Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. JÜNIUS 12., HÉTFŐ ^Mirian 3 Kötelékben Nagy sikert arattak az ejtőer­nyősök a bemutatón java részét a lakásuk ablaká­ból is láthatták volna, ám a jó idő és a repülés reménye kicsalogatta őket a szobából. A várva várt levegőbe emel­kedés azonban számukra el­maradt, érthető okok miatt. Sok apuka, anyuka húzta messzire gyermekét a jegyvál­tó helyektől. Jobb távol ma­radni a kísértéstől... Vigasz­ként a tombola szolgált azok­nak, akikre ezen a délelőttön nemcsak a nap melengető su­gara, de Fortuna is rámosoly- gott. Fazekas Eszter Grósz Károly helyzetértékelése Pártértekezlet Győr-Soprmt megyében Szombaton reggel Győrött, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kongresszusi termé­ben kezdődött meg az MSZMP Győr-Sopron megyei pártérte­kezlete. A megye 28 ezres párttagságát több mint 300 küldött képviselte. A vitában felszólalt Grósz Károly, a MSZMP főtitkára is. A mai politikai helyzettel foglalkozó felszólalásokra rea­gálva rámutatott, hogy azokon egyszerre volt jelen a jövőért való aggódás, a múlt bírálata, a jelen gondjainak elemzése, ö ezt természetesnek tartja Megérti — mondta —, hogy a párttagságban erősödik a féle­lem egy esetleges visszarende­ződés bekövetkezése miatt. A párttagokban és másokban is nőtt az aggodalom az ország és az egyes emberek sorsáért. Je­len vannak az anarchia jelei is. A lakosság egy része elfor­dult, a politikától, saját anyagi problémái s az ország gazda­sági nehézségei miatt. Grósz Károly nyomatékosan utalt arra, hogy az országban folyó demokratizálódási folya­mattal szemben ellenséges je­lenségek is szaporodnak. Pél­dául a vörös csillagok eltávolí tása, szovjet katonasírok meg­gy alázása. ö személy szerint ezeket elítéli. A párttagság jo­gosan teszi fel a kérdést, Győ­rött és másutt is, hogyan ju­tottunk ide. A válasz: alapvetően a gaz­dasági helyzet romlása, vala­mint a politikai intézmény- rendszer hibái juttatták az or­szágot, a társadalmat, a pár­tot a jelenlegi helyzetbe. A reformkörök új színt hoztak a mozgalmi munkába rövid idő alatt — jelentette ki Grósz Károly. Azonban óva intett a kapkodástól, az elsietett dön­tésektől, határozatoktól. Az Új Márciusi Front politikai mozgalommá vált (Folytatás az l. oldalról.) gálva ismételten aláhúzta: az Országgyűlésre is az a feladat hárul, hogy hozzájáruljon az igazi demokrácia és jogállami­ság megteremtéséhez. Erre képes és képesnek kell lennie, még akkor is, ha vitatható mai összetétele az érdektagolt­ság szempontjából. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is foglalkozott azzal a kettősséggel, amely ma a közvéleményben tapasz­talható. Mint mondotta: a pesszimizmusra ok van, mert a tények pillanatnyilag emel­lett szólnak, a bizakodásra pedig szükség van, mert anél­kül nem jut előre sem ember, sem szervezet, sem ország. Nem lehet, és nincs is igazá­ból olyan helyzet az embe­ri társadalmak történetében, amikor ne lenne lehetőség a változtatásra, a jobbításra. Áttérve a szocialista átala­kítást célzó reformok nemzet­közi összehasonlítására, kifej­tette: a szocialista országok- beli reformok sorsa a nemzeti körülményektől, a reformok egymást erősítő vagy gyengítő egymásrahatásától függ. Ma a reformokért keményen meg kell küzdeni a korábban ki­alakult társadalmi intézmé­nyekkel, a valósággal és az emberi gyengeségekkel is. Kínában a politika és a gaz­daság reformjának egyenetlen­sége okoz válságos helyzetet. A Szovjetunióban a remény- teljes és igazán haladó gor- bacsovi politika küzd a re- formfolvamat kapcsán felszín­re kerülő súlyos és hosszú ide­je megoldatlan nemzeti prob­lémákkal. Lengyelországban a politika és a gazdaság összehangolat­lansága. a gazdasági változá­sok lefékezése az alapvető oka a politikai megoldások gyengeségének. Jugoszláviá­ban szintén nemzeti kérdések feszítik a társadalmat, amely a reformok irányába tor elő­re. Magyarországon tartósnak bizonyult és erős hatást fejt ki a gazdasági válság. Ennek megoldása közben kell de- mokratizálódn . elviselni és túljutni a társadalmi értékek elbizonytalanodásán. Mindezek mellett nem reménytelen; a reformok sorsa — hangsúlyoz­ta. Rámutatott: Magyarországon ma a demokráciaképességen múlik a demokratikus intéz­ményrendszer megvalósítása. Demokratizálódásra van szük­ség az MSZMP-ben. demokrá­ciaképességre a formálódó vagy létező alternatív erők­ben. más pártokban, a társa­dalom egészében. Hangsúlyozta: le kell mon­dani arról a korábbi elképze­lésről, hogy ennek az ország­nak a boldogulásához, előre­haladásához. modernizációjá­hoz csak és kizárólag szocia­lizmusra és mind több szocia­lizmusra van szükség. Ez utó­pia. Ennek az országnak) a polgári és a szocialista érté­kekre egyaránt szüksége van — ezt kell szem előtt tartaná, amikor a magyarországi refor­mok sorsáról gondolkodunk — jelentette ki Nvers Rezső. Fel­hívta a figyelmet arra. hogy a reformfolyamatokban ugyan­úgy útitársak azok, akik na­gyobb értéket tulajdonítanak a szocializmusnak, azok, akik kisebbet és azok is, akik ma már nem látnak valós értéket benne. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a különböző érté­kék együttélését, s az ebből fakadó problémákat a magyar társadalom él tudja viselni, s így sikeresen megvalósíthatja a reformokat. Tudományos emlékülés után Újjáalakult a Néppárt Salamon Konrád történész szerint a Nemzeti Parasztpárt legjelentősebb vezetőinek szemléletét néppártiság jelle­mezte, de ugyanakkor tudatá­ban voltak a nemzeti egység megteremtése fontosságának. Für Lajos történész a pa- rasztpártok hajdani működé­séből a mának szóló tanulság­ként vonta le, hogy miután ezek a pártok és mozgalmak önmagukban nem voltak ké­pesek számottevő politikai té­nyezővé válni, kulcskérdés volt a szövetségesek keresése. Ugyanakkor a szövetséges ke­resésének iránya mindig elhi- bázottnak bizonyult. Varga Csaba író-szociológus korreferátumában hangsúlyoz­ta: a modern Európában csak olyan pártnak tvan értelme, amely képes demokratikus mozgalommá válni. Grezsa Ferenc irodalomtörté­nész korreferátumában Né­meth László munkásságát ele­mezte, megkülönböztetett fi­gyelmet fordítva az író peda­gógiai elveire. M. Pál József történész okfejtésében a népi írókat elítélő 1958-as állásfog­lalást értékelte. Rámutatott a dokumentum által is tükrözött visszasztalinizálódás és az iro­dalomban teret nyert új dog- matizmus káros hatásaira. Márton János közgazdász a Nemzeti Parasztpárt gazdaság- politikáját ismertetve kiemel­te: a párt gazdaságpolitikájá­ban mindig központi helyen szerepelt az a gondolat, hogy a feudális gazdaság talaján nem jöhet létre az új magyar gazdaság. Súlyponti kérdés­ként fogalmazódott meg a föld­reform. Ezzel kapcsolatban az előadó megjegyezte: a Nemze­ti Parasztpárt gazdaságpoliti­kájának elvitathatatlan sikere az 1945-ben végrehajtott föld­reform, amelynek előkészítése és megvalósítása döntőén en­nek a pártnak a nevéhez fű­ződik. Liska Tibor közgazdász kor- referátumában azt emelte Ki, hogy ma nem egyszerűen a földreform, hanem az egész tulajdonlás kérdését kell meg­oldani. Ebben pedig alapvető, hogy miként lehet a „zseb­pénzből élőket” tulajdonossá tenni. Szeredi Pál történész egyebek közt emlékeztetett ar­ra, hogy a Nemzeti Parasztpárt 1945 utáni gazdaságpolitikai el­képzelései már tartalmazták a gazdasági pluralizmus és több- szektorúság koncepcióját. Kanyar József a tudományos tanácskozást összegző zársza­vában kifejezte reményét, hogy az emlékülésen felidézett élet­erős, modellértékű gondolatok nemcsak az újrainduló párt, a Nemzeti Parasztpárt utódja­ként létrejövő Magyar Nép­pártnak jelentenek majd szel­lemi muníciót, hanem „tőke­erős szellemi bankbetétek“ lesznek a magyar politika szá­mára is. Újjáalakult a Magyar Nép­párt. Az MTA kongresszusi termében vasárnap tartott or­szágos újjáalakuló ülésen a küldöttek közfelkiáltással sza­vazták meg a párt ismételt zászlóbontását. A tanácskozáson, amelyen megjelent Szűrös Mátyás, 'az országgyűlés elnöke. S. Hege­dűs László, a Magyar Néppárt szervezőbizottságának tagja megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Néppárt utódja’ a politikailag és jogilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpárt­nak és az 1956-os Petőfi Párt­nak. A programtervezet vitája előtt üdvözölték a részvevődet a Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlésének vendégjei: Rainer Stefan, az Osztrák Néppárt. Janusz Rozek, a len­gyel Parasztszolidaritás szer­vezet képviselője, valamint Rácz Sándor. az 1956-os nagy- öudapesti központi munkásta­nács elnöke, , 4 A Nemzeti Parasztpárt meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudomá­nyos emlékülést szombaton az MTA kongresszusi termében a szerveződő Magyar Néppárt és a Veres Péter Társaság. A konferencián, amelyen Kanyar József, a Veres Péter Társaság alelnöke elnökölt, előadások hangzottak el a Nemzeti Parasztpárt, és a Pe­tőfi Párt tevékenységének po­litikai tanulságairól, a Nemze­ti Parasztpárt művelődés- és gazdaságpolitikájáról. Balogh István történész egyebek közt szólt arról, hogy a jobbágyfelszabadítást köve­tően hogyan indult meg a pa­rasztság osztállyá szerveződé­se, illetve miként valósult meg a különböző paraszti rétegek kialakulása. Az előadás részle­tesen foglalkozott a harmincas évek kezdetben irodalminak indult, később politikaivá te­rebélyesedett népi mozgalmá­ról, amely megelőzte a Nemze­ti Parasztpárt 1939 júniusában történt megalakulását. MifrPejfj' óriásf bálna szája,'az AN—-6-os Helikopter ajtaja Á világsajtó hazánkra figyel Vízumok soron kívül Eddig 20 ország 120 újság­írója jelezte érkezését Nagy Imre és társai temetésére — közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának illetékese az MTI munkatársának érdeklő­désére. Elmondta, hogy a vi­lág minden tájáról érkeznek tudósítók, még Japánból és Ausztráliából is. Csak az Egyesült Államokból 20 újság­író, illetve tv-operatőr jön a temetésre. A magyar nagykö­vetségek soron kívül adják meg a vízumot a külföldi új­ságíróknak, egyetlen kérelmet sem utasítanak el. A létszám egyébként még növekedni fog. Piros-fehér-zöld füsttel köszöntötték a közönséget (Hancsovszki János felvételei) A