Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. JÜNIUS 10., SZOMBAT SnKVEijbyv W *5HmaD \ 3 Politika vagy idegenforgalom? A küldöttek hasznot akarnak bbsA hét nini mi mi■■ VARRT ÉS VERT $ Lazajlott Budapesten az országos közművelődé­si konferencia. % Szegeden kétnapos búzatermesztési bemutatót rendezitek. $ A Néprajzi Múzeum­ban megnyílt az autodidakta cigány képzőművészek II. országos kiállítása. Q Szarvas fogadta az országos hal­tenyésztési tanácskozás résztvevőit. ® A hét híre az is, hogy Tatabánya adott otthont a csipkeverők orszá­gos szakmai találkozójának. A közelmúltban többször is vihar támadt az olcsón adott KISZ-iskolák körül, amelye­ket névleges összegért, 100 fo­rintért adtak át a KISZ Köz­ponti, Bizottságának tulajdo­nába a megyei bizottságok. A Pest megyei szervezet óvato­sabb volt: minden különösebb hírverés nélkül íratta át intéz­ményét a KISZ KB-re, illetve annak utódjára, a DEMISZ- re. A sződligeti létesítmény — hivatalos nevén a KISZ Pest Megyei Bizottságának Ligeti Károly Politikai Képzési Köz­pontja — a szervezet jelentő­ségének és befolyásának*alap- vető megváltozásával eddigi szerepét elvesztette, s épüle­tei, berendezései hasznosítás­ra várnak. A volt KISZ-iskola — az egyszerűség kedvéért nevez­zük így — felhasználására több elképzelés született. Az intézmény jövedelemtermelő működtetésére rászorul a most már PEDISZ nevet vise­lő szervezet (Pest Megyei De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség) azért is, mert költségve­tési támogatása a tavalyihoz^ viszonyítva az idén 52 száza­lékkal csökkent, s valószínű­leg nem vádolhatok borúlátás­sal azok, akik 1990-re a köz­ponti segítség teljes megszű­nését jósolják. Az ifjúsági szervezet így jövedelemhez elsősorban vagyonának nyere­séges felhasználásával juthat. A megyei szervezetnek tulaj­donképpen egyetlen nagyobb értéket képviselő tulajdona Pénteken a hazai általános és középiskolákban befejező­dött a tanítás: az utolsó csen­getés több mint 1 millió 240 ezer általános és 437 ezer kö­zépiskolás számára jelezte a nyári vakáció kezdetét. A gimnáziumokban az idén mintegy 24 ezren, az egyházi gimnáziumokban további 700- an, a szakközépiskolákban pe­dig 29900-an végeznek: ők a napokban kezdődött és a jú­nius 20-ig tartó szóbeli érett­ségi vizsgákon adnak számot a négy év alatt elsajátított is­Pénteken ülést tartott a Tér-' melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tes­tület a mezőgazdasági termé­kek szövetkezeti kereskedel­méről tárgyalt. A napirend időszerűségét az adja, hogy a felmérések szerint az előző évinél lénye­gesen nagyobb kajszi-, burgo­nya- és zöldségtermésre lehet számítani. Éppen ezért az el­nökség arra ösztönzi a mező- gazdasági termékek forgal­mazásában érintett szerveze­teket, vállalatokat, intézmé­nyeket, hogy a felvásárlásban pedig a szóban Jorgó intéz­mény. A volt iskola jövőjére vo­natkozó egyik tervet a jelen­legi igazgató, Durugy András vázolta fel. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem által készített döntéselő­készítő tanulmányra alapozva kifejtette, 'az adottságoknak leginkább megfelelően idegen- forgalmi célokra lehet felhasz­nálni a létesítményt. Méghoz­zá — figyelembe véve a gaz­dasági szabályozók előírásait — külföldi tőke segítségével. A mostani szállást adó épület továbbra is szállodaként mű­ködne, mellette pedig alacso­nyabb kategóriájú, olcsóbb, a belföldi igényekhez jobban al­kalmazkodó épületek kínálná­nak ugyancsak szálláslehető­séget. Sződligeten egyébként uszoda, szauna és lovaspálya is található, ezek csak növel­nék az elképzelt turistacent­rum vonzerejét. A megvalósí­tásra eddig három komoly külfödi ajánlat érkezett. Született egy másik elkép­zelés is, amely a sződligeti ingatlant ifjúsági szabadidő- központként kívánná haszno­sítani. A kifejezés olyan szol­gáltatásokat takar, amelyek sportolási, szórakozási lehető­séget kínálnak a fiataloknak, és amelyeknek árai még a mai gazdasági körülmények között is megfizethetők. Tési Vilmos, a javaslat gazdája, a megyei bizottság politikai munkatár­sa úgy véli — úgy is, mint aki méretekről. Az általános isko­lák ballagási ünnepségein csaknem 172 ezer nyolcadikos diák búcsúzott iskolájától. A bizonyítványt a következő na­pokban a tanévzáró ünnepsé­geken kapják meg a diákok, köztük 132 ezer elsős: az ő munkájukat, előmenetelüket ezúttal is szöveges formában értékelik. Az 1989—90-es tanév szep­tember 4-én kezdődik, s az első félév 1990. január 31-ig tart majd. és az értékesítésben a szokott­nál is jobban vegyék figye­lembe a termelők érdekeit. A külkereskedelemben meg­lévő kötöttségek oldására is szükség lenne. Az agrárgazda­sági termékek külkereskedel­mének 80 százalékát — a je­lenlegi jogszabályi korlátok miatt — még mindig a ha­gyományos külkereskedelmi szakvállalatok bonyolítják le. Ezek a monopolhelyzetben lé­vő cégek nem érdekeltek a piac és a vevőkör kiszélesíté­sében. hosszabb ideig dolgozott Sződ­ligeten —, mód van arra, hogy az intézmény nyereséges (vagy legalábbis nullszaldós) és if­júságpárti legyen egyszerre. A beruházások szükségességét ő sem tagadja, rekonstrukcióra szorul többek között az elekt­romos, a fűtési, az esővíz-el- vezető rendszer, felújításra várnak a sportpályák, a kő- és a faépületek egyaránt. A körülbelül 7—10 millió fo­rintot felemésztő munkálatok­hoz azonban szerinte igénybe lehetne venni hazai tőkét, vissza nem térítendő támoga­tásokat (például a megyei ta­nácstól), és ki lehetne aknázni az ifjúsági szövetségen belü­li szervezetek pénzügyi erejét, részvényesként vonva be őket a vállalkozásba. További be­vétellel kecsegtet a saját ke­zelésbe vett konyha és büfé, és a bérbe adható nyári elő­adó. Mindezek alapján az öt­let kitalálója az ifjúsági sza­badidőközpont nyereségter­melő képességét évi 1,5—2 millió forintra becsüli, amely már a jöyő évben is várható. A befektetett tőke pedig körül­belül két év alatt megtérülhet anélkül, hogy jelentősen mó­dosulna az intézmény eredeti célja, illetve tulajdonjoga. A fentieken túl érkezett egy harmadik terv is Sződligettel kapcsolatban, a váci városi KISZ-bizottságtól. ők hiba­ként róják fel, hogy a volt KISZ-iskola környezetétől el­szigetelten működne. A városi bizottságnak, mint megfogal­mazták, alapvető érdeke fűző­dik a tervekben Liget motel­ként szereplő létesítmény jö­vedelmezőségéhez, ám úgy vé­lik, ennek profiljába bele kell illeszkednie előző tevékenysé­ge folytatásának, azaz a DE- MlSZ-tagság politikai képzé­sének. Erre ők hajlandók évente 1 millió forintot áldoz­ni igencsak szűkös anyagi ke­retükből. A sződligeti ingatlan fel- használásáról a KlSZ-szerveze- tek Pest Megyei Bizottságának néhány nappal ezelőtt meg­tartott küldöttgyűlése döntött. A résztvevők arra adták le voksukat, hogy a volt képzé­si központ a jövőben üzleti vállalkozásként éljen tovább, mozgásterét pedig pénzügyi • szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg. Az intézmény sorsa azon­ban ezzel valószínűleg csak papíron dőlt el, változás bár­mikor elképzelhető. Máris re­besgetik, hogy a Pest Megyei Tanács kollégium céljára kí­vánja igénybe venni a létesít­ményeket. Persze ez is csak egy újabb ötlet. Mörk Leonóra Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán VaSsné Nyéki Ilo­na, Kerepestarcsa tanácselnö­ke, országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez. Arra kér­te, hogy a községben működő BM Tartalékostiszt-képző Is­kolát épületeivel együtt adják át a helyi középiskolai okta­tás céljára. Az akkori állam- titkári választ nem fogadta el a parlament. Így a honvédel­mi bizottság foglalkozott a kérdéssel. Pénteken a helyszí­nen vitatkoztak az illetékesek; a miniszterhelyettes, a belügyi szervek vezetői, a honvédelmi bizottság tagjai, az interpellá­ló képviselő, a megyei, a ke- repestarcsai és az állami ve­zetők. Mindkét fél belátta, hogy a megye oktatási helyzete . ka­tasztrofális, igen sok helyen szükségtantermekben folyik az oktatás. Belátták, hogy mint tisztképző nélkülözhető volna, de mint rendőrképzőre, elengedhetetlenül szükség van rá. A képviselőnő elmondta, hogy ő elismeri a BM mun­Kisvállalkozó A napokban Érden, Pataki János cukrászmester műhe­lyében megkezdte a próba- üzemelést az NSZK-ból lízing keretében beszerzett korszerű automata fagfialttölcsért gyártó gépsor. A kisiparost a Magyar Hitelbank kebelében működő Széchenyi István Társaság segítette a nagy ér­tékű gépsorhoz, amely órán­ként 2500 db ízesített ostyából megcsavart tölcsért állít elő emberi kéz érintése nélkül. Így tehát nagyvállalkozásba fogott a kisvállalkozó. (Hancsovszki János felvétele) Az építők napja alkalmából az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek székházában pénteken tartott központi ünnepségen Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter köszöntötte az ország több százezer építőipari dol­gozóját, illetve meghívott kép­viselőiket. A miniszter ebben a tisztsé­gében ezúttal fejtette ki elő­Tizennégy AGROKER Vál­lalat — köztük a Pest me­gyei is — és a Budapest Bank Rt. márciusban megalakítot­ta az AGROTRADE Részvény- társaságot. Alaptőkéjük 250 millió forint, a pótlólagos rész­vénykibocsátásokból még 150 millió forintot várnak. A tegnapi sajtótájékoztatón dr. Kelemen László, a rész­vénytársaság elnöke adott tá­jékoztatást a kereskedőház terveiről. Elsőrendű felada­tuknak tekint'k, hogy — a káját, de kiáll interpellációja mellett. Korrekt, becsületes folyamatot akar elindítani. Igaz, okos, jogos érvek csap­tak össze. Kell a középiskola, ha nem is Kerepestarcsának, hanem a megyének. Kellenek a jól képzett rendőrök is, aki­ket a jövőben itt képeznének, és ez nemcsak szűk szakmai érdek, hanem társadalmi el­várás is. A Belügyminiszté­rium nem ehhez a laktanyá­hoz ragaszkodik, hanem a képzés nagyságát és biztosítá­sát tartja szem előtt. Bár el­mondták, hogy sem anyagi helyzetük és a közelmúltban ráköltött 10 millió nem teszik Tehetővé az egyszerű átadást. Felmerült, melyik tárca fizes­sen a másiknak és a megyé­ben mivel lehetne ezt az isko­lát kiváltani, ha polgári hasz­nálatúvá lenne. A több órán át elhangzó érvek és ellen­érvek után a honvédelmi bi­zottság tagjai, és a jelenlevő vezetők azt a kompromisszu­mos javaslatot tartották elfo­gadhatónak, hogy egy közös működtetésű oktatási létesít­KépeS beszédünk sokféle for­máját ismeri a csipkéhez kö­tött hasonlatoknak. Az olyan szép, az olyan könnyű, mint a csipke éppúgy beletartozik eb­be a körbe, mint a leheletfi- nomságú, akár a csipke. A mindennapi életnek immár év­századok óta részese az a dí­szítés. Amint sok más, ez is el­sősorban a gazdagoknál buk­kan fel áhított és őrzött jó­szágként. A palotákból kerül át azután a tehétősebbek, majd a nép fiainak otthonai­ba. Veszít öncélú díszítő funk­ciójából, s ugyanakkor előtér­be kerül köznapi praktikuma: a vászonszélek összefogása. Er­re, a vászonszélek összefogá­sára szép tárgyi bizonyítékokat lelhetünk a Galga mente fal­vainak tájházaiban, némely lakóházában is, ahol még őr­zik az ilyen emlékeket. A me­gye más részén, így például Maglódon az ún. tótcsipke, azaz a vert csipke egyik válto­ször a tárca fontosabb építés­ügyi célkitűzéseit az építőipari dolgozók nagy nyilvánossága előtt. Mindenekelőtt azt hang­súlyozta, hogy az ember épí­tett környezetének minősége iránti társadalmi érzékenysé­get és felelősséget kívánja erősíteni az építészeti és mű­szaki kultúra fejlesztésével; ennek érdekében új építési törvény megalkotását kezde­ményezi. mezőgazdaság igényei alapján — az agrokemikáliákat köz­vetlenül importálják, majd a megtermelt termékeket és ter­ményeket exportálják. A termelőeszköz-kereskede. lemben a mai növényvédőszer- és műtrágya-forgalmazás mechanizmusa mintegy 20-25 éve alakult ki. Az utóbbi év­tizedben ez a gyakorlat már rendkívül ellentmondásossá vált, tulajdonképpen nem tudta jól betölteni a felada­tát. ményt szerveznének, megnyit­nák a kapukat egy államigaz­gatási szakembereket nevelő szakközépiskolai osztálynak. Ezzel mindenki egyetértett a jelenlevők közül, a képviselőnő az ötletet szimpatikusnak ne­vezte. Darázs Ferenc alezre­des, oktatási csoportfőnök-he­lyettes, aki az iskoláért har­colt és a BM színeiben érvelt, hangsúlyozta: a létesítményre szüksége van a belügynek, de a kompromisszumos megoldás gondolkodásra késztet min-> denkit. A vita és az érvek felsorakoztatása után megte­kintették a jelenlevők a fel­újított tantermet, a pincéből kialakított lőteret, a klubszo­bát, végül betekintettek a há­lókba. A honvédelmi bizottság jelenlevő tagjai a látottakról a június 14-i teljes ülésen be­számolnak. Felmerült javas­latként más bizottságok, pél­dául a kulturális munkájának bevonása is, valaTnint az, hogy társadalmi bizottságot kell alakítani. Árvái Magdolna zatának a szép példányai lel­hetők (még) fel. A név onnét eredeztethető, hogy annak ide­jén az ilyen technikával ké­szült csipkéket felföldi („tót”) vándorárusok hozták el, kínál­ták az Alföld falvaiban. Ne becsüljük le a praktikum értékét! A csipkével összefo­gott, szegett párnahuzatvégek, lepedők, abroszok, gatyák« pendelyek és más holmik, szá- lalpdás, foszlás nélkül viselték el a sokszori mosást, s mert