Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
4 1989. JÚLIUS 18., KETOD Szellemi, természeti környezetvédelem Honismereti tábor Zsámbékon — Bátyuska, nem öregedtünk meg egy picit? Képezzünk utánpótlást? — kérdezte Caramvölgyi József professzor dr. Kovács Józseftől, az Országos Honismereti Bizottság tagjától, Kossuth-díjas főiskolai tanártól 1985-ben a Szent- háromság téren séta közben. A beszélgetés a Honismereti Akadémia óraközi szünetében zajlott, melyen mindketten részt vettek. — Akkor jött az ötletünk, hogy tennünk kellene valamit azért, hogy a fiatalok továbbvigyék mindazt, amit mi évek alatt elsajátítottunk — mondja dr. Kovács József. — Megkerestük dr. Tóth Albertet, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola főigazgatóját, aki látta, hogy van energiánk a honismereti tábor megvalósításához, és tudta, hogy 1961-től feleségemmel együtt, aki néprajzszakos tanár, már volt egy ilyen vállalkozásunk Ráckevén. Ott a Csepel-sziget néprajzát és helytörténetét oktattuk tanítványainknak, és összegyűjtöttük a település hagyományait is. így készséggel adott otthont a tábornak. — Negyedik alkalommal rendezték meg idén a honismereti tábort szünidőben, amikor a pedagógusok többsége pihen. Nem fáradtak már egy kicsit, az egész évi feszített tempó után? — Nem. Államvizsgáztattam, felvételiztettem, és utána részt vettem a Honismereti Akadémián Szekszárdon, ahol elhatároztuk, hogy a zsámbéki szakkollégiumi kéozés legyen országos modell. Négy féléven keresztül tanulják szerte az országban a honismeretet a diákok. — A részt vevő fiatalokat, óvónőket, tanítóképzősöket, bölcsészeket nem csak önök oktatják? — Nem szólunk bele abba, amihez nem értünk — veszi át a szót a feleség. — Olyan kollégákat hívtunk meg előadónak, akiknek a szaktudása kiegészíti az általunk tanította- kat, és így teljes képet kaphatnak a gyerekek a honismeretről. Az idén dr. Walter Ilona régész hitelesítő ásatására látogattunk el, aki a Möller István-féle helyreállítás munkálatait végzi. Egy kolostort tárnak fel, amely rendkívül érdekes és'izgalmas feladat. A gyerekeknek lehetőségük volt régészeti gyakorlatot szerezni az ásatáson. Az ilyen kirándulásokat — melyek szintén az oktatáshoz tartoznak — nagyon kedvelik a hallgatók. Igaz, Mária, néprajzos kollégám gyermekjátékokra tanítja a résztvevőket, és meghívtuk Ráday Mihályt is, hogy tartson előadást a városvédelemről, de más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni kérésünknek. így őt a tanítványok videóról nézhetik és hallgathatják. Szerencsére minden előadást rögzítünk, így később is felhasználhatjuk az oktatásban. — Miből teremtik elő a honismereti táborozáshoz szükséges összeget? — Ha az Isten bárányt ad, ad hozzá legelőt is — mondja dr. Kovács József. — Az Országos Honismereti Bizottságtól kapunk támogatást, és Keresztúri/ Dezső professzor tanácsára megpályáztuk az Eöt- vös-alapítványt is, melyből 150 ezer forintot kaptunk. A Pest Megvei Tanács kéretlenül adott részünkre 20 ezer forintot azért, hoev ki tudjuk pótolni azt az összeget, melyet a hallgatók befizetnek. — Mit tart pedagógusi hitvallásának? — Kanyar József állami díjas történész szavait idézem: a A szemek a videóra tapadnak honismeret szellemi és természeti környezetvédelem. A táborvezető tanárok nyilatkozata után kíváncsi voltam a diákokéra is. L