az eddigi eredmények összegzéséből igyekszik utat nyitni a további előrelépésnek. Leszerelési vezérelvek — párbeszédre készen a NATO-val Mihail Gorbacsov megerősítette a Szovjetunió Euró (Folytatás az 1. oldalról.) azt sugallja, hogy az elretten­tés doktrínáját a mérséklet doktrínájával kell felváltani. Gorbacsov, tételesen felso­rolta az új szovjet külpoliti­kai gondolkodás leszerelési vezérelveit, a nukleáris fegy­verzet és a vegyi fegyverek teljes felszámolásától a két katonai tömb feloszlatásáig. Kijelentette, hogy a Szovjet­unió kész e célból haladékta­lanul politikai párbeszédet kezdeni a NATO-val a bi­zalom légkörének megterem­téséről, a meglepetésszerű ak­ciók kizárásáról. Az Európa Tanácsot ille­tően elégedetten nyugtázta a Szovjetuniónak nyújtott kü­lönleges meghívott státust és közötte, hogy országa kész to­Az emberi jogok érvényesüléséről Phenjanban Magyar felszólalás a VIT-en Magyar és román felszólalás hangzott eV csütörtökön Phenjanban a XIII. világifjúsági találkozó emberi jogi vita­központjában. A vitában előzőleg a görög, a Costa Rica-i, a chilei és az olasz küldöttség képviselői is szót emeltek álta­lában az emberi jogok megsértése, konkrétan a kínai diák- tüntetések véres leverése ellen. A jelenlevő afrikai és más fejlődő országok képviselői viszont, soron kívül szót kér­ve, igyekeztek átterelni a vitát a fejlődő országok népeivel való antiimperialista szolida­ritás kérdésére. A délelőtti felszólalók sorá­ban az utolsók közt kapott szót Forrai István. Beszédének szövegét előző éjjel módosítá­sokkal elfogadta a magyar VIT-küldöttség huszonegy ta­gú vezetősége. A kínai diá­kokkal szolidaritást vállaló finn kiáltvány támogatása után ez volt a második fontos politikai okmány, amelyben egységes álláspontra jutottak a magyar VIT-küldöttség kü­lönböző szervezeteket képvise­lő tagjai. A teremben feszült figyelemmel hallgatott Forrai István elmondta, hogy a ma­gyar küldöttség véleménye szerint az emberi jogok érvé­nyesülése teremtheti meg a szabad, független, az állam­polgároknak egyenlő esélye­ket biztosító élet kereteit a föld minden országában. Az 1956-os -magyarországi felkelés tapasztalatai is azt mutatják, hogy a fegyverek erejével nem lehet megváltoz­tatni az emberek gondolkodá­sát — jelentette ki a felszóla­ló. Utána röviden az emberi jogok romániai megsértéséről beszélt. Példák említése pél- kül szólt arról is, hogy a V1T rendezvényei sajnálatosan jól bizonyítják az emberi jogok témáinak időszerűségét. A beszédet a jelenlevő olasz, lengyel és szovjet képviselők helyükről felállva, hosszantar­tó tapssal fogadták. A román Kommunista If­júsági Szövetség tanácsának tagja, soron kívül szót kérve, azonnal válaszolt a magyar állásfoglalásra. Beszédében azt mondta, hogy a magyarok által érintett témáknak sem­mi köze sincs a csütörtöki ta­nácskozás napirendjéhez. Az­zal vádolta hazánkat, hogy be­avatkozik Románia belügyei- be. Néhány perccel később el­hangzott a román küldöttség emberi jogi kérdésekről előre megírt állásfoglalása is, amely név nélkül bírálta egyes szo­cialista országok, illetve ifjú­sági szervezetek politikai gya­korlatát. vább is lépni az együttműkö­désben: „csatlakozhatnánk az Európa Tanács néhány, külső országok számára is fenntar­tott nemzetközi konvenciójá­hoz — például a környezet- védelem, a kultúra, az okta­tás. a televíziózás témájában. Készen állunk együttműköd­ni az Európa Tanács szako­sított intézményeivel.” Az ugyancsak Strasbourgban ülé­sező Európai Parlamentre való tekintettel is. a Szovjet­unió kész főkonzulátust