Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

1989. JÚLIUS 19., SZERDA Nehézbúvárok a hídépítésen A szerencse hozzájuk pártolt Ha a műanyagot és a fémet is megenné Békés-lomhán csordogál a százszor megénekelt hatalmas folyón-k, a Duna. Hátán kaja­kosok, kenusok lapátjai bor­zolják a vizet, de hogy is le­hetne ez másként, hiszen nyár van, a szabadság időszaka. Nyugalom, felüdülés, pihenés. Ezt sugallja a folyó a nézelő- dőnek. De nem mindenütt. Szentendrénél, a Római-part fái alatt valóban kis lélek- vesztőkben suhannak a nya­ralók, de Dunaharasztinál és Nagytéténynél, ahol az MO-ás autópálya hidjai készülnek, egészen más kép fogadja az arra járókat. Nagyüzem van a hídépítők­nél, s szinte napról napra for­málódnak a vízi átkelők. Er­re szokták azt mondani, hogy látványos ^.szakaszukhoz ér­keztek a munkálatok. ' A Húros híd acélszerkezetét már elkészítették a Ganz kő­bányai gyárában, s az eleme­ket a lágymányosi telepen sze­relik össze. Innen egy óriási uszály, amit a honvédségtől bérelt a Hídépítő V a lalat. szállítja Nagytéténybe a lé­iig összeállított részeket, ahol a tényleges összeszerelés tör­ténik. Tizenhét méteres vasmonst­rumok ezek, amiket a Clark Ádám úszódaru emel a helyé­re. Múlt héten kettőt, s nap nap után egyre többet. Ügy tűnik, hogy tartani tudják az építők a határidőt, tehát jövő év októberére elkészül a híd. Igaz, ahogy ez ilyen helyen természetes, rendkívül ki van­nak szolgáltatva a vízjárás­nak, bár ez elsősorban az ala­pozás idején jelentett gondot. Tavaly ősztől egész májusig aggodalommal lesték a szak­emberek a folyót: nem bokro- sodik-e meg a vén Duna? Nem állja-e az építők útját? Ügy tűnik, a szerencse hoz­zájuk pártolt, hiszen az eny­he telet mintha csak nekik küldték volna az égiek. Most, hogy túl vannak az alapozá­son, attól sem kell tartaniuk, hogy nekimegy egy hajó a víz alatti építményeknek. Mert bizony volt erre példa decem­berben, mikor egy osztrák uszály találkozott a víz alatti őrfallal. Ezekben a napokban több­nyire a nehézbúvárok rande­vúznak a mélységben megbú­vó létesítményekkel, hiszen az ideiglenes tartópilléreket az ő közreműködésükkel távolítják el. A két oldal irányából fel­szerelt hídelemek nemsokára találkoznak a folyó fölött. Igaz.1'lesz még utána munká­juk az építőknek jócskán:"'Ki­keli alakítani az acélváz tete­jén a pályaszerkezetet, s csak ezt követően kerülhet sor az aszfaltozásra. Lassan a folyó medre is el­nyeri végső alakját, hiszen nemcsak a hidat kell a Duná­hoz igazítani, a medret is a hídhoz kell szabni egy kicsit. Egy kis húzás itt, ráncolás amott, míg olyan az alkotás, amilyennek lennie kell. A Há- rosí-félsziget öblénél új me­derbe torkollást alakítottak ki, s ez csak egy része az itt fo­lyó munkálatoknak, hiszen összesen 390 méteres meder­szakaszt kell biztosítani a hídnak. De, hála a Világbank figye­lő tekintetének, a dolgok ha­ladnak a maguk útján. Nincs különösebb szenzáció itt. Még szerencse, hisz ez azt jelenti, hogy lemaradások, negatív hí­rek, borzol jgjc az állam­polgárok idegeit, ha az MO-ás híd jairól, hallanak. F. A. M. Tizenhét méteres acélmonstrumokat emel a helyére a Clark Ádám úszódaru (a cím fölötti képünk). Az ideiglenes tartó­pilléreket nohézbúvárok segítségével távolítják el a mederből Segít-e majd a giliszta? Az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a kom­munális hulladék elhelyezése Ráckevén. A jelenlegi, Lórév és Ráckeve között található szeméttelep — amely már legalább 15 éve működik — gyakorlatilag megtelt. A Cse­pel-szigeti vízbázis fokozott védelme is indokolná, hogy a hulladékot kivigyék a terü­letről. — Ráckeve és környéke a térség geológiai-geodéziai vi­szonyai miatt nem alkalmas hulladéktárolásra — mondja Raffay Béla, a helyi tanács elnöke. A szemétből kioldódó anyagok könnyen bejutnak az itteni laza talajba, így a szennyeződés elérheti a talaj- sz'nt alatti vizeket is. Márpe­dig a Csepel-sziget déli ré­sze többek között a főváros i'.'