Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
4 1989. JŰNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Brody, Tolcsvay Kék ember A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola saját zenekara, a Blue man country band együttes, nagynevű íővárosi művészekkel, Bródy Jánossal, a Tolcsvay-trióval és az Albatros együttessel közösen koncertet adnak a főiskola színháztermében. A közös fellépés re június 2-án, pénteken 19 órakor kerül sor. A belépődíj, egységesen 80 forint. A fellépő művészek a bevétel teljes összegét a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete, Budakalászon épülő, rehabilitáció és üdülés céljára szolgáló létesítménye javára ajánlották fel. Sarlcánykészítés Játékhegyi játéknap A régi gyermekmozgalmi hagyományok felelevenítésére — az úttörőszövetség születésnapjához kapcsolódóan — a Magyar Úttörők Szövetsége 1989. június 3-án, a Hármashatár- hegyen játéknapot rendez. A programok 9 órakor kezdődnek, ezek között lesz kézműves foglalkozás: fafaragás, sárkánykészítés, dal- és játéktanulás, sárkányrepülő- és hőlégballon-bemutató. És persze sok egyéb meglepetés, lángos és üdítő minden mennyiségben. A Játékhegyi játéknapra minden kicsit és nagyot szeretettel vár a Budapesti Úttörőelnökség. Tanácskozás az Arany János-évfordulón Tinódi címere a jelkép Kard és lant díszíti Tinódi Lantos Sebestyén címerét, amelyet jelképül választott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az 1912-ben alapított szervezet az utóbbi évek során munkáját vidéki tagozatok létrehozásával bővítette. Működik már a Nógrád, Borsod, Zala-Somogy, Fejér-Veszprém-Komárom, Baranya-Tolna, illetve Sza- bolcs-Szatmár megyei csoport, s a napokban Zsámbé- kon ünnepélyes keretek között bejelentették a Pest megyei tagozat megszületését is. Az őszre tervezik még a Győr-Sopron-Vas megyei területi csoport megalakítását. fogni a megyei pedagógiai intézettel. Ezen túlmenően munkánkhoz tartozik a vidéki vándorgyűlések és a tagozati rendezvények megszervezése is. — Korábban úgy képzeltem, ez a társaság elsősorban tudományos igényekkel lép jel, és irodalomtörténészeket tömörít. Önök mégis a pedagógusok csatlakozását kívánják, és hiányolják. — Azt nem lehet minden iskola minden tanárától elvárni, hogy önálló kutatási témával rendelkezzen. De a társaság keretein belül bevonhatók például a megye irodalmi hagyományainak gyűjtésébe, s ha egy tanár felderíti, lakóhelyén milyen szellemi gyökérzet található, az már tudomány. Programunk szerint vállaljuk a gyakorlati oktatás gondjainak vizsgálatát éppúgy, mint az iskolához kevésbé kapcsolódó feladatok ellátását. Tervezzük például a nagyon rossz középiskolai tankönyvek felülvizsgálatát, de ugyanígy ránk bízhatják a szerzők a megyében megjelenő irodalomtörténeti tárgyú munkák lektorálását is. A A zsámbéki eseményen 65 újabb belépő nevét olvasták fel, ezzel a szervezet létszáma jóval 900 fölé emelkedett. A hetes sorszámot viselő megyei tagozat feladatairól az egyik frissen megválasztott társelnök, Kovács József László, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanára adott tájékoztatást. — Az Irodalomtörténeti Társaság lehetőséget kínál minden kutató hajlamú pedagógusnak és természetesen egyéb foglalkozású tagjának is arra, hogy bekapcsolódhasson az országos jelentőségű tudományos vállalkozásokba, mint amilyen megyénkben például az irodalmi topográfiai anyag- gyűjtés. Hiszen mindenki, aki valaha egyetemre-főiskolára járt, dédelgetett magában feldolgozásra váró témákat, csak a mindennapi robot közben elfeledkezett egykori elképzeléseiről. De gondolunk azokra is, akik tudományos babérokra nem áhítoznak, ám szakmai továbbképzésben részt szeretnének venni. Mi az országos vérgeringésbe tudjuk bekapcsolni őket, és szándékunkban áll e témában összeTipikusan jellemző kistelepülési felállás: művelődésiház- igazgató, könyvtáros, takarító, így van ez Pándon is, ahol örülnek, hogy megépült a szép ház. Csak hát, olyan ijesztően csöndes a nagyterem, így hétköznap délelőtt. Egyedül a szakköri termek közötti folyosókon van némi mozgás. Fény- képezkedni jöttek a gyerekek. A könyvtáros is fölélénkül, amikor megpillant bennünket. Eddig csendesen rendezgette a köteteket; számuk meghaladta a tizenháromezret is. És vannak már kazetták, meg hanglemezek — helyben meghallgathatók. Nincs ideje unatkozni a bibliotéka vezetőjének akkor sem, amikor nem rendeznek itt irodalmi összeállítást a napköziseknek. Az olvasók ...? Kérdez vissza Hugyák Zoltánná könyvtáros, igen, főként a gyerekek, akik most az iskolában ülnek. Sokszor szombatonként rohannak be, hogy hazavigyenek egy-egy kötelező olvasmányt! Édes istenem! De rosszul is hangzik ez a szó, kötelező. Milyen igaz- talanul utáltuk érte a könyvet és a szerzőjét. S aztán pótolhattuk felnőtt fejjel, amit iskolásként elmulasztottunk. A felnőttek, ők főleg a praktikus ismeretek iránt érdeklődnek: kertészkedés, szabás-varrás. Mennyire egyformán hangzik ez a válasz sok-sok teleDülé- sen. S az indok, hogy ellopja az időt a tévé, meg hogy most dúl ez a videoőrület. Itt, Pándon is hódolni kellett az új technika előtt. Videoklubot csináltak, ahol a tagok cserePándi Kiss János: Dózsa népe mostani 65-70-es létszámunk nem túl sok, ha azt nézzük, hogy Pest megyében 350 általános, és 40 középfokú iskolát tartanak nyilván. De a megyei normát teljesítettük, máshonnan sem szoktak többen belépni. Az újonnan alakul megyei tagozat máris megkezdte munkáját, az ünnepélyes üléshez kapcsolódóan háromnapos konferenciát tartottak Kisvárosok Pest megyei irodalmi térképen címmel. — Október 22-én, Arany János halálának évfordulóján rendezi meg a tagozat a magyar szakos tanárok országos konferenciáját — mondja Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, akit szintén társelnöknek neveztek ki a Pest megyeiek. — Színhelyül Nagykőröst, és azt a gimnáziumot választottuk, ahol ma is elevenen él a költő emléke. Az egyik témánkat a mai magyar irodalom tanításának problémái jelentenék, ezt a korszakot a tanárok többsége nemigen tudja elhelyezni az értékrendben. A másik tárgykör pedig a határainkon túli kortárs irodalom lenne, s az, hogyan oktatják ezeket az erdélyi, csehszlovákiai, jugosz láviai írókat a középiskolákban. Terveink szerint a kétnapos rendezvény egy egyetemi előadó vitaindítójával kezdődne, majd gyakorló pedagógusok mondanák el tapasztalataikat és javaslataikat — valahogyan úgy, ahogy ezt történelemtanárok már megtették. Szeretnénk megnyerni a konferenciához a budapesti, debreceni, szegedi tudományegyetemek irodalom tan székeit. Megyénket az előadók között Kovács József László képviselné, aki arról számolna be, milyen a zsámbéki főiskolára felvételiző diákok irodalomismerete, és ezt hogyan fejlesztik itteni éveik alatt. Ezzel a tanácskozással lépne tehát igazán a szakma és a közönség elé a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest megyei tagozata, s ha ez a próbálkozásunk jól sikerül, minden évben vállalkoznánk egy-egy nagyobb rendezvényre. Mörk Leonóra Tizenháromezer könyv közül válogathatnak a pándiak (Yimola Károly felvételei) H HETI FILMJEGYZET■ Figyelem Stefánia Sandrelli és Amanda Sandrelli a Figyelem című filmben Alberto Moravia, az olasz társadalmi-lélektani regény mestere, kedvelt a filmrendezők körében. Az ő írásaiból készült A megalkuvó, az Egy asszony meg a lánya, Az unalom, — tehát csupa kiváló filmalkotás. Mesélőkedv, színes alakrajz, finom lélekábrázoló képesség, őszinte szenvedélyeket felvonultató konfliktusok, mély társadalomismeret — ezek jellemzik Moravia regényeit, s a belőlük készült filmeket is. Világa mélységesen olasz világ, hősei ízig- vérig olaszok, de a XX. század második felének gyermekei, akikben nemcsak a szenvedélyek — gyakran az igen merészen ábrázolt szexuális szenvedélyek — izzanak, hanem átélik, megszenvedik a modern ember egyik legsúlyosabb konfliktusát, a magányt, a társtalanságot, a mély és tartós emberi kapcsolatok hiányát. Az az új film, mely most kerül a mozikba, egy kevésbé ismert Moravia-regényből készült. 1965-ben írt L’ Atten- zione. A figyelem, jellegzetes Moravia-mű, mert benne ott található a megszenvedett magány, a társat kereső magányosok reménytelen küzdelme az igaz, őszintén átélő emberi kapcsolatok megteremtéséért, s az a már-már aberrált szexuális szenvedély, amely sorsokat ront, de önsorsrontó is. A film hőse egy szegény sorból származó nő, Lívia. Nagyon fiatalon lett a szeretője egy kezdő újságírónak és írónak, aki már akkor sem szerette a lányt, de elvette feleségül, s Lívia most gazdag ruhaszalontulajdonos, a férje meg népszerű író. De nem boldogok. Az író többet van távol, mint otthon, s ha otthon van, Líviával akkor sem törődik. Az asszony azonban, hogy maga mellett tartsa a férfit, szinte kerítőként szervezi meg férje számára az új meg új nőket — saját szalonja csinos fiatal varrólányai közül is. A titkos találkahelyen, melyet ő vásárolt s rendezett be. egy speciális tükör mögül nézi és szenvedi végig a férfi légyottjait, sőt, úgy intézi, hogy az egy alkalommal a lányukat találja ott. Csak később tudjuk meg: Monica nem Lívia és Alberto gyermeke. A kíváncsi és érzéki csit- ri valósággal kikezd a férfival, akihez nem fűzi vérségi kapcsolat, s a megszédülő Alberto belemegy a játékba. Lívia — véletlenül vagy tudatosan — épp „rosszkor” érkezik. Alberto azt is felfedezi, hogy a légyottok lányai Lívia alkalmazottai. Dél-Amerikába utazna. amikor a rendőrség közli: feleségét baleset érte, autója összetört, s ő meghalt. Mégis, amikor Alberto visszatér, mintha Lívia várná a repülőtéren. ö-e vagy valaki, aki hasonlít rá, vagy mindez a képzelet játéka? Nem derül ki a néző előtt Giovanni Soldati rendező filmje a helyszíneket, a hangulatokat, Róma utcáinak, tereinek, lakásainak ábrázolását illetően hű Moraviához. Hű az alakok, megformálásában is: Stefánia Sandrelli mint Lívia, Amanda Sandrelli mint Monica és Ben Cross mint Alberto hiteles Moravia-tvgu- rák. Moraviára vall a reménytelen magányosok nyomasztó súlyának ábrázolása, s az emésztő, kissé már természetellenes szenvedélyek rajza. Túlfűtött szexualitásé, s mégis hideg jelenetek sorakoznak a filmben: ezek az emberek még a legpőrébb emberi kapcsolatokban sem tudnak kitárulkozni, feloldódni. Valami furcsa, enervált, kiúttalan légkör ül ezen a filmen, talán erősebb is, mint amilyen a regényből sugárzik. És mindenképp erősebb a fátyolos érzelgősség, a Lívia sorsán való meghatódás, mint Mora- viánál. Holott ezt az asszonyt, aki ilyen eszközökkel él, nem lehet megsajnálni, még akkor sem, ha szerencsétlen, érzelmileg kifosztott és szerelmében megalázott. A Figyelem azonban, e hibáival is, nem jelentéktelen munka, különösen ha azt vesz- szük, hány értéktelen, íróilag silány, rendezőileg is másodvagy harmadosztályú mű kerül a mozikba. Godzilla A teljes cím valóságos tartalmi kivonat: Godzilla a Mechagodzilla ellen. Ez a japán film ugyanis harcról szól; valódi és gépszörnyek küzdelméről. Ennyit elég is lenne mondani róla. De van ebben a lefényképezett. mozgóképesített sci-íi képregényben egy sereg olyan tünet, amely szót érdemel. Nem értéke, hanem értéktelensége miatt. Legelőször is: ezek a godzil- lák az ismert majomszörnytől. King Kongtál származnak. A film egyik első jelenete szemérmetlenül fel is használja a jól ismert King Kong-jelenetet: a felhőkarcoló méretű godzilla (akkor még nem tudjuk, hogy igazi-e vagy gép- godzilla) jő és mint a cipőskatulyát, úgy tiporj a-zúz- za ripityomra a sokemeletes felhőkarcolókat. Engem már ez a nyílt lopás is idegesít. King Kongot sem szerettem, de ha már egyszer van, tilos ellopni. King Kong mint ötlet védettséget érdemel, éppúgy, mint Donald kacsa vagy Popeye. a tengerész. Aztán: ezek a szörnyek és ezek a házak, meg tengerpartok, meg sziklák, meg-barlangok valami hihetetlen módon primitiven megcsinált makettok. Jó, tudom. az ilyen filmekben alapkövetelmény a makett. De kérem szépen, akkor az a makett legyen olyan, mint Spielberg úr filmjeiben. Akkor