anczerndorfer Zsuzsanna pedagógus munkatárs a győri úttörőházban. Már negyedik alkalommal vesz részt a tábor munkájában. — Mi vonz téged vissza évek óta? — Első évben a kíváncsiság hajtott. Akkor megszereztem a B kategóriás szakkörvezetői képesítést, azóta segítőként járok vissza. Szervezem a pénzügyeket, a vendégfogadást, népdalokat tanítok, táncházat vezetek. Adonyi Ibolya a sárospataki főiskoláról jött: — Utolsó évben honismereti speciális kollégiumot tanultam, azért, mert már szakközépiskolás koromban is érdekelt a téma. Néprajzi táborba jártam, és szeretném, ha a gyerekek, leendő tanítványaim jobban megismernék hazájukat, és igazabb magyar emberek lennének. Márkus Gábor jelenleg munkanélküli. Mint mondja, valószínűleg Tatabányán, szakközépiskolában fog tanítani. (Történelem és könyvtáros szakon végzett.) ö sem először hallgatója a tábornak. — Azért jöttem el ismét, mert véleményem szerint a hazai pedagógiai válságból a kiutat jelentené, ha a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapna a haza, a szülőföld, a szülőváros fogalma. — Ügy tudom, szerkeszted a Tábor újságot is. Milyen elképzelés alapján? — Harminckét oldalon jelenne meg, évkönyv jellegű volna egy része, tartalmazná a programot és egy értekező jellegű fejezetet. További beszélgetésre nem maradt idő. A hallgatók be- sereglettek a terembe, elfoglalták a padokat, és a videón megjelent a tv kénernvőjéről jól ismert Ráday Mihály. Tóth Mariann MAGYARORSZÁG BARLANGJAI. Magam Jakus László könyvei után szerettem bele a barlangok titokzatos, sejtelmes világába, s irigyeltem meg azokat az embereket, akik pionírokként évtizedek óta a szépség iránti szenvedélyüktől hajtva alászállnak, hogy felfe- dezeznek újabb és újabb föld alatti titkokat. Éppen ezért sohasem értettem, hogy filmeseink, televíziósaink miért nem íotografál- ják gyönyörű természeti kincseinket, miért nem vesznek részt az expedíciókban? Pedig jól tudhatják, hogy a semmivel sem rejtelmesebb, izgalmasabb Cousteau-filmeket, vagy a világ hegyeit, folyóit bemutató sorozatokat milyen nagy sikerrel játsszák a televízióban és a filmszínházakban. Szerencsére most már értelmetlen a múlton dohogni, mert vasárnap útjára indult az ötrészes barlangsorozat. Hiba lenne az első rész után végleges ítéletet mondani, az azonban bizonyosnak látszik, hogy a szép felvételek minden bizonnyal elnyerik a nézők tetA leendő tanárok is élvezik a népi gyermekjátékokat (Erdősi Ágnes felvételei) Ő MONDTA Hiányjel Elő, érdekes, új és még újabb töltést kapó témáról, az országgyűlési képviselők visszahívásáról beszélgetett az Űj Fórum (89 5.) Furmann Imrével, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagjával. Sokféle megállapítás elhangzott az interjúalany szájából, s bár mi tartózkodnánk az olyen sommás megállapításoktól, mint pél_ dául az. hogy „ .. .erkölcstelen társadalom lettünk, ahol a legmagasabb szinttől a legalacsonyabb szintig természetes volt, hogy az emberek lopjanak, csaljanak, hazudjanak”, de mert a sommás ítéletek idejét éljük, Furmann Imre véleményén, mégha sommás is. nery, akadtunk fenn. mert hiszen az övé. Mi, szerencsére ismerünk olyan embereket, s nem is keveset, akik nem hazudtak, nem loptak, nem csaltak, s bizonyára ilyen „az embereket” Furmann Imre is könnyen felfedezhet abban a pillanatban, amikor leteszi a speciálszűrős pol- pápaszemet. Ezen a módon olvastuk az interjú egészéi, már-már a végére jutva, amikor mégis fennakadtunk egy szövegrészen. Azon, hogy .......alapvetőn ek tartom — és ezt az MDF több hónapja mondja és követeli —, hogy írjanak ki soron kívüli választásokat. hozzuk előre a választásokat.” Részletezés nincsen. Azaz akaratlanul is úgy tűnik, mintha „a” hatalom ragaszkodna görcsösen ... Igen, itt hiányjelet kell tennünk a szövegbe. Valami kimaradt. Illetve. több valami is kimaradt. Ha leírtuk a hiányjelet, mely azt mutatja, mivel kell kiegészíteni a szövegel, akkor teljesedik ki a kép. Azzal, hogy az MSZMP szintén kívánatosnak tartaná az előbbre .hozott választásokat, s szintén „több hónapja mondja” ezt. Azoknak mondja, akik az MDF társai az Ellenzéki Kerékasztalnál, s akik hallani sem akarnak ilyesmiről. mereven elutasítják az MSZMP ilyen elképzelését. Ezek szerint az MDF-ét is. Gazdagabbak lettünk egy információval. És szegényebbek egy illúzióval. Azzal, hogy a mielőbbi választások lehetősége híján kezdeményezik a visszahívásokat az érintett szervezetek ... KLIENS POSTABONTÁS ■ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 *1446 | az MSZMP? A Pártviták ez évi 2. számában a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről jelent meg az MSZMP KB állásfoglalása. Az anyaghoz Gondolatok címmel tette közzé az MSZMP Ráckeve Városi Bizottsága' az állásfoglalását. A Magyar Demokrata Fórum ráckevei szervezetét nem lepte meg az a kettősség, amely ezekből kiderül: Míg az MSZMP KB állásfoglalásában az alternatív szervezetek szélsőséges elemeinek uszító magatartását csak egy tényezőként kárhoztatja a válság elmélyítésében, addig az MSZMP ráckevei bizottsága a Gondolatokban (2. old., 2. pont, 3. fordulat) — durva általánosítással — az ellenzéki alternatív szervezetek uszító magatartását a válság egyik okaként jelöli meg. Míg Macz- kó József, az MSZMP Ráckeve Városi Bizottságának első titkára a Pest Megyei Hírlap 1989. április 2-i számában azt nyilatkozza, hogy pártjának új munkastílus felvételével idomulnia kell a plurálisán szerveződő társadalom követelményeihez, és a párt működésében egymás megértéséhez vezető tolarenciára van szükség, addig Klamó József, a városi pártbizottság titkára a Gondolatokban — belső használatra — már azt állítja, hogy az ellenzéki szervezetek szélsőséges iránya, a párt egyeduralkodó szerepének látszólagos elismerése mellett, magát az MSZMP-t igyekszik többfelé darabolni. (Mintha erre hatalma vagy módja lenne!) Az MDF ráckevei szervezete felteszi á Réfdé^t: “^'az MSZMP-nek melyik a valódi arca? Mi ugyanis úgy véljük, hogy az általános válságból való kilábalás, az alternatív szervekkel való együttműködés és kerekasztal csak úgy valósulhat meg, ha az MSZMP-nek nincs egy nyilvánosság előtt mutatott toleráns magatartása, és egy belső, a hatalom kizárólagosságát megóvni akaró léte. MDF ráckevei szervezete Maczkó József, az MSZMP Ráckevei Bizottságának első titkára elmondta, hogy ez a nyílt levél már június 14-én megérkezett a párt bizottságra, s a következő a véleménye róla: Az MDF írásában nem követhető világosan az időrendiség. Az MSZMP állás- foglalása februárban jelent meg, a Gondolatok című kiadványunkat ennek kivonataként, szigorúan vitaindító segédanyagnak szánva készítettük el, és március 1-jén adtuk ki. Egy hónappal ezután nyilatkoztam a Pest Megyei Hírlapnak, tehát az ott leírtak tekinthetők utolsó szónak. Máris megszűnik az ellentmondás. ezért az összefüggések megfogalmazását erőlte- tettnek tartom. A toleranciáról azóta is változatlan a véleményem. Abban különben is a gyakorlat a döntő, s e tekintetben az MDF helyi szervezetének nincs oka panaszra. Továbbá erről beszélni időszerűtlen napjainkban. Kora tavasszal még egészen más volt a politikai helyzet, most már — túl a kerékasztal-tárgyalásokon — júliust írunk. Az sem egyértelmű, hogy egy politikai párt vezetőinek mindenben azonos nézeteket kell vallania. De ez nem adhat okot arra, hogy közöttük viszályt szítsanak. Levél a kormánynak Tisztelt Miniszterelnök Ür! A napokban országszerte tartott megbeszéléseken és választásokon mozgalmunk is keresi a megújulás lehetőségeit, helyét és szerepét a társadalmi kibontakozásban, feladatát a helyi és országos gazdasági, politikai munkákban. A Pest megyében lebonyolított tanácskozásokon az előrelépés igényét, a köz érdekében cselekvés szándékát fejezték ki a résztvevők. A megyei küldöttértekezleten három témában foglaltak állást. és felhatalmazták az újjáválasztott tisztségviselőket, hogy ezekről tájékoztassuk a kormányt, és kérjük megértő támogatását: — Kérjük, hogy a nagymarosi vízlépcső építésével érintett települések lakosságának beígért járulékos beruházásokat, fejlesztéseket, az építkezésektől függetlenül fejezzék be! Több megye települését évek óta hátrányosan érintette az elodázó döntések miatt elmaradt út. közmű- és egyéb szolgáltatások fejlesztése, illetve megvalósítása. A térség állampolgárai joggal várják az ígéretek folyamatos teljesítését. — A helyi önkormányzat, önigazgatás fejlesztéséhez feltétlenül szükségesek önállóan megteremtett anyagi források. Ennék alapja lehet a 60- as években elvett vagy átadott (tsz-eknek, állami gazdaságoknak) állami földterületek visszajuttatása, vagy a rajtuk megtermelt haszon leadása a helyi tanácsoknak. Ez annál is inkább indokolt, mert sok helyen a gazdálkodók saját mérlegük javítására értékesítik ezeket a földeket, ezekből a településeknek semmi sem jut. A helyi tanácsok ezen javakkal többet tehetnek a köz érdekében. Tudjuk, hogy a már többször is módosított földtörvény hitelessége romlik, de az igazság keresése társadalmi ügy. — Felvetődött a nyugdíjasok helyzetének mielőbbi hathatósabb és emberhez illő rendezésének igénye. Egyre világosabban látni, hogy sokan közülük — főleg a család nélküliek — nem nélkülözhetik a társadalom, az állam hathatós támogatását. Ugyanakkor az aktív keresőkre sem hárítható át minden feladat, mert az tovább nehezítené életüket, gyermekeik nevelését és iskoláztatását. Elnézését kérjük, hogy sokirányú, felelősségteljes munkáját mi is nehezítjük, de a felvetett kérdések sok állampolgárt érintenek. Ezért közügyként kezeljük azokat, de a megoldások meghaladják a helyi és megyei lehetőségeket. Megértését tisztelettel köszönjük, munkájukhoz jó erőt, egészséget és sok sikert kívánunk! Pásztor Béla HNF Pest megyei elnök Romhányi András HNF Pest megyei titkár Szecsői Baráti Kör ................. T áipószecsői polgárok egy csoportja — szám szerint hár- mincketten — 1989. június 20-án este, Szecsői Baráti Kör néven egyesületet alakítottak. Célkitűzéseink: a hagyományok ápolása, a múlt feltárása, a jelen értékelése, a jövő tervezése; emberibb kapcsolatok, új értékek létrehozása az egyén érdekében, de egyben a közösségért, hogy minden korosztálynak megteremtsük a tartalmasabb élet lehetőségét nagyközségünkben, A tennivaló tömérdek, a munka elkezdése nem tűr halasztást. A faluházat ápolni kell, a templomkertben levő emlékművet rendbe tenni, és a névsort kiegészíteni a II. világháborús áldozatok neveivel. Valahol a községben játszóteret, a temetőnél parkolót, a 31-es főútvonal mellett kerékpárutat kell kialakítani, szinte minden közterületünk rendbetételt és fásítást kíván. A sportról és a kultúráról sem szabad megfeledkeznünk; rendszeres tömegsport megszervezését, a könyvtár bővítését, videotéka létrehozását tervezzük. Várjuk és elvárjuk, hogy minél több szecsői polgártársunk csatlakozzon hozzánk, és erre szeretnénk biztatni a ma már nem itt lakó, de itteni gyökerekkel bíró honfitársainkat is, az alábbi levélcímünkön : Szecsői Baráti Kör 2251 Tápiószecső, Bajesy-Zs. út 1. ^■HV-FIGYELŐ szését, s hogy sok ifjú ember érdeklődését keltik fel a barlangászat iránt. Talán éppen a nagy televíziós sorozatok nyomán azért megkockáztathatjuk: lehetne tempósabb, kevésbé didaktikus a magyar barlangos sorozat. Az első epizód így sem okozott csalódást, s fenntartásaink a következő részek után megalapozatlannak bizonyulhatnak. SZEBB DALT ÉNEKELNI. Hat évvel ezelőtt készült az angol film, olyan témáról, amilyenről nagy-nagy békeidőkben szoktak mesélni az írók. Angliában hat évvel ezelőtt sem voltak viharos társadalmi változások. Az anyagi gondokkal, a kiszámíthatatlan holnappal és földolgozatlan múlttal többnyire nem küszködő tévénézők alighanem kedvezően fogadták a bizony kicsit iszákos, de egyébként nagyon kellemes, jól szituált tanár és az ifjú hölgy, a Pygmalion Higgins profesz- szorára és Lisájára emlékeztető történetét. Ügy gondolom, a kicsit negédes, kicsit lassú darab nálunk sem okozott csalódást. A sok-sok feszülő politikai indulat, krimi, félig-meddig horror és szex után felüdülést okozott ez a gondtalan, tiszta,, izgalmaktól mentes másfél óra. PARIS, TEXAS. Amerikában annyi a csoda, hogy mindig jut belőle valami új, amin meglepődhetünk Elcsodálkozhatunk például azon, hogy ebben a hatalmas országban jó néhány kisvárost és texasi sivatagot is hívhatnak Párizsnak, s itt Közép-Európában bizony furcsának tűnik az is. hogy egy fiatal asszony pénzért üvegkalickában mutogatja magát az érdeklődőknek. Ilyesmin persze olyan nagyon nem érdemes elámulni. Azon sokkal inkább, hogy még mindig akadnak olyan nagy filmrendezők, akik már-már klasszikusnak számítanak, fesztiválokon nyernek díjakat, vitrinjükben ott áll az Oscar, munkásságukat mégis csak félig-meddig ismerjük. Wim Wendersről, a szombaton bemutatott film rendezőjéről kritikusai azt tartják, munkái tele vannak belterjes film- történeti utalásokkal, filozófiával, s hogy az élet és a társadalom ügyeit-baiait művészetének áramlatai fénytörésén keresztül fogja fel. Bizonyára így van. Az 19R3-ban forgatott Paris. Texas című film azonban azt is bizonyítja, hogy az európai kultúrán nevelkedett rendező Amerikában jól megtanulta. hogy a film mindenekelőtt a nézőnek készül, s még ölv fontos gondolatot, mondandót is csak izgalmas, érdekes, a közönség érdeklődését mindvégig lekötő történetben érdemes elmondani. Csulák András