óvízbáüsa is. Budapest vi­zét veszélyezteti, ha az itteni forrásokba szennyeződés ke­rül. — Mi lehet a megoldás? — A legjobb megoldás min­denképpen egy új, a szigeten kívül létrehozott szeméttelep lenne. Ez viszont körülbelül 100 millió forintba kerülne, de ennek az összegnek a tö­redéke sem áll rendelkezé­sünkre. Jelenleg három meg­kezdett beruházásunk van. A szakorvosi rendelő 40 millió forintba kerül, az általános iskola bővítése 32 millióba. Mindkét intézményre szükség van, egyik építkezést sem ál­líthatjuk le. A művelődési központ felújítására ebben az ötéves tervben 10 milliót köl­tünk, de már ezt sem lehe­tett halogatni, mert a tető- szerkezet egy része életveszé­lyessé vált. A könyvtárnak például ki is kellett költöz­ni. Ha a szeméttelep költsé­geinek legalább egy része meglenne, akkor valószínűleg tötjb helyről is „ kaphatnánk támogatást, kiegészítést, de pillanatnyilag egyáltalán nincs mit erre a célra fordítani. — Több község összefogása nem jelentene kiutat? — Felmerültek olyan ter­vek, amelyek szerint Duna- varsány, Kiskunlacháza, Szi- getszentmárton és Ráckeve közösen hozhatna létre egy korszerű szeméttelepet. Egy, Kiskunlacháza és Dömsöd kö­zötti rész alkalmas is lenne erre a célra. Csakhogy a te­rület a dömsödi Dózsa Tsz-é, a tulajdonjog megszerzése rendkívül sokba kerülne, nem beszélve a szeméttelep meg­építéséről és berendezéséről. A másik három község így visszariadt a felmerülő költ­ségektől, annál is inkább, mi­vel egyelőre a dunavarsányiak Taksonyban, a kiskunlacháziak Bugyi községben, a sziget- szentmártoniak pedig Tökö­lön el tudják helyezni kom­munális hu’ladékukat. — A jeuenlegi feltételek mel­,Évente több mint százezer ember tekinti meg a vácrátóti botanikus kertet. Az idelátoga­tók többsége nem gondol arra, hogy egy közel négy évtizede alapított kutatóintézet terüle­tén jár. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete bota­nikai, ökológiai és hidrobioló­giái kutatásokat folytat. Alap­vető ismereteket tár fel a nö­vényvilág összetételére, kör­nyezeti igényeire, tűrőképessé­gére, a természetvédelem oltal­ma alá eső védett vagy veszé­lyeztetett növényfajok fenntar­tására vonatkozóan. Foglalkoz­nak a városoknak, valamint az ipari tevékenységnek növény­zetre gyakorolt hatásával is. Munkásság:tk nemzetközileg is ismert és elismert. Távoli terü­leteken — például a trópuso­kon is — vállalnak kutatási együttműködést. Gvakorta fo­gadnak az intézetükben ven­dég kutatókat is. Vizsgálataik­nak kiemelkedő területe a Du­na biológiai kutatása. A kutatóintézet egyik osztá­lya, a Magyar Dunakutató Ál­lomás Gödön található. Mint azt Bérezik Árpád akadémi­kus, a kutatóintézet igazgató­ja elmondta, létesítését annak köszönheti, hogy harminc év­Közepesen szennyezett a Duna vize A jövőkép nem biztató vei ezelőtt megalapították a Nemzetközi Dunakutató Mun­kaközösséget. Az ebből fakadó magyar feladatok túlnyomó része a Magyar Dunakutató Állomásra hárul. Az itt dolgo­zó munkatársak a Dunában végbemenő bonyolult biológiai folyamatokat vizsgálják. Ez a nemzetközi együttműködésben folyó feltáró munka — tudo­mányos jellege mellett — a gyakorlati célok, problémák megoldását is segíti. Az itt dolgozók saját tapasz­talataikból is tudják, mennyire igaz az ókori mondás, misze­rint nem lehet kétszer ugyan­abba a folyóvízbe lépni. A Du­na vize is igen változékony, még egy ugyanazon ponton is. Az állandó vízállásváltozások, a mellékfolyókból különböző időkben, különböző jelleggel hozzáömlő vizek — nem is szól­va a Dunát érő sokféle szeny- nyező hatásról — alátámaszt­ják a régi igazságot. A szinte állandóan változó viszonyok rugalmas alkalmazkodóképes­séget kívánnak a vízi lények­től. Persze elsősorban ne a ha­lakra gondoljunk, hanem a Dunában élő megszámlálha­tatlan apró növényi és állati szervezetre és a baktériumok­ra. Egy kávéskanálnyi vízben több millió, szabad szemmel nem látható kis élőlény mo­zog, s ezek élettevékenységük­kel meghatározzák a víz bioló­giai minőségét és felhasznál­hatóságát is. Bérezik Árpád elmondta: ahhoz, hogy a Duna-víz minő­ségét, biológiai történéseit az ember érdekében befolyásolni, szabályozni tudják, nélkülöz­hetetlen a bonyolult folyama­tokat feltáró tudományos ku­tatás. Az ország lakosságának közel egvh armada a Dunát szegélyező kavicsrétegből nvert vizet issza. A kutakat tápláló Duna-víz minősége -évszakon­ként vagy akár csak esv je­lentősebb árhullám hatására erősen változik. Erre a vízmű­veknek eltérő technológiával kell felkészülniük. De befolyá­solhatja a víz állapota a für­dés lehetőségét is. Az intézet munkatársainak vizsgálatai szerint a Duna ma a közepesen szennyezett folyók közé tartozik. Mégsem meg­nyugtató a jövőbe mutató kép. A bécsi szennyvíztisztító meg­építése óta egyes vízminőségi jellemzők javultak. Ugyanak­kor azonban több más tényező — mint például bizonyos ne­hézfémek mennyisége, bakte­riológiai, toxikológiai mutatók, az algák elszaporodása — riasztó jelek. Ha egészségünk­re, ivóvíz-ellátásunkra gondo­lunk, nem lehetünk nyugodtak. A Magyar Dunakutató Állo­más több évtizedes, nemzetkö­zileg is színvonalasnak ítélt munkásságát gyakran külföldi és hazai partnerintézmények­kel együttműködve végzi. Nagyszámú, nyomtatásban is megjelent tudományos ered­ményük nemcsak a folyók ezerarcú világának megisme­réséhez segítettek, hanem olyan nagy horderejű vízépítő si beavatkozások hatásain-'’, elemzéséhez is hozzájárulnak mint az annyira vitatott bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer. H. É. lett hogyan lehetne segíteni a gondokon7 — Valamilyen áthidaló megoldásra lenne szükség. Mi­vel a tanácsnak nincs olyan területe, ahol új szeméttelepet létesíthetnének, ezért olyan technológiát kell keresni, amivel a jelenlegi telepünket korszerűsíthetnénk. Felmerült az ötlet, hogy esetleg biogi- lisztákkal kellene próbálkoz­nunk. Magyarországon is több termelőszövetkezet használja ezt a módszert a szerves trá­gya feldolgozására. A tapasz­talatok szerint a giliszták a szikkasztott szennyvíz feldol­gozására is képesek. Ez egy kimondottan olcsó megoldás lenne, ráadásul az általuk ki­termelt humusz nagyon jó ta­lajjavító anyag. Persze a kom­munális hulladék feldolgozása kapcsán nehézséget jelent, hogy a biogiliszták a műanya­got, a fémet, a követ termé­szetesen nem tudják meg­emészteni. Ki kellene tehát találni valamit a biológiailag bontható és a szervetlen anya­gok szétválasztására. Próbál­juk orvosolni a gondokat, de ez nem könnyű. A hosszabb távú rendezésről sem mond­tunk le, de a jelenlegi anyagi féltétf’ek mellet1’ ez teljesen reménytelennek tűnik. K. Á. Bankok alapították CIBINTRA Szeptember elsejével meg­kezdi tevékenységét a Közép- Európai Nemzetközi Bank Rt. és a Közép-Európai Hitelbank Rt. közös vállalata, a Cibintra Nemzetközi Kereskedelmi Kft. A vállalatot ötmillió forint alaptőkével hozta létre a két bank. Az alaptőkéből a Közép- Európai Hitelbank Rt. 80 szá­zalékkal, a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. 20 száza­lékkal részesedik. Az új válla­lat elsősorban konvertibilis el­számolású export-import ügy­letek lebonyolítását végzi. Töb­bek között a magyar exportot elősegítő barterügyleteket in­tézi. valamint a hazai vállala­tok exportkapacitásai kiépíté­séhez szükséges külföldi beren- dézések kölcsönzésével foglal­kozik. A vállalat üzleti partnereit elsősorban az alapító bankok bel- és külföldi ügyfélköréből várja. A Cibintra elsősorban a magyar és nyugati cégek által kötött konvertibilis devizael­számolású üzletekbe kapcsoló­dik be. Az új vállalat azonban hajlandó arra is, hogy más szo­cialista országbeli és nyugati partnerek üzleti vállalkozásait is segítse szolgáltatásaival. A vállalat üzletpolitikájában nagy súlyt helyez a biztonság­ra. Ezért az új cég vezetői ez év végéig 5, 1990-ben 10 millió dollár forgalomra számítanak. Sokkoló élmény a lenSonégyárnál Pirosodik a Büdös-árok A Pomázi, 1, Szápiij Ál.teúá- nos Iskola a nyáron terme- szetbarát-tábort szervezeti, amelynek programja a -kör­nyék felszíni vizeinek megfi­gyelése, állapotának és élővi­lágának vizsgálata, hajókirán­dulás, meghívott vendégek elő­adása, továbbá rajzolás, festés, agyagozás volt. Az eseménye­ket videofelvételek és fényké­pek rögzítették. Június 13-án, kedden „A forrástól a Dunáig” címmel gyalogtúrát terveztek a Barát­patak mentén. A Barát-pata­kot egyes térképek Majdán- patak néven említik, de a köz-nyelv — a Dunán edző ka­jakosok nyomán — csak „Bü­dös-árok” néven ismeri. Az ötletet az adta, hogy kör­nyezetismeret órán vízmintát vettek a patak forrásánál, és a Dunába történő befolyás he­lyén, valamint a torkolat kö­zelében a Dunából is. A for­rásnál a víz kristálytiszta, a Duna előtt pedig már igen koszos, olajos, zavaros. A Du­na vize itt valamivel kevésbé, de szintén üledékes, piszkos. A gyalogtúra során végig­haladtak a patak mentén, úgy tervezték, megfigyelik a nö­vény- és állatvilágot, vázlato­kat készítenek. Egy sokkoló élmény azonban visszafordu­lásra késztette a gyerekeket. Budakalászon a Budaflax Len­fonógyár mellett ráleltek ar­ca .»a csőre, amely az országút és'a rét alatt elrejtve a gyár­tól a patakig húzódik, és ott a vízbe ontja vegyszeres szenny­vizét. A mérgező, maró, bűzös folyadék így folyik egyenesen a Dunába. A napokban elmentem a gyár -környékére'. A HÉV-állo- más peronjának a végén egy kis híd van, alatta folyik a patak. A vize tiszta, átlátszó, látszanak a kavicsok a medré­ben. Amint a földeket megke­rülve a szennyvízcsövet keres­tem, ismét összetalálkoztam a patakkal, de a látvány hihe­tetlennek tűnt: a víz sűrű, élénk kárminpiros színben hömpölygött, mintha egy ha­talmas vödör piros festék öm­lött volna belé. A közelben egy kisgyerek játszott, meg­kérdeztem tőle, miért ilyen piros a víz. — A gyárban most festenek — felelte magától értetődő természetességgel. Hasonlóan válaszolt egy felnőtt is, aki néhány perccel később arra járt: — A Budaflax ereszti le a szennyvizet. Most pirosat fes­tenek, de néha fekete szokott lenni a víz, mint a tus, ese­tenként zöld vagy sárga. — Hová folyik a viz? — kérdeztem. — A Dunába — válaszolták. Szegő Krisztina Kis forgalom, sok reklamáció Minőséghibás lábbelik A jócskán megdrágult cipők­ből egyre kevesebb fogy az üz­letekben, ugyanakkor mind több a lábbelikkel kapcsolatos jogos reklamáció. Hogyan kár­talanítják a vevőket, a cipők kijavításával , avagy a vételár visszatérítésével, esetleg cseré­vel? — ebben a témakörben vizsgálódtak Budapesten és 8 megyében a kereskedelmi és piaci felügyelőségek ellenőrei. A vizsgálat során 25 vállalatot, 52 áfészt. 35 magánkereske­dőt összesen 198 üzletet, áru­házát, továbbá 20 javító-szol­gáltató helyet kerestek fel. Az ellenőrök a cipőboltok­ban is végeztek próbavásárlá­sokat, s az esetek csaknem egyötödében tapasztaltak jog­szabálysértő gyakorlatot. Ez többségében abban állt, hogy a minőségtanúsítás és a haszná­lati útmutató hiányzott az áru mellől. Előfordult az is, hogy első osztályúként értékesítettek alacsonyabb osztályba sorolt árukat. A kereskedelmi és piaci fel­ügyelőségek a szabálytalansá­gok miatt 18 esetben pénzbír­ságot szabtak ki 40 400 forint összegben. A tanúsított osztály­ból eltérő minőségű lábbelik forgalmazása miatt csaknem 30 ezer forint értékű termék árát megváltoztatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents