Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

1989. JÚNIUS 7., SZERDA 5 Szénabálázás Dömsödön Az elmúlt napok időjárása kedvezett a mezőgazdasági kultú­ráknak. A gyümölcsöskertekben hozzáláttak a korai cseresz­nye szedéséhez, a szántóföldckn pedig a növények kultivá- torozása, a lucerna betakarítása, illetve a széna bálázása ad­ja a legtöbb feladatot. Képünkön: körbálázó segíti a széna begyűjtését. — A demokráciát tanulni kell — mondhatjuk néha ta­nulságul, néha sajnálkozva. Mert azt látjuk, hogy nemér­tünk hozzá, mivel az megkö­veteli olykor a természetünk fölötti diktatúrát is. Példa rá a minapi eset,' hogy már egész kis korban ellenkezik ez ellen az ember énje. Reggel indul a gyerek is­kolába. Köszön. — Egyedül mégy? — kér­dezem csodálkozva. Mert a mindennap becsöngető sze­rény és csöndes Anikó még nem jött. Máskor együtt men­nek el. — Nem érdekel — közli rö­viden leányom. — Talán összevesztetek? — firtatom jó ösztönnel, mire beavat a történtekbe. Cserébe persze, nem mondhatom visz- sza a dolgot Anikónak. — Tudod, az úgy volt — kezdi magyarázni —, hogy kró­nikást választott az őrs. A legtöbb szavazatot mi ketten kaptuk. De mivel csak egy krónikás kellett, végül kettőn­ket külön is megszavaztak, s végül miattam tették fel leg­többen a kezüket. Hát, látom, hogy az Anikó magába ros- kad. Megyek hozzá, kérdezem: — Anikó! Csak nem sértőd­tél meg? Erre lekevert nekem egy nagy pofont. — És te? — Hát, visszaadtam neki egy még nagyobbat. K. T. I. Megújult a pályaudvar! Az AGRQTtK-nél Szervezeti korszerűsítés Az eddigieknél jobb színvo­nalú gép- és alkatrészellá­tást, az árak növekedésének mérséklését eredményezte a legnagyobb hazai mezőgazda- sági termelőeszköz-kereskedel­mi vállalat, az AGROTEK szervezetének megreformálá­sa. A vállalat vezetését erre a lépésre monopolhelyzetének el­vesztése, a gép- és alkatrész­kereskedelemre jogosultságot kapott más gazdálkodóegysé­gek teremtette verseny kész­tette. Az AGROTEK vezetése prog­ramot dolgozott ki, hogy egy­szerűsítse, gyorsítsa a gépek, eszközök beszerzését. A válla­lat a;j import mellett exportra is berendezkedik, így a mecha­nikus közvetítőből igazi keres­kedelmi cégként lép fel a pia­con. A belső átszervezések, osztá­lyok összevonása mellett a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank­kal közösen Münchenben Atek néven közös külkereskedelmi egységet állított fel az AGRO­TEK. Az Atek az év első öt hó­napjában 2,5 millió dollár ér­tékben adott el hazai gyárt­mányú részegységeket, fűka­szákat, gépszerkezeti elemeket, illetve hozott be nélkülözhe­tetlen pótalkatrészeket. A szol­noki Mezőgép Vállalattal kül­kereskedelmi irodát alakított ki, amely Közös érdekeltség alapján a gyár által kifejlesz­tett berendezések külföldi for­galmazását hivatott kézben tar­tani. Korábban e berendezé­sekből elenyésző mennyiséget értékesítettek külföldön. A Chemolimpex-szel, a Kül­kereskedelmi Bankkal és más cégekkel részvénytársaságot hozott létre az AGROTEK nö­vényvédő szerek beszerzésére, forgalmazására. Korábban ez- zel több szervezet foglalkozott, s így meglehetősen lassan, több lépcsőn át jutott el a felhasz­náló üzemekhez a kínálat. Most a közös gyártói forgalmazói érdekek alapján, a részvény­A Keleti históriájából Megújult a Keleti pályaudvar. A több éve tartó felújítás költsé­gei megközelítőleg egymilliárd fo­rintot tesznek ki. Az átépítés után olyan vasútüzemi biztosítóberen­dezéseket alkalmaztak, melyek már az ezredfordulón, sőt a ké­sőbbiekben is korszerűen megfe­lelnek a MÁV növekvő forgalmi igényeinek. A Keletibe naponta 200-220 az érkező, illetve az induló vonatok száma, naponta százezer, évente 35-40 millió utas fordul meg itt. Pest megye az ország legna­gyobb ingázó megyéje, a vasút még mindig az első számú köz­lekedési eszköz a bejárók számá­ra. A több éve tartó átépítési munkálatok miatt felére csökkent a Keleti pályaudvar forgalma. A most befejeződött korszerűsí­tési munkálatok kapcsán érde­mes röviden szólni a pályaudvar százéves históriájáról. Eredetileg két elképzelés létezett a Keleti építésének helyéről. Az egyik sze­rint a mai Rákóczi út és a Nagy­körút kereszteződésében, a lebon­tott Nemzeti Színházzal szem­közti területre tervezték, hogy a Nyugati és Keleti pályaudvarok közös helyre, a Nagykorúira hoz zák be az érkező utasokat.. « Végül a Magyar Királyi Állam vasutak „Középponti személyi pá­lyaudvara’* a Baross téren épült fel. Több mint száz esztendeje, 1884. augusztus 16-án adták át. A felvételi épületet, a pályaud­var utasforgalmi részét Rochlitz Gyula mérnök, a MÁV főfelügye­lője vezette csoport tervezte. A csarnok szerkezetét Feketeházi Já­nos híd- és acélszerkezeti mérnök elképzelése szerint készítették. A főkapu kovácsoltvas díszei Jung­fer Gjuila munkája. Az indulási csarnokot Lotz Károly és Thán Mór freskói díszítették. A főbe­járat oszlopain Bezerédi Gyula szobrait helyezték el. Ezeket — az ötvenes években eltűnt — szob­rokat keresi a MÁV ma is, saj­nos eredménytelenül... A dia­dalívnek tűnő homlokzati részen legfelül szoborcsoport látható, mely allegorizálja a gőz erejét, a technikai tudományok hatalmát. A csarnok 180 méter hosszú, szé­lessége 42, a legmagasabb pontja 43 méter. Száz évvel ezelőtt a villanyvilágítás egyenesen újdon­ság volt. T. Ferenc József, aki gyakorta utazott a gödöllői va­daskertbe, az úgynevezett udvari várótermet vette igénybe. Az indulási és érkezési oldal szétválasztásával sikerült meg­gyorsítani az utasforgalmat. Az üvegcsarnokba napközben ele­gendő fény áradt, a mozdonyfüst elszívását szellőzőberendezés szol­gálta. Naponta 56 vonatot indí­tottak és érkeztettek, évente fél­millió utas fordult meg a pálya­udvaron, amelyet először 1896-ban, majd 1925-ben és 1933-ban is át­alakítottak, bővítettek. A centenárium évében, 1984-ben a MÁV az épületegyüttest újítot­ta fel, megőrizve az eredeti for­mát. Bozó Emil Az utóbbi években a fóti lakosoknak kissé megingott a biztonságérzetük. A település az agglomerációs övezetben fekszik, ahol szívesen húzód­nak meg a Budapestről kitil­tott bűnözők. Gyakran hal­lunk betörésekről és egyéb erőszakos bűncselekményekről is. Erről beszélgetünk Tószegi István őrnaggyal, a Dunake­szi Rendőrkapitányság veze­tőjével. — Sajnos elszaporodtak a vagvonellenes bűncselekmé­nyek — kezdi a kapitányság vezetője. — Az intézményi betörések tettesei szerencsére mind kézrekerültek. De a nyomozás során megállapítot­tuk, hogy a televíziók, v!