Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-09 / 134. szám
1989. JÜNIUS 9., PÉNTEK %&£Man 3 A Vízügyi Építő Vállalat vecsési földmunkagép-javító és -gyártó üzeme a jelentős vízügyi és kommunális létesítmények munkagépeit karbantartja és vasipari munkákat végez számukra. Készülnek itt szennyvízszivattyúk, -átemelők, víz- és gázvezetékek is. Képünkön: a szállítás előtt ellenőrzik az ösz- szeszerelés minőségét Erdős! Agnes felvétele Válókereset az Elnöki Tanács elnökének Ennél csak jobb lehet... ^ Lehet, hogy a népszavazás a vélemény gyűjtés legde- ^ mokratikusabb módja, de az biztos, hogy az azt megelő- ^ ző lépcső az aláírásgyűjtés. Ebben mostanság nagy gya- } korlatot szereztünk, s úgy tűnik, hiszünk is benne. I SZÁJTÁTVA Kedvezó'(tlen) Két előjel vonatott össze a címben, a pozitív és a negatív. Mert ami kedvező, az pozitív, ami kedvezőtlen, az negatív. A kettő miként lesz egy test? Azt gondolhatnánk ugyanis, nem férnek össze. Vagy-vagy. A valóság azonban rácáfol a vagy fekete vagy fehérre. Olyan prózai dologban is, mint például az áruszállítás. Esztendők óta csökken a hazai vasút ún. tranzitforgalma. Az átmenő áruszállítás — amikor tehát Magyarországon át jut el a küldemény a feladó országból a címzett országba — nem rossz bevételi forrás. A bevételért persze nyújtani kell ezt és azt. A minimális feltételeket mindenképpen. Aruvé- delemben, továbbítási időben, pontosságban. Ha csökken a tranzitforgalom, akkor csökkennek a bevételek is. Pedig ezer helye lenne a 'pénznek! Csakhogy: azt a pénzt meg kell szolgálni. A hegilletékesebb, a vasút vezérigazgatójának szavait idézzük: ..........a romló körülmén yek miatt arra kell számítani: a nemzetközi tranzit egyre inkább elkerüli az országot, kedvező földrajzi helyzete ellenére.** Hallgat, néz szájtátva az ember, milyen könnyedén tudjuk mi a kedvezőt kedvezőtlenre változtatni, összegyúrni a pozitív és a negatív előjeleket. Hihetnénk ugyanis: kedvező földrajzi helyzetünk tudatában mindent megteszünk a tranzitforgalom ide vonzása, növelése érdekében. Tavaly 13 millió tonna ilyen árut hordott a hátán a magyar vasút. Kevesebbet, mint 1987-ben. Holott az is kevesebb volt, mint 1986- ban ... Késések, vagonhiány, romló állapotú pályák . .. Pénz kellene a feltételek javításához. Nincsen. A többi között azért sincsen, mert csökkennek a tranzitszállítások bevételei. S mert csökkennek, romlanak a feltételek ... Stílszerűen fogalmazva: vakvágány. Ahonnét előre lehetetlen haladni. Lehetséges azonban a váltóig — visszatolatni. MOTTÓ Elégedetlenek a kisiparosok A kisiparosság túlnyomó többsége sérelmesnek tartja, hogy az elmúlt hónapokban született jogszabályok és kormányzati intézkedések nyomán nem mérséklődött számottevően a magánvállalkozók hátránya. Fischer Pál, a Kisiparosok Országos Szervezetének főtitkára az MTI munkatársának elmondta, nincsenek olyan eszközeik, amelyek erőteljesebb lépéseket tennének lehetővé. örbottyánban azt remélik, nekik is beválik. A legutóbbi falugyűlésen választott ad hoc bizottság, amely a nagyközség önállósodására törekszik, már túl van az első próbán. A választópolgárok 35 százaléka vállalta nyíltan azt az igényét, hogy örszentmiklós és Vác- bottyán kapja vissza régi nevét, de közigazgatásilag maradjon együtt. Ugyanakkor ez a közös tanács legyen független jelenlegi társközségeitől, V ácrátóttól és Csornádtól. Az ad hoc bizottság tagjai az alábbiakban ismertetett levéllel fordultak a nagyközség lakosságához: Kedves honfitársaink, tisztelt választók! A magyar társadalomban nagy változásoknak vagyunk szemtanúi. Kibontakozóban van az igazi demokrácia, mégis a sztálinizmus béklyójától szenved minden olyan település, amely más község irányítása alá van rendelve, függetlenül attól, akar- ta-e a lakosság vagy sem. Nálunk is tapasztalható ilyen visszásság, örbottyán irányít két szlovák nemzetiségű községet. Ettől örbottyán fejlődése hiányt szenvedett: nincs egy étterme, mozija, de van hat kocsmája. Valamennyien tudjuk, hogy őrszentmiklósnak és V ácbottyánnak van, örboty- tyánnak nincs történelme. Az ad hoc bizottság akarata, hogy legyen egy társadalmilag ellenőrzött titkos népszavazás, s ennek eredménye döntse el azt, hogy a négy község hogyan akar élni, hogyan akarja ápolni, fejleszteni történelmi hagyományait. A községek fejlődésének lehetőségeit ne a fejkvóta határozza meg, hanem a lakosság összefogása, egyetértése és az egymás iránti kölcsönös tisztelet. A következő tanácstagi választásokon olyan tanácstagokat kell találni, akik szűkebb hazájuk szeretetéből vállalják a tanácstagsággal járó feladatokat, bátran kiállnak és képesek beszámolni választókörzetükben végzett munkájukról. Az idézett felhívást mellékelték a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének címzett levélhez. D. Z. Parasztszövetség legyen vagy kamara? A seregélyek nem repülnek vadludak módjára Nem dicsekedett, de nem is panaszkodott az egyik, úgymond jó gazdaságok közé tartozó szövetkezet elnöke, amikor vezető társai körében, helyenként kedélyesikedő hangnemre váltva számolt be arról, hogy milyen is az évi gazdálkodási pozíciójuk. Arról viszont már nagyon komolyan morfondírozott, hogy meddig állhat fenn a téesz, ha netán élve a törvény adta lehetőséggel, az addig húzóerőnek számító ipari ágazat elemeire bomlik. Még pontosabban, ha a tucatnyi melléküzemág kft., rt., netán pjt. tagként kíván a jövőben boldogulni ! Nem szabad engedni azt, hogy a szövetkezeteket. esetleges felelőtlen intézkedések következményeként, szétszedjék, feloszlassák. Kenyeret, húst. tejet és részletezte. még, hogy miféléket a közös gazdaságok adnak. Sorolta mindezeket akként, hogy azért megjegyezte, a háztáji gazdaságok is potenciális szerepet játszanak a baromfi-, a sertésnevelésben, a tojástermelésben, de a legfontosabbra, a kenyérgabona termesztésére nem képesek. És itt látta igazolni a nagyüzem fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Aztán, ahogy az férfiemberek között lenni szokott, egyre inkább politizáló hangnemre váltott át a társalgás. Szó esett az agrárreformkörökről, a szövetkezetek, a gazdaságok legfelsőbb igazgatási, koordináló szervének a lehetséges letéteményeséről. Parasztszö- vetség vagy kamara!? ■— hangzott el a kérdés és gyors volt rá a válasz is:'legyen a kamara az állami gazdaságok, a termelők demokratikus felügyelete. De aztán bizonytalanul megkérdezte valaki: akkor nem lesz a termelők szövetsége!? A szónokló téesz- elnök: mi a megyében valóban ilyen elnevezésre gondoltunk, de kérdem én, most a név vagy az elv a fontos!? Aztán következett a villámgyors állásfoglalás: a kamarát. mint elnevezést nem támogatjuk, de azért nyugodtan szervezzék, akik kiötlöt- ték! A gazdaságok taktikáznak. * Amíg nincsenek közös alapszabályok, felelőtlenségnek tartják az elhamarkodott döntéseket a szervezeti hovatartozás kérdésében. A vitázók között ülő jogász a közelgő Országgyűléssel kapcsolatban sürgette a megyei országgyűlési képviselőkkel történő konzultációkat a föld, a szövetkezeti tulajdon, illetve az átalakulási törvényjavaslattal kapcsolatban. Miközben a tulajdon kérdése fűszerezte a. vitázók mondandóját, ismét elhangzott egy közbeékelődött észrevétel, miszerint: nemcsak Pest megyében, de országosan is lassúak az agrárszerveződések. A gyorsabb tempó ér-' dekében sürgették, hogy a területi szövetség adjon ki a téeszeknek útmutatót. A szövetkezeti parasztság részéről teljes a csend, mondhatni úgy is, hogy méla nyugalom honol. Tehát a fundamentumban semmi sem mozdul, az indulat, az elrugaszkodás feljebb jelentkezik. Ráadásul másképpen látja (láttatja) az agrárreformot az MSZMP és megint másképpen az alternatívok. Tézisek hangoztatásától zajos úton kell tehát végighaladniuk a magyar mezőgazdaság jelenét jól látó, jövőjéért aggódó szakembereknek. A parasztember pedig, miként egy fiatal agrármérnök megjegyezte, vár, együtt a csendben lévő azon agráriusokkal, akik még nem döntötték el, hogy hova, merre, no és számukra nem mellékesen, hogy kire (vagy kikre) voksoljanak. A zavarosban, hangzott el, mindig lehetett halászni, de a csalétekre odafigyeltek az etetést végzők. Ráz is, drága is a táska A tolvajnak nincs esélye Akár egy diplomatatáskában is hozhatta volna a külhoni és a hazai alapító a maga 650 ezer dollárját. A pénz biztonságban lett volna, hiszen a Cashkase Kft. éppen az olyan biztonsági táskák gyártására vállalkozik, melyekben nagyobb értékek, titkos iratok is szállíthatók a lopás veszélye nélkül. A táska amúgy semmivel sem hívja fel magára a figyelmet, a gyanútlan tolvaj még akkor sem sejt semmit, amikor elragadta. Ekkor lép akcióba a biztonsági táska tulajdonosa, a távirányítóval. Ugyanis 50- 80 méterről is működésbe hozhatja a szerkezet elektronikáját. A táska szirénázni kezd és ezenkívül „megrázó élményt” szerez a tolvajnak, nagyfeszültség kerül a fogantyújára. Ettől aztán elmegy a kedve a táska további birtoklásától. A kft.-t alapító Magyar— Koreai Barátság Termelőszövetkezet és az NSZK-beli In- nova GmbH cég az elmúlt év áprilisában indította az üzemet. Eddig elmaradt a tsz számára a remélt 69 százalékos nyereség, mivel ez az időszak inkább az útkeresés jegyében telt el. Kiss Gyuláné. a Cashkase Kft. gazdasági vezetője azzal mentegetne az elmúlt időszak eredménytelenségét, hogy általában az első év nem szokott eredményt hozni. A sikertelenség okainak boncolgatása során kiderül, hogy a hivatalos engedélyezési éljárás olyannyira elhúzódott, hogy a tervezettnél később kezdhették meg a termelést. Ez a jogi hercehurca a cég számára nem tette lehetővé az előre vállalt szerződéses kötelezettségek határidős teljesítését. Ez utóbbi gondolathoz fűzött megjegyzést Szikszai Bar. nabás, a kft. ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy jelenleg is engedélyezéstechnikai okok miatt akadozik az értékesítés. Pedig példák sorát hozta fel arra, hogy milyen erőteljes reklámkampányba kezdtek. A közelmúltban részt- vettek különböző biztonságtechnikai kiállításokon. (London, New York, Zürich). Keze ügyében volt az a nívós prospektus is, melyet megküldenek a nyugat-európai országokban működő ügyfeleiknek. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy termékeik igen korszerűek, s kemény valutáért, elsősorban dollárért találnak vevőre. Arra a kérdésre, hogy lát-e fantáziát ezeknek az elektronikus működtetésű táskáknak a magyarországi forgalmazására, szűkszavúan azt válaszolta, hogy biztatóak ez ügyben a tárgyalások. A leendő forgalmazóval ügynöki szerződést kötnek, s a vastag pénztárcával rendelkezők közel 30 ezer forintért majd megvásárolhatják. Szerettünk volna betekinteni az üzem raktárrészlegébe, de ezt beszélgetőpartnereink nem tették lehetővé. Így csak feltételezni tudjuk, hogy bizony jelentősek lehetnek az eladatlan készletek. A dolgozók létszáma pillanatnyilag 15 betanított munkás. Java részük asszony és lány. A környező településekről járnak be munkahelyükre. Az elmúlt egy év alatt a dolgozókat gyakran cserélték, mert akik nem feleltek meg a szigorú szakmai és munkafegyelmi követelményeknek, azoktól szemrebbenés nélkül megvált a cég. Akik maradtak, türelmetlenül várják azt a hónapot, amikor megkapják az alapfizetésre jutó teljesítménypótlékot. Ennek nagysága tíz-harminc százalék között ingadozhat. Működik tehát Egreskátán egy olyan tőkésérdekeltségű cég, amely meg akarja szilárdítani gazdasági potenciálját ezen a településen. Mivel a termelőszövetkezetnek és a környék más gazdaságainak is arra kell törekedniük, hogy az alaptevékenységen kívül ipari melléküzemágat is működtessenek, érthetően nem mindegy, hogy a kölcsönként felvett dollárszázezrek mikor térülnek meg, s válnak nyereséget hozó vállalkozássá. Mindenesetre a kft. vezetői optimisták, s mind a nemzetközi, mind pedig a hazai piacon nagy jövőt jósolnak ezeknek a rázós táskáknak. Gy. L. Ezen a beszélgetésen végül is elhangzott az összegző megállapítás: állandóan ülésezni fogunk? Jó lenne már végre azt is észrevenni, hogy eddig valahányszor a reformok, á gazdaság megújhodása, a politika tisztaságának sürgetése, szorgalmazása előtérbe került, sok volt a szöveg és semmi, vagy igen kevés az eredmény. Viszont kétségtelenül tény, hogy mozdulni, cselekedni kell, mert az egység hiányának drága lehet az óra. Többen is említették: ki kell harcolni a szabad kereskedelem, a megtermelt javak előnyös értékesítésének a monopóliumát. Eddig a gazdaságok jószerivel a kereskedelmi vállalatok kiszolgáltatottjai voltak. Azt is lehet mondani, hogy szinte „kisorsolták” egymás között, hogy mikor melyik forgalmazó cég uralja a hazai piacot. Köztudott, hogy az értelmes, vitában edződött gondolatoknak van csak a jövőt előnyösen formáló társadalmi haszna. A magyar szövetkezetek már eléggé felnőttek ahhoz, ■hogy a mindinkább élesedő piac szinte kikényszeríti a szövetkezést, tehát van jövője. Jelképesen fogalmazott ez utóbbiak kapcsán az ülést vezető téeszelnök, mondván: a vadludak mindig „V” alakban szállnak, de a seregélyeket sohasem lehet erre az alakzatra tanítani, azoknak megvan a maguk sajátos röp- pályájuk. Gyócsi László Vámszabad terület! hirdeti a tábla..; (Fotó: Pék Veronika) íépgen a mikrofonhex! Aktív tagból titkár — Telepátia! — Az? Bizonygatom Solymosi Sándornak, hogy erről van szó, mert pár perccel előbb a vonatfülkében írtam fel magamnak: Ismét hívnom kell őt telefonon. Most pedig itt állunk a vonatfolyosón valahol Újpest és a Landler Járműjavító állomás között a Nyugati Pályaudvar felé haladva. Egy viszonylag hosz- szabb ideig tartó beszélgetés végett, viszont — mint kiderül — továbbra sem találkozhatunk. Percre beosztott az ideje, de különben is. Mit mondjon ő még a dolgok elején? — kérdezi, s kifejti, hogy nem lenne értelme a szereplésnek, amit én viszont közérdekűnek tartok. Hiszen a nemrég lezajlott megyei küldöttgyűlésen őt választották meg a pedagógus-szakszervezet Pest megyei bizottsága titkárának. A tagságot talán érdekelné,- hogy kivel találkozhat a jövőben az érdekvédelmi küzdőtereken. Szervezetekbe, közösségekbe kívülről érkezett új káderek ímmel-ámmal történő megválasztása sajnos nem volt a közelmúltban ismeretlen gyakorlat. Ezzel együtt az esetek többségében szerencsésnek sem mondhattuk. Ha a kivétel erősíti is a szabályt, úgy látszik, a mostanit már az egyébként eléggé kritikus légkörű választás résztvevői is kivételnek tartották. Elhangzott ugyan a kérdés a jelölőbizottság javaslata után, hogy mondja meg Solymosi Sándor, milyen szakszervezeti munkát végzett eddig. Mire az ifjúsági mozgalomban sok tapasztalatot szerzett fiatal pedagógus teljes lelki nyugalommal, arcán enyhe mosollyal válaszolta: aktív tag voltam. Ennek ellenére meghatározó többséggel szavaztak mellette, mert. tetszett az, amit a bizottság elnöke mondott róla. Még jobban tetszett a szerény, néhány szavas, de magvas bemutatkozó beszéd a mikrofon előtt. Tetszett, hogy pályatárs, hiszen magyar—orosz szakos tanár, aki a fóti Garay János Általános Iskolából indult, de vonzotta az ifjúsági mozgalom is. Jó szervező hírében állt, s hamarosan a váci járási KISZ- bizottságra került dolgozni. A testületnek lett a titkára, majd a megyei KISZ-bizottság egyik vezetőjeként ismerhette meg az ifjúság. Június 1- jéig pedig még a pár éve választott helyén találhattak rá a sportmozgalom ügyeivel foglalkozók. Ö volt addig a megyei tanács ifjúsági és sport- osztályának helyettes vezetője. Harmincöt éves korig ez gazdag életútnak mondható, amely megtétele alatt széles látókörűvé válhat az ember. Erre nagy szükség van a másik mozgalomban, amelyre egyre nagyobb és nehezebb feladatok várnak. Bízom benne, hogy Solymosi Sándornak lesz ereje megbirkózni velük. A szakszervezeteknek a demokratikus kontroll követelményeit kell teljesíteniük a társadalomban és soraikban is a demokrácia követelménye szerint. Az állami akaratot kifejező szervek mellett —, de nem helyettük —, képviselve a dolgozó emberek érdekeit. Ügy kell feltárni a nézeteket, véleményeket, hogy a szakszervezeti vezető ott legyen a tagság sorai között. Ne másodkézből szerezzen információkat, benyomásokat. Ez nem pontos idézet, hanem gondolatainak lényege, amelyeket a választás alkalmával fejtett ki, amikor arra kérték: lépjen az emelvényre. Megismerték, megválasztották, bizalmat kapott. Kovács T. István Vecsési minőségellenőrzés