az a Csillagok háborúja, az a Cápa, az a Harmadik típusú találkozások makettparádéja legyen, felső fokon, abszolút profi módon Snasszság itt nem megengedett, mert akkor előáll a honi televízió hőskorának sci-fije, repülő kávéfőzővel és pusztító, ordas szörnyeteggé előléptetett porszívóval. És ráadásul: a film iszonyatosan bugyuta, zavaros mesével adja elő a tökéletes semmit. Takács István Az igaztalanul vádolt kőtelező Ijesztően csöndes berélhetnek. A video szórakoztat, az olvasás —- gondolkodtat. Délután megelevenedik az élet a házban, főként, ha a néptánccsoport és a citerások jönnek próbára. Tavaly a harminctagú táncegyüttes ezüst minősítést szerzett Nagykátán. A Szívós házaspár — Szívós István és felesége — még mindig aktív táncosa a Tápió- mente néptáncegyüttesnek. Nemrégiben az úttörők seregszemléjén is jól szerepeltek a tanítványaik. A tanév végeztével, a nyári szünetben a pándi iskolások úszni tanulhatnak. A művelődési ház vezetője, Hangyás János gondolt először az úszótanfolyamra. Most már rendszeresen, minden évben körülbelül 20 gyereket utaztatnak Jászberénybe. Ott van a legközelebbi uszoda. A bicskeiek és a nagykátaiak is odajárnak. A tanfolyam szervezői autóbuszt a téesztől bérelnek. Sajnos, az egyéb költségek növekedése miatt az idei úszótanfolyamért, amely június 19-én kezdődik, a tavalyi hatszáz helyett kilencszáz forintot kell fizetni. Aki először jár Pándon a művelődési ház tájékán, bizony, belefeledkezik a pándi születésű Kiss János, művésznevén Pándi Kiss János gyűjteményes kiállításának nézegetésébe. A nyolc éve elhunyt szobrász műveivel, a művészetben rejlő szellemi, érzelmi harmóniát adja tovább közönségének. A. P. Megjelenésük elképzelhetetlen volt Extra Hungáriám - Európa-História Magyarországon eddig kiad- hatatlan, tiltott könyvek megjelentetésére vállalkozott az Európa Könyvkiadó és a História című történelmi folyóirat. Az összefogásukban napvilágot látó kötetek az Extra Hungáriám sorozatcímet viselik, s mint a név is jelzi, külföldön születtek. Olyan magyar politikai személyiségek memoárjai alkotják a sorozatot, akik visszaemlékezéseiket emigrációban vetették papírra, s külföldön is jelentették meg, magyar vagy idegen nyelven. Az Extra Hungáriám első darabja — amelyet tegnap sajtótájékoztatón mutattak be az újságíróknak — Szász Béla Minden kényszer nélkül című kötete. A csonkítatlan eredeti szöveget jegyzetapparátus és történészi utószó teszi teljesebbé, s ez a következő kötetekre is jellemző lesz. Már készülőben van Horthy Miklós Emlékirataim című írása, és a tervek között szerepel Nagy Ferenc Küzdelem a vasfüggöny mögött, Lakatos Géza Ahogyan én láttam, és Kovács Imre Magyarország megszállása című memoárja is. A háttérinformációkat pedig olyan, szintén megjelenés előtt álló könyvekből szerezheti meg az olvasó, mint amilyen például Borbándi Gábor izgalmas kötete, A magyar emigráció életrajza. Az Extra Hungáriám sorozat jelentősége akkor válik világossá, ha meggondoljuk, hogy a Nyugaton élő vagy élt politikusok visszaemlékezései közül eddig egyetlen írást jelentethetett meg az emlékiratok, naplók gondozására mindig szívesen vállalkozó Európa Könyvkiadó. Ez Károlyi Mihály Hit illúziók nélkül című kötete volt, ám ez is csak megcsonkítva kerülhetett az érdeklődők kezébe. Most érdekes módon nem a hazai illetékesek ellenállásával kellett megküzdeniük az Európa szakembereinek, hanem a külföldön élő rokonokkal, akik a legnagyobb gyanakvással fogadták a magyarországi kiadás ötletét. A kutatómunka azonban nem várt eredményekkel is járt, a munkatársaknak sikerült több lappangó kéziratra bukkanniuk. Így kerültek elő például Barcza György, egykori londoni nagykövet feljegyzései. A tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a kiadó néhány frissen piacra került újdonságát is. Az Európa gondozásában jelent meg a napokban George Orwell Állatfarmja, és Csalog Zsoltnak, Hosszú István erdélyi magyar bányász szavait tolmácsoló könyve, a Börtön volt a hazám. M. L.
