Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

4 1989. JÜNIUS T, SZERDA Bemutatkoztak az egykori tanítvány tanítványai Képünk a Rex Corvinus Consort reneszánsz együttes egyik fel­lépésén készült Egy reneszánsz kori zenét játszó együttes bemutatkozá­sára invitált a Fáy—Vörös­marty Társaság zenebaráti kö­rének meghívója. A fóti gyer­mekváros varázslatosan szép, dús lombozató ősparkjába, az Ybl Miklós tervezte egykori Károlyi-kastély márványter­mébe érkeztünk. A két esztendeje útjára in­dított hagyomány, amely egy zenei est keretében lehetőséget biztosít a Dunakeszi Állami Zeneiskola növendékeinek sze­replésére, az idén ismét gazda­godott. Az iskola zongora sza­kos tanulóin kívül bemutatko­zott a Rex Corvinus Consort reneszánsz együttese, valamint a nyíregyházi országos zongo­raverseny győzteseinek egy csoportja, akik az ország tá­voli vidékeiről jöttek el erre az alkalomra. Az idén B. Domoszlai Erzsé­bet, a dunakeszi zeneiskola zongoratanára, a zenebarát­kor lelkes egyénisége egy sze­mélyben maga látta el a konfe­ranszié, a riporter és a házi­asszony szerepét. A fellépő gyermekek anyukái, »oukái pedig segédkeztek a v 'gse- reg számára készített lvi- csek, üdítők készítésén . és a megvendégelésben. A főszerep­lő természetesen ezen a csalá­dias összejövetelen is a muzsi­ka volt. A műsorban elsőként — a hagyományokhoz híven — a zeneiskola egy fiatal tehetsége, a mindössze nyolcesztendős Bohus Katalin zongorázott. Tanára: Czermann Cecília együtt izgult a közönséggel nagy reményű tanítványa si­keréért. Meg is kapta a neki kijáró nagy tapsot. Ezután került sor a Rex Cor­vinus Consort bemutatkozásá­ra. A mikrobusszal Budapestről érkező tinédzserkorú fiúk-lá- nyok, a közönség nagy tetszésé­re, korhű jelmezbe öltözve, a reneszánsz kor első feléből való angol és németalföldi me­lódiát játszottak és énekeltek. Közöttük volt olyan is, amelyet maga Vili. Henrik, illetve kor­társai komponáltak. Majd dal­lamos, Jó kedvű olasz madrigá­lokat és magyar dalokat éne­keltek. Vezetőjüktől, Cserjés Kingá­tól á szünetben megtudtam, hogy valamennyien indultak a Ki mit tud?-on, és a döntőbe is bejutottak. Azóta is együtt énekelnek és zenélnek. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár segítségével szere­peltek már Visegrádon, Szent­endrén, s júliusban a Toldi* napok keretében újból fellép­nek Visegrádon. A reneszánsz zene után egy copf os ifjú művészpalánta, Tóth Marianna, a nyíregyházi zongoraverseny második he­lyezettje ült a zongorához. Haydn- és Chopin-szonátákat játszott, és briliáns játékával méltán aratott nagy közönség- sikert. Nemsokára Hollandiába indul vendégszereplésre. A miskolci Tóth Marianna taná­ra Komoróczi Zsuzsanna. Az ország egy másik pontjáról, Győrből érkezett Pogány Kin­ga, e szép nyár eleji estén Mo­zart-, Liszt- és Bartók-műve­ket játszott. Tanára a Győri Zeneművészeti Szakközépisko­lában az a Bélák Erzsébet, aki még az első országos zongora- versenyen tűnt fel tehetségé­vel, B. Domoszlai Erzsébet egykori dunakeszi tanítványa­ként A műsor folytatásaként is­mét dunakeszi növendék ült a zongora mellé. A tehetséges ifjú Francsics Richard Angliá­ból érkezett három évvel ez­előtt Dunakeszire zongoramű­vészetet tanulni, s mostanában felvételizik a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolára. Ha magyar kiejtése nem is töké­letes, annál inkább meggyő­zően és éretten játszotta Cho­pin és Debussy muzsikáját. Az est zenei részének befeje­zéseként a Zeneművészeti Fő­iskola előkészítő tagozatának három növendéke: a dunakeszi Morva Péter, a budapesti Buj- tor Balázs és a szentendrei Fenyő László Pergolesi szoná­táját játszották, zongorán, he­gedűn és gordonkán. A Károlyi-kastély tükörter­mében ezen a szép estén mu­tatkozott be két képzőművész is: Bucsy László szobrász és Hamar György grafikus. A szobrok és kisplasztikák, Bu­csy László gödöllői állatorvos munkái, agyag, terakotta és kő alapanyagból készültek. A pasztell- és szénrajzok mes­tere, Hamar György zsámbé- ki állatorvos idei alkotásait mutatta be. A kiállítás június 9-ig naponta 10—18 óráig te­kinthető meg a fóti gyermek- városban. Antal Piroska Megcáfoltak egy előítéletet Hat kislány különös ösztöndíja Volt, aki kétkedve fogadta a kezdeményezést. Mások a segítőkészségről tettek gyors tanúbizonyságot, felismerve az ügy jelentőségét. Pest megye cigánytanácsa és a megyei tanács e kérdés­sel foglalkozó koordinációs bi­zottsága eloszlatott egy előíté­letet. Sikeresen bizonyította, hogy a cigányság igenis képes és akar önmagán segíteni. Nem csak a többségi társada­lomtól várja a támogatást. Ha jól tanulnak Lapunkban többször is ír­tunk arról, hogy a megye két testületé felhívást adott ki, Cigányok a cigányokért cím­mel. alapítvány létrehozására. Kérték a cigányság tehetősebb családjait, személyiségeit, hogy anyagi hozzájárulással támo­gassák népük tehetséges fia­taljainak középiskolai tovább­tanulását. Segítsék az új, ér­telmiségi nemzedékek felne­velését. Azért, hogy majd így kiemelkedve, ők munkálkod­hassanak e népcsoport szelle­mi, anyagi felemelkedéséért. A korábbi felhívás sikerét bizonyltja, hogy május utolsó napjaiban a Konzumbank Rt. tárgyalótermében megtörtén­hetett az alapítványra össze­gyűlt pénz felosztása. A me­gyei tanács százezer forintos hozzájárulásán kívül szerepel­nek a listán helyi tanácsok és vállalatok, részvénytársaságok, szövetkezetek, katolikus és evangélikus egyházközségek, szegedi, érdi, budaörsi, Örké­nyi, budakeszi és budapesti magánemberek 100 forint és 100 ezer forint közötti ado­mányai. Az összegyűlt 254 ezer forintot a helyszínen a bank is 50 ezer forinttal egé­szítette ki, s így 304 ezer fo­rint gyűlt össze arra, hogy a következő tanévben a dömsö- di Burai Mónika, Pintyi Már­ta, az abonyi Rékasi Erzsébet, s rajta kívül még egy helybe­li kislány, valamint a verőce­marosi Müller Ágnes, az érdi Barakonyi Krisztina középis­kolai tanulmányaihoz havi ezerötszáz, hármójukéhoz pe­dig ezer forinttal hozzájárul­janak. E sajátos módon alapított ösztöndíj kuratóriuma abban állapodott meg a bankkal, hogy az alapítvány hozadéká- nak felét a tanuló a végbizo­nyítvány átvételekor kapja meg. Természetesen, akkor, ha jó eredménnyel végez. Egyetlen példa Nemcsak pénzzel segítenek a tehetséges cigánygyermekek­nek középiskolai tanulmá­nyaik befejezésében, a felsőbb fokú iskolákra való eljutás­ban. Sima Antal, a Pest Me­gyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója vállalta, hogy a területi családgondozó csoportok rendszeresen kon­zultálnak majd a lakóhelyü­kön élő ösztöndíjasokkal. Fi- gyelemmel kísérik majd útju­kat a cigány tanács és a koor­dinációs bizottságok tagjai is, akik a tanárokkal szintén fel­veszik a kapcsolatot. — Szeretnénk megváltoztat­ni a cigányságban és a hátrá­nyos helyzetű családokban azt a téves szemléletet, hogy a népes családokban felnövő gyerekek később a gazdago­dást segítenék elő maguk és szüleik számára — hangoz­tatják az alapítvány létreho­zói. Szerintük csak a művelt, képzett, szakmai tudással ren­delkező ember teremtheti meg saját és népe, nemzete ér­dekével összhangban azt az emberi boldogságot, amely mindenkinek természetes vá­gya, igénye. Az idén sikeres­sé vált kezdeményezéssel a tanulás, művelődés, életmód­formálás anyagi ösztönző rendszerének alapvető átala­kításához szeretnének szerény mértékkel hozzájárulni. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága mellett működő Pest Megyei Cigány­tanács közreadta már újabb, idei felhívását is, bizalommal fordulva a megye cigány la­kosaihoz, a kommunista párt- alapszervezetekhez, alternatív mozgalmak, egyházak, szövet­kezetek tagjaihoz, tehát nem csak a cigányokhoz. Kérik, hogy erejükhöz mér­ten segítsék a következő tan­év előkészítését. Azt, hogy egyetlen tehetséges gyermek se kallódjon el. Érthetően és joggal várják ebben a társa­dalom, különösen a pedagó­gusok támogatását, hisz az 1 KIÁLLÍTÓT ERMEKBŐLi Dáriusz Król: Vízpart ra. Képeinek nagy sikere volt nemcsak Budapesten, Lublin- ban, Varsóban, Hamburgban, Kölnben, hanem Budakeszin, Budaörsön és most Tápiósze- lén is. Munkamódszere, tech­nikája és szemlélete is külön­leges. Végtelenül pontos a színe­zett rajzolat is, költőivé vá­lik szemléletének áhítata. így a lengyel és a magyar vidé­kek a fák és vízi nádasok részvételével a lét mély ro­konságát hirdetik. Analitikus látásmódja egyénisége egyben, feltárja a zsendülő növényzet­ben az emberi vágyakat és tör­vényeket. Losonci Miklós Jókaitól Ördögh Szilveszterig Készülő tv-produkciók 2 A Csuka Zoltán Emlék- ^ szobában nyílt meg a Xap- í ház Galéria érdi és más '< képzőművészek anyagával, 'r, mely június 15-ig tekinthető £ meg. Június 18-ig fogadja ^ az érdi MSZMP-székház ^ Szöcs László erdélyi festő- í művész tárlatát. Dariusz ^ Król lengyel festő kollek- j cióját a tápiószelei Blas- r'z kovich Múzeum augusztus í 26-ig látja vendégül. Az érdi avatás azonnal tár­sadalmi szolgálat is, hiszen a képek, szobrok bemutatása egyúttal aukció, a művészek a vásárolt művek pénzössze­gét a városi rendelőintézet ja­vára fordítják. Nemcsak az érdi alkotók, hanem a Baga- tell művészcsoport tagjai is. Mindez azzal is párosul, hogy Csuka Zoltán irodalmi ha­gyatékát is növeli, ápolja két érdi szobrász. Domonkos Béla és Eőry Emil egy-egy port­réja a költőről. Egyéniségé­nek, életművének két fontos rétege tárulkozik fel, belső derűje és sorsának gyűrt té- pettsége. Máskülönben Eőry pompás Prométheusz-értelme- zésében is gyönyörködhetünk, Domonkos Béla Szendrey Jú­liáról mintázott bronz arcmása szintén mestermű. Rozanits Tibor grafikái vá­lasztékosak a gondolatfeltá­rásban és a fogalmazásban is, komoly elmélyültség jellem­zi Szamosi Horváth Tamás festményeit, Molnár Attila al­kotásait, siker övezi Jakus László vízpartjait is Szepes Gyulához hasonlóan, aki Érd festője évtizedek óta egyre jobb színrendű művekkel. Megyénk és Erdély kapcso- lota régi és sokrétű. A gö­döllői szecesszió egyik forrás- vidéke volt Kalotaszeg, s ami­kor Szervátiusz Jenő repat­riált, Solymár fogadta a kitű­nő mestert önálló kiállításon. Most Szöcs László festőművész lett Érd vendége. Ö 1944-ben született Kolozsvárott, képeit önálló és közös kiállításokon mutatták be Marosvásárhe­lyen, New-Yorkban, szűkebb hazájában és a nagyvilágban is. Bár Dáriusz Król lengyel festő, magyar felesége ré­vén, három gyermekükkel ha­zánkba telepednek, Nagyatád­ügy nem pusztán egyetlen népcsoport, hanem az egész nemzet érdekét szolgálja. A cigány származású fiataloktól azt kérik: tehetségükkel és szorgalmukkal bizonyítsák be, hogy nem nyugszanak bele családjuk hátrányos helyzeté­be, s nem sorsuk elszenvedői­vé, hanem formálóivá akar­nak válni. Az új ösztöndíjak­ra pályázni is lehet. Ezek be­küldését önéletrajzzal együtt a HNF megyei cigánytanácsá­nak budapesti címére várják. Bíznak abban, hogy az idei eredményt megduplázhatják a jövő esztendőben, hogy leg­alább még egyszer annyi te­hetséges fiatalt segíthetnek a középiskolák padjaiba. Országos érdek A jó ötlet nem maradhat a megyehatárok között. Kívá­natos lenne országos üggyé tenni. Ennek a módja az, hogy az alapítvánnyal kapcso­latos tapasztalatokat egy év után összefoglalják. Ezek bir­tokában minden megyének se­gítenek azzal, hogy elmond­ják sikerük titkait, felhívják a figyelmet a közben keletke­zett ellentmondásokra, azok körében, akik szintén hasonló alapítvány szervezésébe kez­denek akár Hevesben, Bor­sodban vagy Szabolcsban. Nem üzleti, hanem közérde­kű információ, s ezért talán nem minősül reklámnak, ha itt leírjuk: az alapítvány hoz­zájárulásait a Konzumbank Rt., 1052 Budapest, Vitkovics Mihály u. 9. sz. címére, a 217—98096 csekkszámlára le­het befizetni. A Budapest V., Steindl Imre u. 12. szám alatt működő: Cigányok a cigá­nyokért, kuratórium kérésre csekket küld. K. T. I. Űj tévéfilmek forgatása kez­dődik meg a következő na­pokban, hetekben a televízió műhelyeiben. Jókai Mór Erdély aranyko­ra című regényéből Horváth Z. Gergely készít filmet. A XVII. századi Erdélyben, Apafi Mihály fejedelemsége idején játszódó történet az egy­kori erdélyi belpolitika egy­mást követő drámai fejlemé­nyeit eleveníti fel. A darab­ban — amelyet csehszlovákiai helyszíneken forgatnak — Tor- dy Géza és Bánsági Ildikó játssza a főbb szerepeket. Esztergályos Károly Kosz­tolányi remekművéből, az Édes Annából forgat tévéjátékot. Ugyancsak a drámai főszer­kesztőség viszi filmre több kor­társ író munkáját: köztük Ör­dögh Szilveszter Föloldozás és Osztojkán Béla Nincs itthon az Isten című alkotását, valamint Sütő András Mert ahová te mégy... című önéletrajzi ihle­tésű novelláját. A képzőművészeti szerkesz­tőség az egyik legjelentősebb magyar magángyűjtemény tu­lajdonosát, Kolozsváry Ernőt keresi fel. A győri tanárem- ber negyedszázada gyűjti a modern magyar festészet mes­tereinek műveit. A műsorban elmondja, hogyan és miért kezdett gyűjteni, s bemutatja gyűjteményének legszebb da­rabjait. A szerkesztőség egy másik produkciója az Ötesta- mentum egyik szép történeté­nek, az Eszter könyvének az MTA által őrzött, XVIII. szá­zadi, gazdagon illusztrált, hé­ber nyelvű tekercsváltozatát mutatja be. Az Észter-tekercs­ről Komoróczy Géza profesz- szor, az ókori Kelet történeté­nek szaktudósa beszél, utalva a könyv perzsa—zsidó—keresz­tyén összefüggéseire, történel­mi és vallási vonatkozásaira is. ItiÍYÍd<>s«‘ii az a Hírlapkiadó Vállalal kiadványa Külföld? és hazai tudósítók színes bűnügy? beszámoló? — gyilkosságokról, korrupciókról, szélhámosságokról; prostitúcióról. Az pfvíí szűnt tartalmából:- A nagykanizsai Lucrezio Borgia- Magyar AIDS híradó- Nagyoroszi „keresztopálr”- A nagy szélhámos börtönnaplója 30 híiniigy — az első száinhan Ara: 29 Ft. ±ÜRLAPKIADÓ VÁLLALAT Kis gyerekek nagy tehetséggel

Next

/
Thumbnails
Contents