Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-12 / 136. szám
4 %%»gfttP 1989. JUNIUS 12., HÉTFŐ Közművelődési dolgozók tapasztalatcseréje Ősztől bérleti díjat kérnek 300 amatör művész bemutatkozásával Kulturális hétvége Vácott Tapasztalatcserét rendeztek a monori körzet művelődési házainak igazgatói számára Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Miért éppen itt? Mert a megyei művelődési osztály szakfelügyelete ezt az intézményt tartotta érdemesnek a házigazda szerepére, annál is inkább, mivel a programok széles skálája, a település lakóival való kapcsolattartás, nem utolsósorban a művelődési ház gazdálkodása példa értékű lehet másutt is. Pék Lajos igazgató elöljáróban leszögezte: a ház mindenki számára nyitva áll, ám ősztől méltányos bérleti díjat kérnek minden politikai párttól, csoportosulástól, amely itt akar rendezvényt tartani. Természetesen ez alól nem kivétel az MSZMP sem. Ezt a törekvést elfogadhatónak, helyesnek tartotta Viola Józsefné, a nagyközségi pártbizottság titkára is, majd hozzátette: a pártszervezetnek nem célja, hogy akadályt gördítsen e szervezetek fellépése elé. Tág teret ad A művelődés dolgozóinak nem elsősorban politikai munkát kell végezniük, ezért ők nem is kívánúak külön szempontok alapján, szoros előírással beleszólni a ház szakmai munkájába. Az intézmény egyébként kapocs a vezetők és a lakosság között, tág teret ad a közösségi összejöveteleknek is — mondotta. Pék Lajos annak a fölismerésnek az erejét hangsúlyozta, amely — eltérően a régebben erőltetett egysíkú tevékenységtől — a sok kis csoportban végezhető tanulásra, szórakozásra tette a hangsúlyt. A házban hozzávetőlegesen harminc klub működik (ifjúsági, számítástechnikai, diabetikus, sakk, színjátszó, balett, nemzetiségi néptánc), amelyek éppen azért vonzóak, mert választási lehetőséget adnak: ki-ki hajlamai, érdeklődése szerint dönthet szabadidejének hasznos eltöltéséről. Sajnos nem rendelkeznek megfelelő kiállítóteremmel, ezért a tárlatokat a bejárat mögötti térben helyezik el, vagyis azok kikerülhetetlenek. Szívesen utaznak Immár országos hírű az alkoholellenes klub, melynek tevékenységéről Mészáros Ferenc, a klub vezetője számolt be, miután a vendégek bepillantottak az épp azon a dél- előttön foglalkozást tartó játszóházba is. Az alkoholellenes klubot először a Korányi szanatórium fogadta be. L evendel László professzor a humánum jegyében érvelt azokért az emberekért, akikről már a család, a társadalom egyaránt lemondott. Később a klub átkerült a budakeszi pártház alagsorába, végül a művelődési házban találtak tágasabb otthonra. Az egykori betegek számára fontos, hogy fedél legyen a fejük fölött, ezért a költségvetésük egy részét panziók bérére fordítják, ahol az Faluház vagy műzeum kellene Főt hagyományának őrzése a cé Húsz éve alakult meg a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság, melynek célja a magyar kultúra ápolása volt. Jelenleg dr. Bán Károly az elnök, aki öt éve tölti be ezt a tisztséget. A feladata kezdetben az volt, hogy talpra állítsa a szétzilálódott közösséget, amely sehonnan sem kapott támogatást Most 56 helybeli tagjuk van, a tagdíj évi 100 forint, s két- havonként tartanak összejövetelt. Három célt tűztek maguk elé. Az első, hogy a fóti reformkori irodalmi körök hagyományait életben tartsák. Felvállalták a komolyzene ápolását is: rendszeresen bemutatkoznak a zeneiskolák növendékei, s szereplési lehetőséget kapnak a fiatal művészek is. A zenebarátok körének találkozói alkalmával lehetőség nyílik beszélgetésre. Szép környezetet biztosít a rendezvények számára a fóti gyermekváros márványterme. Végül, de nem utolsósorban céljuk Főt hagyományának őrzése. Ápolják a település helytörténeti múltját, ezzel egy időben gyűjtő- és kutatómunkát is végeznek. A hely- történeti anyagot tavaly őszszel a nyilvánosságnak is bemutatták, majd az a 2-es számú általános iskolába került, megőrzésre. Több idős ember tulajdonában nagyon értékes helytörténeti anyag van, ám ezeket gazdáik addig nem adják ki a kezükből, amíg biztos és állandó kiállítási helyre nem kerül a gyűjtemény. Jó lenne a nagyközségi tanács segítségével kialakítani egy régi házból faluházat, vagy helytörténeti múzeumot, hogy Főt értékes múltjából az utókor számára hiteles kép maradhasson. Panyi Mária A TÉKA Könyvértékesítő Vállalat őszi könyvárverésére átvesz: könyvritkaságokat, metszeteket, folyóiratokat és kéziratokat. Az átvétel ideje: június 26-ától 30-áig, naponta 9.30-tól 17.30 óráig. Az átvétel helye: TÉKA Antikvárium (Budapest, Kálmán Imre u. 16. 1054, tel.: 319-571) és a TÉKA Könyvértékesítő központja (Budapest XIII., Váci út 19.). KÖNYYÍRTÍKEStTÖ könyvtárellátó El KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT elmagányosodott, támasz nélküli emberek megkapaszkodhatnak. Rendelkeznek egy régebbi, tíz férőhelyes bérleménnyel, s most újat teremtenek, ahol tizenöten lakhatnak majd. A példa kisugárzó: az országban több helyütt felismerték már, hogy a segítség védőszárnya az egyetlen lehetőség a rehabilitációra. A közös klubfoglalkozások jelentik a közösségteremtő erőt, a szigetet a világban. Létrehoztak egy saját műhelyt is, mely keret a bedolgozói munkához mindazoknak, akik még állás nélkül vannak. A klub krízis- csoportja a gyors mentés feladatát vállalta magára: azon igyekeznek, hogy minél kevesebb volt alkoholista essen vissza, hiszen nagy a visszahúzó erő a kocsmákat látogató, régi ivócimborák személyében. A nyugdíjasklub — a másik legnagyobb csoportosulás — nemsokára 10. születésnapját köszönti. Életüket mutatta be Birgán Albertné. ő is a kiscsoportos foglalkozások hatékonyságát emelte ki: a baráti szálakat, amelyek át- meg átszövik egész közösségüket. Hallgatnak orvosi előadásokat, szívesen utaznak, bár hosz- szabb túrákra már nem mernek vállalkozni. Szoros kapcsolatot építettek ki a pátyi és a békásmegyeri társklub- bokkal, hiszen számukra a legtöbbet az jelenti, ha jól kibeszélgethetik magukat. Nem az ő hibájuk A tapasztalatcserén természetesen szóba került a köz- művelődési dolgozók fizetésrendezése. Mi tagadás, felröppentek igen nagy összegekről szóló pletykák is. Kiemelt fizetést azonban csak kiemelt központok vezetői kapnák.' Monor körzetében például tízezer körül mozog az igazgatók fizetése. Többen elmondták, hogy a kis településeken a fizetésjavítás feszültségeket okozott. Pedagógusok és tanácsi alkalmazottak általában burkoltan, néha érzelmileg túlfűtötten és hangosan reagáltak a közművelődésben dolgozók fizetésrendezésének hírére. Pedig nem az érintettek hibája, hogy a humán értelmiség a szegénység szélére jutott... Földes Károly „Lelkibeszédnél”, szóbeli ráhatásnál jobb a cseleked- tetés — vallják a modern pedagógia hívei, s e felfogásnak mintegy illusztrációját láttuk a hét végén Vácon. Számos amatőr előadó között cigány énekesek és táncosok is bemutatták, hogy érdekes és értékes alkotásokat tudnak létrehozni és bemutatni, ha erre lehetőséget kapnak. Az