Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. JÜNIUS 12., HÉTFŐ

A termelők Gyálra szavaztak

Amikor tavaly októberben hirt adtunk arról, hogy a TOT elnöksége mellett működő háztáji" és kistermelő bizottság egyeztető megbeszélést szervezett az új nagybani piac helyszínének kijelölése érdekében, sok olvasónk rezignáltan fogadta a hírt: „erős viszonteladói ,maffia' ragaszkodik a Bosnyák térhez. úgysem kerül új helyre a piac”.

Az idő azonban nem állt meg és' az elképzelések sem változtak: januárban újabb

értekezlet erősítette ' meg, hogy á jelenlegi szűkös, „nagybaninak” csak becézed piac helyett új, korszerűbb, tágasabb kell.

Az indokok közismertek: a 2,5 hektár alapterületű piac szűk, a megközelítése is nehézkes, kistermelők ezrei be sem s’ juthattak, s ez u tóbbi számos visszaélés forrása volt. Szenvedett a termelő, szenvedett ág eladó — illetve még mindig szenved egy ideig.

Meddig? Friss információért fordultunk Kékedi Tiborhoz. a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályvezető-helyetteséhez.

— Nem kell már sokat várni a végleges döntésre: várhatóan június 20-án megszületik. A nagybani piac céljára szóba jöhető területek száma kettőre apadt. A budaörsi Hungarofruct raktár és a gyáli Szabadság Tsz telke van még „versenyben”.

Hogy melyik lesz a „győztes”, az még nem tudható. A TOT-ban azonban elmondták, hogy a kistermelők Gvált szeretnék. Hasonló eredményt hozott a Fővárosi Tanácsnak az érdekelt eladók körében végzett közvélemény-kutatása is. A Hungarofruct raktár nehezen megközelíthető; ha tehát erre esne a választás, továbbra is megmaradna egy korábbi jelentős gond.

Az új piaccal kapcsolatos két legfontosabb követelmény az, hogy jól megközelíthető legyen, és szükség esetén bővíteni, továbbfejleszteni is lehessen. A fővárosban lakók emellett jó néven vennék

azt is, ha a fuvarozók nem a nagyvároson keresztül közlekednének. Ez azonban csak az MO-ás út építésével egyenes arányban teljesíthető — mutatott rá Kékedi Tibor.

— Sok fejtörést okozott korábban az is, hogy milyen mértékű állami támogatás fordítható az új piac kialakítására. Ezzel kapcsolatosan mi az újabb fejlemény?

— A Fővárosi Tanács ösz- szehúzza a nadrágszíjat és kiszorít 100 millió forintot a piacépítési munkálatokra. Ezt az- összeget nem sajnálhatjuk akkor, ha a jelenlegi áldatlan állapotnak véget akarunk vetni. Az új kereskedelmi központot a termelők tiszta piacának szánjuk. A 100 millió forint elegendő arra, hogy a szükséges előkészítés, tervezés után még az idén megkezdődhessen a kivitelezés. Amennyiben június 20-án valóban megszületik a döntés és minden az általunk elképzelt menetrend szerint halad, az 1991-es szezonnyitás már az új piacon lesz.

K. Gy.

Meddig halijuk a madárfüttyöt?

A róka meg a hét bőr meséje

Okolicsányi Lóránt érdekes egyénisége Vác városának. Mindenekelőtt fiatalos és önzetlen aktivitás jellemző a mezőgazdasági mérnökre.. Egy dunántúli nagy állami gazda ság főagronómusaként vonul nyugdíjba több mint fél évtizede. Fiatalokat megszégye nitő élénkségével azonnal kéz deményezőként lépett fel < Hazafias Népfront városi bi zottságán. Az ő miniportréjf nélkül nem lenne most telje: a VI. természet- és környezet- védelmi napok rendezvénysorozatáról szóló egyetlen írá: sem.

Okolicsányi Lóránt teremtette ezt a nemes hagyományt amely azóta is erősödik i Dunakanyar bal parti központ jában. A rendezvények látogatottságának mérlege kitűnő Csak ä cégtábla változott némileg az esztendők alatt. A; idén ugyanis nem a HNF voll az események mozgatója, hanem a Magyar Demokrata Fórum, a Szabaddemokraták Szövetsége és a Fidesz.

A cél és a tartalom viszonl ugyanaz. Ahogy Okolicsány, fogalmaz — az erdeink állapotáról szóló vitafórum szünetében —, őt az aggodalom senkenti cselekvésre. Mert na az emberiség így pazarol, így bánik az őt körülvevő világgal, akkor kérdés; unokáink ismerik-e majd a fát, a füveket, az árnyat adó, levegőt dúsító lombok zöldjét, hallanak- e majd madárfüttyöt? Az értelmes embernek meg kell előznie az egyensúly felbille- nését. Ott kell cselekedni, ahol lehet. Neki pedig dolga van ebben a városban, megyében, régióban. Ámbár, hogy jelenleg mi a tisztsége a környezetvédők között, azt nehéz lenne meghatározni. Szerinte nem is fontos. Lényegesebb annál, hogy szaktekintélyeket sikerült megnyerni a témának. Eljött Medveczky Zoltán az Ifjú Környezetvédők Szövetsége erdővédelmi munkacsoportja képviseletében. Itt volt Vass Imre, az IKSZ elnöke, előadást tartott dr. Kárpáti László, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem adjunktusa. Szaktekintélyek ültek a nézőtéren is: erdészele, ökológusok, biológusok, a természet értő és felelősen gondolkodó gazdái. Ám annál kevesebben, szinte nyomasztó kisebbségben voltunk ott mi, laikusok, akik nem tekinthettük magunkat partnernek a vitában.

Az előadó szerint azokban a modern társadalmakban került előtérbe az erdő. a természet egészének kérdésköre, ahol

UUI UtUtUÖ/ U, liá-e/t IlllLL-ö UfVttKN.

A Magyarország területének 18 százalékát borító erdő közepes fejlettséget jelent Európához képest. Funkciója, amely gazdasági, közjóléti és védelmi, részeiben szétválaszthatatlan. Tény azonban, hogy a fafeldolgozás ipari feltételeit kedvezőbbé kell tenni. Baj, hogy - természeti -adottságaink miatt “kevés. tényot" űzethetünk. Evepte 20 ezer hektáron vágják hazánkban az erdőt, de ennyi a pótlás is. Ezek egészséges arányok.

— Mi a véleménye a parlament által visszaadott erdőtörvény-tervezetről, a szakma jövőjéről? — kérdeztük Fejes Györgyöt, a Mátra Nyugat- Bükki Erdőgazdaság vezérigazgató-helyettesét.

— Nem kérdezték meg a szakembereket, nem előzte meg társadalmi vita. Ránk meglepetésként hatott — állította, s hozzátette: — az érdekeltség megteremtése lehetett a cél, s ez szükséges. Ám alkalmazkodni kell a sajátosságokhoz.

Ez utóbbiakról mondta felszólalásában Ott János szilvásvárad! erdészetvezető: El kell ismerni, hogy az erdészet önálló gazdasági ágazat. Az erdő olyan tőke, melynek a ho- zadékát kell hasznosítani. Itt sem a magán-, sem a társasági, vagy egyéb vállalkozási forma nem alkalmas, csupán vállalati keretek között lehet megnyugtatóan védeni, kezelni e nagy értékű nemzeti kincset.

Kovács T. István

Nem jön ez a csopOTt, nem

jön a világért sem. És még azt tartják a németekről, hogy pontosak. Vagy a svájciak azok, és a németek inkább takarékosak ...? Mindegy. A lényeg, hogy fél három múlt, és sehol senki. Pedig az üdítők és pogácsák már katonás rendben sorakoznak az asztalokon, a székek darabra kiszámolva állnak egymás mellett, a vezető ügyész nyakkendőjén precízen feszül a csomó. Az egész ház készen várja a vendégeket. Egyelőre azonban úgy látszik, ha külhoni jogászokra vagyunk kíváncsiak, egyszerűbb a polcokon keresgélni. A kék meg fekete kötésű. könyvek között biztosan akad valami Kelsentől, Savigny-tól, vagy éppen a természetjogász Gro- tiustól. Igaz, a halhatatlanság útjait valószínűleg nem a Cooptourist szervezi, nem úgy, mint ezét a huszon-egynéhány kölni egyetemistáét. Na, nem baj, mondja erre dr. Hegedűs András. Mármint nem az nem baj, hogy Grotiusnak semmi köze a Cooptouristhoz, hanem hogy késnek a németek. Addig legalább van egy kis idő megnézni az ügyészség új otthonát. Tudniillik alig múlt egy hónapja, magyarázza, hogy a Budakörnyéki Ügyészség kiköltözött ide, Budaörsre, a rendőrség mellé.

— Budapesten, eddigi székhelyünkön, amolyan Nyugat- Berlin státusunk volt. Gyakorlatilag nem a tulajdonképpeni közegünkben dolgoztunk, nem tudtunk igazán részt venni a helyi közéletben sem. Számunkra tehát rengeteg dolog kedvezően változhat meg ezzel a költözéssel. Már maga az épület megjelenése is oldottabb. Tekintélyt sugároz ugyan, de nem testesít meg valamiféle hatalmat. Én nagyon fontosnak tartom, hogy az igazságszolgáltatásban a szolgáltatás funkciónak nőjön a jelentősége, amihez jól illik egy ilyen küllemű hivatal.

Európai színvonalú

És már vezet végig a szobákon, mutatja a növényeket, a barna bútorokat, a szőnyeget. Ez itt a társalgó, azok az ügyészek irodái, amott a ki hallgató helyiség. Egy ajtóval arrébb halkan kattannak a számítógép gombjai.

— Az ország helyi ügyészségei közül egyedül nálunk gépesített az ügyintézés — dicsekszik dr. Hegedűs András. — A kiszolgálás szempontjából ez óriási előrelépést jelent, ám minden tekintetben szeretnénk egy valóban európai színvonalú hivatalt kialakítani. Talán feltűnt például, hogy a bejáraton nincs kiírva az ügyfélfogadási rend. Mi ugyanis egész munkaidőben „nyitva vagyunk”. Bárki bármikor bejöhet ide, hisz ha belegondolunk, hogy a területünkön körülbelül 200 ezer ember él, sokaknak nem könnyű éppen a hivatali időre beérni a távolabbi községekből. Ugyanakkor hetente kétszer ingyenes jogi tanácsadást tartunk, méghozzá a budaörsi közösségi házban és nem az ügyészségen, amivel szintén azt próbáljuk kifejezni, hogy a lakosságot szolgáljuk. A hozzánk tartozó települések összes középiskolájával felvettük ezenkívül a kapcsolatot. Jog- propaganda előadásokat próbálunk szervezni az osztály- főnöki órákon. A diákoknak elsősorban az államhatalom felépítéséről, a munkavállalással kapcsolatos jogokról és kötelességekről beszélnénk, továbbá a bűnözésről, hisz a középiskolások már vétőképes korba lépnek. Egyszóval, egy tényleg nyitott ügyészségnek képzeljük el ezt a hivatalt. Ezért nem okozott problémát az sem, amikor a Cooptourist megkeresett bennünket, hogy néhány német joghallgató idelátogatna.

Egy ajtó csapódik

Illetve idelátogat, mert végszóra megérkeznek a kölniek. Sorra vonulnak be, ülnek le, és komolyak, nagyon komolyak. Igen, ez náluk is így van, ez máshogy, egyszer bólogatnak, másszor fejüket csóválják dr. Kárpáti Zoltán előadása alatt. ízlelgetik az elhangzottakat, gondolatban eljátszanak velük, mint kölyökkutyák a labdával, de hát kölykök ők is, kölyökjuristák, egyetemisták. Egy szőke lány szinte mániákusan cserélgeti egymáson a lábait, úgy nyugtáz minden egyes mondatot. „Az általános ügyészi felügyelet", mondja dr. Kárpáti Zoltán, mire Hilde átveti a balt a jobbon. „Felelősségre vonást kezdeményeznek”J^hallik, és a jobb kerül a balra.' „Az ügyész közreműködik a törvénysértések megakadályozásában”, ami szemmel láthatóan fontos dolog lehet, mert a lány kétszer cseréli meg lábait, egyszer oda, egyszer vissza. Áz- tájn farad ő is, elvégre nemcsak a szakma miatt utaztak Budapestre.

Azonban hátravan még a desszert, mely fellazítja talán ezt a nehezen emészthető ismeretanyagot. Mert nem csupán az ügyészség nyitott Budaörsön, de a rendőrség szintúgy. Dr. Hegedűs András pedig elintézte, hogy ezúttal külföldiek is megtekinthessenek

egy eredeti közép-kelet-európai fogdát. Felbolydulnak erre Goethe nyelvén a srácok. Bár se vasfüggöny, se határzár, ennek azért a fele se tréfa. És miután dr. Máté Sándor őrnagy röviden ismerteti a terület bűnözési mutatóit, már vonulunk is át a szomszédba, másszuk a lépcsőket, kanyar- gunk a folyosón. Harmincöt személy befogadására alkalmas ez a traktus itt, az épület legfelső szintjén, tájékoztat a rendőrség vezetője, majd hozzáteszi, arról, hogy jelenleg hányán vannak bezárva, nem beszélhet. Jó, ne beszéljen, nyugszunk bele és figyelünk.

Hát tele nincs a fogda az biztos, mert bemehetünk egy üres, hatszemélyes zárkába. A priccsek mint hat jól elrendezett sziget emelkednek a zöld színű padló fölé. Neoncső zümmög fölöttünk, az ablakok előtt fekete rácsok szűrik a tekintetet, aztán túl rajtuk egy darabka ég látható. Nem valami felemelő hely, még ha modern is, de a németeket ez nem zavarja. Ügy rácsodálkoznak mindenre, mint valami egzotikus állatra. Ez a sétálóudvar, kalauzol tovább dr. Máté Sándor, mire felkapják a szót, adják hátra egymásnak, akár a törpék abban a viccben. „Ah, a sétálóudvar”, fut végig a csoporton és nyomulnak az ajtó felé. Egy igazi sétálóudvar a tetőn. A bátrabbak belépnek, tesznek pár lépést, ők most a foglyok, és levegőznek. A bajuszos törzs- őrmester közben fáradhatatlanul járja mögöttünk a folyosót, oldalán gumibot lóg. A mesterséges fény bágyadtan követi alakját. Egy ajtó csapódik valahol lent. Lassan indulni kell, talán vacsoraidő van, talán más, pontosan nem derül ki.

Türelmesen ülnek

A csoport lefelé ballag, majd vissza az ügyészségre, még egy rövid beszélgetésre. Kint egészen piszkosszürke az ég, az előadóban már muszáj villanyt gyújtani. Az utcáról autótülkölés hallatszik, és csak ülnek ezek a németek türelmesen, messze-messze Kölntől.

Falusy Zsi gmond

Kevesebb antibiotikum a tejben

Az intézkedések eredménye

Otthonteremtők Pátyon

Erdélyi menekülteknek, helybéli lakosoknak és az ország más területeiről itt letelepedni vágyóknak biztosít a Pátyi Tanács építési telket a község határában. Néhányan már megkezdték az otthonteremtést

(Pék Veronika felvétele)

A vizsgálati adatok szerint számottevően csökkent az antibiotikummal szennyezett bolti zacskós tej aránya — tájékoztatta dr. Sohár Judit, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezetője az MTI munkatársát. Az intézet a fővárosi és a megyei köjálok vizsgálati eredményeit összesítette,

s ezek szerint az 1988-ban elvégzett 3155 vizsgálatból csak 61 mutatott a megengedettnél magasabb gátlóanyag-tartal- mat. Ez a vizsgált mennyiségnek 1,9 százaléka. A szennyezett minták mennyiségének csökkenése arról tanúskodik, hogy a MÉM fellépésére a gazdaságok már jobban figyelembe veszik ezt a tényezőt.

Nyitott ügyészség, nyitott rendőrség

Ä fogdába is benéztek a németek

már nem a mindennapi megélhetés gondjai nyomasztanak. A kérdés ma az, meddig lehetséges és ésszerű az emberi beavatkozás, milyen eszközökkel történhet meg a szükséges javak kivétele. Mert kell a fa, de kell a jó levegő, az üdülőhely minden előnye. Nem irredentizmus csupán ténjm^áÖ^pííás, .hó&y,:' a gaz.-„ dasaguag egykoij egysefes'ef§í'~ szét*, aifeptfl,, Kárpát-medencében mi, magyarok, az első világháború után erdeink 87 székalékát veszítettük el. Ezekkel együtt ment kárba az évszázadok során felhalmozódott termelési tapasztalat. E meghatározó körülmény folytatása az urbanizáció jelenlegi erőssége. A szakszerűtlenség, amely tulajdonítható egyrészt a rossz káderpolitikai gyakorlatnak. Durva hasonlattal élve: egy kórházban mindig természetes volt, hogy az igazgató orvos. Ám nem biztos, hogy az erdő- gazdaság élén akár a legutóbbi időkig is erdész volt az igazgató meg a főmérnök.

Lehangoló képet kaphattunk Kárpáti László előadásából arról is, hogy a szakma hagyományai széttöredeztek. Sajtója, közélete, az erdésztársadalom büszkeségének tekintett szak- könyvtára csak gyenge utánzata a réginek. Még kedélybor- zolóbb az a hasonlat, amit a vadászatról, vadgazdálkodásról említett, mondván: olyan ez, mint a hét bőr meg a róka meséje. Mert míg például Ausztriában 2 millió schilling- be kerül egy hektár vadászterület, addig nálunk ezért évi 1 forint ötven fillért fizetnek. Tehát névleges összeget. Ajánlotta: olvassuk el elejétől végig a Helyzet című kidaványt, amelyben ezek a kérdések rendre szóba kerülnek. Ö maga illusztrációként nemzeti drámairodalmunk fő művéből a Tiborc panaszát olvasta fel, mint aktuális idézetet. A hallgatóság is megjegyezte: az erdőkben tényleg sok a meráni.

Szakszerűtlen erdőkezelés. Kényszerű vegyszerhasználat. Pénz, munkaerő, kisgépek hiánya. Periférikus szerep. Helyre kell állítani a szakma tekintélyét, önálló ágazatként kezelve az erdészetet. Erről beszéltek a felszólalók is, részben alátámasztva az előadó mondandóit. Másrészt a természetvédelmi szakemberek közti összhang megteremtését szorgalmazták, mivel ellentétek is nehezítik ma a dolgukat.

Holdampf Gyula, a MÉM főelőadója annak a nézetének adott hangot, kérdésünkre válaszolva, hogy túl nagy

Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.) Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson.

! A TAURUS ABRONCSGYÁR fel: vesz férfi betanított munkást (3 i műszakra).

A FŐVÁROSI VEGYESIPARI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT felvesz: géplakatost, ácsot, kőművest, elektroműszerészt, csiszolót, galvanizálót, kárpitost, asztalost, bádogos-tetőfedőt, villanyszerelőt.

A PEST VIDÉKI GÉPGYÁR (Szigethalom) meóellenőrt (középvagy felsőfokú erősáramú szakképesítéssel) és forgácsolókat keres.

A MÁV BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGA felvesz: angol vagy német vagy francia nyelvvizsgával vagy nyelvismerettel rendelkező érettségizett munkatársakat információs tevékenység ellátására.

A FINOMBÖRGYARTO RT. pályázatot hirdet főkönyvelő munkakör betöltésére.

AZ OKISZ LABOR zuglói varrodájába szakképzett varrónőket vesz fel magas kereseti lehetőséggel.

A PANNONPLAST MŰANYAGIPARI VÁLLALAT: felvesz mű- anyagipari betanított munkást, műanyag-feldolgozó szakmunkást, fejlesztőmérnököt, árszakértőt.

A FÖTAVÉPSZER LEANYVAL- l LALAT felvesz: hegesztőt, központifűtés-szerelőt, hőszigetelőt, festőt, épületgépész-mérnököt.

A KÖBANYAI SÖRGYÁR felvesz 60—70 fő férfi, női betanított munkást újonnan beinduló NSZK- gépsor kiszolgálására.

A PEST MEGYEI VILLANYSZERELŐ VÁLLALAT felvesz: lemezlakatost, elektroműszerészt, festő-mázolót, művezetőt, anyagkönyvelőt.

A TELEFONGYÁR felvesz: lakatost, betanított gépmunkást, elektroműszerészt, tekercselőt.

A MAGYAR—KOREAI BARÁTSÁG MGTSZ felvesz: esztergályost, hegesztőt, gépi varrót, bedolgozót, irodavezetőt.

KOSSUTH MGTSZ SZENTMAR- TONKÄTA felvesz: géplakatost, lakatost, kőművest, tetőszigetelőt, gépkocsivezetőt.

A DUNAKESZI KONZERVGYÁR

felvesz: üzemmérnököt, számviteli osztályvezető-helyettest, vegyész- technikust.

A FINOMBÖRGYARTO RT. felvesz azonnali belépéssel villanyszerelőt, férfi, női betanított munkásokat. vegyipari szakmunkásokat, könyvelőt, gépírót.

A 43. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvesz: kazángépészt, esz- tersálvost. hPfTPCZ+of