nyit­ni Strasbourgban. Gor bacsov felvetette az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt, hogy egy-másfél éven belül hívjanak össze újabb helsinki típusú értekez­letet, mert ideje, hogy az európai államférfiak mai nemzedéke az amerikaiakkal és a kanadaiakkal együtt meg­vitassa, miként képzelik el a XXI. század európai közös­sége felé vezető út következő szakaszait. Gorbacsov rámutatott, hogy a kelet—nyugati viszonyban ki kellett törni az akció-reak­ció ördögi köréből és ez jó kezdetet is vett az első szov­jet—amerikai nukleáris lesze­relési megállapodással. Elis­merte, hogy a nukleáris fegy­verek felszámolásának folya­mata csak szakaszokban me­het, de figyelmeztetett, hogy most már ideje sort keríteni a harcászati atomfegyverekre is, amelyek csak európaiakat fenyegetnek. „Ha látható lesz, hogy a NATO-országok hajla­nak tárgyalásba bocsátkoz­ni velünk a harcászati nukleá­ris fegyverekről, akkor mi, természetesen szövetségeseink véleményét előbb kikérve, hajlandók leszünk haladékta­lanul folytatni Európában le­vő harctéri rakétáink egyol­dalú csökkentését. A szovjet államfő beszélt az európai egység építésének olyan fontos elemeiről, mint a gazdasági és a tudományos­műszaki együttműködés bő­vítése. A szovjet elnök a humani­tárius együttműködés szem­pontjából igazii áttörésnek minősítette a bécsi utótalál­kozó dokumentumát és emlé­keztetett arra, hogy a Szov­jetunió a párizsi találkozón javasolta Franciaországgal együtt az egységes európai jo­gi térség létrehozását. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gorbacsov rövid megbeszélést folytatott La- lumiere asszonnyal, majd el­utazott Franciaországból. ★ Mihail Gorbacsov szerdán találkozott Georges Marchais- vel, a Francia Kommunista Párt főtitkárával. Egyetértet­tek abban, hogy folytatják a két párt eszmecseréjét és megegyeztek, hogy George Marchais szeptemberben párt­küldöttség élén a Szovjetunió­ba utazik. Gorbacsov a Szovjetunióban végbemenő átalakulásokról is tájékoztatta az FKP főtitká­rát, aki a francia kommunis­ták nevében sikert kívánt a szovjet peresztrojkának. Baszkföldön ötven ország képviseletében Békeaktivisták találkozója Szükségünk van az egyesült Európára, de ennek az egye­sült Európának demokratikus­nak kell lennie — mondotta Major László, az MSZMP szó­vivője csütörtökön a spanyol- országi Vitoriában, a leszere­lési találkozó ünnepélyes meg­nyitóján. TV-FÓRUM BUSH ÚTJA ELŐTT Az Egyesült Államoknak nemzeti érdeke, hogy a Magyar- országon és Lengyelországban zajló politikai es gazdasági re­formok sikeresek legyenek, mert ezáltal közelebb kerülhetünk Európa megosztottságának végéhez — mondta Lawrenqc Eagle- burger amerikai első külügyminiszter-helyettes az USA Worldnet tévéhálózat csütörtök délután sugárzott Párbeszéd című nemzetközi telefonos fórumában. A politikust Buda­pestről, Varsóból, Bonnból és Londonból kérdezték az újság­írók Bush elnök küszöbönálló kelet-európai útjáról. A harmincperces adás túlnyomó részében az újságírók arra voltak kíváncsiak, hogy mit hoz magával Bush a két fővárosba, vagyis Washington miként képzeli el a Magyaror­szágon és Lengyelországban megkezdett gazdasági és politikai reformok támogatását. Eagleburger mindvégig diplomatához hűen tárgyilagos és mértéktartó válaszokat adott, részletekbe nem bocsátkozott. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szigorúan belügyekről van szó, de Bush útján nyilvánvalóan középpontba kerülnek majd a gazdasági és politikai együttműködés konkrét formái. A baszkföldi Vitoriában 1200 békeaktivista 50 ország képvi­seletében elemzi korunk leg­fontosabb leszerelési, környe­zetvédelmi, emberi jogi és szo­ciális kérdéseit. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára az MTI tudósítójának kifejtette: a mai európai párbeszéd nagy fele­lősséget ró minden olyan em­berre, aki magáénak érzi a katonai szembenállás csökken­tésének elősegítését. Magyar- országról több békemozgalom képviselői vannak jelen, és különösen árnyalt véleményt fejthetünk ki mind a közép­európai fegyverzetcsökkentés, mind pedig a nemzeti béke­mozgalmak szerepének kérdé­seiről. Az egyik vitaszekció azt a közös magyar—spanyol— olasz indítványt elemzi, amely az F—16-os repülőgépezred és egy Varsói Szerződéshez tar­tozó légi alakulat egyidejű ki­vonását szorgalmazza Európá­ból. Nyugati hírügynökségek megemlékezései így korszak reformere volt % Valamennyi nyugati világhírügynökség terjedelmes $ és alapos értékelést szentelt Kádár Jánosnak csütörtö- $ kön. Ítéleteik feltűnően egybecsengőek, tárgyilagosak. % Nem feledkeznek meg az elhunyt államférfi politikai ^ erényeiről, a nevével fémjelzett három évtized eredmé- í. nyeiről, s Kádár János legjellegzetesebb emberi voná- íj saira is emlékeztetnek. Minden hírügynökség egybe- £ hangzóan méltatja azokat a reformokat, amelyeket Ká- 4 dár vezetése alatt kezdett el Magyarország. $ A TASZSZ szovjet hírügynökség csütörtökön délután 2 ismertette csaknem teljes terjedelemben a Kádár János / haláláról kiadott gyászjelentést. AFP: Kádár János képes volt a kommunista tömb egyik legnépszerűbb vezetőjévé vál­ni. Ügyességével és pragma­tizmusával lehetővé tett egy olyan gazdasági prosperitást és társadalmi konszenzust, ami hosszú ideig példának szá­mított ... Már 1961-ben meg­fogalmazta híres jelszavát, a sztálini formula fordítottját: aki nincs ellenünk, az velünk van. Egy bizonyos liberalizá­lás megteremtéséhez teljesen kihasználta azt a mozgásteret, amit Moszkva adott neki, mert benne látta a stabilitás bizto­sítóját. Ezzel kezdődött a ká­dárizmus, a realitásokból va­ló kiindulás művészete ... Az 1968-as első gazdasági reform bizonyos piaci mechanizmuso­kat indított be (ez volt a „gu­lyáskommunizmus”), vitatha­tatlan jólétet hozva a magya­roknak. AP: Kádár konszenzust ke­resett a pártban. A hetvenes évekig otthon és külföldön egyaránt dicsérték őt a szov­jet tömbben példátlan gazda­sági reformjaiért és azért a toleráns légkörért, amely oly nagy kontrasztban volt első két évének erélyességével. REUTER: Kádár óvatos volt, és nem diktált a válto­zásokkal olyan tempót, amely nyugtalaníthatta volna Moszk­vát. Magyarországból viszony­lag stabil, virágzó és liberális állam lett, miközben a szov­jet tömb más országai áruhi­ánnyal és apátiával vagy — Lengyelország esetében — sú­lyos zavargásokkal küszköd­tek. A magyar gazdaság rész­ben korszerűsödött, és ez lehe­tővé tette a hatékonyabb ke­reskedelmet, különösen a Nyu­gattal. UPI: Kádár volt talán a leg­népszerűbb kommunista veze­tő Kelet-Európábán, ami el­képzelhetetlen volt még 1956- ban, amikor a felkelés ellen fordult, és vállalta a szovjet fegyverekkel felállított kor­mányzat vezetését. De utána nemcsak arra volt képes, hdgy beforrassza a sebeket, hanem személyes stílusával és prag­matikus hozzáállásával még egy viszonylag jó gazdasági teljesítményt is képes volt el­érni. Képes volt megnyerni a magyarok számára legalább egy részét annak a szabadság­nak, amiért harcoltak (t. i. 1956-ban), és ezzel hosszú tá­von sokakat arról győzött meg, hogy mégsem árulta el a forradalmat. DP A: A gazdasági helyzet fokozódó romlása, a mind hangosabb demokráciaköve­telések nyomán 1988 májusá­ban Kádárt heves viták kö­zepette eltávolították, és azóta meggyorsultak a párton belü­li, a gazdasági és a társadal­mi reformok. Kádárt egyre gyakrabban teszik bűnbakká az elmúlt harminc évben el­követett hibákért. ANSA: A kompromisszu­mok, az ügyes szövetségek és az óvatos reálpolitika meg­testesítője volt... Magyaror­szág 32 éves uralma idején nyíltabbá vált, elindult a re­formok útján és Kádár sze­mélyét igazi közmegegyezés és népszerűség övezte belföl­dön és külföldön egyaránt. A helyzet megfontoltságot követel A püspöki kar nyilatkozata A magyar katolikus püs­pöki kar tegnap nyilatkozatot adott ki az egyházi és társa­dalmi élet megújításáról. Az Országos Sajtószolgálathoz el­juttatott közleményben átte­kintik a második világháborút követő időszak történelmi fo­lyamatát és bírálják a kiala­kult rendszernek a nemzet egészét, illetve az egyházat sújtó politikáját. Ezért a tör­ténelmi múlt tárgyilagos fel­tárása, a tények rögzítése igen fontos feladat. Hazánk jelenlegi belső éle­tével kapcsolatban leszögezik, hogy a helyzet ma mindenki­től megfontoltságot követel. A keresztény ember az evangé­lium vallási és erkölcsi taní­tására figyel, előre tekint az üdvösség elnyerésére, és az egész emberiség szolgálatára. Ez olyan magatartást biztosít, amely megóv a kapkodástól, a féligazságoktól, az igazságta­lan megítéléstől, legyőzi az emberi természet gyengeségeit és biztos alapot ad a jövő építésére. A jövőbe tekintve feladatuk a megújulás szolgálata egy­házi és társadalmi téren egy­aránt. Ilyen szellemben akar­ják felszámolni és jóvátenni a múlt hibáit, de , ugyanakkor megbecsülni és továbbépíteni történelmünk értékeit, beleért­ve, az elmúlt négy évtized eredményeit is. Meggyőződé­sük, hogy a társadalom épí­tésében nem nélkülözhetők a keresztény Igazságok és erköl­csi értékek. Azon fáradoznak, hogy ezek minél jobban érvé­nyesüljenek a jövő formálásá­ban. Jelentős feladat hárul az egyházra a keresztény hit át­adásában. a családi élet elmé­lyítésében. az egyházközössé­gi élet megújítása, az ifjúsági mozgalmak, a karitatív tevé­kenység terén. Ám a feladatok vállalásához igénylik az egy­házi életnek az alkotmányban biztosított teljes szabadságát, az egyházi intézmények mű­ködéséhez szükséges feltételek biztosítását, a tömegtájékozta­tási eszközök használatában való arányos részesedést, és törvényes garanciát mindezek gyakorlati megvalósítására. A Bush-látogatás programja Elkészült már George Bush amerikai elnök magyarországi látogatásának programja. Az Egyesült Államok elnöke ked­den a kora esti órákban érke­zik Budapestre, s katonai tisz­teletadással, ünnepélyes fogad­tatásban részesítik a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren. Megérkezését követően találkozik Straub F. Brúnóval, az Elnöki Tanács elnökével, majd részt vesz az Elnöki Ta­nács. a Minisztertanács és az MSZMP Elnöksége által közö­sen adott díszvacsorán. Bush elnök szerdai napja főként politikai tárgyalások­kal telik el. Találkozik majd Nyers Rezsővel, az MSZMP elnökével és Grósz Károly fő­titkárral. Németh Miklós mi­niszterelnökkel, Szűrös ' Má­tyással, az Országgyűlés elnö­kével, Pozsgay Imre állammi­niszterrel, s külön találkozót iktatott programjába az új po­litikai pártok, szervezetek kép­viselőivel. Az elnök a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen beszédet mond, várhatóan az Egyesült Álla­mok kelet-európai politikáját, a kelet—nyugati kapcsolatok ál­lását elemezve. Az amerikai elnök csütörtökön a reggeli órákban utazik el Budapestről Párizsba, ahol részt vesz a francia forradalom 200. évfor­dulójának jubileumi ünnepsé­gein és a hét vezető gazdasá­gi nagyhatalom csúcstalálko­zóján. Bush látogatása várhatóan Magyarországra irányítja nem­csak az Egyesült Államok, ha­nem a világ közvéleményének figyelmét is. Bár a látogatás­nak nem célja konkrét meg­állapodások elérése, s mint ezt amerikai részről nyomatéko­san hangsúlyozták is, nem vár­ható valamiféle gazdasági se­gélyről szóló tárgyalás. Min­denképpen nagy fontosságú, hogy első ízben látogat hiva­talban levő amerikai elnök Magyarországra, s ez előmoz­díthatja a gazdasági, műsza­ki és egyéb kapcsolatok fej­lesztését, hozzájárul Magyar- ország nemzetközi kapcsola­tainak bővítéséhez. Amint a magyar Külügyminisztérium­ban az MTI munkatársának elmondták, a látogatás minden bizonnyal elősegíti Magyaror­szág jobb megismerését az Egyesült Államokban, ezen ke­resztül hozzájárulhat a gazda­sági, üzleti kapcsolatok bőví­téséhez. országunk helyzetének jobb megítéléséhez, az elmúlt évtizedben lényegében aka­dálytalanul és folyamatosan fejlődő magyar—amerikai kap­csolatok bővítéséhez. A magyar vezetés szándéka, hogy az amerikai elnököt meg­ismertesse az ország helyzeté­vel, reformtörekvéseink cél­jaival, de gondjainkkal is, amelyek megoldásához az Egyesült Államok támogatása nagy fontosságú lehet. Mint egy magas rangú magyar kül- ügyminisztériumi tisztségvise­lő elmondotta, számítunk ar­ra, hogy a már korábban elv­ben jóváhagyott pTéferenciálif— vámelbánás, amely elsősorban közvetett hatása révén segít­hetné elő az Egyesült Álla­mokba irányuló magyar ex­portot, a látogatás idején hi­vatalossá válik. A magyar kor­mány ugyancsak számít arra, hogy a legnagyobb kedvezmé­nyes megítélés elvének alkal­mazása terén gyors előrelépés következik be. Mint ismeretes, a döntés erről már az ameri­kai kongresszus előtt van. Ugyancsak előrelépést szeret­nénk látni az amerikai beru­házóknak nyújtott állami ga­ranciák, az úgynevezett OPIC- garanciák biztosításában. Ez is a kongresszus hatáskörébe tar­tozik, de az Egyesült Államok kormányzata elősegítheti a döntési folyamat meggyorsítá­sát. A tárgyalásokon minden bizonnyal szó lesz az Egyesült Államok keleti partvidékén lé­tesíteni szándékozott magyar képviselet engedélyezéséről is. Ugyancsak terítékre kerül a technológiai transzfer lehetősé­ge, a hazánkkal szemben fenn­álló korlátozások módosítása. Várható, hogy a látogatás ide­jén- több kétoldalú megállapo­dást és vállalatközi szerződést is aláírnak. Magyar részről számítanak arra, hogy Bush útja elősegíti az amerikai mű­ködőtöké beáramlásának meg­gyorsítását. A kapcsolatok fejlesztéséhez — magyar értékelés szerint — ma igen kedvezőek a feltéte­lek. Az Egyesült Államok po­litikai, gazdasági, üzleti körei érdeklődnek és rokonszenvet tanúsítanak a magyarországi reformfolyamat, a pluralista politikai rendszer, a demok­ratikus jogállam megteremté­se iránt, érdeklődéssel figyelik a piacgazdaság kialakítására irányuló erőfeszítéseket, és kedvező benyomást tett rájuk országunk belpolitikai nyitott­sága és nyíltsága. Kedvezőek a fejlesztés nemzetközi lehetősé­gei is. Bár az amerikai sajtó, s egyes politikusok megnyi­latkozásai alapján világos, hogy az Egyesült Államokon belül vannak aggodalmak az ilyen fejlődéssel kapcsolatban, magyar részről bizonyosra ve­szik: Bush elnök utazása to­vábblépést hoz a kapcsolatok­ban — hangoztatták az MTI tudósítójának a magyar Kül­ügyminisztérium vezető kép­viselői. ) t t

Next

/
Thumbnails
Contents