öntevékeny művészeti mozgalomba bekapcsolódó amatőröket nem keU arra biztatni, hogy fejlesszék személyiségüket — fejlődik az a tevékenység által. A váci Duna-parton, illetve a helyi művelődési központban önfeledten előadott produkciókat alapos felkészülés előzte meg — ez érződött a színpadon nyújtott teljesítményekből. — Amikor az országban még nem volt napi beszédtéma a nyíltság, s a fegyveres erők és testületek sem voltak annyira nyitottak, mint napjainkban, akkor is számos alkalommal kiléptünk a „civilek” elé — mondta Fári István őrnagy, a hátországa és polgári védelmi országos parancsnokság kulturális főinstruktora. — A mostanihoz A színpadon nagykátai táncosok ropják a táncot hasonló kulturális és honvédelmi bemutatókat már nyolc éve rendszeresen megtartjuk. Ez a tevékenységünk tehát megelőzte a polgári védelemmel való „fuzionálást”. Ilyen irányú tevékenységünk bázisát változatlanul az építőalakulatok adják. Az ifjúsági kulturális és honvédelmi napokat minden évben más és más helyszínen tartják meg. Vác egyszer már volt vendéglátó — nyolc évvel ezelőtt — és az akkori fogadtatásnak, a városlakóit érdeklődésének nagy szerepe volt abban, hogy az idén isAz aknaszedő hajó Vácott horgonyzott vasárnap Pihenő gladiátorok a sikeres bemutató után (Hancsovszki János felvételei) mét a hangulatos Duna-parti városban tartották a háromnapos rendezvényt. Honvédségi alakulatok öntevékeny szólistái és együttesei, továbbá olyan amatőr együttesek, amelyeknek katonák is á tagjai, szerepeltek a műsorban. MHSZ-bemutató is színesítette a programot'és nagy sikere volt a dunai flottilla aknaszedő hajójának' is. amit alaposan szemügyré vettek a gyerekek. Nemcsak a bohóc - műsorok során, hanem a kirakodóvásáron is sokféle móka szórakoztatta a kicsinyeket, például 5 forintért pintyet lehetett nyerni. „Fedél alatt”, a Madách Imre Művelődési Központban is úgy ment a kulturális verseny, mint a „pinty”. Vasárnap este a legjobb együttesek és szólisták adtak gálaműsort a hálás nézőközönségnek. K. Gy. Kutatóműhelyekről Történelmi múlt és jelen Az ember csak kapkodja a fejét: mit is hall? A tömegkommunikáció felgyorsult, a rádió és tévé, az újságok csak úgy ontják a friss információt, s olyan szavakat hall az ember, amelyeket a múltban aligha volt szabad használni. A marxizmus—leninizmus számos kérdését is másképpen vetik fel mostanában, mint ahogyan azt a múltban tanultuk. Manapság talajukat vesztik a korábban dogmaként kezelt, örök időkre szóló tételek, s ez még a szocializmus híveinek nem kis táborát is elbizonytalanítja. bizonyos körökben pedig bizalmatlanságot szül a társadalomtudományok iránt. Az utóbbi időben nem kis vita alakult ki a társadalmi tulajdonról, a tulajdonviszonyokról. illetve a különböző tulajdonformákról. helyéről, szerepéről a szocializmusban; az értéktörvény, az áru—pénz —piac fogalmáról: az értékviszonyokról, a válságról, az inflációról; a teljes foglalkoztatottságról; szociálpolitikáról, a szakszervezetek funkciójáról a szocialista forradalom fejlődésének különböző szakaszaiban és így tovább. Az új kérdésekre új válaszokat kell adnunk. Ebben van nagy szerepük a társadalomtudományi kutatóműhelyeknek, amelyek szép számmal vannak Magyarországon. Vass Henrik nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bemutassa őket, helyüket, szerepüket, azt a tudományos munkát, amelyet ezek az intézmények végeznek. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelynek Történelmi múlt — társadalmi jelen a címe, átfogóan foglalkozik ezzel a témával, s ez annál inkább is fontos, mert sokan lebecsülik ezt a tudományos munkát. Ma is időszerűek Erdei Ferenc gondolatai, aki szerint „A természettudós fehér köpenyét mindig a megilletődött tisztelet- adás övezi: gyógyít, megment, új energiaforrásokat teremt, új termelőerőket szolgáltat és világképünket tágítja. Ezzel szemben a társadalomtudós civil ruhája — akár jogász, közgazdász. szociológus vagy történész — vörös posztó a társadalom számára: lelkesedést és dicsőítést éppúgy kiválthat, mint elkeseredett dühöt és felháborodott szembenállást. Nehéz tehát a társadalomtudományokat művelni.” Vass Henrik könyvében ezt a nehéz munkát mutatja be. Interjúkötete arról tájékoztat bennünket, hogy hol, milyen intézmények foglalkoznak hazánkban társadalomtudományi kutatásokkal. A fő figyelmet a tartalmi munkára fordítja. de kötetében nagy szerepet kap a társadalmi igény kielégítésének érvényesülése. Mennyire korszerű napjainkban a kutatómunka, milyen módosítások szükségesek a politika és a tudomány viszonyában; mennyire állnak közel egymáshoz a tudományos kutatóműhelyek és felsőfokú oktatási intézmények. Huszonkét intézmény munkájával ismerkedhetünk meg. Az Akadémia társadalomtudományi intézményrendszerétől kezdve az Agrárgazdasági Kutatóintézeten át egészen a Zenetudományi Intézetig, beleértve a Párttörténeti és Szociológiai Kutatóintézetet is. Bár, amikor az interjúk készültek. még nem történtek meg azok a változások — 1986 —1987 —. amelyek 1988 óta bekövetkeztek, s amelyek hatása alól ők sem vonhatták ki magukat. Mégis érdekesek az írások. A kötetből megtudhatjuk, hogy milyen munka folyik az intézetekben, hogyan viszonyulnak napjaink kérdéseihez. Megtudhatjuk, hogy a hosszú távra szóló elméleti kérdések kimunkálása mellett milyen kapcsolatban állnak a gyakorlattal. a napi politikával, például a közgazdaságtan, az ipar- és vállalat-gazdaságtan, a világgazdasági kutatómunka, a szociológia. Más tudományágak közvetve segítik a politikai gyakorlatot, mint a történelem, az irodalom, a nyelvtudomány. Az utóbbiak különösen a nemzeti önismeret ki- teljesedéséhez, a múlt és a jelen megismeréséhez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Mint az interjúikból is kitűnik, nagy segítséget adnak a világnézet kialakításához, formálásához is. A kötet befejező írása Kulcsár Kálmán műve, aki A társadalomtudományok és a magyar társadalom címmel a különböző társadalomtudományi funkciókat ismerteti, amelyek hivatásuknál fogva a folyamatok és trendek feltárásával, a jelenségek elemzésével alapot teremthetnek a politika számára. Ugyancsak ismerteti a társadalomtudományok helyzetét. az eredményeket és a kudarcokat, amelyek nem függetlenek társadalmi fejlődésünk sajátosságaitól, közelebbi és távolabbi mű1 tunk következményeitől, jelen helyzetünktől. Egy bizonyos: napjaink társadalomtudománya mai valóságunk tudományos, vagyis a korszerűtlen dogmáktól mentes feltárására törekszik. Tehát ismeretterjesztő kötetet ajánlok szíves olvasóim figyelmébe. olyan kötetet, amelyben tudósok, a tudományszervezők izgalmasan beszélnek munkáinkról. a tudomány és a gyakorlat összefüggéseiről, s a mához szólnak. Hiszen — ugyancsak Erdei Ferenc szavaival — a történelem szakadatlan Dótvizseáinak is alá kell vetnünk magunkat: szüntelenül szembesíteni kell az eszméket és a valót, elméletet és gyakorlatot.” Gáli Sándor Kólót táncolnak a százhalombattai Forrás együttes csinos lányai