- deók. magnetofonok nem vol­tak vagyonvédelmi szempont­ból elég gondosan tárolva. Ugyanezt elmondhatom a vi- kendházakban tartott egyre nagyobb értékű műszaki cik­kekre is. Az autók feltörése szintén gyakorta műszaki cik­kek megszerzése érdekében történt. A magánházak betö­rő tettesei innen-onnan tippe­ket kapnak, de maguktól is ügyesen megszimatolják a jó­módot. Megérzéseiket erősítik a kihívó építkezések, az ud­varon álló nyugati kocsik is. Bátorítja őket, hogy a szom­szédok betörési ügyekben nemigen tanúskodnak, mert az elkövetők bosszúállásától tartanak. ezt érdemelte a lelkiismeretes munkája után. Akik panasz­kodtak, a becsületébe gázoltak. Természetesen, most már nyíltan, az otthon helyiségei­ben másokat is megkérdezek. Többször kapok diplomatikus válaszokat idős papoktól, di­csérő szó is elhangzik Kerekes Máriáról, ám a panasztevők kifogásainak lényegét senki nem cáfolja kategorikusan. Aradszki Pálnéról és Tóth Zol­tánról mindenkinek van csípős megjegyzése. Azonban nem titkolják: a nyilvánosság előtt elhallgatják véleményüket. No, nem a félelem miatt, csak ke­rülni kívánják a konfliktust. Megkóstoltam az aznapi ebé­det. Jónak találtam. Távozásom után egy nappal kaptam a telefont. Kerekes Mária rosszallását fejezte ki az otthon lakói előtt, hogy egyesek panaszkodtak az új­ságírónak. Nagyon megsértet­ték a gondozókat, hangsúlyoz­ta. Olyannyira, hogy azok sztrájkra készülnek. Azaz, nem főznek ebédet, nem látják el a betegeket. A nehéz szi­tuációban azonban felállt Aradszki Pálné és bejelentet­te: A dolgozók annyira szere­tik Kerekes Máriát, hogy rá való tekintettel lemondanak a munkabeszüntetésről. Mi lenne nyomosabb bizo­nyíték arra, hogy Leányfalun koránt sincs minden rendben az eltartók és az eltartottak viszo­nyában, mint az, hogy sztrájk­kal fenyegetik meg a segítsé­get kizárólag csak a gondozók­tól váró időseket? Nyomozzák, kik nyilatkoztak Kérdésünkre válaszolt Ba- zsó Béla, a Református Egyház Zsinati Irodájának osztályve­zetője is: — Nagyon fáj nekem, hogy a leányfalui szeretetotthonban ilyen panaszok hangzanak el. Áz én mulasztásom is, hogy a megfelelő intézkedések mind­eddig késtek. Sajnos, az em­berek általánosítanak, s azt mondják, hogy ilyen a gondo­zás az egyház szeretetottho­naiban. Pedig ez nem igaz. Sürgős vizsgálatot indítunk. A történet kis részét megír­tam a Vasárnapi Hírek május 14-i számában. Bazsó Béla mindeddig semmilyen intézke­dés megtételéről nem tájékoz­tatta a szerkesztőséget. Azt vi­szont tudom, hogy Kerekes Máriáék szorgalmasan nyo­mozzák, kik nyilatkoztak az újságíróknak. Az idős korúak nagyon félnek. Az újság nem hatóság, nem felügyeleti szer­ve az otthonnak. Mi csak a nyilvánosságot hívhatjuk se­gítségül. Az ügyben mégis történt valami. Kerekes Mária és Tóth Zoltán levelet írtak, sajtóper­rel fenyegetőznek, s természe­tesen állítják: Mindaz, amit róluk állítottam, rágalom. Hogy mennyire nem tartom annak, itt a bizonyíték. Meg­ismétlem, bővebben. Vicsotka Mihály Mozi A pofon visszaadásával kezdődött A közélet iskolája társaság megrövidíti a növény, védő szer útját, s ennek ered­ményeként jövőre kellő idő­ben hozzájuthatnak az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek a növénytermesztés e fontos kellékéhez. Kerékpárra! kezdik — autóval folytatják Nyugodtan alkatnak-e a fótiak? Rettegnek a panasztevék A főnöknő csak kocsival jár szók nyomán felismerhető több tény is. A harmadik emelet néhány szobája valóban be­ázik; valóban azok a helyisé­gek a legszebbek, amelyekben külső látogatók is megfordul­nak; valóban zárva a kapu; valóban nem ültek még gondo­zottak az otthon Zsigulijában, s a régi sötétítőfüggönyöket is leszedette Kerekes Mária az imaterem ablakairól. Vagy mit kezdjünk azzal a történettel, amely közismert: Tóth Zoltán anyagbeszerző a község ABC- jében szállítás közben elejtett néhány kenyeret. Szóltak neki, hogy cserélje ki azokat. Töb­bek füle hallatára mondta: jó ez a vén patkányoknak! A bot­rányt nem lehetett eltussolni, a sofőr fejmosást kapott a Zsi­nati Iroda osztályvezetőjétől. Akkor miért kételkedne az új­ságíró az idős hölgy szavai­ban, amikor azt mondja: — Zoli egyszer valamit javí­tott a WC-ben. Odamentem, s megkérdeztem tőle: miért szo­kott sértegetni minket? Rögtön r,én kopasznak nevezett, a töb­bit nem is idézem. — Önkén­telenül rásandítok a néni ha­jára. Igen, erősen ritkuló. Néhány mondat még egy párbeszédből! Síkos, őszi reg­gelen valaki nem mert fel­menni a vacsorájáért az ebéd­lőbe: — Drága Helga! Legyen szí­ves lehozni a vacsorámat! — Talán én törjem ki a nya­kamat? — Akkor ne hozza le, bár tudom, más miatt is meg kell tennie az utat. Ha azonban a nyugdíj ma­radékából telik borravalóra, megjavulnak a szolgáltatások. Aradszki Pálné íőnővértől egy idézet: Ne nyafogjon any- nyit, mert kilógatom az abla­kon! A panaszok másik csokra az étkezéssel kapcsolatos. Nincs diéta, állandóan a fekete mar­hahúst adják, az ennivaló íze attól függ, aznap ki főz a konyhán. A gondozókat Kerekes Mária kritikátlanul védi, mert azt mondja: ha ezek is elmennek, senkit nem kap a helyükre. Sztrájkkal fenyegetőztek A sérelmeket hosszan lehet­ne még sorolni, de nézzük, mit mond Kerekes Mária. El­ismeri, hogy Aradszki Pálné modora, enyhén szólva, érdes. Ám nagyon jó szakember. Az otthon Zsigulijával ő valóban haza- és visszajár, de ehhez neki joga van, ha busszal kel­lene közlekednie Budapestről, a Csalogány utcai lakásából, felmondaná az állást. Meggyő­ződése, hogy Tóth Zoltán sofőr és anyagbeszerző nem dézs­málja a raktárt, aki ezt állí­totta, az hazudott. Minden in­tézkedést az otthon lakóinak érdekében hoztak, kérdezzem meg a többieket is, ró fogok jönni, hogy őt rágalmazzák, akad az otthonban néhány gondozott, akinek semmi sem jó. Sírva panaszolja, hogy nem Tele van Leányfalu a szájról szájra szálló hírekkel: a helyi református szeretetotthonban ridegek a gondozottakhoz, gyakran megsértik őket. Főleg a vezetőnő és a főnővér viselke­dését éri kritika. A dologról tudnak a tanácsnál is, de nem kívánnak közbelépni, mond­ván: ez az egyház belügve, a jó viszonyt nem kockáztatják. Kik is laknak ebben a sze­retetotthonban? Döntő többsé­gében az életüket a reformá­tus egyháznak szentelt papok, hívők, vallásos magukrama- radtak. Sokan közülük az egész vagyonukat átadták az egyház­nak, ennek értéke személyen­ként változó, az eltartásért még a nyugdíjuk jelentős ré­szét is odaadják. Szinte mind­nyájan nagyon idősek, betege­sek. És félnek. Mert a gondo­zók egy része lépten-nyomon leteremti őket. Meglehet, ezek a sértések kívülállónak, ifjú­nak fel sem tűnnének, nekik viszont mély válságot okoznak. Notórius elégedetlenkedők? A tucatnyi panasztevővel csak az otthonon kívül sikerült megszervezni a találkozást. Arra kértek, hogy csak a leg­szükségesebb esetben áruljam el a nevüket. Még arra is vi­gyáznak, hogy egymással ne találkozzanak. Négyszemközt aztán megnyíltak a zsilipek. A mondandójuk lényege, hogy nagyon félnek Kerekes Mária otthonvezetőtől, Tóth Zoltán sofőrtől és anyagbeszer­zőtől, valamint Aradszki Pál­né főnővértől. Akad közöttük, aki már levelet írt, panaszt tett a Református Egyház Zsi­nati Irodájánál, de nem tör­tént semmi. Miközben hallgatom sorban, az egyenként a 70. és 90. évük között járó embereket, próbá­lom vizsgálni: mennyire tud­nak objektívek lenni? Be kell azonban látnom, hogy nem notórius panaszkodókról, túl- érzékeny, a realitás iránt ér­zéküket elvesztett gondozot­takról van szó. Nagyon ponto­san tudják, mit beszélnek. Mi több: megjósolják, mit fog mondani minderre Kerekes Mária. S később tényleg szin­te mondatról mondatra visz- szahallom a szöveget: egy-két elégedetlen véleményéből hi­ba lenne általánosítani, itt minden a legszeretetteljesebb rendben zajlik, az intézkedé­sek az idős korúak érdekeit szolgálják. Csakhogy a konkrét pana­Budaörs. Szabadság. Június 9- én 6 óra: Barabás, ol.—ara. ro— ll-én 6 óra: Bosszúvágy III., ara. krimi. 12-én 6 óra: Cserébe az életért, am. krimi. 13-án 6 óra: Lenullázott légió, raagy. dók. Dunakeszi. Vörös Csillag. Jú­nius 8—9-én 3/,6. 8 óra: A San Franciscó-i zsaru, am. krimi. 10— 11- én '/fi óra: A dzsungel könyve, am. raj?. 10—11-én ‘Ifi, 8 óra: Tan­mesék a szexről, magy. 12—14-én ‘Ifi és 8 óra: Rendőrakadémia I., am. vígj. Százhalombatta. Művelődési köz­pont. Június 10—ll-én 7 óra: Éj­szakai rohanás, am. vigj. ll-én 5 óra: . . . Evilágból . . ., magy. dók. 12- én 7 óra: Törvényszéki héják, am krimi. 13-án 7 óra: Moon- walker, am. zenés. Szentendre. Autós kertmozi. Jú­nius 8—ll-én ValO óra: Nincs ke­gyelem, am. krimi. 12—14-én ‘/210 óra: A Wanda nevű hal, am. vigj. Szentendre. Felszabadulás. Jú­nius 8—ll-én 5, 7 óra: A San 1 Franciscó-i zsaru, am. krimi. 10— ll-én 3 óra: Nebulók, csehszl. i rajz. 12-én 5. 7 óra: Három férfi i és egy mózeskosár, am. vígj. , Szigetszentmiklös. Kossuth. Jú- 1 nius 9-én 6, 8 óra: Az eastwicki boszorkányok, am. vigj. 10-én 6, 8 óra: Éjszakai rohanás, am. 1 vígj. 12-én 6, 8 óra; 13-án 6 óra: 1 Szahara, am. kaland. í Dabas. Autós kertmozi. Június v 8, ll-én !/íl0 óra: Vérbeli hajsza, am. sci-fi. 12—14-én y210 óra: Ke­mény fiúk, am. vígjáték. Dabas. Kossuth. Június 8-án 8 óra: A misszió, ang. tört. 9-én 6 óra: Egészséges erotika, magy. vígj. 10—ll-én 8 óra: Omen, am. horror, ll-én 4 óra: A koppányi aga testamentuma, magy. ka­land. 12-én 6 óra: Eden boldog­boldogtalannak, fr. Dunaliaraszti. Béke. Június 8- án 6, 8 óra: Krokodil Dundee II., am. vígj. 10—ll-én 6 óra: Az eastwicki boszorkányok, am, vígj. 12-én 6 óra: A zsoldoskatona, ol. vígj. Gyál. Dózsa. Június 9-én %6 óra: Omen, am. horror. 10—ll-én '/fi óra: A zsoldoskatona, ol. vígj. 12-én '/fi óra: Éjszakai rohanás, am. vígj. Nagykáta. Rákóczi. Június 8-án 6; 9-én 6, 8 óra: A kicsi kocsi Monte Carlóba megy, am. vigj. 10— ll-én 6, 8 óra: Rendörakadé- mia I., am. vígj. 12-én 6, 8 óra: Tánckar, am. zenés. Ráckeve. Autós kertmozi. Jú­nius 8—9-én t/,10 óra: Érzékek bi­rodalma, japán. 10—ll-én ypo óra: A kém, aki szeretett engem, ang. kémfilm. 12—14-én ‘/210 óra: Moon- vvalker, am. zenés. Ráckeve. Szabadság. Június 10— 11- én V38 óra: A nyolc szamuráj legendája I—II., jap. kaland. Jú­nius 12—13-án '/fi óra: Az ember­vadász, am. krimi. — Szaporodtak az erősza­kos bűncselekmények? — Igen, s létrejöttükben az alkohol komoly bűnözést elő­segítő tényező. Ital hatására történik a legtöbb súlyos testi sértés, rablás, kifosztás, erő­szakos nemi közösülés, meg­rontás, de még emberölés is. — Találkoztak-e már eb­ben a körzetben kábítószer­rel? — Az idegenforgalom meg­növekedésével sajnos a dro­gok is megjelentek felén k. Akik rabjává váltak, azok erőszakos és törvénysértő mó­don is megszerzik. — Okoz-e több gondot a rend őrei számára a cigány lakosság Foton és környékén? — Egyesek szépen beillesz­kedtek, mások nehezen, s ter­mészetesen az utóbbiakkal gyűlt meg a bajunk több íz­ben Fölszedik a vasúti biz­tonsági berendezéseket mű­ködtető rézhuzalokat, s jó pén­zért eladják. Ezt egyszerű adminisztratív eszközökkel meg lehetne akadályozni. Ha a tanácsok az ipari gyűjtő-, kereskedelmi engedélyeket csak kereskedelmi szakmával rendelkező és erkölcsileg meg­bízható személyeknek adnák ki, kevesebb kár érné a vas­utat. — Hallottam gyermek- és ifjúkorban elkövetett bűn­esetekről ... — Sajnos létezik gyermek­bűnözés nálunk is. (Bolti lo­pásokat követnek el, kerékpá­rokat kötnek el, majd átfest­ve értékesítik azokat.) Ebből a rétegből nőnek ki az ifjú­kori bűnözők, akik komolyabb járműre nyergeinek, gépko­csikat törnek föl és lopnak el, majd alkatrészeire szedve adják el. Sok gondot okoznak azok a gyerekek, akik hétvé­geken a késő esti órákban randalíroznak, hangoskodnak, verekszenek, kitördelik a fa­csemetéket, telefonokat és sí­rokat rongálnak meg. jogo­sítvány . nélkül motoroznak. Gyakran tapasztaljuk a szü­lői felelősség teljes hiányát, hiszen nem ellenőrzik gyer­mekeik hollétét, nem figyel­nek oda, hogy mit visz haza, s előfordultak már olyan ese­tek is, amikor a szülő segí­tett eltüntetni a betörésből származó tárgyakat. — Fót létszáma az utóbbi 10 évben megduplázódott, s még mindig a szükséges há­rom helyett két KMB-s vi­gyáz a biztonságra. Lehetne-e ezt a létszámot növelni? — A létszámkeretet a BM központi szervei határozzák meg. Betöltetlen státusunk van, de mivel nem túl vonzó a rendőri fizetés, s egy újabb KMB-snek szolgálati lakást sem tudunk biztosítani, nem­igen kapunk utánpótlást. Panyi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents