Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-31 / 178. szám
2 1989. JÚLIUS 31., HÉTFŐ p"1"*......................... j Hírf magy«nm«ittt*»lc' fcwWMMB.UU.IN.M.LI.I.LI.U.11.......1111 Lili. .i. [ Ú j elnök Iránban A teheráni belügyminisztérium vasárnap hivatalosan közölte, hogy az előző napi választás eredményeként Ali Ak- bar Hasemi Rafszandzsani. az Iráni Köztársaság új elnöke. Az államfő a szavazatok majd kilencvenöt százalékát kapta. Az alkotmánymódosítás, amelyet vasárnap szintén szavazásra bocsátottak, még ennél is nagyobb — 97 százalékos — többséget kapott. A parlament volt elnöke, akit a kommentátorok eddig is „Irán erős embere” jelzővel éltettek, az elnöki székben — hála az alkotmánymódosítás győzelmének — minden eddiginél nagyobb hatalmat összpontosíthat magának. Már eddig is ő volt a fegyveres erők főparancsnoka, most pedig új tisztsége tulajdonképpen egyesíti a miniszterelnöki és államfői hatáskört. Az 54 éves Rafszandzsani az iszlám forradalom tíz és a háború nyolc esztendeje alatt fokozatosan emelkedett a végrehajtó hatalom e birtokosának pozíciójába. Otthonosan mozgott a teheráni politika színpadán, s miközben a vallási vezetők elmerültek a mindennapi ádáz frakcióharcokban, ő azt hirdette, hogy a háborús károk gyorsított helyreállítására, a gazdaság megújítására és az életszínvonal rohamos csökkenésének megállítására van szükség. Khomeini halála után, örököse, a legfőbb vallási vezetői tisztségében ugyan Ha- menei ajatollah lett, de a szombaton elfogadott alkotmánymódosítás fényében világos, hogy a végrehajtó hatalom nem az ő, hanem az új elnök kezében összpontosul. Hírmagyarázók megjegyzik, hogy ezzel tulajdonképpen csendben megkezdődött a vallási vezetők eddigi legfőbb irányítói szerepének átértékelése. Iránt erre kényszerítik a realitások. A tűzszünet létrejötte óta eltelt egy esztendő alatt a kormányzatnak még nem sikerült a hadigazdaságot átállítani a békés termelésre. Igaz, az országban még mindig erős a háborús pszichózis és a fegyverszünetet befolyásos körökben törékenynek ítélik. Ezért az ország olajbevételeinek 50—75 százalékát — 5,85— 7,3 milliárd dollárt — most is katonai célokra, fegyvervásárlásokra és a hadsereg átszervezésére fordítják. Pedig a helyreállítás költségei óriásiak, s amíg ilyen hatalmas összegeket emészt fel a fegyverkezés, alig van remény a gazdaság oly égetően szükséges megújítására. A Resalat című teheráni lap szerint ^ a háború napi 20 millió dollárjába került az iszlám köztársaságnak és csupán az állami szektorban 190 milliárd dollár kár keletkezett. Ráadásul a gazdaságot nemcsak a háborús pusztítások sújtják. Az iszlám forradalom tíz esztendeje bé- nítólag hatott önmagában is az üzleti tevékenységre. Sage- zar nehézipari miniszterhelyettes nemrég célzott erre, amikor bírálta a tíz évvel ezelőtti hibás döntéseket és közölte, hogy a felügyelete alá tartozó 120 iparvállalat 80 százaléka csupán kapacitásának egyharmadával termel. Az új elnöktől azt várják, hogy dinamizmusával, a most kapott végrehajtó hatalom birtokában, sínre tegye az újjáépítés munkáját. Ehhez azonban külföldi erőforrások is szükségesek, s a külföldi tőke — mint közismert —, csak akkor ruház be egy országban, ha ott rendezettek a viszo- ,nyok. Rafszandzsani, még mint a parlament elnöke, nemrég szovjet meghívásra Moszkvában járt és olyan nagyságrendű gazdasági szerződéseket írt alá, amelyek feltűnést keltettek. S e nyitást — mint Teheránban közölték — követi a többi is. Rafszandzsani — mint legutóbbi nyilatkozatai tükrözik — minél gyorsabban szeretne véget vetni az ország korábbi elszigeteltségének. Árkus Isván Tizenkilenc ország és az ENSZ Kambodzsa békéjéért Külügyminiszterek Párizsban Párizsban, az egykori Vietnam-konferencia színhelyén, a Kleber sugárúti palotában vasárnap délután megnyílt a Kambodzsával foglalkozó nemzetközi értekezlet. A francia és indonéz társelnökség alatt megrendezésre került értekezleten 19 ország képviselői és Javier Pérez de Cuéllar ENSZ- főtitkár vesz részt. A résztvevők: a Biztonsági Tanács öt állandó tagja: Szovjetunió, Kína, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének hat tagja: Thaiföld, Malajzia, Brunei, Indonézia, Szingapúr, Fülöp- szigetek, továbbá Ausztrália, India, Japán, Vietnam, Laosz, Zimbabwe mint az el nem kötelezettek képviselője és természetesen a fő érdekelt, Kambodzsa. A három napig tartó első szakaszban a legtöbb részt vevő országot külügyminiszter képviseli. Az értekezleten Kambodzsa képviseletében négy politikai Rakowski a LEMP új első titkára Nemzedékváltás a vezetésben Wojciech Jaruzelski szombaton nemcsak a LEMP KB első titkári funkciójáról mondott le, hanem PB- és KB-tagságáról is, közölte Jan Bisztyga. Ezzel Jaruzelski, aki a múlt héten köz- társasági elnök lett, korábbi ígéretéhez híven minden párttisztségétől megvált. A KB-szóvivő megerősítette, hogy Mieczyslaw Rakows- ki, akit a KB első titkárrá választott, az egyetlen jelölt volt erre a posztra. A politikai bizottságban és a KB-titkárságban nemzedék- váltás következett be. A távozásokat a megfigyelők a LEMP társadalmi tekintélyének és népszerűségének zuhanásával hozzák összefüggésbe, és ezt a véleményüket áttételesen megerősítette a KB szóvivője is. A 62 éves Mieczyslaw Ra- kowski, a Wojciech Jaruzelski eddigi első titkár nevével fémjelzett reformvonal fontos embere, közeli bizalmasa Jaru- zelskinek. Politikusként az 1980-ban kirobbant politikai válság idején vált világszerte ismertté. Addig inkább csak Lengyelországban tudták, hogy a név mögött a Polityka című nagy tekintélyű liberális hetilap főszerkesztője áll. 1988-ban KB-titkár lesz, majd még abban az évben a Messner-kormány bukása után ő alakít kormányt. Az idei év elején nagy segítséget nyújtott Jaruzelskinek, amikor utóbbi a KB konzervatív szárnyából kierőszakolta a szakszervezeti és politikai pluralizmus jóváhagyását. Ezután kezdődhetett meg az ellenzékkel a kerekasztal-tárgyalás, amely végül kiegyezéshez vezetett. A gazdaság azonban miniszterelnökösködése alatt katasztrofális állapotba került. erő: a Hun Sen miniszterelnök vezette kormány, amelyet Vietnam támogat és Phnom Penhben gyakorolja a hatalmat, továbbá a Norodom Sziha- nuk herceg, volt álllamfő vezette ellenzéki koalíció, amelyben a herceg hívein kívül Son Sann jobboldali hívei és a Kína által támogatott „Vörös Khmerek” vesznek részt. A konferencia feladata a kambodzsai nemzeti megbékélés külső körülményeinek biztosítása és a kambodzsai megbékéléshez szükséges főbb intézkedések — választások, a meglevő állam- hatalmi szerkezetek és hadseregek kérdéseinek — kimunkálása. E tekintetben a legfőbb kérdés, ami megosztja a kambodzsai politikai erőket: hogyan akadályozzák meg a népirtásban bűnös „Vörös Khmerek” erőszakos hatalomátvételét. ★ A nemzetközi Kambodzsa- értekezlet előestéjén súlyos harcok folytak a kambodzsai— thaiföldi határvidéken — jelentették vasárnap a hírügynökségek. A jelentések szerint a „Vörös Khmerek” a párizsi értekezlet kezdetére, illetve azok esetleges kudarcára számítva próbálnak harci sikereket elérni a határ menti területeken. ★ Háromórás megbeszélést tartott Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter, akik a nemzetközi Kambodzsa-é rte- kezletre érkeztek a francia fővárosba. A két külügyminiszter megállapodott, hogy következő találkozójukat szeptember 18— 19-én tartják az Egyesült Államokban, s ezen megvizsgálják Mihail Gorbacsov és George Bush elnök mielőbbi találkozójának lehetőségét is. A széles körű kül- és belpolitikai eszmecsere során, amelyből két órát négyszemközt folytattak, Sevardnadze átnyújtotta Bakernek Gorbacsov Bushhoz intézett levelét. de ennek tartalmáról egyik fél köréből sem árultak el semmit. A reformpárti népi küldöttek első országos találkozóján, Moszkvában, a Szovjet Filmművészszövetség székházában a kétnapos gyűlésre mintegy háromszáz népi küldött gyűlt össze az ország minden részéből. Megnyitóbeszédében Gavriil Popov kiemelte, hogy amíg Fegyverzetkorlátozásról és a peresztrojkáról Ahromejev és Bush megbeszélése Egyórás megbeszélést tartott Bush amerikai elnök a Fehér Házban Szergej Ahromejev marsallal, Mihail Gorbacsov katonai tanácsadójával. A marsall két hete tartózkodik az Egyesült Államokban Les Aspinnek, a képviselőház fegyveres erők bizottsága elnökének meghívására. Az elnöki dolgozószobában megtartott találkozón elsősorban a fegyverzetkorlátozás kérdéseiről és a Szovjetunióban zajló változásokról esett szó. Bush elnök közölte, hogy szeretné, ha mielőbb sikeresen befejeződnének a most folyó fegyverzetkorlátozási tárgyalások, s megszületnének a megállapodások. George Bush behatóan érdeklődött a peresztrojka, a szovjetunióbeli változások iránt. Megismételte, hogy sikert kíván Mihail Gorbacsov- nak a megkezdett munkához. Külföldi események egy mondatban Belgrádban vasárnap összeült a JKSZ Központi Bizottsága, hogy meghatározza az ország tagköztársaságai közötti viszony utóbbi hónapokban bekövetkezett erős megromlása okainak felszámolása és a jelenlegi állapotok gyökeres megváltoztatása érdekében teendő politikai lépéseket. A Francois Mitterrand francia elnök Ali Akbar Hasemi Rafszandzsa- nihoz, iráni elnökké történt megválasztása alkalmából küldött üdvözlő táviratában kifejezte azt a reményét, hogy a francia—iráni kapcsolatok „új irányt vesznek és kedvezően fejlődnek”. A Vasárnap bizalmat szavazott az olasz parlament Giulio Andreotti olasz miniszterelnök öt pártból álló koalíciós kormányának. A Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ma Iránba utazik hivatalos látogatásra. 1985-ben az átalakítás hívei és ellenzői között folyt a harc az országban, úgy mára mindenki számára világossá vált, hogy az átalakításnak nincs reális alternatívája. A reformpárti képviselők a demokratikus jogállam megteremtéséért küzdenek, hogy elkerüljék az átalakításért folyó küz-' delemben az ösztönösség, az anarchia, az ellenőrizhetetlen folyamatok felülkerekedését. Popov szerint a társadalom széles rétegeiben az elégedetlenség olyan fokot ért el, hogy robbanással fenyeget és az indulatok elszabadulása polgárháborúba sodorhatja az országot. AZ ERŐSZAK ERŐSZAKOT SZÜL Izraeli tisztségviselők védelmükbe vették a Hezbollah párt egyik vezetőjének pénteken Libanonban történt elrablását, mondván, az elsősegítheti három elrabolt izraeli kiszabadulását. Az emberrablás kapcsán pénteken sajnálkozását fejezte ki a brit külügyminisztérium is, George Bush amerikai elnök pedig kijelentette: nem hiszi, nogy az emberrablás és az erőszak hozzájárulna a béke ügyéhez. Még a pénteki eset előtt izraeli tisztségviselők hangoztatták, hogy egy magas rangú síita személyiség elrablása hatással lehetne a három elrabolt izraeli katona kiszabadulására. Az izraeli hadsereg helyettes szóvivője közölte: az emberrablás egyik célja az volt. hoerv megmutassák az Irán-barát milíciának: „hosszú a karunk, hogy elérjük őket.” A Hezbollah párt Izrael egyik legádázabb ellensége. A radikális csoport Izrael lerombolását hirdeti- s helyette egy iráni típusú iszlám államot képzel el. Feltételezések szerint a Hezbollah párt áll 17 külföldi személy libanoni elrablása mögött. KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPORTI BIZOTTSÁGÁNAK 1989. JÚLIUS 28-ÄS ÜLÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) tében a tapasztalatcsere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással, hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai leszerelési folyamatok,- a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott George Busának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a látogatás eredményei jól szolgálták külpolitikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismerjék a magyarországi reformfolyamatot, a modellváltás politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt megállapodások, a kölcsönösen kinyilvánított szándékok kedvezőbbé teszik és bővítik a magyar— amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó elgondolásokat. A • testület — számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel. a munka jelentős időigényével — a kongresszus megnyitásának időpontját október 6-ára módosította,’ Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett Országos Elnökséget válasszanak az országos pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az Országos Elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból. az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből, s további 7—10 tagból álljon. Az Országos Választmányt — amelynek tagjai a pártszervezetek által közvetlenül választott személyek lennének — célszerű a kongresszus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az 1 Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Be- recz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikájáé is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályozhatják a haladó erők ösz- szefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állás- foglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnák, hogy a MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási" küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és programjukat. VI. 1 A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küz delem örökségét. A testüle részletes javaslatát a közeljö vőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalata alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. A Központi Bizottság —■ felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből; — kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnökévé; — kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának vezetőjévé. ÁLLÁSFOGLALÁS Több pártszervezet kérésére az MSZMP kongresszusi mandátumvizsgáló bizottsága megvitatta a pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Ügy foglalt állást, hogy — a nép- képviseleti választások gyakorlatához hasonlóan — a szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több, mint felé részt vett. Keddtől szabadáras az élelmiszer A lengyel kormány elrendelte a teljesen kötetlen szabadverseny bevezetését az élelmiszer-gazdaságban. Keddtől megszűnik a húsjegy, és minden élelmiszer szabadárassá válik. Az árakat a kereskedelmi vállalatok teljesen önállóan állapíthatják meg a kereslet és a kínálat alakulásának megfelelően. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az élelmiszercikknek eltérő lehet az ára két különböző városban, sőt akár egy városban is a különböző boltokban. Egyedül a 2 százalékos tej, a sovány túró, a tejes gyermektápszerek és a legolcsóbb kenyerek árát fogja az egész országra nézve egységesen megállapítani a pénzügyminiszter. A Szolidaritás szakszervezet vezetősége szombaton este nyilatkozatban foglalt állást a szabadpiacosítás beindítása ellen. Magát a szabad piac bevezetését elkerülhetetlennek minősítette, de úgy véli, hogy a kormány nem készítette elő kellőképpen ezt a kényes operációt. A kormány által elhatározott bérkiegészítést pedig aránytalanul kevésnek találja a várható ugrásszerű áremelkedésekhez képest. A Szolidaritás országos végrehajtó bizottsága szerint mindez a jogos társadalmi elégedetlenség kirobbanásával fenyeget. Reformpárti népi küldőitek Moszkvában A jogállam megteremtéséért
