Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-04 / 155. szám
2 MEG YE§\ 1989. JÚLIUS 4., KEDD Ma kezdődik a szovjet—francia csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov tói több mint húsz kooperációs szerződés aláírását várják Párizsban az év egyik kiemelkedő politikai eseményeként tekintenek Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének ma kezdődő háromnapos látogatása elé. Roland Dumas francia külügyi államminiszter a szovjet elnök érkezése előtt tett sajtónyilatkozataiban hangsúlyozta Franciaország változatlanul nagy érdeklődését a Szovjetunióban és másutt Kelet-Európábán folyó átalakulási folyamat iránt. (Hír[ nMHPyttrásefunk Az a bizonyos pohár Ritkaság, hogy egy főváros helyhatósági választásainak eredményei szenzációként kerüljenek a világlapok első oldalaira. Pedig ez történt most a vasárnapi tokiói helyi választásokkal, amelyek valóban váratlan eredménynyel végződtek. Az országot immár harmincnégy éve kormányzó Liberális Demokrata Párt (LPP) olyan súlyos, vereséggel felérő, szavazatvesztést szenvedett, hogy kommentátorok „politikai földrengésről” cikkeznek. Az LDP- nek a 127 fős tokiói képviselői testületben mindössze 43 mandátuma lesz a korábbi 63 helyett. Az ellenzék legnagyobb nyertese a Szocialista Párt lett, amely megháromszorozta képviselőinek számát. A pártoktól független képviselők is jelentős előretörést értek el: ők ötször többen lesznek, mint azelőtt a tokiói képviselőtestületben. Miért vált' ez a szavazás oly nagy üggyé, hiszen a tokiói képviselőtestület csak a főváros helyi ügyeiben hoz döntéseket? Rögtön érthetővé válik a dolog, ha egy pillan- . tást vetünk az idei japán választási menetrendre. Három hét múlva újjáválasztják a felsőházi tagok felét, majd októberben alsóházi választásokra kerül sor Japánban. Vagyis a most vasárnapi tokiói helyi szavazást, amolyan „főpróbának” is lehet tekinteni a későbbi választásokra. • A kormányzópárt vezetői között joggal támad tehát nyugtalanság a tokiói vereség láttán. Hiszen attól tarthatnak, hogy ha három hét múlva, majd októberben ismét a szavazók voksolnak, uz LDP-nek a tokióihoz hasonló vereséggel kell szembenéznie. i Ez pedig azzal járna, hogy a - liberális demokratáknak egyelőre el kell majd köszönniük a kormányzástól, vagy esetleg kisebbségi pozícióból, más erőkkel kell koalícióra lépniök. . Pedig néhány hete még úgy érezték, hogy a Recruit-bot- rányban „elvérzett” Takesita miniszterelnök helyett megtalálták azt a politikust Unó Szószuké személyében, aki feddhetetlenségével feledtetheti a választókkal, hogy az LDP vezetői újra meg újra pénzügyi botrányokba bonyolódnak, s így korrupciós ügyek vagy azok alapos gyanúja miatt kell megválniok a pártelnöki és miniszterelnöki széktől. Az új kormányfőt azonban alig iktatták be, amikor kipattant, hogy egy gésával tartott hosszúra nyúlt kapcsolatot, s ez Japánban olyan botrányt idézett elő, hogy a miniszterelnök lemondását fontolgatta. Az LDP vezetői azonban meggyőzték, hogy egy ilyen ügy miatt nem kell feltétlenül leköszönnie. A skandalumot azonban a jelek szerint a tokiói választópolgárok másként ítélték meg, mint az LDP vezetői. Arról lehet szó, hogy éppen a „gésa-üggyel” betelt az a bizonyos pohár, amelyet a korábbi LDP-vezetők oly sűrűn töltögettek zavaros pénzügyi akcióikkal, felháborodást kiváltva az ország közvéleménye körében. A kommentátorok közül egyesek már „előreszaladnak”, s azt latolgatják, hogy mi történik akkor, hogy ha az októberi alsóházi választásokon az LDP olyan vereséget szenved, hogy más erőnek kell kabinetet alakítania. Rámutatnak“ azonban, hogy az ellenzék egyik fő ereje a szocialista párt, annyira megosztott, hogy egyetlen politikusát sem lehet elképzelni jövendő kormányfőnek. A realisták pedig hozzáteszik: még a három hét múlva esedékes részleges felsőházi választásokig is van ideje aZ LDP-nek egy kis „ellengőzre”, amellyel a közvéleményt befolyásolhatja. Akkor pedig októberig még szinte tengernyi idő áll rendelkezésükre ... Árkus István Az állammimiszter a Le Journal du Dimanche című hetilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy „Moszkva és Párizs között derült az ég” — s ennek egyik jó jele, hagy az államfői látogatás alkalmával több mint húsz különböző kooperációs szerződést készülnek aláírni. Ezek diákcserétől kezdve a nagy képfelbontású televíziós technika közös gyártásán át kulturális központok kölcsönös felállításáig sok mindent felölelnek. Dumas szerint a két ország között politikai, gazdasági és kulturális síkon is sűrűsödnek a kapcsolatok. A Kelet-Európábán zajló reformfolyamatról elmondotta a francia külügyi állammimsz-. tér: elő kell segítenünk a keleten folyó változásokat. Nem maradhatunk puszta szemlélők a folyamatban lévő fejlemények láttán, hanem tevékeny megfigyelőknek kell lennünk Földrészünk két felének nem szembenállásra, hanem egymás kiegészítésére van szüksége. A következő hat hónap alatt kereskedelmi és együttműködési szerződést kell kötnünk az EGK és a Szovjetunió között. Dumas az Europe 1 rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az a mód, ahogyan Gorbacsov vezeti (otthon) a dolgokat, az őt inkább derűlátásra indítja. Nem titkolta viszont, hogy a peresztrojka politikája szerinte is olyan belső feszültségeket és problémákat kelt a Szovjetunióban, ami növeli sebezhetőségét." ■ ■ • A francia polgári sajtó sokkal súlyosabbnak festi le a Szovjetunió helyzetét, még a legmérsékeltebb hangnemben a Les Echos című gazdasági szaklap írt hétfőn. A lap arra számít, hogy Gorbacsov- nak három nagy célja van Nyugaton. így párizsi látogatásán is. Először is megszabadítani Európát minden atomfegyvertől. Másodszor megkapni a gazdasági jóindulat szándéknyilatkozatát, hogy ez megkönnyítse belépését a nemzetközi szervezetekbe, mint a Nemzetközi Valutaalap, és hitelkeretekhez, valamint fejlett technológiához jutni. Végül harmadik törekvése az európai integráció elismerése fejében építsenek egy közös házat, ahol a politikai rendszerek különbségei és a demokratikus rendszerek eltérései elmosódnának. A Szovjetunió könnyen bejelentheti Strasbourgban csütörtökön az Európa Tanácsban, hogy ratifikálja az emberi jogok európai konvencióját. Mihail Gorbacsov nem fukarkoÚ gy tűnik, hogy Omar Hasz- szán el-Besir tábornok, aki a múlt hét végén Szudánban katonai puccsal jutott hatalomra, ura lett a helyzetnek. A volt kormányfő, Szadik el- Mahdi ugyan még valahol rejtőzködik, s keresésére nagy hajtóvadászat folyik, de a puccsot sikeresen végrehajtó tábornok új rendszerét már a legtöbb arab állam elismerte. Szudán történetében nem ez az első katonai hatalomátvétel. sűrűn ültek tábornokok a „Kék és Fehér Nílus országának” főhatalmi székében. Köztük. a most megbuktatott kormányfőt megelőző főtiszt, Nimeri tábornok is, aki a szomszédos Egyiptomban élt emigrációban, a jelenlegi puccsot megelőzően hirtelen Londonba távozott. Vannak olyan hírmagyarázók, akik azt állítják, hogy ő rángatta a háttérből a dik a jelképekkel — írta a lap. A Le Figaro igen barátságtalan vezércikkének a Börtön és a kulcsa címet adta, mert azt fejtette ki benne, hogy Oroszország, miként a múlt században, ma is a népek börtöne és még mindig „a cárnál van a kulcs”, csak a cár változott. Most úgy hívják, hogy Gorbacsov. szálakat el Máhdi megbuktatására, de erre jelenleg nincs semmiféle bizonyíték. A legnagyobb afrikai ország új vezetője most azt nyilatkozta, hogy azért szánta el magát a hadsereg támogatásával a cselekvésre, mert „még kívánta akadályozni Szudán gazdasági és politikai összeomlását”. A pártok tevékenységét ezután nem engedélyezik Szudánban, s így valósul majd meg — legalábbis a puccs vezetője szerint — az országban a katonák kormányzásával a demoki'ácia. A tábornok a bővebb magyarázattal természetesen ennek mikéntjére adós maradt, s így szabad teret engedett a képzelet szárnyalásának . .. A zt azonban ünnepélyesen megígérte, hogy ezután az ENSZ segélyszállítmányai eljutnak az éhezőkhöz. Elmondta, hogy csak tavaly negyed- millió ember halt éhen Szudánban. miközben az élelmiszerből álló nemzetközi segély- szállítmányokat nem engedték oda az éhezőkhöz. Szudánban ugyanis hat esztendeje véres polgárháború zajlik, az elsősorban északi arabokból- tobor- zódott kormányerők és a déli lázongó, főleg fekete bőrű törzsek között. A kormányhadsereg. hogy megtörje a déli lázadók ellenállását, a ,kiéhez- tetés fegyverét” is bevetette ellenük s visszafordította a délre tartó, az élelmiszert szállító nemzetközi gépkocsioszlopokat.' A tavalyi negyedmillióból bizonyára jóval kevesebben lelték volna halálukat, ha erre a szégyenletes „hadműveletre” nem kerül sor. Vajha a tábornoknak ez , a mostani ígérete teljesülne! Csakhogy a nemzetközi felháborodás hatására korábban is hangzottak^ el ilyen ünnepélyes nyilatkozatok Karúimban s közben az ENSZ-nek kellett leállítania a segélyküldeményeket, mert útközben a kormányerők helyi parancsnokai támadást parancsoltak meg az élelmiszerkonvojok ellen, s visszafordulásra kényszerítették azokat... Á. X. Ufói földi események — egy snendtafban A Szovjetunió az európai területén lévő harckocsik számát 10 ezerrel, a hadseregcsoportokban 3500-zal csökkenti 1989—90-ben — nyilatkozta a TASZSZ-nak Grigorij Krivojse- jev vezérezredes, a szovjet vezérkari főnökség főcsoportfőnöke. A Az NSZK-beli Der Spiegel című hetilapnak adott interjút Fozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja arról, hogy megújítható-e a szocializmus útja. A A Szolidaritás és a LEMP vezette koalíció reformerőinek szövetségére alapozva a Szolidaritás kész lenne a LEMP köztársasági elnökjelöltjét támogatni, amenhyiben maga alakíthatna kormányt — vetette fel Adam Micnik főszerkesztő, a szervezet egyik befolyásos tagja a Gazeta Wyborcza hasábjain. A Katalán nyelvű híreket közöl hétfőtől a nemzetiségek közti együttélés elmélyítését szolgálva az EFE spanyol hírügynökség. A A Perui Köztársaság elnökének jelölteti magát Mario Vargas Llosa, a neves perui író a jövő évi választásokon. A Az IRA, az ír köztársasági hadsereg vállalta a felelősséget azért a pokolgépes merényletért, amelyet vasárnap követtek el egy Hannover közeli brit katonai támaszpontnál — jelentette be a szervezet egy Dublinban kiadott kommünikében. A Először ült össze hétfőn Athénban Görögország új parlamentje, a képviselők letették a hivatalos esküt egy nappal az után, hogy Cannisz Cannetakisz megalakította a konzervatív Űj demokrácia pártból és a kommunisták vezette baloldali tömbből álló koalíciós kormányát. A Herman Cohen, az afrikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes Dél-Afrikába érkezett, hogy ott a rendezési folyamatról tárgyaljon. ANDREJ CR0MIK0 ÉLETÚTJA Andrej Andrejevics Gromiko 1909. július 18-án született a belorussziai Gomeli terület Sztarije Gromiki nevű falujában szegényparaszt családban. Orosz nemzetiségű. Földművesként és faúsztatóként dolgozott; 19311-ben, 22 éves korában lépett a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába. Felsőfokú tanulmányait a minszki mezőgazdasági főiskolán végezte, majd 1934-től 3€-ig az össz-szövetségi agrár-közgazdasági tudományos intézet aspiránsa volt. Ezután három évig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági Intézetének tudományos fömunkatársaként dolgozott, világgazdasági tanulmányokat publikált. 1956-ban megkapta a közgazdaság- tudomány doktora címet. 1939-ben lépett külügyi szolgálatba, a külügyminisztérium amerikai osztályára került. 1943—1946 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetének tisztét töltötte be. Ebben a minőségében a szovjet küldöttség tagja volt a teheráni, jaltai, majd a potsdami konferencián. Részt vett az ENSZ megalakításában, és egyik kidolgozója volt a szervezet alapokmányának. 1946 és 48 között országa állandó képviselője az ENSZ-ben és egyidejűleg külügyminiszter-helyettes. 1949—19R2 között a külügyminiszter első helyettese volt, 1952 júniusától egy évig • Londonban volt nagykövet, utána ismét a külügyminiszter első helyetteseként tevékenykedett. 1957 februárjában kinevezték a Szovjetunió külügyminiszterévé, ezt a funkciót 1985. július 2-ig töltötte be. A legfelsőbb állami tisztséget, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöki tisztét 1985. július 2. és 1988. szeptember 30. között töltötte be. 1952-től az SZKP Központi Bizottságának póttagja, 1956-tól 1989 áprilisáig a KB tagja volt. 1973-tól 1988 szeptemberéig volt tagja a politikai bizottságnak, 1988 és 1985 között a miniszterelnök első helyetteseként tevékenykedett. 1988 februárjában megjelent Pamjatnoje című visszaemlékezése. Tagja volt a Volt Kormányfők Tanácsának is. Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kétszer lett a Szocialista Munka Hőse, hét alkalommal tüntették ki a Lenin- renddel, s kétszer a Sarló és Kalapács éremmel. Számos nemzetközi elismerése mellett tulajdonosa volt a magyar Béke és Barátság érdemrendnek, 75. születésnapján pedig a Magvar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették Véleményünk sxerinf Ne kelljen éhen halniuk! Húsz forintot mázsánként visszafizetnek /l gabona mégsem málna! A szociálpolitikai okokból kialakult torz árarányok nemcsak a mezőgazdasági üzemeket, de az élelmiszeripari vállalatokat is hátrányosan érintik. és ez a legtöbb ágazatban súlyos visszafejlődéshez vezetett. A hatóságilag meghatározott árak, a belföldi ellátási kötelezettség, az államközi szerződések teljesítése, és a készletezéshez szükséges pénzeszközök egyre magasabb kamatköltsége az élelmiszeripari feldolgozó- és forgalmazó vállalatok jövedelmezőségét is kétségessé teszi, és az, egyszerű újratermelés feltételeit sem biztosítja. Kölönösen így van ez a gabonaiparban, ahol a legalapvetőbb élelmiszer, a kenyér alapanyagának biztosítása és a húsellátásunk bázisát jelentő takarmányellátás mindenkor szigorú, hatóságilag meghatározott árak és szolgáltatások díja mellett történik. A mezőgazdasági üzemek gondja tehát az egész élelmiszergazdaságra jellemző, és a megoldás csak a valós piaci viszonyok kialakításával teremthető meg. Csonka Tibort, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját arra kértem, fejtse ki ezzel kapcsolatban a véleményét. — Egyetért-e azzal a felvetéssel, hogy a felvásárlási árak fogyasztói áremelés nélkül növelhetők? ön szerint hogyan lesz a 4 forintos búzából 15 forintos kenyér? — Szimpatikus dolognak tűnik, különösen napjainkba."' a mezőgazdasági felvásárlás árigényét úgy feltüntetni, hogy ez nem járna a fogyasztói árak emelésével, elég a feldolgozás, a forgalmazás kérdéseit rendezni. Ez azonban így nem igaz! A Minisztertanácsnak a gabonavertikum szervezettségi és érdekeltségi rendszerének korszerűsítésére a napokban hózott határozata is egyetért a gabona vertlküm egyes, .tevékenységeijövedelmezősége rendezésének szükségességével, amely árszínvonal-növekedéssel is jár. A sütőipar kérdéseivel azért nem kívánok foglalkozni, mert nem a mi asztalunk, azt azonban Ismerem, hogy ott is szigorú árellenőrzés érvényesül, és hosszú évekig gondot okozott a minimális jövedelmezőség biztosítása is. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az érdekeltek figvelmét arra, hogy ha a felvásárlási árakban világpiaci árakat, vagy netalántán az Európai közösség belső árait szeretnénk alkalmazni, számolni kell azzal. hogy milyenek a kenyérárak a nyugati országokban ás ugyancsak végig kellene gondolni. milyen hatással lenne a mezőgazdasási üzemek és a háztáji kistermelők állattenyésztésére egv ilyen mértékű felvásárlási és ebből adódó takarmányár-emelés.. — Mi a véleménye az exportárakról, az itteni nyereségről? — Erre egyszerűen azt is mondhatnám, hogy vállalatunk sajnos nem exportál, de ez így nem is lenne pontos. Hiszen vállalatunk és a megye mezőgazdasági üzemei is részesültek és az idén is részesülni fognak az exportált étkezési búza árnyereségéből. — Mennyi ez a nyereség? — A kereskedelmi forgalomba kerülő kalászos gabona alig 10 százaléka kerülhet világpiaci áron exportra. És ha az itt jelentkező nyereséget a teljes felvásárolt mennyiségben visszaosztjuk, akkor ez a felvásárlási ár 10 százalékának felel meg, és ennek felét, mázsánként 20 forintot uz elmúlt évben mi is kifizettük a mezőgazdasági üzemeknek. Az idén szerződéseinkben ugyancsak vállalkoztunk a nettó exportnyereség visszaosztására és a napokban tette közzé a Gabona Tröszt, hogy az így várható nyereség terhére mázsánként 20 forintot már a felvásárlás során visszafizettünk. — Ezek szerint a mezőgazdasági termelők igényei nem is megalapozatlanok? — Ügy gondolom, a megfogalmazott követeléseket így nem lehet teljesíteni. Indokolt azonban a gabonatermelés jö- . vedelmezőségének jelentős növelése, az egész gabonavertikum érdekeltségi és szervezeti rendszerének korszerűsítése, a valós piaci viszonyok kialakítása. A jelenlegi torz árviszonyok megváltoztatása azonban csak hosszabb folyamat eredményeként valósulhat meg és ehhez az egész gazdaságpolitika és ezen belül a bérpolitikai koncepció megváltoztatása. az élelmiszerek iránti fizetésképes kereslet bizfosíta- , sa szükséges. Vállalatunk a Minisztertanács határozata alapján kere- .si a. mezőgazdasági üzemekkel a szorosabb együttműködés kialakításának feltételeit, a végtermék-érdekeltségbe való bekapcsolásukat. A legkülönbözőbb társulási formákban gondolkodunk, de az együttműködés egyik alapfeltétele, hogv biztosított legyen a belföldi tevékenység jövedelmezősége is, mert veszteséges gazdálkodásra senki nem kíván társulni. Ma mindenki csak az exporttal foglalkozik, az ott jelentkező nyereségre tart igényt. Egy alanyi jogon biztosított gabonaexport azonban a belföldi ellátás biztonságát veszélyeztetné és a málnaháborúhoz hasonló helyzethez vezetne. A gabona azonban nem málna! Egyetlen ország sem engedheti mea magának, hogy a leealaovrtőbb élelmiszer, a kenyérellátás biztonságát veszélyeztesse. Szilágyi Béla Leszedték a csillagot Mi kerül a helyére? Kedden még a Gyömrőért Baráti Kör ifjúsági csoportjának tagjai rendezték, takarították a Szabadság téri parkot s a hősi emlékmű környékét. Biztos nem akkor vetődött fel. hogy a ’45-ös és ’56-os áldozatoknak tisztelgő emlékműről vegyék le a vörös csillagot. Igaz, ki-ki más okkal magyarázta óhaját. A legtöbben arra szavaztak, hogy az emlékmű, vagy annak helyén egy másik, valamennyi háborús hősnek, áldozatnak és ’56-os mártírnak legyen az emlékhelye, s ez a réztábla megszövegezésében is tükröződjön. Ám valakik minap, az éjszakai órákban. megelőzték az időt. s itt vezették le fölös energiájukat. Az ismeretlen tettesek eltorzították, megrongálták az ötágú csillagot — nyilván a maguk módján — sürgetve annak eltávolítását. Ezért Nyilas Tibctr, a gvömrői nagyközségi párt- bizottság titkára intézkedett, hogy szerdán eltávolítsák a jelkép maradványait is. Kérdéseinkre válaszolva pedig elmondta, hogy vagy egy másik csillagot tesznek föl a régi helyére, vagy — ha a település vezetői úgy döntenek — a hivatalos állami címert (természetesen azt, amelyiket az Országgyűlés elfogadja.) A párttitkár szerint olyan nemzeti jelképpé kellene válnia, amely az összes háborús áldozat és ’56-os mártír tragédiájára emlékeztet. Az a fontos, hogy az emlékmű a magyarságtudatot erősítse pártállástól és hitvallástól függetlenül. A. L. A.
