Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
4 ^fíwian 1989. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Cikkünk nyomán Válasz a haragos levélre A Pest Megyei Hírlap 1989. július 10-i számában megjelent Haragos levél Nagymarosról című íráshoz az alábbi kiegészítéseket kívánom tenni: A szerkesztőségnek írt levél tartalmát nem kívánom minősíteni, de úgy látszik, ma divat a felelőtlen sértegetés és a tények elferdítése. Nagymaroson 1970-től az általános iskolában heti két alkalommal rendkívüli tantárgyként került bevezetésre a német nyelv oktatása, 1983-tól pedig úgy az óvodában, mint az általános iskolában az évi órarendbe beépítve folyik a német nemzetiségi nyelvoktatás. Közel két évtizede évenként az NDK-ban táborozik 30-35 nagymarosi általános iskolás, és onnan ugyanennyi diákot fogadunk Nagymaroson. A nagymarosi szövetkezeti férfikórusnak 1967 óta rendszeres kóruskapcsolata van NDK- és NSZK-kórusokkal, amely kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a kölcsönös szereplésre. Így ebben az évben, július 28-án a művelődési házunkban fellép az MGV „Eintracht” oberheuslingeni kórus a Német Szövetségi Köztársaságból, viszonozva a mi kórusunk tavalyi ottani fellépését. Ugyancsak jó sportkapcsolataik vannak a Vízisport SE és a Spartacus Sportegyesületeinknek NDK- és NSZK- klubcsapatokkal. 1986-ban bajor fotóművészeti kiállítást rendeztünk Nagymaroson. Az 1838. évi árvíz magasságát jelző táblák kivétel nélkül megvannak és a következő címeken, eredeti helyükön találhatók: Az orvosi rendelő Váci utcai bejáratánál a Kossuth tér 7. sz. épületen, a Szobi u. 22. sz. épületen, a Váci út 45. sz. épületen. A tisztelt levélíró vagy nem él Nagymaroson, vagy csukott szemmel jár településünkön, hogy mindezeket figyelmen kívül hagyva írja meg minden alapot nélkülöző haragos levelét. Tisztelettel: Niedcrmüller Ferenc tanácselnök Tárt házak a pártházak Dabason és vonzáskörzetében is nyitottá teszik a pártházakat, határozta el az MSZMP városi bizottsága. — A térség kulturális infrastruktúráját szeretnénk javítani — mondta el a döntés hátteréről Méhész János megbízott első titkár. — Több településen helyiséggondok akadályozták a tartalmas kikapcsolódást, a pártházak ugyanakkor esténként és a hétvégeken kihasználatlanul álltak. — Kérnek-e térítési díjat? — Egyelőre nem szándékozunk bérleti vagy belépti díjat szedni. Célunk ugyanis, hogy jobban megismerjük a lakosság gondjait, közvetlenebb kapcsolatba kerüljünk az itt élőkkel. A pártbizottság határozata alapján öt nagyobb településen és három kisebb helységben nyílnak meg a pártházak. Viták, klubfoglalkozások, vetélkedők, kiállítások és egyéb kulturális programok szervezhetők itt. — Az alternatívok előtt is nyitva vannak? — A lehetőség elsősorban a lakosságé és nem a politikai szervezeteké. Nem zárkózunk el azonban az alternatívok igénye elől sem, ha valamelyik pártházban szeretnénk megtartani a fórumukat. Az MSZMP-vel közös vita szervezése esetén pedig természetes az együttműködés. Sok más közéleti újdonsághoz hasonlóan tehát ezúttal is alulról indult a kezdeményezés. A pártbizottságot dicséri viszont, hogy a lakossági igény egyetértésükre talált. Hogy a nyitott pártházakban milyen lehetőségek rejlenek, azt egyelőre még csak találgatni lehet. A közéleti és kulturális tevékenység bővülhet egészség- védelmi foglalkozásokkal és sok mással. Idővel derül ki, hogy a szócséplések színhelyeivé vagy alkotóműhellyé, esetleg szórakoztatóközponttá'' Válnak-e a lassan igazi élettel megtelő pártházak. K. Gy. Konferenci Afrikáról Hagyomány és modernizáció a mai Afrikában címmel nemzetközi konferenciát rendeznek augusztus 27. és szeptember 4. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozás szervezője a hazai Afrikai Kutatási Program (AKP) nevű társulás, amely nyolc éve alakult az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. E szervezetnek ma már mintegy hatszáz tagja van — természet- és társadalomtudósok, orvosok, agrár, műszaki, gazdasági és kereskedelmi szakemberek. A posta mossa kezeit Tombol a sorsjegybofrány Az ügyfél beáll a hosszú sor végére. Türelmesen várakozik, s ahogy fogynak előtte az emberek, mindig lép egyet. Végre az ablakhoz ér. Kérdésére nemmel felel a postás h~lgy s egy ablakkal odébb küldi. Megint sorban áll. Ismét nemleges a felelet. A harmad k ablaknál emberünk már elveszti türelmét, éles hangon követeli; adják elő neki az Otthon sorsjegy nyeremény jegyzékét. Hasonló hangnemben kap választ, hogy a postának nincs meg a lista, soha nem is kaptak ilyet, azt sem tudják, hogy ki a sorsjegy kibocsátója. Nemritkán veszekedésbe fajuló. botrányos jelenetek játszódnak le Pest megye posta- hivatalaiban, amióta a Magyar Nemzet június 8-i számában megjelent a nyereménylista. Csakhogy nem mindenkihez jutott el az újság, pedig a sorsjegykibocsátó reklámában azt ígérte; az országos napilapokban (tehát többen is!) megjelentetik a nyertes szelvényszámokat. A Hírlap- és Postaszállítási Igazgatóság kereskedelmi osztályán Kovács Péterné terjesztési csoportvezető kijelentette. hogy a Magyar Posta nem kapott a listából. Ám megadja a Házépítő és Karbantartó Kisszövetkezetek Központi Irodája címét s telefonszámát. — Valóban mi adtuk ki az Otthen *orsjegyet — kezdi a titkárságvezető hölgy, majd némi mentegetőzés után hozzáteszi; a Magyar Nemzet június 8-i számából küldtek néhány fénymásolatot a nagyobb postahivataloknak, bár azok között egy Pest megyei sem volt. mert ök nem kértek. Hogy miért kell külön kérni a nyeremény jegyzéket? Sajátos a magyarázat. Eszerint amikor meghirdették a sorsjátékot, még nem tudták, hogy mely napilapok fogják közölni a nyertes számokat. Amikorra pedig utcán voltak a szelvények, már csak a Magyar Nemzet vállalta közzéteni a 221 szerencsés számot. Mi lesz ezek után? A titkárságvezető megígérte, hogy lapunknak elküldik a Magyar Nemzet listáját. Hát ez is egy megoldás. Csak az a kérdés, hogy ez a legjobb ötlet-e, mert azt például senki sem ellenőrizte, hogy a közjegyző által fölvett lista azonos-e a Magyar Nemzetben közölttel, vagyis, hogy nincs-e benne számtévesztés. És sajnos az sem biztos, hogy a Pest Megyei Hírlap majd minden sorsjegytulajdonoshoz eljut. Nem árt tehát érdeklődni a 633-424-es telefonszámon. Az eddigiekhez kommentár aligha szükséges. Ki-ki levonhatja az ügy konzekvenciáit ... Aszódi László Antal ■ HETI FILMJEGYZET Bűnvadászok Terence Hill és Bud Spencer a Bűnvadászok egyik jelenetében Hát ismét itt van a közkedvelt kettős. Bud Spencer, a be- hemót, szakállas, mackós mozgású pofozógép, és Terence Hill, a mosolygós képű, kék szemű, túlkoros kamasz. És ha ők együtt megjelennek a filmvásznon, az biztos siker, Grön- landtól a Tűzföldig, Chicagótól Almásfüzitőig. A népszerű kettős titka roppant egyszerű; tán nem is titok, csak tény. Nagyon ki vannak találva. Ez magyarra fordítva, annyit jelent, hogy azok, akik az ő figurájukat először vitték filmre, kiválóan felismerték, mit lehet kezdeni ilyen küllemű és ilyen karakterű szereplőkkel, miféle történetek kerekíthetők köréjük, milyen jellegzetes vonásokkal ruházhatók föl, és ezek a jellegzetességek miként sétáltathatok át egyik filmből a másikba, függetlenül attól, hogy az illető színészek kit, mit játszanak, milliomost-e vagy betörőt, rendőrt-e vagy bankrablót, cowbovt-e vagy, seriffet, és ho^^hef” ‘‘játsszék1 11 ekékét, Olaszországban, a Vadnyugaton, Hongkongban, Egyiptomban vagy Los Angelesben. Persze, mint annyi minden ötlet a film világában, ez a páratlan páros sem új kitalálás. A Stan és Pan — meg a Zoro és Huru — kettősök régi-régi példaként szolgáltak ehhez a legújabbkori pároshoz. Ám az is régi filmes alapszabály, hogy ami egyszer bevált, azt nem szabad elvetni, azt ki kell aknázni, tovább kell éltetni. Ami azt illeti, Bud Spencer és Terence Hill tartósan to- vábbélők. Hirtelenjében számolva ez körülbelül a tizedik közös filmjük a kezdet, a Különben dühbe jövünk óta. A folytatások váltakozó színvonalúak voltak, váltakozó helyszíneken zajlottak, és a két színész sokféle figurát személyesített meg. Valami azonban mindig megmaradt, még azokban a filmekben is, amelyekben nem együtt, hanem külön, egyszemélyes főhősként szerepeltek: a verekedések és üldözések. Ezek a kellékek természetesen megint csak nem új találmányok. Az alapműfajnak számító westernek sem eshettek meg annak idején egy kiadós kocsmai verekedés nélkül. Chaplin korai filmburleszkjei- ben szédületes kergetőzések, s ha nem is verekedések, de ütlegelések esnek — szóval vannak ősök itt is bőven. Amit a Bud Spencer—Terence Hill- filmek ehhez mégis mint újdonságot hozzáadtak, az ezeknek a jeleneteknek a humora. Pontosabban: az, hogy a rendezők nem veszik komolyan a hihetetlen ökölcsatákat, rúgásokat, repüléseket meg a többit. Nemhogy nem akarják hitelesnek feltüntetni az egyetlen horogütéstől a szekrény tetejére felröpülő szenvedő alany meg az ütés mozzanatát, mozdulatát, hanem még rá is játszanak az efféle ötletekre. A túlzás, a túlpörgetés dramaturgiájával dolgoznak, és ez a hatás titka. Kiváló kaszkadőrök nagyon profi módon megko- reografált jelenetei ezek, ötletes’ op^at őri munkával; remek vSgá.wtíetekkel" megtűzdelve. Némi túlzással azt mondhatjuk: ezekben a filmekben a cselekmény csak arra szolgál, hogy kitöltse valamiképp a verekedésjelenetek közti űröket. Az új film, a Bűnvadászok, természetesen hasonló alapokon készült.. Hőseink már együtt is, külön-külön is voltak rendőrök, zsaruk — Terence Hill például a Szuperzsaruban, Bud Spencer a Pie- done, a zsaruban —, de itt most az az érdekes, hogy szinte akaratuk ellenére lesznek közlekedési rendőrökké, s mint ilyenek, megint csak az akaratuk ellenére válnak híressé, jó rendőrré és derék emberré. Mindez nem mehet végbe kergetőzések. félreértések, verekedések, mulatságos szituációk és jópofa bemondások nélkül. A Bűnvadászok tehát jól illeszkedik a népszerű kettős filmjei sorába, sőt. valamivel, jobb is. mint azok átlaga. Talán attól, hogy itt, megtartva ugyan a kötelező alapvonásokat, a figurák mégis körülrajzoltabb karakterűek, érdekesebb egvé- niségek, mint más filmjeikben. Szellemirtók Ha a Bűnvadászokban bűnözőket kerget a Nagylábú és fürge társa, akkor ugyanilyen kergetésfilmnek nevezhető a Szellemirtók is. Csak éppen nem csempészeket kergetnek benne a rendőrök, hanem szellemeket a pszichológusok. Az Ivan Reitman rendezte amerikai film (operatőre az oly sok nagyszerű filmben közreműködött Kovács László — a Szelíd motorosoktól a Butch Cassidyig tucatnyi filmjét láttuk mi is) tulajdonképpen az időről időre elhatalmasodó mániák paródiájának is tekinthető. Mániák vagy félelmek vagy mind a kettő; a lényeg az, hogy emberek tízmilliói kezdenek hinni valamiben, vagy kezdenek rettegni valamitől, ami többnyire nincs is. Ez a film történetesen a titokzatos erővel rendelkező titokzatos figurák — ha úgy tetszik: szellemek — keltette hisztériáról szól. Kiindulási pontként valóságnak veszi a nyúlós, mézgaszerű lények létezését, és így építi fel a történetet a kissé lökött pszichológusokról, a szép muzsikusnőről és az emberekbe hol be-, hokiköltöző szellemekről. Titokzatos és ijesztő átváltozások, hihetetlen üldözések, párharcok tarkítják a filmet, amely egy picit mintha a híres — hírhedt — Omen parafrázisa is volna, és mintha az E. T. meg a Szörnyecskék is nyomot hagyott volna rajta. Mindenesetre, mivel a szereplők közt is akad több filmből ismerős — Bill Murray, a fő szellemüldöző (az Aranyoskámban láttuk) meg Sigourney Weaver, a szép muzsikusnő (őt a Nyolcadik utas: a halál női főszereplőjeként ismertük meg), így a film még élvezhetőbbnek tűnik. S ha azt vesszük, hogy a hasonló filmekben már megszokott trükkök, csodák, látvány- tervezői ötletek itt is bőséggel zúdulnak ránk. akkor még azt is hozzátehetjük: a Szellemirtók tulajdonképpen egy film- kategória újabb, jól sikerül' darabja. Takács István Iskolaügyek a nyár derekán Az ebédért még lövőre is fizetni kell Tanszersegély érkezik az iskolákba — értesültünk róla a közelmúltban. Arról lett volna szó, hogy a tanulók egy bizonyos köre díjtalanul juthatna könyvekhez, füzetcsomagokhoz. A kérdés az, hogy kik kapják ezt a kedvezményt? Könyvek díjtalanul?. — Korai a kérdés — válaszolta Oberczán József, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. — A Művelődési Minisztériumból ugyanis még nem érkezett meg a tájékoztatás arról, hogy a megyék milyen összeget kaphatnak erre a célra, s mik lesznek az elosztás szempontjai. Akik itt nálunk vagy az iskolákban döntenek majd erről, azok között megoszlanak a nézetek. Van, aki azt tartaná megoldásnak, hogy kapjon minden első osztályos gyermek díjtalan taneszközöket. Mások szerint, mivel a szülök anyagi helyzete különböző, egyesek számára nem jelent különösebb megterhelést a könyvek, füzetek megvásárlása. Éppen ezért az alsó tagozatban differenciáltan kellene elosztani a rendelkezésre álló kereteket. — A tavalyi tapasztalatok «lapján mekkora a várható összeg? — Nehéz előre megmondani. Am, mivel országosan 19 millió forintja van erre a célra a minisztériumnak, a megye arányait figyelembe véve, úgy két, két és fél millió forinttal számolhatunk. Nyilvánvaló, hogy ebből az összegből'' nem jut majd mindenkinek, s jobb megoldás a differenciálás, hiszen tavaly is egy kisebb csoportnak jutott a támogatásból. Mindenesetre azt ajánlom, hogy a pontos tájékoztatás érdekében találkozzunk körülbelül két hét múlva. Remélem, hogy akkor már részletes információkkal szolgálhatunk, ízzel is segítve a szeptemberi