Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

1989. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK | ttiogyaráxfltunk lm.»,.,, .a......a,.., ............................... I smét csak fegyverekkel? Csaknem egy időben tettek közzé két nyilatkozatot Afga­nisztánról. Az egyiket Moszk­vában publikálták, a másik New Yorkban hangzott el. Sajátossága mindkét megnyi­latkozásnak, hogy ugyanaz a cél vezérli: az, hogy ne kísér­letezzenek újra azzal, hogy a fegyverekre bízzák a döntést a véres polgárháborúban, ha­nem keressék a tárgyalóasztal melletti kompromisszumos megoldásokat. A szovjet kül­ügyminisztérium moszkvai ál­lásfoglalása és az ENSZ-főtit- kár New York-i figyelmezte­tése összecseng abban is, hogy kifejtik: szűnjön meg az afganisztáni belügyekbe való külső beavatkozás. A felhívások mostani időzí­tése egyáltalán nem a vélet­len műve. Miután a szovjet csapatok még februárban el­hagyták Afganisztánt, a mud- zsahidek — azaz a kabuli kormány ellen fegyvert raga­dott csoportok — megpróbál­koztak azzal, hogy az Egye­sült Államoktól kapott mo­dern rakétafegyverekkel zú­dítsanak „össztüzet” a váro­sokra. Ideiglenes kormányuk ugyanis addig nem számíthat elismerésre — közölték velük amerikai és pakisztáni támo­gatóik —, amíg ez a kabinet legalább egy nagy afganisztá­ni várost elfoglal, s nem te­heti át oda székhelyét. Ki­tűnt azonban, hogy a mudzsa- hidek képtelenek erre. Táma­dásaik már a kabuli kormány- csapatok első védelmi vona­lai előtt összeomlottak. Az következett be, amit sok, az eseményeket reálisan szem­lélő kommentátor előre .jelzett: amíg a szovjet kontingensek* Afganisztánban harcoltak, tá­vozásukért mindén müdzsa- hid csoport közösen küzdött, s ez átmenetileg elfedte saját ellentéteiket. A szovjet csapa­tok kivonása után azonban az iráni és pakisztáni székhelyű szövetségek között teljes erő­vel lángolt fel a rivalizálás és a hatalmi küzdelem, s ez bi­zonyos mértékig megkönnyí­tette a városokat védő kabuli kormánycsapatok katonai helyzetét, hiszen az egymás döntéseit keresztező és kétség­bevonó helyi fegyveres ellen­zéki parancsnokok ostromai már csak a szükséges össze­hangoltság hiánya miatt sem járhattak sikerrel. Egy ideig úgy tűnt, hogy mind az Egyesült Államok, mind Pakisztán vezető körei számot vetnek ezzel. Olyan hangok voltak ugyanis hallha­tók, hogy politikai megoldást kell találni a konfliktusra. A jelek szerint azonban ezek a realitásokat megközelítő ál­lásfoglalások csak idönyerés célját szolgálták. Pakisztán külügyminisztere a napokban Teheránba látogatott, s ott igyekezett elsimítani az iráni és pakisztáni székhelyű afgán fegyveresek közötti viszályt. Megjelent Pesavarban Tom- sen, az amerikai elnök nagy­követi rangú különmegbízott- ja is és átnyújtotta Modzsad- dedinek, az afgán elleijkor- mány vezetőjének Baker kül­ügyminiszter üzenetét, amely Washington támogatásának folytatásáról biztosítja a mud- zsahidfiket­Ezek után nem meglepő, hogy a felbátorodott afgán fegyveres ellenzéki csoportok általános támadásra készül­nek és ismét rakétákkal árasztják el ennek előkészíté­seként a városokat. Vagyis újra csak a fegyverekre akar­ják bízni a döntést. Aligha va­lószínű, hogy Pérez de Cuellar és a szovjet külügyminisztéri­um nyilatkozata eltérítené az ismét „ostromra szomjazó” mudzsahid vezéreket a fegy­veres harctól. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb vérontás napjai következnek a sokat szenvedett országban, s a me­nekültek milliói jó ideig nem térhetnek vissza hazájukba. Árkus István Gorbacsov és Mitterrand közös sajtóértekezlete Befejeződött a csúcstanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) bacsovot. A vacsorán csak a két elnöki pár volt jelen. Ezt megelőzően Mihail Gor­bacsov franciaországi látoga­tásának második napján még délelőtt a Sorbonne egyetemen találkozott a francia szellemi és tudományos világ képvise­lőivel. Velük beszélgetve hang­súlyozta, hogy az ő Európa- felfogása is az Atlanti-óceán­tól az Urálig terjed, mint a néhai De Gaulle elnöké, de óvta a Nyugatot az olyan illú­zióktól, hogy a szocialista or­szágok visszatérnek a tőkés „karámba”. Gorbacsov látogatásának második napja egyébként reg­gel a Diadalívnél kezdődött, ahol a szovjet kormányfő fe­jet hajtott az ismeretlen ka­tona emlékét őrző örök láng előtt és elhelyezte a Szovjet­unió tiszteletét kifejező virág­koszorút, majd beírta nevét az aranykönyvbe. Ezután a vá­rosházára hajtatott, ahol fél­órás négyszemközti beszélge­tést folytatott Jacques Chirac polgármesterrel. A rövid esz­mecsere témája Európa jövő­je volt. Chirac utána úgy nyi­latkozott a sajtó előtt, hogy az európai közeledés nagy erő­feszítéseket követel a Kelet­tői és a Nyugattól. Szerinte a legfontosabb a hagyományos fegyveres erők csökkentése és a nukleáris elrettentés fenn­tartása. Ezután került sor Gorbacsov párizsi látogatásának leglát­ványosabb és újszerű esemé­nyére, a francia értelmiséggel való találkozásra. A Sorbonne nagy amfiteát­rumát zsúfolásig megtöltötték a francia akadémikusok, tu­dósok, filozófusok, újságírók, művészek, akik melegen meg­tapsolták a szovjet államfő szavait. A szovjet államfő délben szállásán, a Marigny-palotá- ban szűk körű ebéden látta vendégül Michel Rocard mi­niszterelnököt. Délután plenáris ülést tar­tottak a szovjet és francia mi­niszterek Mitterrand és Gór. bacsov elnök vezetésével az Elysée-palotában. Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter kifogásolta, hogy Bush amerikai elnök varsói lapokban megjelent interjújá­ban a szovjet csapatok Len­gyelországból történő kivoná­sára szólított fel. A franciaországi látogatáson Gorbacsov kíséretében levő Eduard Sevardnadze kedden Párizsban újságírók kérdéseire válaszolva mondott véleményt az amerikai elnöknek a hét­fői lengyel lapokban megjelent kijelentéseiről. Bush többek között sürgette, hogy a Szov­jetunió vonja ki csapatait Len­gyelországból, mert az orszá­got nyugati részről immár semmifajta veszély nem fe­nyegeti. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kedden azt vetette az amerikai vt Rők szemére, hogy kettős mércét használnak: a Szovjetuniót egyoldalú lépé­sekre akarják--•-késztetni-,~mU közben az Egyesült Államok fenntartja magának a status quót. Sevardnadze kifejtette, hogy a Szovjetunió nem kifogásol­ná, ha Lengyelországban a Szolidaritás alakítana kor­mányt. „Mi komolyan gon­doljuk a választás szabadságát, kizárólag a lengyelektől függ. hogyan döntenek” — nyilatkoz ta. Amitől tartok Lengyelor­szág vonatkozásában, mondta, az a belső destabilizáció. ROBOT VEZETTE A MIG ET Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi minisz­ter szerint feltételezhető, hogy a hajtómű meghibásodása okoz­ta a Belgiumban kedden lezuhant szovjet MÍG—23-as vadász­gép katasztrófáját, de hangsúlyozta, hogy a baleset okát csak a vizsgálóbizottság jelentése alapján, lehet majd megállapítani. A LT délelőtti ülésén tartózkodó miniszter a TASZSZ tudó­sítójának elmondta, hogy a repülőgép kedden szállt fel egy lengyelországi repülőtérről. A pilóta rögtön a felszállás után, mintegy 130—150 méteres magasságban katapultált és szeren­csésen földet ért, a gép azonban nyugati irányán folytatta útját, és a robotpilóta vezérletével mintegy 900 kilométert tett meg belgiumi lezuhanásáig. A miniszter bejelentette, hogy már elutazott Lengyelországba a vizsgálóbizottság és hamarosan bizottság indul Belgiumba is, ahol a MÍG—23-as lezuhant. Mark Eyskens belga külügyminiszter szerdán, akárcsak NSZK-beli és holland kollégája, hivatalosan tiltakozott a keddi incidenssel kapcsolatban. A pilóta nélkül repülő szovjet MÍG—23-as vadászbombázó megsértette Belgium légterét és Kortrjjk közelében egy hazra zuhanva egy 18 éves fiatalember halálát okozta. Feliksz Bogdanov brüsszeli szovjet nagykövet kormánya nevében bocsánatot kért, kifejezte sajnálkozását, részvétét tolmácsolta az áldozat családjának, közölte továbbá, hogy kormánya kész az anyagi és erkölcsi kár egészének megtérítésére. A Szovjetunió kérésének megfelelően Belgium „ésszerű időn belül” visszaszolgáltatja a MÍG—23-as roncsát. A VSZ-ben 1970 óta rendszeresített MÍG—23-asnak nincs nagy katonai értéke a NATO szempontjából. Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksé­gének tagja a MÍG—23-as típusú szovjet katonai repülőgép Belgiumban történt lezuhanásának tanulsága alapján szerdán követelte, hogy a NATO létesítsen közvetlen katonai műszaki kapcsolatot a Varsói Szerződéssel. Az SPD tekintélyes bizton­sági szakértője a párt sajtószolgálatának nyilatkozva kifejtet­te: egy ilyen kapcsolattal el lehetne kerülni a félreértéseket sürgős esetekben, é ezzel az állandó információs eszközzel nemzetek feletti katonai szinten hozzá lehetne járulni a bi- zalomépítéshez. Véleményünk szerint Ez a döntés máris „tapsdíjas‘ rek tapasztalatainak elemzése után határoznak arról, hogy ? jövőben az Atlanti Szövetség miként bonyolítson le hadgya­korlatokat kevesebb katona, hadihajó és repülőgép részvé­telével. Vagyis — mint kom­mentárok azonnal felfigyeltek rá — a kevesebben van a hangsúly! Elmondhatjuk: már most „tapsdíjas” ez a döntés. S bár Galvin a csökkentést csupán „környezetvédelmi szempon­tokkal és a lakossági tiltako­zások elkerülésének szükséges­ségével” magyarázta, hadd te­gyük hozzá: korábban a NATO tábornokai nem sokat törődtek ezzel. De nem is ez a fontos. Minthogy az sem számít a dön­tés ismeretében, hogy Galvin indokai között nem említette a szovjet egyoldalú leszerelési intézkedések mély hatását a nyugati közvéleményre, s azt, hogy a „támadás veszélye a Varsói Szerződés részéről” ma már mind kevésbé „eladható” a NATO-országok lakosságá­nak . _ A. I. Minden ősszel készültségbe helyezik az NSZK-ban állomá­sozó amerikai csapatokat és más NATO-erőket. Megkezdő­dik a „Reforger” fedőnevű hadgyakorlat, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy a „Varsói Szerződés erői támadást indítottak az NSZK ellen”. A kijelölt harcálláspontokra fel­vonulnak a páncélosok, riadóz- tatják a harci repülőgépeket, s megkezdődnek a csapatmoz­dulatok is. De az egész had­gyakorlat sikere a tábornokok szemében annak a légihídnak a hatékonyságán múlik, amely az egyesült államokbeli Fort Bragg-i támaszpont és az NSZK-ban levő amerikai re­pülőbázisok között jön létre a hadgyakorlat néhány napjára. Amerikai óriási szállítógépek landolnak, s teszik az NSZK földjére a teljes harci készült­ségben a tengerentúlról érke­zett több tízezer katonát, s ők azonnal bekapcsolódnak a már zajló hadgyakorlatba. Ugyan­így érkezik óriásgépeken a mo­dern haditechnika bőséges esz­köztára, hogy a helyi raktá­rakban tároltakat kiegészítse, s rendelkezésre álljon. Minden ősszel olyan ez, mint egy rossz álom a polgári légiközlekedés irányítói számára, és a közvé­leményt is sokkolja. Hiszen szinte élethűvé teszik e had­gyakorlat során a feltételezést1' amelyen az egész NATO nyug­szik, hogy a Varsói Szerződés államai részéről „bármikor ér­heti támadás az atlanti szövet­ségesek országait”. Az idén, a NATO fennállá­sa óta először, elmarad ez r nagy hadgyakorlat. Ezt Galviv tábornok, a NATO európai csa­patainak főparancsnoka je­lentette be a napokban Ham­burgban. A „Reforgert” az idén ősszel jóval kisebb méretű ka­tonai manőverekkel helyette­sítik, s ezen csupán az NSZK- ban állomásozó amerikai csa­patok vesznek részt. Vagyis elmarad a látványos „légi­híd”. Galvin azt is mondta, hogy jövőre megtartják a „Re­forger’ hadgyakorlatot. De hoz­zátette: az idei őszi manőve­Eltemették Andrej Gromikót A moszkvai Novogvevicsje temetőben szerdán katonai tiszteletadással örök nyugalom­ra helyezték a vasárnap el­hunyt Andrej Gromikót, aki sokáig a Szovjetunió külügymi­nisztereként, majd a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nökeként dolgozott, s tavaly vonult nyugdíjba, egyebek kö­zött párttisztségeitől is megvál­va. Gromiko júliusban töltötte volna be nyolcvanadik élet­évét. A Legfelsőbb Tanács szerdán előbb fejezte be ülését, hogy kollektíván vehessen búcsút Andrej Gromikótól. Külföldi események — egy mondatban Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök július közepén hivatalos munkalátogatást tesz a Szovjetunióban a szovjet vezetés meghívására — jelentették be szerdán Moszkvában. A Omar Hasszán el-Besir tábornok, a múlt pénteken hata­lomra jutott szudáni katonai vezetés első embere egy hónap­ra szóló egyoldalú tűzszünetet jelentett be az ország déli ré­szén harcoló kormányellenes szervezettel, a Népi Felszabadító Hadsereggel szemben — adta hírül a kartumi rádió. A Li Peng kínai miniszterelnök fogadta szerdán a Kínában tar­tózkodó Norodom Szihanukot és a jelentések szerint Kína elvben beleegyezett, hogy képviselőt küldjön a párizsi Kam- bodzsa-konferenciára. A Új magyar főkonzulátus építése kez­dődött New Yorkban, a nyolcszintes épületben helyet kap a magyar ENSZ-misszió is. A A Moszkovszkije Novosztyi in­terjút közölt első oldalán Nyers Rezső államminiszterrel, az MSZMP PB tagjával Az MSZMP a megújhodás pártja címmel. A Bulgáriában rendeletet adott ki az államtanács a békeidő­ben elrendelhető mozgósításról, az intézkedés célja, hogy meg­felelő munkaerőt és technikát biztosítsanak rendkívüli hely­zetekben vagy természeti csapások esetén, amikor komoly ne­hézségek támadnak a népgazdaságban. Tikkasztó napsütés. Jó társaság. Viccek, tréfák, nevetés. A bányató partján enyhet ad a víz. Sör és ulti. Sanda pillantások a meztelenül napozókra. Itt megférnek a naturisták és a szemérmesebbek. Hőség. Izzadás és a hűsítő, simogató víz. Zöldes fényjáték a víz alatt. Hínárok ijesztő csiklandása. A mély víz jeges érintése. Hideg, sötétség, görcsös tempók a felszín felé. Félelem, pánik ... Nem lehet, hogy csak így ... Tu­datosság nélküli, emberfeletti küzdelem, az iszonyat harca ... Sötétség, sötétség ... Edzett emberekből áll a Pest Megyei Tűzoltóparancs­nokság búvárcsoportja, még­sem tagadják: nem tudják megszokni a halál közelségét. Ilyenkor nyáridőben szinte minden nap hívják őket, a tavak és folyók szedik áldoza­taikat. Szigetszentmiklós egvik bányatavánál vasárnap tűnt el egy férfi. Ruhái a parton maradtak. A társaság, amely- ivei volt, tíz perc múlva kezd­te hiányolni. Nem került elő aznap, s másnap sem. A bú­várok kedden érkeztek a tó­hoz. hogy megkeressék a holt­testét. Mindig ketten merül­nek le, egymást biztosítják, ők megtanulták tisztelni a vi­zet. Alig tíz méterre tőlük gond­talanul lubickoló fürdözők. Az egyik meg is jegyzi — jó hangosan, a tűzoltóknak cí­mezve a mondatot —. „Ezek­nek is itt kell gyakorolni”.,.. Nem. ez nem gyakorlat... A víz nem túl mély, négy-öt mé­teres, de csak karnyújtásnyira látni. A szürke homályból ott lenn bármikor előbukka.mat egy fehér arc. tágra meredt szemmel. Ettől a pillanatiól félnek a tűzoltók is. Egyenes vonalban pásztáz­zák a vizet, a felszálló levegő- buborékok mutatják hollétü­ket. Időnként fölmerülnek, s kézmozdulattal jelzik, nogy semmit sem találtak. Órán­ként, másfél óránként váltják a párokat, folytatódik a kuta­tás. Közben a parton csődület verődik össze, a pihenő búvá­roktól kérdezgetik, mi tör­tént. Egy tíz év körüli fiú az anyukáját lökdösi előre, kérdezze meg, mennyibe ke­rül egy búvárpalack. Vála- szolgatnak, de szemükkel a felszálló légbuborékokat kö­vetik, hogy ha kell, segít­hessenek. Volt már olyan eset, hogy a búvár került baj­ba; a téli Dunából mentettek egy autót, s a búvár lába be­leakadt valami drótba. Mire kihúzták, eszméletlen volt. Fogy a palackokból a le­vegő, hamarosan abba kell hagyniuk a keresést. A cso­port vezetője még kéri, hogy a hínáros részen is nézzek meg. Amíg a búvárok odaúsz­nak, elmondja, a legtöbbször abból van a baj, hogy a nagy melegben úszás előtt nem lo­csolják be testüket a fürdözők, és sokan ittasan mennek fü­rödni. A hínárosban sem találják a holttestet. Szedelődzködnek, másnap folytatják. A készen­léti autójuk rádiója felsípol, s szén vetlen hang jelenti, Óránként váltják egymást a kutatók A búvárok kettesével szállnak alá hogy a délegyházi tavaknál is halálos baleset történt, vala.ci a vízbe fulladt... Mátrai Tibor ★ Tragikus vízi baleset történt tegnap délelőtt 11 órakor a gyömrői horgásztavon. Csákó László 41 éves maglódi fia­talember horgászott a stégen, ám damilja beleakadt a víz­ben valamibe A szerencsétlen sorsú fiatalember — a kezére tekergetve a zsinórt — pró­bálta menteni a menthetőt, ám ez lett a veszte. Pár lépés után alámerült a vízben, s már csak a holttestét tudták kihozni. A tó ugyanis azon a részen már legalább négy mé­ter mély. A délutáni órák­ban fővárosi könnyűbúvárok emelték a partra Csákó László holttestét. Az ismételt vízi tra­gédia mindnyájunkat figyel­meztet: vigyázzunk! A rendőrség az ügyben foly­tatja a vizsgálatot. G. J. Vajon a nézelődők okulnak-e az esetből? (Erdősi Ágnes felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents