Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Dunakeszin I Műanyag, szemét, zsír és Foton Szombaton, június 3-án dél előtt 10 órakor a városi könyv­tár parkolójában, a könyvud var megnyitásával veszi kez­detét Dunakeszin a könyvheti programsorozat. Az ünnepsé­gen a zeneiskola növendékei adnak koncertet. A könyvba­zárban az antikvár és a filléres könyvek között árulják majd a könyvhét újdonságait is. Illés György író a könyvhétre meg­jelent Szerelmek könyve című művét dedikálja az érdeklő dőknek. Délután videovetítés- sel folytatódik a program a könyvtárban. Bemutatásra ke rül: Bereményi Géza Eldorado című filmje. További események: június 6-án, kedden, a városi könyv­tár gyermekrészlegében Schmidt Egon író a kisállatok­ról tart előadást a gyerekek­nek. Szerdán, június 7-én, könyvtári beszélgetésre invi­tálták Moldova György írót és M. Nagy Péter újságírót. Csü­törtökön ismét videovetítésre kerül sor, ezúttal a gyermekek­nek. A mesefilm címe: Dörmö- gőék kalandjai. Szombaton, jú­nius 9-én Jó estét, Dunakeszi! címmel, szórakoztató, zenés irodalmi összeállítás lesz a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A házigazda szerepét Déri Jánosra bízták. A szóra­koztató vendégek közé a szer­vezők meghívtak írót, gobelin­tervezőt, autóversenyzőket, pszichológust, sportriportert és sok-sok színészt. A beszélgetés­hez a zenét a Billows együttes szolgáltatja. ★ A fóti könyvheti események június 2-án a Móra Könyvklub tagjai számára rendezendő ve­télkedővel kezdődnek. Ugyan­ezen a napon 17 órakor az Ady Klubkönyvtárban Illés Györov- pyel, június 7-én nedig Mol­dova. Györggyel találkozhatnak az olvasók. Patakot vagy kanálist? Már a Hazafias Népfront legújabb programjából is ki­tetszik, hogy Szentendrén va­lóban fontosnak tartják a környezetvédelem ügyét. Mu­tatja ezt, hogy megalakult a Bükkös-bizottság, nevével is jelezve, hogy a Dunakanyar legszebb településén a szenve­délyes vitákat a várost átsze­lő patak állapota okozza. Régi ellentét feszül a hiva­talos patakszabályozók és a lokálpatrióták között is. Az utóbbiak azért harcolnak, hogy amennyire lehetséges, hagyják meg a vízfolyást ter­mészetes állapotában. Ügy tetszik, hogy a Bükkös-bizott­ságban a „kanálisteremtés’’ ellenfeled kerültek többségbe. Az tény, hogy a HNF helyi vezetőiből, művészekből, ta­nácsi szakemberekből verbu­válódott társaság első menet­ben a patak torkolatától fel­gyalogolt az Óbuda Tsz ba­romfifeldolgozó üzeméhez, kutatva a szennyező forráso­kat, feljegyezve a jó megol­dásokat, készítve a javaslato­kat. Két hét múlva „a tyúko- soktól” a forrásig bandukol­nak. — Mit láttak a bizottság tagjai? — Válaszol Benkovits György, a Hazafias Népfront városi bizottságának a napok­ban megválasztott titkára. — A Bükkös-patak nagyon szennyezett. A meder tele van autógumikkal, műanya­gokkal, szeméttel, zsírral. A bejárt szakaszon két helyen szennyvíz folyik be a csapa­dékcsatornán. Az egyik — véle­ményünk szerint — a Vasvá­ri-lakótelepről érkezik. A zsírt az Óbuda Tsz baromfifeldol­gozója alatt találtuk. Vagy a szűrőberendezést iktatják ki Mozi Budaörs. Szabadság. Június 2- án 6 óra: Recsk 1950—53., magy. dók. 3—4-én 6 óra: Éjszakai ro­hanás, am. vígj. 5—6-án 6 óra: Piedone Hongkongban, ol. vígj. Dunakeszi. Vörös Csillag. Június l—2-án háromnegyed 6 óra: Hó­bortos népség I., botswanai vígj. 1—2-án 8 óra: Mielőtt befejezi röptét a denevér, magy. krimi. 3—4-én fél 4 óra: Az erdő kapi­tánya, magy. rajz. 3—4-én há­romnegyed 6, 8 óra: „K” II. (Az éjszakai lányok), magy. dók. 5— 7-én háromnegyed 6, 8 óra: Há­rom férfi és egy bébi, am. vígj. Százhalombatta. Művelődési Köz­pont. 3-4-én 7 óra: Piedone Hongkongban, ol. vígj. 5—6-án 7 óra: Az eastwicki boszorkányok, am. horrorparódia. Szentendre. Autós kertmozi. Jú­nius 1—4-én fél 10 óra: Moon- walker, am. zenés. 5—7-én fél 10 óra: Vörös zsaru, am. akció. Fel- szabadulás. Június 1—4-én 5, 7 óra: Az eastwicki boszorkányok, am. horrorparódia. 3-4-én 3 óra: Varázslatos örökség, cseh mese. 5-én 5 óra: Szerelem első vérig, magy. 5-én 7 óra: Szerelem má­sodik vérig, magyar film. Szigetszentmiklós. Kossuth. Pa­noráma mozi-video. Június 2-3- ■ án 6 óra: Az angyalok is babot esznek, ol. vígj. 23-án 8 óra: Mez­telen vakáció, ol.sp. erotikus. 3- án este 10 óra: Vámpírok éjjele, sp. horror. 4-én 6 óra: Elil rózsá­ja, am. mesefilm. 2-án este 10 óra: : Érzékek birodalma, ianán film. 5-én 6. 8 óra: Bosszúvágy III., am. krimi. Dabas. Autós kertmozi. Június 14-én este fél 10 óra: Három fér­fi és egy bébi, am. vígj. 5—7-én este fél 10 óra: Másnap reggel, am. krimifilm. Kossuth. Június 1- jén 6 óra: Gengszterek klubja, am. krimi. 2-án 6 óra: Szerzete­sek géppisztollyal, ol. vígj. 3-4- én 6 óra: Az utolsó asszony, ol.— fr. film. 4-én 4 óra: A törökfe­jes kopj a, magy. kaland. 5-én 6 óra: Volt egyszer egy Amerika, am. gengszterfilm. Gyál. Dózsa. Június 2-án fél 6 óra: Az utolsó asszony, ol.—fr. film. 3—4-én fél 6 óra: Törvény- széki héják, am. krimi. 5-én fél 6 óra: Rain Man (Esőember), am. film. Nagykáta. Rákóczi. Június 1-2- án 6 óra: Szahara, am. kaland. 3-4-én 6 óra: Szamurájháború, japán tört. 3-4-én 8 óra: Cserébe az életért, am. krimi. 5-én 6, 8 óra: Ismeretlen ismerős, magyar ifjúsági film. Ráckeve. Autós kertmozi. Jú­nius l-jén fél 10 óra: Cserébe az életért, am. krimi. 2—4-én fél 10 óra: A Sárga Folyó harcosa, hongkongi kaland. 5—7-én fél 10 óra: Szahara, am. kaland. Szabad­ság. Június 3-án fél 6 , fél 8 óra: Piroska és a farkas, magy.—ka­nadai. 4-én 6 óra: Cápa 1., am. katasztrófa. 5-én fél 6, fél 8 óra: Cápa 2., am. katasztrófa. 6-án fél 6 óra: Az új földesúr, magyar film. időnként, vagy a homokszű­rőpadot cserélik a kelleténél ritkábban. Nagyon tetszeti viszont, hogy a Lenin úti is­kola fölött néhány lakó gyö­nyörűen parkosította a par­tot — Nagy vita dúlt arról, hogy szabad-e kőágyba szorí­tani a vízfolyást. Áradáskor a patak több helyütt kimosta a nagy költséggel épített fa­lakat. — Mi azt mondjuk, hogy hiba rézsűssé alakítani a me­dert. Ahol ezt megtették — Nyugaton is —, szennyvíz­gyűjtővé változtatták az élő­vizeket. Ott már rájöttek er­re, de mi ebben is évtizedek­kel lemaradva hátul kullo­gunk. A szakemberek egy ré­sze a kanálissá változtatást tartja szabályozásnak. Az iszap leülepszik, elhal az ere­deti növényzet, megváltozik a természet. — Valamilyen szabályozás­ra mégis szükség van... — Nyilván, de okosan! Bi­zonyos kanyaroknál egyszer ű partvédelmi műveket kell öl­helyezni, nem betonmonstru­mokat. A medret, mint parkot kívánjuk kezelni, faültetéssel, kaszálással. Nem úgy, aho­gyan az Erdészeti Gépgyártó Vállalat teszi, fakivágással, földfeltöltéssel, olajozással, garázda módon. — Bírságolhat a bizottság? — Egyes, tanácsi tagjain keresztül igen. De a fő cé­lunk nem ez. Szeretnénk el­érni, hogy minden szentend­rei legyen tisztában a patak értékeivel, ismerkedjen meg gazdag növény- és állatvilá­gával. Egészen addig elme­gyek, hogy az emberek érez­zék kötelességüknek a csator­naépítést! Mint ahogyan az most hosszan a vízfolyás mentén, a Kovács László úton történik. — Ebbe a programba il­leszkedik a környezetvédelmi tábor is? — Igen, augusztus 13-tól két hétig magyar és külföldi egyetemisták, középiskolások érkeznek Szentendrére. Rend­be teszik a zsidótemetőt, elő­adásokat hallgatnak a termé­szetről. A tanács 100 ezer fo­rintot biztosított számukra, kapnak szállást, élelmet, öröm, hogy a tábor már ha­gyományosnak számít a vá­ros nyári programjai között. Vicsotka Mihály A lelökött tévékészülékre még nem fizetnek A hivatalsegéd is biztosithatú Akkor, Farmoson, a rossz nyelvek szerint nem véletle­nül égett le a művelődési ház. Állítólag mindenről a bútorbe­mutató tehetett. Mert több tárgy került a terembe in abstracto, papíron, mint amennyi in concreto elfért volna. A tüzet pedig nemcsak sütésre vagy fűtésre lehet használni, de az ilyen leltár­hiányok eltüntetésére is. Mon­dom, erről beszéltek az embe­rek, ami viszont biztos, amit tudunk, az annyi, hogy annak idején lángra kaptak Farmo­son a székek, asztalok, szek­rények, pattogott, füstölt a fa. És a biztosító fizetett. Persze nem a művelődési háznak; az abban esett kárt a költségve­tésből fedezik időtlen idők óta, csak a kiállítónak. műszaki berendezéseket meg­felelő épületben, biztonsági zár mögött tárolják. Köthető továbbá kiegészítő biztosítás a betörés során az épületben vagy a berendezésben okozott kárra, de biztosítható a pán­célszekrényben tárolt kész­pénz, valamint rablás ellen például a pénzt szállító hiva­talsegéd. Véletlen balesetre viszont — tehát, ha például valaki lelöki a tévét — egy­előre még nem fizetünk. Felelős: a kályhacső Ám nem kell egy-egy tüzért olyan messzire menni. Tahi- tótfalun is kigyulladt 1987-ben a kultúra ottani bástyája. Igaz, ezúttal semmilyen szóbe­széd, pletyka nem ütötte fel fejét. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a kályhacső szigetelésé­nél hibádzott valami. A kár 3 millió forintra rúgott, amit biztosítás híján ismételten csak a szűkös tanácsi költség- vetésből kellene megtéríteni. Lévai Gézáné tanácselnök el­mondása szerint a munkálatok még tartanak. Az egyelőre nem sejthető, mikor készül el teljesen az épület, de ez nem csoda, hisz gyaníthatjuk, az államkasszából néha csurran, néha viszont cseppen csupán a támogatás. A kialakult helyzet egy 1972- es kormányrendeletig vezethe­tő vissza. Ez a döntés ha nem is tiltotta meg kifejezetten a költségvetési szerveknek biz­tosítások kötését, azokat min­denesetre a Pénzügyminiszté­rium engedélyéhez kötötte. Az állam azonban mára meglehe­tősen szorult helyzetbe került, a jelentősebb kiadásokat egv- szerűen képtelen magára vál­lalni. A maid húszéves konst­rukció fölött tehát eliárt az idő, olyannyira, hogy idén ja­nuártól bármelyik tanácsi in­tézmény az Állami Biztosító ügyfele lehet. — Illetve már a múlt év kö­zepétől működik ez az új rendszer, de a legtöbb szerző­dést januártól kötöttük — magyarázza Baricz Sándor, az Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának közületi szer­vezője. — Általában a vélet­len, váratlan káresemények biztosítására vállalkozunk. Az ÁB ilyenkor teljes egészében fedezi az eredeti állapot hely­reállításának költségeit. Eddig a költségvetési szervek mint­egy 30 százaléka keresett meg bennünket: főleg Vácott és környékén jártunk sikerrel, de hát az egész biztosítási forma még nagyon friss. Bízunk ben­ne, hogy két-három éven belül az összes szóba jöhető intéz­ménnyel megállapodunk majd. — Ez azért nagymértékben függ a biztosítási díjtól is... — Nem hiszem, mert az éves tarifa hozzávetőlegesen a biztosított vagyon értékének egy ezreléke körül mozog, ami nem számíthat jelentős ki­adásnak. Igaz, a végleges összeg mindig az esetenkénti helyszíni kockázat elbírálása után alakul ki. Ilyenkor a ká­rosító tényezők hatáslehetősé­gét vizsgáljuk, hisz nyilván­való, hogy mondjuk, egy pala­tető sérülékenyebb egy cserép­tetőnél, egy faház jobban ég egy téglaépületnél. Mód nyílik arra is, hogy viszonylag régi épületeket — melyeknek nyil­vántartott értéke jóval kisebb az esetleges újraépítéshez szükséges összegnél —, a mű­szakilag becsült értéken biz­tosítsák ügyfeleink. Kétszeres biztonság — Nem valószínű azonban, hogy olyan sűrűn égnek le a művelődési házak, iskolák. Is­meretes viszont, hogy a betö­rések száma emelkedik, a költ­ségvetési szerveknek tehát bi­zonyára ez okozza a legtöbb gondot. — Természetesen erre is van biztosítási forma, aminek egyetlen feltétele, hogy a vi­deókat, számítógépeket, egyéb — Mennyibe került mindez az Állami Biztosítónak a me­gyében? — Szenzációs összegeket nem mondhatok. Januártól nem volt a területen nagyobb vihar vagy tűzeset, csupán be­törés és egy-egy üvegkár sze­repel a fizetési listákon. Ter­mészetesen azért ez egy üzleti vállalkozás. Vannak statiszti­káink — részben országos ki­mutatások, részben vállalatok, szövetkezetek, a rendőrség je­lentései —, amelyek alapján a biztosító joggal bízik abban, hogy nyereségesen kerül majd ki az egészből. Különben nem vágott volna bele. De ahogy az Állami Bizto­sító belevágott, úgy a nagy ellenfél, a Hungária Biztosító csak belevágna. Dr. Hideg Miklós, a Pest Megyei Igazga­tóság vezetője elmondja, ne­kik még nincs erre engedé­lyük. Hogy az Állami Bizto­sító honnan szerezte azt, arról fogalma sincs, őket hiába ke­resték meg a költségvetési szervek, nem köthettek velük szerződést. Természetesen ren­delkeznek az ilyen biztosítási formákhoz szükséges appará­tussal, magyarázza, hisz ez nem különbözik az egyéb ese­tektől. Egyedül az írás hiány­zik, a pecsét, az engedély. Igény addig hiába van. Mind­ez persze valószínűleg legke­vésbé sem érdekli a költségve­tési szerveket. Nekik jószeré­vel mindegy, kinél biztosítják be magukat. A többi pedig maradjon a két rivális társa­ság magánügye. Falusy Zsigmond Kilátás a A korszerű lakóházakon egyre gyakoribb a tetőtér-beépítés. A jobb helykihasználást segíti a tavaszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron is kiállított solymári PETA-üzem nyolcféle méretben gyártott ablaka, amelyből az idén tizenötezer darabot készítenek és szállítanak a Tüzép telepeire (Erdősi Ágnes felvétele) Szeplős orcáját mutatja a varsányi iskola Az optimizmus ezúttal ismét túlzott volt Tavaly ősszel optimista hangvételű cikk jelent meg lapunkban a dunavarsányi is­kola kálváriájáról. Nem azért érződött ki a sorok mögül a felhőtlen jövőbe vetett biza­kodás, mert minden olyan egyszerűnek tűnt! Á, dehogy! MA SINCS VÍZVEZETÉK Hiszen hogy lehetne bármi is egyszerű és biztató a duna­varsányi iskola körül, hiszen amióta csak létezik az intéz­mény, legfőképpen csak bosz- szúságot okozott azoknak, akik valamilyen módon kap­csolatba kerültek vele. Az op­timizmus oka az volt, hogy annyi nehézség után végre reménykedni szeretnének a varsányiak, hogy ez a gondjuk talán megoldódik. Ma már azonbap egyértelmű, hogy a bizakodás túlzott optimizmus­ra vallott, hiszen még ma is gyűrűzik, fodrozódik az isko­la körül közel harminc esz­tendeje felvert hullámok so­ra. Bizony, harminc évről van szó, hiszen a diákok 1960-ban vették birtokukba az épületet, amit egy hónappal az átadás után életveszélyessé nyilvání­tottak. A gyerekek visszaköl­töztek a régi iskolába, az újat pedig több százezer forintért elkezdték toldozgatni-foldoz- gatni. Nem elég, hogy rendkí­vül korszerűtlen volt az in­tézmény, pedig jó nevű építész, Szrogh György tervezte, még életveszélyes is! Korszerűt­lenségére egy adalék: a hu­szadik század második felé­ben, Budapesttől 17 kilométer­re a gyerekek reterátra jártak a dolgukat elvégezni. Ha eset­leg nem tudná valaki, hogy mi az a reterát. talán úgy is­merik, hogy „latrina rendsze­rű űrgödrös WC”. Ugyanis ez az abszolút hivatalos neve annak a pottyantós mellékhe­lyiségnek, amivel a dunavar­sányi iskolát felszerelték, őseink e hasznos találmánya szerencsére csak 1985-ig szol­gálta a varsányi kisdiákokat, mivel akkor végre elkészült a vizesblokk, búvárszivattyút szereltek fel, vízvezeték ugyanis ma sincs a községben. RAJZÓRA A TANÁCSON Ám, már akkor biztos volt óenne minden szakember, hogy rövidesen sort kell keríteni így teljes felújításra és kor­szerűsítésre. Tavaly követke- jett el ennek az ideje. Hitelt rett fel a tanács, amit a te- ekparcellázásokból akart tör­leszteni. Tudták, ha megtör­ténik az iskola felújítása, ám a telkek nem fogynak el, könnyen az eladósodott taná­csok sorsára jutnak. Egész nyáron dolgoztak a szakemberek, a helyi Petőfi Termelőszövetkezet mellék­üzemágának dolgozói. Egyéb­ként is nagy segítség volt a téesz a felújítás során, hiszen az elektromos hálózat teljes cseréjét ingyen végezte el. Csak a felhasznált anyagot kellett fizetnie a tanácsnak. Az átadás előtti napokban pedig így üdvözöltük a nagy eseményt lapunkban: „A jövő hónapban már egy teljesen megújult iskolába járhatnak a gyerekek. Ez a rekonstruk­ció óriási terhet jelent a ta­nácsnak, s az a szomorú, hogy ezzel még mindig nem oldó­dik meg az oktatás minden gondja Varsányban. A kisegí­tő osztályok még váltott rend­ben tanulnak, a nagyvarsányi alsó tagozatosoknak még min­dig nincs helyük.” Bár ennyi problémája maradt volna csu­pán a varsányiaknak! Ugyanis hiába volt a nagy nekibuzdu­lás, a többmilliós költségvetés, az egész nyári munka, az is­kola továbbra is szeplős orcá­ját mutatta. A átvétel során a hiányosságok egész listáját jegyezték fel a szakemberek. Ám nemcsak apróbb hibák voltak, rendellenességet ta­pasztaltak a fűtési rendszer­ben is. Gyakran előfordult, hogy a diákok a tizenhat fo­kos tanteremben tanultak, volt olyan, hogy a hideg miatt tanítási szünetet kellett beik­tatni az oktatási napok sorá­ba. A varsányi szülők azt is tudták, hogy ajánlatos jól fel­öltöztetve elengedni a gyere­keket az iskolába, hiszen soha nem lehetett abban biztos egyetlen anya sem, hogy meg­felelő hőmérsékletben ül-e egész nap a lánya, vagy a fia. S ha már nem lehetett job­ban felöltöztetni őket, ha már nem lehetett több tanítási szü­netet kiadni — más megoldás nem lévén — a tanácsházára ballagtak át az iskolások. S míg az egyik szobában az ügy­felekkel foglalatoskodtak a műszaki csoport szakemberei, a másikban rajzórát tartottak. VÉGSŐ ELSZÁMOLÁS Most tehát tovább folyik a hiányosságok felszámolása, a fűtési rendszer hibáinak kija­vítása. A község pénzügyi szakemberei és vezetői pedig aggódva lesik, hogy mikor lesz végre minden rendben az is­kola körül. Hiszen a végső elszámolás szerint bizonyára 13—15 millió forintot kell majd kifizetni a kivitelező Fenyőépszolgnak. A tanácsiak is úgy gondolkodnak, hogy in­kább leszurkolják ezt a pénzt, de legyen végre látszatja! Remélhetőleg a jövő tanévre a kivitelező is befejezi a hiánypótlást, s egyszer való­ban elkészül az iskola felújí­tása és korszerűsítése. Fiedler Anna Mária Amit szabad Jupiternek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents