Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

4 1989. JÜNIUS 9., PÉNTEK i Visegrádiéi Gödöllőig A kertek kertjei KORFORDULÓ Luxemburg grófja ereszt ácsol Van itt minden: szökőkút, gloriett, narancskert, vízesés, művárrom, szobor, nyári lak, labirintus, kínai ház —, csoda, hogy az egykori látogatók nem tévedtek el a sokholdas kas­télykertben. Mai ízlésünk szá­mára időnként kissé túldíszí­tett és túlzsúfolt egy-egy régi kert, de egészében mégis esz­tétikus az összhatás. Hajla­mosak vagyunk még a szabá­lyos alakzatokra nyírt fákat is megbocsátani. Nyolc éve annak, hogy Fi­renzében a műemlékvédelem nemzetközi szervezete, az ICO- MOS-IFLA egyik szakbizottsá­ga megfogalmazta és közread­ta a történeti kertek védelmé­nek kartáját. Ez az okmány is ott olvasható azon a kiállítá­son, amelyet az Országos Mű­emléki Felügyelőség, a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egye­tem kertépítészeti tanszéke és az ICOMOS-IFLA magyar tör­téneti kertek szakbizottsága rendezett meg az OMF aulájá­ban, a Várban. A történeti Ma­gyarország térképén pontok mutatják, hol találhatók a máig épségben megmaradt fő­úri parkok: a főváros környé­kén például Foton, Gyomron, Gödöllőn, Vácott, Vácrátóton. A szakértők szerint magyar kertkultúráról a honfoglalás kora óta beszélhetünk. Ebből a korból természetesen ilyen jel­legű emlékek nem maradtak fenn, hiszen a fák, növények még kevésbé állják a történe­lem viharait, mint az épületek vagy a műtárgyak. A reneszánsz idejéből viszont — amely újat hozott a kertkultúrában is — máig is láthatók például Má­tyás király várkertjének ma­radványai. Közülük a kiállítá­son a visegrádi palota gótikus, oroszlános vörösmárvány disz- kútja, s ugyaninnen egy virág­zó gránátalmafákkal díszített kút szerepel. A XVII. század­tól kezdődően azután főúri kertek sokasága készült el, ezek emlékét számos ábrázo­lás őrzi. A barokk korszakában épült ki a méltán magyar Ver- sailles-nek nevezett fértődi Es­terházy-, az ugyancsak nagy hí­rű keszthelyi Festetich-, vagy Gödöllőn a Grassalkovich-kas- tély a hozzá tartozó parkkal. Ezek máig megcsodálhatok, ál­talában múzeumként fogadják a látogatókat. A hazánkban ma fellelhető kertek létüket a magyar mű- , emlék- és tájvédelem figyel- mének köszönhetik, nem egy 1 valamikori főúri park ma két- 1 <»'«ív A Éneklő kedvű nyugdíjasok adást viszont nem láttuk a té- vében. És sorolja tovább a helyszí neket, az eseményeket, az él menyeket Hogy négy éve t bevételüket a Nemzeti Szín házra ajánlották fel. Hogy ta valyelött huszonkétezret adtai az akkor épülő gyömrői iskolá nak. Néha szemüveget vés fel, mintha így tisztábban em lékezne mindenre. Kezével i térítőt simogatja. — Én véletlenül kerülten ebbe az egész színjátszásba Egyszer régen, nőnapot tartót ltunk a nyugdíjasklubban. Csal két énekszám volt, meg eg; szavalat, amikor össze akartul állítani a műsort. Mondorr elhozom én nektek az unoká mat, a Karit, az is tud egy-ké verset. Aztán a Karival eljöt a húga, meg egy másik kislány akik táncoltak. Szóval így .. Amint felvetődött, hogy me kellene alakítani azt a csopor tot, rám szavaztak, szervezzen én a dolgot. Hát szervezem Van egy óvónőnk, aki hegedül egy nyugdíjasunk szaxofono zik, a műsorokat viszont eg; fiatalember szokta betanítan Mármint űav fiatal, hogy nen sokkal múlt 40 éves. Itt egy pillanatra elhallgai A negyvenedik születésnap .. de rég volt az. Sok mindenei étment az ember azóta. Örö mökön, bánatokon. Mert ilyei az élet. Egyszer mearíkat, más szór meenevettet. Megvonia vállát. Hirtelen a Csárdáski rólynőröl kezd beszélni. / piros mentékről, az aranyzsi nórokról. De szépek is azok ; ruhák. Csudaszépek. Falusy Zsigmond A vácrátóti botanikus kert zenélő malma télen Napjában többször — keveset Némelyik park emlékét már csak a korabeli rajzok őrzik tös védelem alatt áll. Elsősor­ban természeti értékeiről hí­res a vácrátóti botanikus kert, A Hírlapkiadó Vállalat csemegéje Tabu-könyvsorozat Különleges politikai „cseme­gét" vehetnek kézbe az olva­sók: a Hírlapkiadó Vállalat Tabu című könyvsorozatában közreadta a budapesti brit és amerikai követségek 1956. ok­tóber 23-a és november 4-e kö­zött keltezett, külügyminiszté­riumaiknak küldött bizalmas jelentéseit. A táviratok, rádió­üzenetek kiegészülnek a moszkvai, a belgrádi és a bé­csi angol és amerikai nagykö­vetségeknek ezen időpontban a magyar eseményekről adott tá­jékoztatásaival. a nyugati dip­lomatáknak a legfelsőbb szov­jet politikai és katonai veze­tőkkel folytatott akkori beszél­getéseiről szóló jelentéseivel. A Hírlapkiadó Vállalat szék­házában csütörtökön rendezett könyvbemutatón Várnai Fe­renc, a Tabu-sorozat szerkesz­tője szólt arról, hogy olyan munkákat adnak közre, ame­lyek az elmúlt évek politikai és kiadói gyakorlata miatt nem kerülhettek az olvasók, az ese­mények háttere iránt érdeklő, dók kezébe. A most közzétett mintegy 120, Washingtonban, illetve Londonban a kutatók számára felszabadított, és ha­zánkban többségében először publikált diplomáciai távira­tok kötetbe foglalásával az ér­deklődők pontosabb képet nyer hetnek a történtekről. Mr. Kádár címmel a jövf héten lát napvilágot a Tabu­sorozat másik újdonsága. A: összeállítás Kádár János poll, tikai pályafutásának, közsze. repléseinek külföldi sajtóvissz­hangjaiból tállózik. Olyanok szemével láttatja őt. akik so­káig ellenfélként, sőt eseten­ként ellenségként álltak vele szemben. A nyugati polgári po. litikusok, újságírók összegyűl- tött véleménye figyelemre mél­tó tanulságokkal szolgál: min­denekelőtt azzal, hogy Kádár János nemzetközi mércével mérve is olyan személyiség, aki képes volt megbirkózni az 1956 ui ni „indulását" követő kemény bírálatözönnel — ami­kor szovjet ügynöknek nevez­ték, s a terrorista hóhér jelzőt aggatták rá —, és képes volt kivívni a szocializmussal szem. ben állók elismerését is szerte a világom amelynek vízesését és zenélő malmát fényképezték le a Szép magyar kertek kiállításra. A parkok iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, ez hív­ta életre az UNESCO speciális bizottságait, s a műemlékvéde­lem nemzetközi szervezetének történeti kertekkel foglalkozó bizottságát is. M. L. i ezért tanácsos, ha napjábar többször, de mindig kisebt i mennyiséget fogyaszt. Idősebt korban ezért étrendünk álljor i reggeliből, tízóraiból, könnyí ■' ebédből, uzsonnából, könnyí i vacsorából, majd megengedhe­tő egy későbbi újabb, kisebt pótvacsora Az idős ember csak iger kevés zsírt ehet. Pontósabbar erősen csökkenteni kell a: állati eredetű zsírok mennyi­ségét. Különösen mérsékeln kell a sertés-, a baromfi (liba­kacsa-) zsír fogyasztását. Ke rülni kell azokat a húsokat húskészítményeket és ételfé­leségeket is, amelyek sok zsír tartalmaznak, illetve sok zsír­ral készülnek. A növényi eredetű olajok — étolaj, margarin (Rama) — mennyiségét nem kell csök­kenteni. Sőt. Aki eddig nen: ezekkel készítette ételeit, fo­kozatosan térjen át a növény: olajokra. Helyes, ha kevesebb cukro' és tömény édességet fogyasz­tunk. Tévhit, hogy a cukoi „erősíti a szívet” és az idős embert. A gyümölcsök és zöld­főzelékfélék adják az idős ember számára a fontos ás­ványi sókat, védik a szervezet só- és vízegyensúlyának meg­tartását. Nem elegendő azonban he­lyesen kiválasztani az alap­anyagokat, megfe'elően is kell elkészíteni azokat. Ne rántás­sal készítsük a főzelékfélékéi és a leveseket, inkább alkal­mazzuk többször a párolást, a gőzölést. Ne csak rántott húst készítsünk, inkább süssük ki saját zsírjában, vagy csak ke­vés zsiradékkal a húsokat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az idős ember rán­tott húst soha nem ehet, a töltött káposztát nem kóstol­hatja meg, a cukrászsütemény­re rá sem nézhet. Csak arra kell törekedni, hogy ezek a zsíros és erősen cukrozott ké­szítmények az eddiginél jó­val ritkábban és kisebb meny- nyiségben kerüljenek a tá­nyérjára. Diszkút Mátyás király visegrá­di palotájából (Vimola Károly felvételei) Ismeretes, hogy a közelmúlt­ban hozott rendelkezések ér­telmében június elsejétől a 70 éven felüliek nemcsak a fővá­rosi járműveken, hanem a hely­közi járatokon — vasúton, tá­volsági buszon. HÉV-en — is díjtalanul utazhatnak. Az idősek számára igen ked­vező intézkedés felvetette azt a kérdést, hogy ha a 70 éven felüli utasnak nincsen jegye, amire a bélyeget ragaszthatja, miként részesülhet az utazás közben bekövetkezhető baleset esetén biztosításban. Az elmúlt napokban a Köz­lekedési Szakszervezetek Szö­vetségének közúti közlekedési tagozata felvetette a kérdést, hogy miképpen oldható meg ez esetben a 70 éven felüliek biztosítása. Az eddigi infor­mációk szerint ugyanis a tá­volsági járműveken bekövetke­zett baleset esetén a jegy nél­kül utazó 70 évesek csak igen komplikált, bürokratikus mó­don vehették igénybe a bizto­sítást Megkérdeztük az ügyben az Állami Biztosító központját, hogy valóban más elbírálás­ban részesülnek-e a távolsági járatokon közlekedők ilyen szempontból, mint azok, akik a főváros belterületén utazva szenvednek balesetet. — Szó sincs róla — hangzott a válasz. — Az Állami Bizto­sító ezt a szolgáltatást érte­lemszerűen az egész országra érvényesnek tekinti. Ha tehát a 70 éven felüli utas bármi­lyen távolsági járművön — vo­naton, buszon, HÉV-en — szen­ved balesetet, ugyanúgy része­sül a biztosító segítségével, mint a helyi járatokon utazók. Természetesen az igénybejelen­téshez mellékelni kell a hite­les baleseti jegyzőkönyvet és a személyi igazolvánnyal kell igazolni a kérelmező adatait. Ez az intézkedés nem érinti a költségek szempontjából a közlekedési vállalatot, miután a kötelezettségeket ilyen eset­ben az Állami Biztosító vállal­ja teljes egészében. K. Z. \ A koros ember számárt nincs tiltott élelmiszer. Bizo­nyos fokig azonban érdemes változtatni az étkezési szo­kásokon. Tudni kell, hogy s helyes táplálkozással az ember az egészségét védi. Bizonyos koron túl ez sokkal nyilván­valóbb. Érdemes tehát az életkornak megfelelő szabá­lyokra jobban odafigyelni, és azokat megtartani. Jó tudni például, hogy a 60 éves ember energiaszükséglete egynegye­dével, a 70 évesé egyharma- dával kevesebb, mint a 20-40 évesé. Ez például azt jelen­ti, hogy ha régebben három deci volt a levesadagja, akkor most csak kettővel merítsen. Az idős ember emésztőszer­vei nehezebben dolgozzák fel a táplálékok alkotórészeit, Z1 Vasúton, HEV-en, buszon is Ingyenes biztosítás I Biztos most is szívesen a fejére borítaná Baranyi Béla a kalapját. Pontosabban a ka- lap-ját-ját-ját. Mert nagy a meleg, az erősen tűző napsu- I garakat alig szűrik meg a fa I levelei. Bár arcunkat itt-ott I árnyékfoltok takarják, mint valami anyajegyek, vagy kü­lönös mimikri, azért zavaró ez az éles fény. Ma viszont nincs sem előadás, sem próba, Lu­xemburg grófja alias Hajmasi Péter aligs Baranyi Béla fedet­len fővel beszél. Szmoking he­lyett trikó feszül a testén, egy nem túl szép barna trikó, ám csatornakészítéshez ez is meg­teszi. Kezében kalapácsot szo­rít. A nyomaték kedvéért időn­ként a levegőbe bök vele, mi­közben egyre jobban belelen­dülve magyaráz. És hogyne lendülne bele, hisz a gyömrői nyugdíjasklub egyáltalán nem olyan, mint a többi. Van egy színjátszócsoportja, meséli. Igaz, csupán öt éve, de van. Az tartja össze a klubot. Mi­kor taggyűlést tartottak, negy­venötén jöttek el a 250-ből, vi­szont, ha kiírják, hogy este műsor lesz, megtelik a műve­lődési ház. — Régen, tényleg lehet vagy öt éve, egy harmonikázással kezdődött az egész. Összejöt­tünk néhányan, énekeltünk csak úgy, magunknak, és a jobb hangúakat kiválogattuk. Később egyre többen csatla- I koztak hozzánk, fiatalabbak is, 45—50 éves ifjak. Emlékszem, I eleinte még mikrofonunk sem volt. Egyszerűen felálltunk a színpadra és daloltunk. Aztán aki elöl ült, az jól hallott, há­tul yiszont hegyezhették az emberek a fülüket. Mára per­sze nagyot változtak ezek a körülmények. Megfelelő a technikai berendezésünk, egy tavalyi rendezvényünk bevéte­léből például éppen az erősítőt vettük meg. És természetesen szép lassan kialakult a reper­toárunk. Magyarnóta-esteket tartunk, operettrészleteket adunk elő, bohózatokat ját­szunk. Állandóan muszáj vala­mit csinálni. Januárban ott a disznótoros vacsora, február­ban a farsang, márciusban a nőnap, ezekre mind műsorral kell készülnünk. Mit monda­hatnék még .. ? Áprilisban két napon belépődíjas előadást tar- _ tottunk. egy gyönyörű lakodal­mast adtunk elő. Most jöttünk ház Leányfaluról, a meevei nyugdíjastalálkozóról. Har­mincötén vagyunk. Szeretünk énekelni. — Ejnye, hová keveredhet­tek azok a képek! — bosszan­kodik Peklerné. Elvégre neki tudnia kellene, hisz ő a cső- 1 port mindenese. A szobába ; Hasznos tanácsok az étkeiéihez megy, fiókokat húz ki, ruháit alá nyúl. Borítékokat, papíro­kat vesz elő, és közben öm­lik belőle a szó. — Pedig be­tyár egy fotók azok ... Ahogy a Baranyi Béláéit négyen tán­colnak. és éneklik, hogy kala- pom-pom-pom. És milyen ele­gánsak! Meg farsangkor... Amikor öten beöltöztek nőnek, öt nő pedig férfinak. Van egy tagunk, akinek 42-es lába van. Látta a Bélát, na, hát most képzelje el őt abban a köröm- cipőben! Megpróbálom. Nehéz. Tény­leg kellenének a fotók. Mind­egy. legyint Peklerné, addig mutat néhány újságkivágást. Mert híres ez a csoport, sze­retik az emberek a környéken is, messzebb is. — Tavaly például tizenhat- szőr léptünk fel. Minden év­ben mi csináljuk a Mikulás­napi műsort a szociális ott­honban. A tanács felkérésére felléptünk május 1-jén és augusztus 20-án. Februárban Maglódról, Kókáról, Sülysáp­ról hívtunk vendégeket a far­sangra. Most Tállyára készü­lünk, viszonozni akarjuk az ottaniak látogatását. A nyug­díjas Ki mit tud?-on egy olyan cigányszámmal indultunk, hogy na! Óriási sikerünk volt a szentendrei elődöntőn. Egerben meg is ijedtünk, azt hittük, hogy feldöntik a színpadot, úgy megindult a tömeg fe­lénk. Csak a tévésekre harag­szom azóta, ezt írja meg. Már félig levetkőztünk, amikor szóltak, hogy fel szeretnék ven­ni a műsorunkat. Üjból felöl­töztünk, ,ök leülnétek, az

Next

/
Thumbnails
Contents