temetésen minden bizonnyal részt vesz a hazánkban akkre­ditált 130 külföldi újságíró is. A külföldi tudósítók számá­ra június 14-én a kormány né­hány tagja tart sajtótájékozta­tót, egy nappal később pedig a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság. A Külügyminisztérium pro- tokollosztályán elmondták: egymás után jelentkeznek azok a hazánkban akkreditált diplo­máciai testületek, amelyek ko­szorúzni szeretnének június 16-án. Többek között Indoné­zia, Kambodzsa és Nicaragua is leadta már jelentkezését. Tebb'tízezer ri?2őví>oU kíváncsi az impozáns légi seregszemlére bámészkodók, fűben kuporgó apróságok, akiket egyelőre jobban érdekelt a föld élővi­lága, mint a levegő gépmada­rai. ^Sebaj. Lassan előkerültek a hufŐtaskáícKol á" sörök~es a szendvicsek, hiába, a sátrak­ban működő büfék árait nem rriindenki bírja. Mint ahogyan sokan drágállották — joggal — az 1000 forintos jegyet a tízperces sétarepülésért. Rá­jöttek erre a rendezők is, mert 700 forintra mérsékelték a he- likopterút árát, s annak, aki reggel még ezerért váltotta a jegyet, a különbözetet vissza­fizették. Kis géppel azonban potom ötszázért is a magasba lehetett szállni, a gyerekjegy itt 250 forintba került. A budaörsi Aulik János és családja négy-csemetével ér­kezett.'! Ugyan! az ‘ események (Folytatás az 1. oldalról.) Fanfárok jelezték az esemé­nyek kezdetét, majd néhány percnyi tisztelgés az elődök­nek: 79 esztendővel ezelőtt, ezen a helyen rendeztek Ma­gyarországon első ízben repü- löversenyt. Bizonyára meg­őrizte az emlékezet az akkori gépek és pilótáik nevét, ám ezen a vasárnapon a mai kor legmodernebb technikáját és tudását vonultatták fel a Ma­lév, a MÉM Repülőgépes Szol­gálat, az MHSZ, valamint az osztrák és a nyugatnémet pi­lóták. Azzal a nem titkolt szándékkal rendezték a bemu- ! tatót, hogy megmérettessenek, és hogy újabb barátokat sze­rezzenek a repülésnek, első­sorban a fiatalok körében. i A nyitóképet egy AN—2-es gép vezette föl, rajékben kö­vette a Z—142-esek csoportja. Üdvözlő feliratokat lobogtat­tak. nemzeti színű füstcsíkot húztak maguk után, mely föl­det érve piros-fehér-zöld „esővé változott”. Több tucat ejtőernyő tarkái lőtt az égen, a szerencsés földet érést taps jutalmazta. Méltán aratott si­kert a bravúros műrepülés. Férfiakat megszégyenítő az asszonyi bátorság: a pilótafül­kében Daka Olga pörgette or­sóként gépét. A légtérben kis­vártatva megjelentek a sár­kányrepülök, majd ultraköny- nyű gépek köröztek fejünk fölött: a Nyírség, a Famadár és a Rally—2. Igazi szenzáció volt a Malév nagy repülőinek áthúzása a repülőtér felett.' Érkezett a Piper, a Yak—40, a TU 134, majd a ♦ legújabb,"" egy Boeing 737-es, végül a TU 154. Szinte karnyújtásnyira voltak a helikopterek, zenére repültek a vitorlázók, s azt is megcsodálhattuk, miként tud bukfencezni Fülöp Ändr&s , egy óíyan géppel, mely ily mutatványra csak a pilóták legügyeeebbjéinek képes. Szabályos rend a levegőben, amelyért Pusztai László repü­lésvezető felelt. Főhadiszállá­sát a főépület teraszán ren­dezte be, innen tartotta a kap­csolatot rádión, telefonon a mintegy száz géppel, melyek Budaörsön, Farkashegyen, Fe­rihegyen és Gödöllőn startol­tak. Lenn, a főidőn színes forga­tag. Napernyő alatt, kemping­széken ^ücsörgő, ^távc&őgel ^az „ eset kémléfő*emBerek*ácsorgó Országos repülőnap Budaörsön Orsóként szelték a levegőt

Next

/
Thumbnails
Contents