a szegény embernek kevés volt a ruházata, azt a keveset gyak­ran kellett mosni. Így találko­zott össze a praktikum és az esztétikum, a szép és a hasz­nos, a mutatós és a célszerű. Annyi máshoz hasonlatosan, a csipkét is az olasz kultúra ad­ta be a népek kincsestárába. Közelebbről Velence volt az a hely, ahol a 16. század végén, a 17. század elején kikísérle­tezték, majd széles körben al­kalmazni kezdték a csipkeké­szítés máig alapvetőnek szá­mító két technikáját, a varrt és a vert változatot. Valójában nem szükséges sokféle dolog ennek a sajátos szövedéknek a létrehozásához. Fonal kell hozzá, vetőpárna, vetőcséve, gombostű, olló, mustra. Ezeknek a szerény fel­tételeknek tudható be, hogy szinte minden időben akadtak vállalkozók a osipkeverőnő, -varrónő szemrontó, türelem­próbáló szerepére: csekély be­fektetéssel lehetett némi pénz­hez jutni. A mesterséggé sűrű­södött tudás hazánkban már a 18, században létrehozta azo­kat a remekeket, amelyeknek külön hely jutott például a hagyatéki leltárakban, a jegy­ajándékok listáján, a kelengye felsorolásakor. A megyében többek között a Benedikty, a Nyáry, a Károlyi családok ok- levéltára őrzött meg olyan vég­rendeleteket, amelyekben az örökhagyó külön kitért némely csipkének a sorsára, jövendő tulajdonosa személyére. Ami mutatja: csipke és csipke között nagy lehet a távolság. Ennek a távolságnak a nagy­sága lényegében két dolognak a függvénye. Az egyik a készí­tő kézügyessége, a másik a mintákban testet öltő fantázia, kombinációs készség. Készül ma olyan csipke hazánkban, amelynek grammja drágább az aranynál, s olyan is, ame­lyet — például a géppel készí­tett klöplik — bárki megvehet függönynek, ágy- és asztalte­rítőnek. Ma furcsa módon a drága csipke a kapósabb, s mert felhasználási lehetősége sokféle, a díszzsebkendőktől a csipkeruhán át a lakásbelsőig, mind a gépeknek, mind a csip­keverőnőknek van dolga elég. A forgatás, a dobás, a sodrás, a tűzés egy-egy technológiai eleme azoknak a műveletek­nek, amelyek nyomán kialakul a fonál kötése, keresztezése, s vele a fonatos, a hálószerű, a vászon, az egyszerű sejt vagy a sodrott sejt alakú minta, ezek­nek a legkülönfélébb kombiná­ciója, azaz a látszatra egyszerű munka mögött a tudás, a ta­pasztalat, a készség, a fantázia birodalmai állnak. Ezekbe a birodalmakba az ismereteknek olyan országré­szei tartoznak, mint a rece-, a varrt, a tű-, a vert-, a fonott, a horgolt csipke készítésének hogyanja, a szálvonásos, a vagdalásos, a szálszorításos technikának az értő alkalma­zása. A női kedvtelésnek ható tevékenység egy-egy szálacská­ja tehát az emberi kultúra erős szövetének része. Aligha vélet­len, ha egy 1913-ban London­ban megjelent kétkötetes mun­kában — Ricci: Old Italian Lace (A régi olasz csipke) — a szerző úgy véli: „a női álmo­dozás teremtménye a csipke”. Mészáros Ottó A következő szeptember 4-én kezdődik Befejeződött a tanítás A budakeszi gimnázium tanulóiról már lekerültek az iskola­köpenyek. és csak a fotó kedvéért ültek be a padokba teg­nap délelőtt. (Pék Veronika felvétele) Ülést tartott a T0T elnöksége Szövetkezeti kereskedelem Vita az interpellációról Kerepestarcsán A döntés még várat magára Az építők köszöntése Rt. 250 milliós alaptőkével V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents