Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

1989. JÚLIUS 19., SZERDA 3 A monori-erdói környezetszennyezés ügyében Válaszolt a miniszter Tisztelt Varga Elvtárs! A ^ Monori-erdSn működő Minőség Vegyipari Kiszövet­kezet környezetszennyezési ügyének felszámolásával kap­csolatos interpellációjára 1989. március 9-i keltezéssel adott válaszom kiegészítéseként, az szóta történt eseményeket is­mertetve, a következő tájé­koztatást adom. A kisszövetkezet területén megfelelő műszaki védelem­mel átmeneti tárolóba helye­zett szennyezett talajnak az aszódi veszélyeshulladék-le- rakóba való szállítására a Kö­zép-dunavölgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság 1989. március 7-én kiadott kö­telezése ellen a kisszövetkezet — a törvényes határidőn be­lül — fellebbezéssel élt. A fellebbezést, amely az állam- igazgatási eljárásról szóló tör­vényben foglaltak szerint ha­lasztó hatályú, másodfokú el­járás keretében y Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a közelmúltban elutasította. A jogerős másod­fokú határozat kézhezvételét követően a kisszövetkezetnek azonnal meg kell kezdenie az aszódi lerakóba történő be­szállítást. Ezt igazgatóságunk szükség esetén ki fogja kény­szeríteni. A telephelyen belül elszeny- hyezeit talajvíztest szennye­zőanyag mentesítésére a kis­szövetkezet technológiát dol­gozott ki, és azt az előírt ha­tárkőig oenyújtotta. A Kö­zép-dunavölgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság a technológiai leírást 1989. jú­lius 31-i határidővel hiánypót­lásra visszaadta. Ezt is figye­lembe véve, szükségesnek tartjuk, hogy az elszennyező­dött víztest megtisztítása ez év végéig teljes egészében be­fejeződjék. Monori-erdő vízellátásának főműveire és az ellátóháló­zatra a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette az engedélyezési tervet. Ennek alapján területileg illetékes igazgatóságunk az elvi vízjo­gi engedélyt kiadta. A terv a beruházást két ütemre bontja Az első üiem a távvezeték és az ei átóháló-, zat, míg a második ütem a menori vízbázison létesítendő két mélyfúrású kút (a gépé­szettel és tárolómedencével). A becsült beruházási költség 90 M Ft, amiből a hálózat költsége mintegy 50 M Ft. A monori-erdei település- rész vízellátásával kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalá­sunk természetesen továbbra is fennáll. Elvtársi üdvözlettel: Maróthy László Vülámcsr^ás bejelentése Az Állami Biztosító ceglédi kirendeltségén ezekben a na­pokban sokan jelentkeztek vi­harkár-bejelentéssel. Televí­zióskészülékek, hifi-tornyok, mosógépek mentek tönkre a villámcsapás miatt. A kár­becslők a nyomokból állapítot­ták meg az eset valódiságát. A képen: Nyújtó Ildikó ügyinté­ző három-négy nap alatt majd’ száz ilyen bejelentéssel foglalkozott Erdösi Ágnes felvétele Ha kigurul a fillér, meginoghat a szék Kilenc megválaszolatlan kérdés Roszik Gábor képviselőjelölthöz Szombaton országgyűlési képviselőt választ Gödöllő és Isaszeg népe. A polgár, mielőtt szavaz, mérlegeli a jelölt politikai nézeteit, programját, de kíváncsi arra is, hogy aki majd a Parlamentben nevében hoz törvé­nyeket, rendelkezik-e azokkal a szükséges emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik erre a feladatra. A képvi­selőnek olyan embernek kell lennie, akinek élete nyitott könyv, tisztességét senki sem vonhatja kétségbe, aki feddhetetlen. Így van ez minden demokratikus jogállam­ban. És sokáig nem volt így Magyarországon. A funkcionáriusok, tisztviselők kasztja sok­szor kivonta magát a társadalom, a nyilvá­nosság ellenőrzése alól. Közös felelősségünk, hogy többet ilyesmi ne történhessen meg. Lapunk éppen az őszinteség szellemében nem titkolja, hogy Gödöllőn a Választási Szö­vetség képviselőjelöltjét támogatja. Prog­ramját, politikai hitvallását a magunkénak érezzük, s úgy véljük, kiváló képességű, ugyanakkor szerény, tisztességes, közösségi szellemű ember. Ahogy eddig megtettük, most is alkalmat kívántunk azonban adni Roszik Gábornak, az ellenzék jelöltjének, hogy a szavazás előtt olvasóink számára kifejtse nézeteit, tisztázza számunkra mindeddig nem egészen világos programját, s válaszoljon életútja azon állo­másai iránt érdeklődő kérdéseinkre, amelyek­ről eddig se a vele készült interjúkban, se a választópolgárok előtt nem szólt. Roszik Gábor elzárkózott az interjú elől, így nem kaphattunk feleletet kérdéseinkre. Ezért azokat válasz nélkül vagyunk kényte­lenek közzé tenni. Azzal az ígérettel azon­ban, hogy ha meggondolja magát, a teljes interjúnak ezután is szívesen helyet adunk. Nem indultak, döntésre vártak ■ Utolsó alkalmuk volt a Du­na-Volán váci. telepén dolgozó gépkocsivezetőknek június 30- án, hagy.. kifejezzék elégedet­lenségüket, mert több társu­kat egyik napról a másikra el­bocsátották. Miért az utolsó alkalom? A Duna-Volán ugyanis sorban az összes tele­pét önállósítani szeretné, kü­lön korlátolt felelősségű tár­saságokként. A váciak leendő ügyvezető igazgatója, Szántai István, úgy döntött, egyeseket nem visz magával a kft.-be. Ez robbantotta ki a felhá­borodást. A következmény pe­dig, hogy a pénteki munkabe­szüntetés után hétfőn a már kft.-ként kitöltött menetleve­leket visszaírták a régi Duna- Volán nevére. Nem alakultak át. Akkor! Ha nincs kft., ak­kor nincsenek elbocsátott gép­kocsivezetők sem. Hurrá! A vállalat vezetői azonban nem örültek ennyire, ugyanis korábbi tudósításunk olvas­tán az alakítandó társaság égyik leendő tagja, a Váci Kötöttárugyár, visszalépett. Cserúák Károly kereskedelmi igazgató szerint amíg a szál­lító vállalat háza táián nincs minden rendben, addig távol maradnak. — Nem a munkájukkal van bajunk — mondta. — Azt im­már nyolc éve kifogást,a isi ul végzik. Napi 4-5 fuvart bí­zunk rájuk. Ennek ellenére, míg nincs határozottabb el­képzelésük, amíg vita van a dolgozók és a vezetők között, addig várunk. A széthúzás oka ismert, az egyetértés kiindulópontja ter­mészetesen a2, hogy azonnal vegyék vissza a már lapátra tett embereket. A vezetők tart­sák magukat eredeti ígéretük­höz, vagyis ne bocsássanak el senkit a fizikaiak közül. Leg­alábbis az induláskor, és főleg ne indokolatlanul vagy sze­mélyes ellenszenv miatt. A dolgozók még a fordulat után se tudták lenyelni, ami történt. Állandó társukká vájt a létbizonytalanság. Hátha rá­juk is sor kerül! Indokot bár­melyikük esetében lehet ta­lálni vagy csinálni... Ezért ők is léptek. Aláírásokat gyűj­töttek főnökük ügyvezetővé való kinevezése ellen. Ennek azonban nem sok foganatja lehetett, hiszen az ügyvezető igazgatót a vállalat vezetői nevezik ki. nem pedig a dol­gozók választják. Ekörül te­hát nem lehet vita, mégis va­lahogy rossz érzéssel vág ne­ki az ember ilyen nagy fel­adatnak; ha nem szeretik!- • Szántai Istvánnak ennék el­lenére vállalnia kellett, hiszen már fölvette a 300 ezer forin­tos újrakezdési támogatást az OTP-től. Ez az összeg pedig feltétele volt kinevezésének a társaság élére. A kft. tagjainak névsorát — merthogy a tervezetthez ké­pest egy hét csúszással mégis megalakultak — szerinte bel­ső ügynek kell tekinteni, ezért nem mondta el, hogy a Du­na-Volán 40 millióval — mely­nek zöme eszközben áll —, a Volán SC autós szakosztálya 200 ezer forinttal és ő maga az említett 300 ezer belépő tő­kével alkotják a tagságot. Dr. Vereczkey Zoltán, a Duna-Volán forgalmi és szál­lítmányozási üzemigazgató­helyettese nem gondolkodik ilyen óvatosan. Mondanivaló­ja is bőven akadt, amikor be­szélgetésre hívott. — Ami az ügyvezető igaz­gató eljárását illeti, vélemé­nyem szerint nem volt meg­felelően átgondolt. Számítania kellett volna arra, hogy a dol­gozók majd együttesen ellene lépnek föl. Ez is. de a többi bizonytalanság is hiba volt részéről. Ennek ellenére nem hiszem, hogy hasonlóan kelle­ne eljárni ellene, ahogy ő tet­te a gépkocsivezetőkkel. Az induláskor mindenkinek meg kell adni a lehetőséget! Ez jár. A jelenlegi átszervezés gyakorlata szerint mindenütt a telephelyek korábbi vezetői lettek az ügyvezető igazgatók. Ehhez tartottuk magunkat Vácott is. — Mi az esélye annak, hogy az átszervezés után a kft.- nek jobban megy majd, mint a nagyvállalatnak? — Létrehoztunk egy olyan modellt, amely 98 százalékban állami. 2 százalékban pedig magántulajdon. A jövő az le­het. hogy az egyik részarány a másikkal szemben növekszik, a magántőke javára. Ha a közlekedési törvényt komolyan értelmezik a hatóságok, akkor ezekre a telephelyekre nagy szükségük lesz a magánfuva­rozóknak is, hiszen az utcán parkoló teherautókat nem so­káig tűrik meg. Ezért mint társaságot, nyitottá kell ten­ni! Vácott 180—200 teherautó volt valamikor, most 102. A hiányzó kilencven pedig ma­gánkézben van. Jelenleg túl vagyunk egy olyan átszerve­zésen, ami megszünteti a,vál­lalati _ vízfejet. Kilencven em­bert eikuídtünk, az'eszközöket és némi készpénzt pedig szét­osztottunk a kft.-k között. Ez­zel kell gazdálkodnunk. — Mi lesz a jó gazdálkodás mértéke? — Nem várunk sokat, mi­nimum az egyszerű újrater­melés fenntartásának képes­ségét. Ennek lényege, hogy az induláskor meglévő eszkö­zökkel tudjanak gazdálkodni, el tudjanak számolni vele. A nyereséget ennek figyelembe­vételével kell tervezniük. De ha valaki a vagyon értékesí­tésével próbál haszonhoz jut­ni, annak nagyon hamar lejár a mandátuma. Az eredmény megítélése, ahogy az egyes ügyvezetők munkájának érté­kelése is, így teljesen objek­tív lehet. Hozzá kell tennem, ez a munkakör nem hitbizo- mány és nem nyugdíjig szól. — Véleménye szerint mi­lyen módszerekkel érheti el ezt a minimális célt egy ve­zető? — Elsősorban úgy, hogy ne hagyjon kigurulni filléreket a zsebből. Ezután fontos a ke­reskedelmi munka, ami any- nyit tesz, hogy a piacon ki­alakított kapcsolatrendszeré­vel, előrelátásával szerezzen minél több fuvart, lehetőleg a legelőnyösebbek közül. Ugyan­akkor legyen megfelelő ár- és bérpolitikája. Kedves Roszik Gábor! Sokan feltették önnek a kérdést, hogy összeegyoztethe- tőnek tartja-e a poliükusi és lelké3zi hivatást? Ön erre mindig magabiztos igennEl válaszolt. Mi a véleménye ar­ról a kollégái szájából el­hangzott véleményről, hogy a lelkipásztornak nem helyes po­litizálnia, mert ezzel nemcsak a nagyobb közösséget, de hí­veit is megosztja? Helyesük-e politikai ambícióit egyházi elöljárói? Választási kampánya so­rán — nekünk legalábbis ez a benyomásunk — a kez­detben élesen MSZMP-ellenes, a közmegegyezéstől elzárkózó prapagandája szelídült. Hoz- zájárult-e ehhez az a tapasz­talat, hogy ez a magatartás még támogatói között is visz- szatetszést szült? Bár a jelölőgyűléseken többször is megkérdez­ték, ön mégse válaszolt egy­értelműen arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén fel- csercli-e a lelkészi hivatást a politikusi karrierre? Állítása szerint a következő öt évben nem lesznek főhivatású kép­viselők, ily módon a kérdés értelmetlen. Tudja-e, hogy bár kevés kérdésben van egyetértés az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó pártok között, abban azonban hasonló a véleményük, hogy a következő parlamentnek „profi” képviselőkből kell áll­nia? Szinte mindenki azt hi­szi Roszik Gáborról, hogy kezdő politikus. Bár közzé­tett életrajzában nem szere­pel, úgy tudjuk, ön dolgozott Dudás Zoltán — Kollégaként viszonylag jól ismerem Roszik Gábort — kezdte Szente Péter gödöllői református lelkész — és tisz­telem, mert négy gyermek nevelését vállalta. Tudomá­som szerint gyülekezetében is nagy a tekintélye, s elmond­hatom azt is. hogy nincs kö­zöttünk semmi ellentét, kap­csolatunk rendezett. Roszik Gábort egyébként európai műveltségű, nagy tudású em­bernek tartom. — Ismeri a programját? — Igen. Sok szép és jó el­gondolást tartalmaz, ezért jó lenne, ha megvalósulna. Talán csak a realitásérzékével van némi baja. de erre fiatalsága felmentést adhat. Ügy lá­tom, ebben az esetben is a kevesebb több lenne. Én már hatvanhét esztendős vagyok, ezért talán óvatosabb lennék. Egyetlen politikai pártnak sem vagyok a tagja, s azt vallom, a lelkész legyen pár­tatlan. Amit cselekszik, azt mindig hitből kell tennie. — ön jelöltetné magát a választásokon? — Nem. Én nem tudnám elviselni, hogy a gyülekezet­ből azért maradjanak ki em­berek, mert más politikai né­zetet vallanak. Roszik Gábor esetében némi mentséget je­lent. hogy tudomásom szerint céljainak egy részével a gyü­lekezetének tagjai közül so­kan egyetértenek. De hadd jegyezzem meg mégis: féltem őt, mert úgy látom, nincs megfelelő politikai gyakorla­ta. Ezért is fontos lenne, hogy megválasztása esetén e/?y olyan higgadt gondolko­dású, a szélsőségeket elutasí­tó. reálisan ítélő barátot ve­gyen maga mellé tanácsadó­nak, aki ezáltal sesít.eni tud­ja képviselői munkáját. Tiszt.lt ToszirfcsíztS- h«lj«tt€2 Úri közlSa, f« 11c*r*.*4a*Ír, t v «■!•?. ké8íit*n<?ő lr.t.rj'ure von*tkoz3tt, náci tujok slí^t tenni. 1 ff-t V* 7?*i Hirl»p *s utóbbi iiőtin több oly«* ir4sf j-alt cisJ?itá 142ín íZirint "*B te.*'..»?z.ruin koz.lit.tt tz Altjlfa képviselt íijjhez, kifijtatt s^adolatiir.boz.J IJJ.3 .'í«2s»ai*í utiín 's P.st B.-fii Hi. l.f hit.l* nísasr» kitsijíssí Tilt, hóiv«' r.iUtitl.-r.it t»Ul*o • l»*t»a v«16 n7il.tk0B.ttit.lt ill. int.rjí közlásit.■ 1»?0. Jul. 17. z evangélikus egyház kül- as)csőlátókkal foglalkozó osz- ílyán. Karrierje azonban hir- slen megszakadt, s egy isten láta mögötti faluba-, Zalaist- ándra helyezték. Miért? Igaz-e, hogy korábbi egy­házi elöljárója, Káldy iltán püspök úr elégedetlen lt önnel, s szóba került az hogy elbocsátják a szolgá­iból. Ha valóban volt önök zött konfliktus, milyen ter- Sszetű? Választópolgárokkal ta­lálkozva ön többször is ingsúlyozta, mennyire szere- Gödöllőt, milyen sok szál iíi a városhoz. Mégis meg- rdezem, ígérheti-e nyomta- sban megjelenő interjúban, így megválasztása esetén ta- ibbi karrierje reményében videsen nem hagyja cserben Uasztóit, nem költözik el Gö­diéről? Zalaistvándon, ko- bbi lelkészi működése szin- slyén — ahol egyébként az nbérek nagyon szerették, s nennyire tehették, támogat- k —, úgy emlékeznek, már tt ilyen ígéretet, majd mégis egmásította döntését, el- igyta a falut és a gyülekeze- t is. Szeretnénk megismerni ellenzékiségének, a je­lenlegi politikai rendszer ke­mény bírálatának esetleges személyes okait. Gátolták-e valamikor lelkészi hivatása teljesítésében, érték-e papi mivoltában atrocitások? Aka- dáiyozlák-e számos külföldi utazását? Állíthatja-e azt. hogy Gödöllő bármelyiK MSZMP-funkcionáriusa va­gyonosabb, jobb módban el, többet jár külföldre, mint ön? Zalaistvándon csodál­koznak volt hívei, hogy ellenzéki képviselője’/lt lett. Ügy tudjuk, ott mindig jól megértette magát a helyi és a megyei tanácsi és pártveze tőkkel. Együttműködött velük wpviíílS jelölt a templom felújításában, többször is segítettek elhelyez­kedni a feleségének. Azt mondták, Roszik Gábor igazi békepap volt. Ha igaz, amit az emberek vélnek, mi okozta magatartásában a gyökeres változást? Választási programjában __ számunkra sok a szim­patikus vonás, más elképzelé­seivel nem értünk egyet. Meg. lepett azonban, hogy pap lété­re meglehetősen röviden fog­lalkozik az erkölcs kérdései­vel, például a házasság, a csa­lád szerepével. Programját ki­egészítendő, kérjük, mondja el: — Miként vélekedik a ko­runkban sajnálatosan gyako­ri nyitott házasságról, a hűt­lenségről? — Mint egyházi ember, ml a véleménye a válásról? Egyet- ért-e azzal, hogy a közélet sze­replőinek, politikusoknak, lel­készeknek a családi elet terén is példát illik mutatniuk? Ezeket a kérdéseket kíván­tuk feltenni Roszik Gábor nagytiszteletű úrnak. Gödöllő és Isaszeg ellenzéki képviselő- jelöltjének. A Pest Megyei Hírlap nem kapott választ. Hí­vei, támogatói előtt Roszik Gábor talán nem tér ki a fe­lelet elől. Egy lelkész véleménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents