Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

U .V ­EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JÜNIUS SO^JJ^jtEíírS /r r AZ OR SZAG CYU LES HARMADIK NAPJA iA.r e^ ÍCETT1H KERÜLTEK A SZAVAZÓLAPRA Bevezették a polgári szolgálatot Tegnap a honvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalásával foly­tatta munkáját az Országgyűlés. A vitában felszólaló képviselők — a polgári szol­gálat bevezetésével kapcsolatban alapvető egyetértésükön túl — több módosításra tettek javaslatot. Kérték például, hogy a ké­relmezésről’ szóló fejezetben csak a lelkiismereti ok beje­lentése szerepeljen, előtte a „bizonyított” szót töröljék. Azt is igényelték, hogy a már tartalékos hadkötelesek újra behívásuk esetén szintén jo­got kapjanak a polgári szol­gálatra. Bírálták, hogy nem kielégítő a kérelem eluta­sítása esetén a javaslatban szereplő jogorvoslati lehető­ség. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslatból ki- érződik a polgári szolgálat lebecsülése. Több észrevétel foglalkozott az alternatív szolgálatra vo­natkozó kérelmek elbírálásá­ra hivatott társadalmi bizott­ságokkal. Javasolták, hogy abban pszichológus mellett pedagógus, orvos, jogász és filozófus is vegyen rész, azonban — a feltételezhető részrehajlás, elfogultság miatt — lelkész és katona ne le­gyen tagja. Volt olyan véle­mény is, hogy szolgálatáról mindenfajta bizottság és bü­rokratikus procedúra nélkül az állampolgár alanyi jogon döntsön. Sok képviselő közelítette meg a témát a civil szolgá­lat társadalmi hasznosságá­nak hangsúlyozásával. Ki­emelték például, hogy a polgári 'szolgálat bevezetése segíthet a szociális gondozó- intézetek, az egészségügyi in­tézmények nehéz munkaerő- helyzetén. Szinte minden hozzászóló elmondta véleményét arról, hogy milyen időtartamú szol­gálatot tart elképzelhetőnek. E kérdésben különbözőek voltak az álláspontok, de ab­ban mindenki egyetértett, hogy az időtartam a polgári szolgálat esetében nem lehet büntető jellegűen hosszabb, de kedvezménvezően rövidebb sem, mint a fegyveres kato­nai szolgálatnál — beleértve a tartalékosként letöltött időt. Általában is fontosnak tar­tották a képviselők, hogy se indokolatlan hátrányt, se előnyt ne jelentsen a haza szolgálatának ilyen vagy olyan formája. A vitában szót kért Krekács László (Pest m., 8. vk.), az nl- bertirsai és dánszentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze is. Másokkal ellentétben ő azt szorgalmazta, hogy csak bi­zonyított esetben lehessen el­utasítani fegyveres szolgála­tot. és felhívta a figyelmet ar­ra, hogy akik majd ezt el­döntik. nagy felelősséggel tartoznak. Helyeselte viszont, hogy az előterjesztés foglal­kozik a szolgálati idő továb­bi csökkentésének1 lehetőségé­vel. Hangsúlyozta azt is, hogy mielőbb jogilag rehabilitálni kell azokat, akiket korábban megbüntettek szolgálatmeg­tagadásért. Míg a honvédelmi bizott­ság meglehetősen hosszasan a módosító indítványok átte­kintésével foglalkozott, a ole- náris ülés — Szűrös Mátyás javaslatára — interpellációk tárgyalásával folytatta a munkát. Megyei olvasóinkat is ér­dekelheti Sápi Ferenc buda­pesti képviselő interpelláció­ja Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez a Bosnyák téri nagybani piac megszüntetése tárgyában. Azt tudakolta a tárca vezetőjétől, van-e lehe­tőség arra, hogy már a kö­& mm. BELPOLITIKAI KRÓNIKA A Magyar ENSZ-társaság Emberi Jogok Tanácsa megvitat­ta a készülő menekültügyi szabályozás koncepcióját. Meg­ítélése szerint a menekültügy, így a bevándorlás és a külföl­diek magyarországi tartózkodásának szabályozását elvi-el­méleti alapon kell kimunkálni. O A Külügyminisztérium kezdeményezésére találkozót szerveztek a magyarországi pár­tok és mozgalmak képviselőivel. Horn Gyula külügyminisz­ter az eszmecsere célját abban jelölte meg, hogy a jelenlé­vők által képviselt pártok, szervezetek és mozgalmak ismer­jék meg a hivatalos magyar külpolitikai aktivitás céljait. ® Az Építők Szakszervezetéhez tartozó Bács-Klskun megyei szakszervezetek titkárai tízezer szervezett dolgozó nevében tiltakozásukat fejezték ki a lakásépítésre és -vásárlásra fel­vett hosszú lejáratú hitelek kamatainak emelésére vonatko­zó tervezett kormányintézkedés bevezetése ellen. zeljövőben áthelyezzék a nagybani piacot, amely kinőt­te jelenlegi helyét. A kereskedelmi miniszter elmondta: határozat született arról, hogy a Bosnyák téri piacot a XX. kerületi, Nagy­kőrösi úton kijelölt területre költöztessék át, amely a je­lenlegi piac területének több mint hatszorosa. Az átköltöz­tetésre — az anyagi feltételek megteremtése után — legko­rábban 1991 közepén kerülhet sor. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestaresai Nagyközségi Tanács elnöke csak további tárgyalási alap­ként fogadta el a honvédelmi bizottság jelentését a május 12-ei ülésszakon a kerepestar- csaí tartalékos rendőrtiszt­képző iskola áthelyezése és épületének polgári célú hasz­nosítása tárgyában előterjesz­tett interpelláció megvizsgá­lásáról. Annak idején a vá­lásit sem ő, sem az Ország­gyűlés nem fogadta el. A njost írásban kiosztott szak­bizottsági- jelentéshez hozzá­fűztél az interpelláció óta választókerületéből,. Budapest­ről és az ország legkülönbö­zőbb tájadról kétezer aláírást tartalmazó iratot kapott, amely arról szól, hogy egyhá­zi, katolikus iskolává alakít­sák át a rendőrtisztképző is­kolát. Az Országgyűlés és az in- (Folytatás a 2. oldalon.) EZ TÖRTÉNT Szűrös Mátyás elnökletével csütörtökön folytatta munkáját az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításával kaocsolatos törvényjavaslat tárgyalásával. A törvényjavaslat feletti vitában tizenhármán szólaltak fel, köz­tük Krekács László (Pest m., 8. vk.). A felszólalások után, mivel a törvénymódosításhoz számos módosító javaslat érkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás szüne­tet rendelt cl, s kérte a Parlament honvédelmi bizottságát, hogy tekintse át a képviselők javaslatait. A testület munká­ja elhúzódott, ezért az Országgyűlés tizenöt interpelláció tár­gyalásával folytatta munkáját. Interpellált Vassné Nyéki Ilo­na (Pest m„ 1. vk.), és Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) is. Az Országgyűlés az interpellációk sorát megszakítva vissza­tért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához. A törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc ve- zerezredes. honvédelmi miniszter, Horváth István belügymi­niszter, Halmos Csaba államtitkár, az ABMII elnöke válaszolt, majd Gyuricza László ismertette, a honvédelmi bizottság je­lentését. Ezt kővetően ügyrendi vita alakult ki. Jakab r.óbert- né, az ülés elnöke felfüggesztette az Országgyűlés munkáját, hogy a honvédelmi bizottság írásos előterjesztést készíthessen a módosított javaslatról. A szünet után a képviselők további két interpelláció tár­gyalásával folytatták munkájukat, ma.id az interpellációk sorát ismét megszakítva, szavazásokra került sor a honvédelmi tör­vény módosításához kidolgozott kiegészítő javaslatokról. A hon­védelemről szóló. 1976. évi I. törvény módosításáról végül is nem született döntés. Az ülésnap végén néhány személyi és szervezeti kérdésben döntöttek a képviselők. Ezzel az Országgyűlés csütörtöki mun­kanapja befejeződött. Az ülésszak pénteken folytatódik. 6k iwéimkff hogy m§ wmn m pohárban 3. OLDAL Gödöllői jelöltek Tegnap este megtartották a harmadik jelölőgyűlést a me­gye 4-es számú, választókerü­letében, ahová Gödöllő és Isaszeg tartozik. A Cservenka Ferencné lemondása, folytán megüresedett helyre kilencen pályáztak. Közülük azonban már az első jelölőgyűlésen is csak ketten kapták meg a törvényben előírt egyharmad­nyi többséget, amennyi szük­séges ahhoz, hogy nevük föl­kerüljön a szavazócédulára. Az ellenzéki kör — Magyar Demokrata Fórum, Szabad De­mokraták Szövetsége helyi csoportjai — támogatását él­vező Roszik Gábor evangéli­kus lelkész, és Körösfői László mérnöktanár, aki a választási szövetség — MSZMP városi és isaszegi bizottsága. Gödöl­lői Gépgyár és városi peda­gógusok szakszervezeti bizott­sága. MTESZ helyi intézőbi­zottsága — színeiben indult. A harmadik menethez úgy érkeztek a szervezetek, a la­kosság bizonyos csoportjai ál­tal javasoltak, illetőleg önje­löltek, hogy Körösfői Lászlón és Roszik Gáboron kívül ma­tematikailag is csupán egyi­küknek volt reális esélye ar­ra. hogy fölkerüljön a sza­vazólapra. A városi művelődési házban lezajlott jelölőgyűlésen végül is nem változott a korábban kialakult sorrend. Roszik Gá­bor 859, Körösföi László 521 szavazatott kapott, összesítve pedig az Ellenzéki Kör jelöltje 1679, az MSZMP városi bizott­sága részvételével alakult vá­lasztási szövetségé 1063 támo­gató vokssal került fel a lis­tára. Közülük választanak majd országgyűlési képviselőt július 22-én Gödöllő és Isaszeg szavazati joggal rendelkező polgárai. Agyonszúrta a nagyanyját Holttest a kézikocsin Nagykörösön, a Pótharaszti út melletti MÁV-teherporta .bejáratánál 1989. június 28-án, 18 óra kerül, lemeztelenített nő felismerhetetlen hulláját találták. A lakossági bejelen­tést követően a rendőrség szé­les körű nyomozásba kezdett, amelynek eredményeként teg­nap sikerült azonosítani az ál­dozatot és a tettes személyét. A nyomozás eredményéről, az ügy hátteréről kértünk tá­jékoztatást Marosi Antal fő­hadnagytól, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság élet- és ifjúságvédelmi alosztályának beosztottjától. Elmondta, hogy a nejlonfóliába csomagolt holttesten egyedi azonosításra alkalmas nyomokat fedeztek fel. A rendkívül ápolt testű nő sánta volt és hiányos fogaza­tó. A nyomozók szinte házról házra jártak, s a lakókat meg­kérdezve a már említett al­kati sajátosságok révén azo­Fegyelmezett demonstráció a megye közútjain Pihentessék a költségvetés fejőgépeit! Ehhez nem kell kommentár! nosítani tudták, hogy az áldo­zat Bugyi Józsejné, 65 éves öz­vegy nyugdíjas, aki Nagykő­rösön a Mészáros József utca 10. szám alatt élt, szoba-kony- hás lakásban. Vele egy fedél alatt lakott unokája, a 19 éves, büntetett előéletű, foglalkozás nélküli Buzsák Dénes is. A rendőrség őt gyanúsította. Nem alaptalanul. Keresése gyors eredménnyel járt. Amikor a rendőrök előállították, nem fejtett ki ellenállást, beismer­te tettét. Kihallgatása során elmond­ta, hogy gyakoriak voltak köz­te és nagyanyja között a ve­szekedések, mivel az idős asz- szony nem értett egyet élet­vitelével, még pontosabban az­zal, hogy nem dolgozott, köny- nyelmű életet élt. Többször is kérte, hogy segítsen a házi-, ház körüli munkában, de erre nem volt hajlandó. Aztán el­következett az a végzetes, jú­nius 24 -ei nap, amikor szin­tén megkérte a nagyanyja, hogy végezze el a házimun­kát. Ö ehelyett elment italoz­ni, s aztán mikor este haza­ment — elmondása szerint —, ismét szóváltásra került sor közte és a nagymama között, akit egy konyhai késsel több­ször megszúrt. Tettének elkövetése után igyekezett megszabadulni az árulkodó nyomoktól, s eltün­tette a véres ruhákat. A tete­met a lakásban őrizte. Az volt az elképzelése, hogy vala­milyen úton-módon elrejti egy csatornában. Elszállításához azonban ké­zikocsira volt szüksége. Kör­mönfont módon rokoni segít­séghez folyamodott, azzal az ürüggyel, hogy a szemetet kell elszállítaiíia. kért és kapott egy házi készítésű, kétküllős, gumikerékkel ellátott kéziko­csit. Erről a járgányról a nyo­mozóknak a szemtanúk rész­letes leírást tudtak adni. A Nagykőrösről Lajosmizsé- re vezető út mentén, június 28-án. alig egy kilométerre a Mészáros utcában levő lakás­tól, mint mondta, elfáradt, s egy kevésbé forgalmas terüle­ten, a bokorba rejtette a holt­testet. Azt tervezte, hogy majd este visszatér, ásót hoz és el­földeli. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert az arra járók felfedezték a tetemet, és jelentették a Nagykőrösi Rendőrkapitányságnak. A gyilkosság ügyében szak­értők bevonásával tovább tart a nyomozás. Gy. L. PEST MEGYEI A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Pest Megyei Területi Szö­vetségének minden bizonnyal ! mai akció volt az utóbbi években az egyik leglátványo­sabb sikere. Szőkébb pátriánk 71 szövetkezetéből 33 gazdasá­got sikerült mozgósítaniuk, s összességében több mint 220 kombájnnal, szállító járműve!, illetve szerclőkocsival vettek iFolyiaiás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents