Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2

1989. JÚLIUS 19., SZERDA

Választási alternatíva Olaszországban a törékeny koalíció helyett

Árnyékkormányt alakított az OKP

Achille Occhetto főtitkár vezetésével megalakította árnyékkormányát az Olasz Kommunista Párt (OKP). A tizennyolc miniszterből és három különleges megbízottból állő testület összetételét és programját kedden vitatta meg a párt vezetősége. Az árnyékkormány a napokban bemutatkozik a kommunista és független baloldali szenátorok és képviselők csoportja előtt.

[ Hír«

[ m«9yiiráx«itunl(

............................................................................................ M11 • i imm j

B

ecs és a Közös Piac

Két és fél hete az osztrák parlament 13 órás vita után elfogadta közös piaci csatlakozásáról szóló szándéklevelét. E döntésnek megfelelően hétfőn Alois Mock osztrák külügyminiszter átnyújtotta országa hivatalos csatlakozási kérelmét Roland Dumas francia külügyi államminiszternek, aki az Európai Közösség miniszteri tanácsának soros elnöke.

Nyugati- szomszédunk éveken áj tartó hevps vita és vajúdás után hozta meg döntését, miután politikai vezető körökben úgy ítélték meg, hogy Ausztria számára olyan új helyzet keletkezik az Európai Közösség 1992-re bejelentett egységes piacának megteremtésével, amely nélkülözhetetlenné teszi csatlakozási kérelmének mostani benyújtását.

Az osztrák jelentkezés azonban kérdések egész sorát veti fel. Ezek egy része belpolitikai természetű. A nemrég megtartott közvélemény-kutatások tanúsága szerint az osztrákok többsége nem helyeselte a Közös Piachoz való csatlakozást. Pedig ahhoz, hogy Ausztria az Európai Közösség tagja legyen, módosítani kell az ország alkotmányát, s ehhez pedig népszavazás ■szükséges.

De vannak más problémák is. Ausztria semleges ország, s ezt a státusát az 1955-ben aláírt osztrák államszerződés értelmében a nagyhatalmak garantálják. Eyskens belga külügyminiszter az osztrák csatlakozási kérelem benyújtása után azonnal fel is vetette az ebből adódó problémát, s utalt arra, hogy 1992- től kezdve nemcsak a mai 12 tagország belső piaca válik egységessé, hanem az integrálódáshoz a politikai egység is hozzátartozik. Elkerülhetetlen tehát, hogy a közösség védelmi problémákat is megtárgyaljon, s ez ütközik majd Ausztria semleges helyzetével. A londoni rádió „A világ ma” című rovatában kedden szintén ezt a kérdést feszegette. Hogyan képzelik el Bécsben — firtatta a kommentátor —, hogy esetleges felvételük után a honvédelmi ügyek megtárgyalásánál üresen maradna Ausztria széke? Alois Mock brüsz- szeli sajtótájékoztatójában elismerte, hogy mind a Nyugat, mind pedig a Szovjetunió részéről már eddig is ejtettek bíráló megjegyzéseket az' osztják csatlakozási szándékról. Hangoztatta: Ausztria ragaszkodik semlegességéhez, de hozzáfűzte, hogy később meg lehetne vitatni „ennek mibenlétét” és „pontosabban körül lehetne azt határolni”...

Hírmagyarázók megjegyzik, hogy Brüsszelben jelenleg mindenkit sokkal jobban foglalkoztat az 1992-es piaci integráció. Sőt azt is felvetik, hogy amikor a 12 tagország piaci egységének megteremtése oly kemény feladat, egyáltalán foglalkozzanak-e új tagok felvételi ügyével. Különben is — jegyzik meg — Törökország már 1987-ben beadta felvételi kérelmét, de döntés mindmáig nem született. Pedig Ankara a NATO- hoz tartozik, csupán gazdaságának gyengesége akadályozza leginkább, hogy még nein tizenharmadik tagja az Európai Közösségnek. Ausztria gazdaságával nincsen semmi gond — mint rámutatnak —, hiszen Becs felvétele esetén bizonyosan többet tenne be a közösségi kasszába, mint amennyit onnan kivenne. Csak ugye, az a kényes semlegesség! probléma ... Mindenesetre Mock maga is elismerte, hogy a konkrét tárgyalások Ausztria és a brüsz- szeli székhelyű szervezet között 1993 januárja, az EK egységes piacának megteremtése előtt aligha kezdődnek meg.

Árkus István

Az OKP márciusi kongresz- szusán határozta el, hogy korábbi gyakorlatával szakítva, amikor az együttműködés és a megegyezés útját kereste a különböző olasz politikai erőkkel, árnyékkormányt alakít más baloldali politikusok bevonásával, és ily módon választási alternatívát állít.

A haladó demokratikus reformok érdekében az olasz politikai intézményrendszer

olyan átalakítását tartja szükségesnek az OKP, amely a pártok törékeny koalíciója helyett a programok közötti választást kínálja. Tehát olyan választási reformot sürget, amelynek lényege: a szavazók meghatározott programok alapján tömörült pártszövetségek között választhatnak az egyes pártok helyett, és némiképp az angol és az amerikai váltórendszerhez hasonlatos alternatív irnáyzatok vetélkednének egymással.

Az árnyékkormánnyal

egyébként az OKP egyrészt „láthatóvá és nyilvánvalóvá” kívánja tenni ellenzéki álláspontját, másrészt az a feladata, hogy a kormányzati és parlamenti politikával foglalkozzék, míg a párt a hosszabb távú politikái stratégiára összpontosít. hat. Az ellenzéki kabinet szerepe nem korlátozódik a kormánypolitika puszta tagadására, hanem pozitív megoldási javaslatokat készül a törvény- hozás elé terjeszteni.

A testület megalakítása nyilvánvalóan átmeneti és kénySUCÁRNYALÁB

. Az amerikai haderő az űr- fegyverkezési tervek keretében első ízben hajtott végre sikeres világűrhcli kísérletet egy semleges részecskéket kibocsátó berendezéssel — jelentette be a Pentagon. A kísérlethez szükséges gyorsítót még a múlt héten juttatták fel egy Minuteman-rakéta fedélzetén a világűrbe, s a készülék — egyesre még céltárgy nélkül — hidrogénatomokból létrehozott sugárnyalábot lőtt ki magából.

Az amerikai katonai vezetés bízik benne, hogy az ilyen sugárnyalábok révén egy napon meg tudják majd különböztetni az igazi nukleáris rakétákat a hamis célpontoktól, s a rakéták elektronikáját tönkretéve, a részecskék azokat meg is semmisítik.

Thomas Meyer ezredes, az SDI-program egyik vezetője szerint az ilyen eszközök telepítését 15 évnél is rövidebb idő alatt meg lehetne oldani. Az ezredes egyébként leszögezte, hogy a kísérlet nem sértette a rakétaelh^rító rendszerekről kötött 1972-es szovjet—amerikai ABM-szerződést.

szer szülte taktikai lépés a párt részéről. Achille Occhetto kijelentette, hogy Olaszországban a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a zöldek összefogásával kormányképes baloldali alternatíva alakulhatna ki. Csakhogy a Betti- no Craxi vezette Szocialista Párt semmi hajlandóságot sem mutat a kommunistákkal való együttműködésre.

Az OKP és az OSZP között

éles vita bontakozott ki, amelyben a kommunisták azzal vádolják Bettino Craxit, hogy inkább hajlandó segédkezet nyújtani a Kereszténydemokrata Párt belső válságának (a főtitkár Forlani és a lemondott miniszterelnök De Mita vezette szárny közti ellentéteknek) az elsimításához, mi több, részt venni a progresszív baloldali erők elleni kormányzásban. A szocialisták viszont kétségbe vonják az OKP új irányvonalának hitelét, azt, hogy a politikai pluralizmus és a többszektorú gazdaság modellje alapján demokratikusreformista és szociáldemokrata irányzatot képvisel.

Ma isi össze a lengyel nemzetgyűlés

Elnökjelölt: Jaruzelski

Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács elnöke, a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán összeülő nemzetgyűlésben a köztársasági elnök tisztére. Ezzel minden jel szerint megoldódott az a politikai válság, amely június végén támadt, amikor Wojciech Jaruzelski elhárította jelöltetését, mivel úgy látszott, hogy még pártja szövetségeseitől sem kapja meg a megválasztásához minimálisan szükséges támogatást, nem is beszélve az ellenzékről.

Június 30-i visszakozása azért volt drámai fejlemény, mert a hatalom és az ellenzék áprilisi kiegyezésében — amely az ellenzék parlamenti megjelenéséről és a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetéséről szól — hallgatólagosan az is szerepelt, hogy o£s?ág szövetséges; hűségét személyesen is garantáló köztársasági elnök tisztét Wojciech Jaruzelski fogja betölteni.

A LEMP viszont egymagában semmilyen jelölt megválasztását nem tudja keresztülvinni a nemzetgyűlésben, mert a két házban összesen a mandátumok harmincegy százalékát ellenőrzi.

Wojciech Jaruzelski kedden nyilatkozatban jelentette be, hogy vállalja a jelöltséget. A nyilatkozatban egyrészt arra hivatkozott, hogy végül is megkapta a szövetséges pártok vezető testületéinek támogatását, másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadsereg vezetői ragaszkodnak az ő személyéhez Elismerte, hogy a politikai és társadalmi szervezetek és a közvélemény nem támogatja öt egyöntetűen, és vannak, akik kifejezetten ellenzik, hogy ő legyen a köztársasági elnök Viszont azokra a véleményekre hivatkozott, amelyek szerint őrá van szükség az állam stabilitása és folytonossága érdekében.

Wojciech Jaruzelski bejelentése után Czesiaw Kiszczak tábornok á PAP hírügynökség hez eljuttatott nyilatkozatában üdvözölte az államtanács elnökének a jelölését, és arra kérte azokat, akik rá szándékoztak szavazni, hogy voksukat in kább Jaruzelskire adják.

Külföldi események egy mondatban

Bulgáriai látogatását befejezve kedden Jugoszlávián át hazaindult Horn Gyula külügyminiszter, aki Petar Mladenov bolgár külügyminiszter meghívására tett kétnapos baráti munkalátogatást Bulgáriában. A Pozsgay Imre államminisz terrel készített interjú jelent meg kedden a Stuttgarter Nachrichtenben Magyarország romániai és csehszlovákiai kapcso iatairól, a szomszédos két országban élő magyar kisebbségről. A Az AEROFLOT szovjet légitársaság hivatalosan is kérte felvételét a több mint száznegyven légiközlekedési vállalatot tömörítő nemzetközi légiforgalmi társulásba, az IATA-ba. A A panamai kormány és a fegyveres erők képviselői hozzájá rultak ahhoz, hogy a háromoldalú tárgyalásokon megvitassák az ellenzéknek Manuel Antonio Noriega tábornok lemondására irányuló követelését. A Felakasztottak Iránban kedden tizenhárom kábítószerkereskedőt, ezzel hétszázra emelkedett az idén kivégzett „halálkereskedők” száma.

Véleményünk szerint

Ismét egy lépéssel közelebb...

A

lig fél évnek kellett eltelnie a vegyi fegyverek megsemmisítését célzó, sikeresnek értékelt, párizsi tárgyalások után, amikor újabb fontos előrelépés történt az ügyben. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott a vegyi fegyverek betiltásának sarkalatos pontjaiban, beleértve e fegyverfajták megsemmisítésének időrendjét és a vegyi üzemek ellenőrzésének módozatait. Mindezt a The New York Times című lap írta meg az amerikai kormány illetékes tisztségviselőire való hivatkozással.

Eszerint a két fél megegyezett egy olyan formulában, amely rögzíti, hogy a következő tíz évben milyen mennyiségű és típusú vegyi fegyvert semmisítsenek meg. Abban is megállapodtak, hogy előre be nem jelentett, meglepetésszerű látogatásokat

tesznek a vegyi üzemekben, ha az egyik fél arra gyanakszik, hogy a másik megsérti a szerződés előírásait.

Oszladozóban van tehát a kölcsönös bizalmatlanság ködfüggönye, amely eddig legfőbb akadályozója volt, hogy e veszélyes fegyverfajta kiiktatásában megállapodás jöjjön létre. A genfi leszerelési értekezlet különbizottsága 1972 óta rendszeresen tárgyal a vegyi fegyverekről, s 1985 óta szovjet—amerikai kétoldalú eszmecsere zajlik ebben a kérdésben.

Az ügy történetéhez tartozik, hogy az Egyesült Államok jelentős vegyifegyver-mennyi- ség felhalmozása után 1969- ben megszüntette a gyártást, majd 1987 decemberében új- rakezdte a termelést. Fordulatot jelentett a tárgyalásokban, amikor 1987-ben a Szovjetunió közölte, hogy 50 ezer

tonna vegyi harcanyaggal ren delkezik. Az Egyesült Államok készleteit 100-130 ezer tonnára becsülik. Üjabb lökést adott a sikeres tárgyalások felé az a szovjet bejelentés, hogy 1989 folyamán Moszkva megkezdi vegyi fegyvereinek megsemmisítését, külön e célra épült létesítményében.

A legnagyobb problémát azonban eddig az ellenőrzés kialakítása okozta. A Nyugat ugyanis ki akarta vonni az ellenőrzés alól a magán- tulajdonban lévő vegyi üzemeket, arra való hivatkozással, hogy nem engedhető meg az ipari kémkedés. Bár a mostani megállapodás elvi síkon jött létre, s részletei egy előre nem ismeretesek, mégis kiviláglik, hogy az eddigi nyugati kifogásokat elejtették. S bár a szovjet—amerikai fél

megállapodásai ajánlások formájában még jóváhagyásra a negyven ország részvételével zajló genfi leszerelési tárgyalások elé kerülnek, elmondhatjuk: ismét egy lépéssel közelebb került a világ ahhoz, hogy vegyi fegyverek ne fenyegessék az emberiség életét.

A. I

Gazdátlanul az idegenben

Magyar diákok külföldön

Körülbelül négy esztendeje hallottam a rádióban egy beszélgetést, a külföldi ösztöndíjra történő jelentkezésről és a kinti tanulmányok előnyeiről. A riportalany — nevét sajnos nem jegyeztem meg — világosan elmagyarázta, hogy mit kell kitölteni, milyen vizsgálatokon kell részt venni a pályázni szándékozóknak és hol lehet az érdeklődőknek további információt kapni. Csábításként különösen azt a tényt hangsúlyozta, hogy ezt a felvételi vizsgát korábban tartják, mint a hagyományost, így lehetőség van egy évben mindkét helyre beadni a jelentkezést. Ha nem sikerül az első megméretés, nem veszett el semmi, a júniusin még mindig van esély a sikeres szereplésre.

Én akkor éppen érettségi előtt álltam és — ha nem is ennek a műsornak a hatására — megpályáztam egy ilyen ösztöndíjat. A vizsga sikerült, külföldi diák lettem, de hogy ez mit is jelent valójában, arról halvány sejtelmem sem volt. Nem is igazán lehetett, mivel megítélésem szerint az illetékesek szigorúan ügyeltek arra, hogy a rossz hírek csak a helyszínen érjenek bennünket.

A kiutazás előtt minden évben tartanak egy háromnapos felkészítő tanfolyamot Budapesten, ahol ugyan a Művelődési Minisztériumon kívül a tényleges kiküldők, a szakminisztériumok és a szakintézmények is tartanak egy utolsó megbeszélést ösztöndíjasaikkal, a tanfolyam napirendjét azonban főként a bel- és külpolitikai tájékoztató és orvosi felvilágosítás tölti ki, ami nyilván nagyon fontos, de nem ; rí ad.-választ azokra a kérdésekre, amelyek az indulás - előtt a többséget foglalkoztatják.

A felvételi nyelvvizsgát követi még egy „beszélgetés” azoknak, akiknek pontszámúk alapján esélyük lehet az ösztöndíj elnyerésére. Itt azt állapítják meg, hogy a pályázót tulajdonságai alkalmassá teszik-e a külföldi tanulmányokra. Hogy e beszélgetésen milyen az objektív és szubjektív tényezők aránya, azt nem tudom. Pár éve még nyilván sokat nyomott a latba a KISZ-munka, vagy az MSZMP-tagság. Ma már ez nem lehet szempont az elbíráláskor. Az illetékesek bizonygatják is, hogy a DEMISZ-tag nem élvez előnyöket egy Fidesz-essel szemben vagy fordítva. Ennek némileg ellentmond viszont annak a lánynak a 168 óra műsorából megismert esete, aki 110 pontot ért el a felvételin, de helyhiány indoklással elutasították. Ugyanakkor erre a szakra két másik pályázót is felvettek 105 ponttal. A lány Fidesz-tag.

Másutt is jelentkezik a DEMISZ-Fidesz probléma. Az országok többségében, ahol magyar diákok tanulnak — finoman fogalmazva — nagyon behatárolt a politizálási lehetőség. Alternatív szervezetek létrehozására hivatalos, törvényes lehetőség nincs. Az MSZMP-n kívül az egyetlen szervezet a KISZ-jogutód DEMISZ, a többi szövetségnek, csoportnak, alternatív szervezetnek egyelőre nincs módjában tevékenykedni. Az igazi politizálási lehetőség hiánya nagy gond. Mivel a kint tanulók lemaradnak a demokrácia és a demokratikus gondolkodás megismerésében, hazatérés után ez szinte behozhatatlan hátrány.

Kevés híres egyetemi város van Kelet-Európábán, ahol nem tanul magyar diák. Noha itthoni elbírálásuk azonos, minden tekintetben különbséget kell tenni helyzetük értékelésében. A legtöbb magyar ösztöndíjast a Szovjetunió és az NDK fogadja. Mindkét helyen külön ösztöndíjfelelős foglalkozik a diákok ügyesbajos dolgaival. Előny ez még

akkor is, ha gondok és félreértések így is gyakran és sajnos nagyon széles skálán adódnak. Kezdődik a kiérkezés utáni hercehurcával, amikor sem a kollégiumi szobát, sem az ösztöndíjat nem lehet rögtön megkapni. Folytatódik az egyetemen, ahol minden illetékes éppen szabadságon van, vagy ha nincs, akkor semmit nem tud az érkezőről. De előfordult már olyan eset is, hogy a megadott egyetemen a kívánt szak egyáltalán nem létezett. Ezek roppant bosz- szantó félreértések, de tapasztalat az is, hogy idővel valahogy mindig megoldódnak. Azok az esetek azonban már nemcsak bosszantóak, amiket évek óta figyelmen kívül hagynak Budapesten, és így törvényszerűen minden évfolyamnál előjönnek. Ilyen például az egyetemeken az újbóli ismeretfelmérés. Vannak intézmények, melyek nem bíznak vakon a külföldi diákok tudásában és a tanév megkezdése előtt újra ellenőrzik képességeiket, esetleges szak- módosítás céljából. Ez érthető, de az már kevésbé, hogy ezt a magyar diákoknak miért csak a helyszínen, egy-két nappal a vizsga előtt kell megtudniuk. Visszatérő probléma a diploma honosítása is, sokan még az utolsó évben sem tudják, hogy mit is kezdhetnek majd végzettségükkel itthon.

Felesleges szakok jócskán akadnak. A magyarországi politikai-társadalmi változásokról hallanak a külföldön tanulók is, de mivel a tananyagot nem ők állítják össze, hatását nemigen érzik. És mert az egyes országokban másként értékelik az itthon végbemenő folyamatokat, a diákok itt-ott kettős szorításba'-' kerülnek. Magyarországon elvárják, hogy jó szakemberként térjenek haza, naprakész ismeretekkel, amikhez általában a két idegen nyelv ismerete is hozzátartozik. Kint pedig gyakran azt tanítják és természetesen annak elfogadását el is várják, ami nálunk már húsz éve túlhaladott álláspont. Ráadásul, ha valaki megpróbál ez ellen valamit tenni, önként más forrásokból is tanul, megtorlásnak, végső esetben kicsapásnak teszi ki magát. A magyar ösztöndíjfelelősök jobb híján azt a tanácsot adják, hogy mindenki kerülje az összeütközést az egyetemmel, főiskolával.

Ezeknek a súrlódásoknak a hatása aztán gyakran úgy jelentkezik, hogy az első év befejezése után sokan mene- külésszerűen hazatérnek. Noha ez elvben nehéz, a gyakorlat azt mutatja, hogy mindenkinek sikerülhet. És e felfogás el is terjedt: egy év szórakozás nyelvtanulással egybekötve és aztán csak át kell jelentkezni egy hasonló magyar egyetemre.

Tudom, hogy felsőoktatásunknak csak csekély hányadát teszi ki a külföldi képzés, de el kérie gondolkozni ennek a területnek a helyzetéről. Véleményem szerint a fontos szakokat kiválasztva új alapokra kell helyezni az ösztöndíjak meghirdetését, mert — és erről is kell beszélni — vannak olyan helyek, ahol valóban hasznos ismereteket lehet szerezni. Ilyenek a nemzetiségi tanár szakok, melyekre egyre nagyobb szükség van, vagy az olyan speciális mérnök- és orvosképzés, aminek itthon nincs megfelelője. El kellene érni, hogy aki ösztöndíjat pályázik meg, az tekintse fontosnak a választását és ne csak a nyelv kedvéért utazzon ki egy-másfél évre. Ehhez persze szükséges a kiutazás előtti- ködösítés helyett a pontos tájékoztatás. S több figyelmet kell fordítani a már kint lévőkre is. hiszen általános az az érzés, hogy senki sem foglalkozik velük, sem itthon, sem pedig a helyszínen.

(—sz —gy)