tanévkezdésre készülő szülőket. — Élünk a lehetőséggel — ígértük meg a művelődési szakembernek, aki szerencsére •nás témát is szóba hozott. Megemlítette, hogy a közelmúltban elhangzott egy kormányszintű nyilatkozat arról, logy szeptember elsejétől az skolákban díjtalan lesz az étkeztetés. Ennek tulajdoníthasd, hogy a lakosság nagy része ebben a hitben él, a szülők srre számítanak. Marad a régi szisztéma — És számíthatnak? — Sajnos nem. Felhívtuk Jgyanis a Művelődési Minisz- sériumot, s megkérdeztük, mi ä teendőnk? — Várjunk — ajánlották. Erre ugyanis fel kell készülni. Eddig a gyerekek közel 45 százaléka részesült napközi étkezésben. Ök is az ismert, sok helyen változatásra szoruló körülmények között. A kérdés tehát az, hogy tonnán teremthetjük elő szep- semberig a feltételeket? Köz- ;ük növelni kellene a konyhák kapacitását, fel kellene venni i még hiányzó konyhai dolgosokat, hogy csak a legalapve- ;öbb kérdésekről beszéljek. — És a pénz? Az megvolna írre a célra? Mivel a vezető széttárja a kezét, jelezve, hogy erről sincs még információja, újabb kérdést-kell feltenni. — Ezek szerint hogyan alakul a gyermekétkeztetés szeptembertől? — Marad a régi szisztéma. A díjtalan iskolai étkeztetést, ami valóban segítené a gyermekek egészséges életmódját, nálunk talán három év múlva lehet bevezetni. — Ez a hír tehát nem kellemes. De, ha már a szociálpolitikáról és a gyermekétkeztetésről beszélünk, hadd hozzam szóba azt, ami az iskolai konyhák vizsgálatáról készült anyag olvasásakor jutott az eszembe — kérem Oberczán Józsefet, aki várakozással tekint rám. Elmondom hát, hogy következtetésem szerint a pedagógusokat, az igazgatókat eléggé lefoglalják az oktatásnevelés szakmai kérdései. Ezért kevés figyelmet tudnak szentelni konyháik, éttermeik rendjére, az étkeztetés korszerűségére, tisztaságára. Pedig ez nem egyszerű szociális kérdés, hanem a személyiségformálás tanrenden kívüli része is. Elkelne hát a társadalmi segítség. Ez is indokolná talán, hogy változzék, erősödjék a szülői munkaközösségek segítő, ellenőrző, tanácsadó szerepe itt és az intézményen belüli élet számtalan területén. Szeptembertől béremelés Egyetértő választ kapok, mely szerint: sajátosságának megfelelően minden, az iskolában működő szervezetnek növelni kell a szerepét. Több lehetőséget kell kapnia a dolgok elhatározásában például az iskolatanácsnak és a szülői munkaközösségnek. Érdemi módon persze és nem formálisan. Nem lehet a munkaközösség lehetőségeit arra korlátozni, hogy iskolai bálok rendezője legyen, mozgalmi esemé- nyekhéz asszisztáljon. Persze, itt is folyamatról van szó. Mert helyenként számítani kell némi ellenállásra. Ez a pedagógusok régi, centrális irányításhoz szokott beidegződéseiből fakadhat, amikor mindent központilag döntöttek el. Nyár, iskola, csend, lépteinktől kongó üres folyosók. A településeken talán ez a helyzet. Ám a hivatalokban a kezdést előkészítő munkatársak az idén olyan aktuális kérdésekkel is foglalkoznak, mint a tanítók, tanárok anyagi helyzetének javítása, a szeDtemberben aktuális béremelés. Ezzel kapcsolatban is minisztériumi instrukciókra várnak. Azt már tudják a megye művelődési vezetői, hogv minden településen 16 százalékkal több lesz a pedagógusok fizetése. Ügy számítanak, hogy a megemelt túlórapótlékokkal, egyéb kiegészítésekkel átlagban 20 százalékkal is nőhet a jövedelmük. Kovács T. István
