Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
4 1989. JÚNIUS 28., SZERDA étm Ankét Vácott Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat általános con, a Madách Imre Művelődési Központban fizikatanári ankétját és eszközkiáililását. Az részt, akiknek neves egyetemi és főiskolai legfrissebb híreiről, eredményeiről. Az előadások Lőwy Sándor Szakközépiskolában saját készité tatóprogramjaikat. Képünk iskolai szakcsoportja június 26—28. között Vá- rendezi meg a XIII. országos általános iskolai országos rendezvényen 300 fizikatanár vesz tanárok adnak tájékoztatást a fizikatudomány mellett az öntevékeny tanárok bemutatják a sű szemléltetőeszközeiket, számítógépre írt ok- az eszközkiállításon készült Akik először jártak a budai Várban Szeretetté bor Szigethalmon A nyári vakáció idején sok családnak okoz gondot a gyerekek elhelyezése. Különösen nehéz helyzetben azok a szülők vannak, akik egész nap dolgoznak, és nincs a családjukban olyan nagyszülő vagy rokon, aki vállalná csemetéik felügyeletét. Szép számmal működnek országszerte úttörő- és napközis táborok, amelyek azonban a famíliák egy részének elérhetetlenek — főleg azért, mert a családi költségvetésből nehéz vagy lehetetlen előteremteni a nyaralás folyamatos biztosításához szükséges összeget. A hátrányos helyzetűikéin, a nagycsaládosokon, többgyerekeseken próbáltak segíteni az összefogás szép példájával Szigethalmon a 2-es Számú Általános Iskola pedagógusai, a szülői munkaközösség, a tanács, a honvédség, a Geren- cse Mgtsz, a református egyház, valamint az ÁISH, amikor megszervezték a taksonyi híd melletti szigeten a hátrá- inyos helyzetű tanulók ingyenes táborát. A romantikus környezetben először azt hittem, rossz helyen járok, hiszen a táborkapu közelében a faháznál kiskatonákat láttam, amint a teraszon ülve burgonyát és zöldséget tisztítottak. A madárcsicsergést, a természet csendjét nem zavarta a gyermekzsivaj. Szabóné Blank Éva tanítónőtől az iránt érdeklődtem, milyen programokat szerveznek növendékeiknek és hogyan válogatták ki a harminc résztvevőt. — A gyermekvédelmi felelős az év elején a tanárok jelzései alapján összeírta a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, akikkel egész évben kiemelten foglalkoztunk. Közülük válogattuk ki azokat, akik részt vesznek a programon. Táborunk eltér a hagyományos úttörőtáboroktól annyiban, hogy kevesebb a kötelező elfoglaltság. Nálunk nincs reggeli torna, körletszemle, napiparancs, zászlófelvonás, jelszó, őrség. Annál több a játék, a vidámság, a szeretet. Beszélgetésünk alatt körbevesznek a gyerekek, megkérdezem tőlük, tetszett-e a Vár. — Nagyon szép volt! Látás szép emlékeink fűződnek e mozgalomhoz. Mikor felvetődött bennem, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezni kellene egy ingyenes tábort, mindenki készséggel segített. A tanács adta a területet és az étkezési támogatást, a munkásőrség és a honvédség a sátrakat biztosította, valamint a sorkatonákat az ellátáshoz, a tábor üzemeltetéséhez. De ■kaptunk gyermekek szállításához autóbuszt, az ebédet pedig a szülők fuvarozzák.- A református egyháztól a sport- hivatalig mindenhol méltányolták az igyekezetünket és segítettek valamivel. Jövőre az idei tanulságokat figyelembe véve ismét szeretnénk ingyenes tábort szervezni több turnusban, mert sajnos sokan vannak a rászorulók. Búcsúestet rendezünk, amelyre meghívtuk a szülőket is, akiket a gyerekek saját készítésű bográcsgulyással várnak. Tóth Mariann Adományokat varnak Egyházi iskolák Az 1952-ben államosított iskolák újbóli egyházi kezelésbe vételével kapcsolatos feladatokról tárgyalt kedden a református egyház zsinatának iskolaügyi bizottsága és a budapesti Református Gimnázium szervezőbizottsága. Az együttes ülésen Tóth Károly püspök, a zsinati iskolaügyi bizottság elnöke és Bibó István megbízott igazgató, a szervezőbizottság vezetője beszámolt az eddigi eredményekről, s megállapodtak a további teendőkben. Mint ismeretes, a Magyar- országi Református Egyház egyházi kezelésbe kívánja visz- szavenni az 1948-as egyezményben megmaradt és 1952- ben államosított iskoláit. Elsőként Budapesten a Baár Ma- das épületében indul újra a református gimnázium úfjy, hogy a kormány a jelenleg ott működő Móricz Zsigmond Gimnázium és Kollégium számára új épületet építtet. Azonban már ennek elkészülte előtt, 1990-ben tervezik a református gimnáziumban az oktatás megindítását az építészetileg elkülöníthető régi kollégiumi szárnyban. Ezt az illetékes kormányszervek és a református egyház képviselőinek márciusi tárgyalásán rögzítették. A tanácskozáson — az eddigi előzetes jelentkezések alapján — megvitatták a tanári kar kiválasztásának alapelveit. Ügy döntöttek, hogy e témában pályázatot írnak ki. Az iskola elindításához szükséges több mint. 10 millió forint előteremtése érdekében egyházi gyűjtés kezdődött. Nagy kiadások várhatók! már az épület rendbetételénél, hiszen az elmúlt 40 esztendő során meglehetősen elhasználó- lódott. Mindez állami támogatást is szükségessé tesz. A református egyház az iskola céljára érkező adományok kezelésére — a már meglevő Gönczi Pál Iskola-alapítvány mellett — újabb alapítványt tervez létrehozni. ikiállitötermekből! Matzcln Ákos mérnök, műszaki tanár Solymáron él. Édesapja, Matzon Frigyes volt, a római iskola egyik legnagyobb szobrásza. A család oldalági rokonságban áll Madách Imre leszármazottaival. Mindez meghatározza a páratlan gyűjtemény jellegét. Különleges unikum Madách Sándor 1805-ben festett akva- rellje. Az összeesküvés fájáról, amely a Martinovics-moz- galom előtti főhajtás Madách Imre nagyapja részéről. A gyűjtemény becses kincsei közé tartozik Balogh Károly vízfestmény sorozata. öt Madách Imre édesanyja, Majthényi Anna nevelte fel, mivel szülei — édesanyja Madách Imre nővére volt —, korán meghaltak. Balogh Károly Pécsett jogászkodott, több szái művet festett hazánk tájairól, kollekciója immár Matzon Ákos házi múzeumának fontos része. A ciklusból kimagaslik több tátrai tájképe, amely Csontváry később: nagy Tarpatak-látomásának előzetese. Balogh Karoly gödöllői fenyőket is festett, Mó- riabesnyön. A Rőzsehordó alakja érzékeny finomsággal rajzolt portré. Balogh Károly technikája rendkívül változatos. Időnként a rajzosság az uralkodó, máskor a kínai, japán vizfestmény könnyedsége érezhető, olykor ‘az a nagyvonalú finomság, ködszerű légiesség, mely BaMatzon Frigyes: Tanulmány Kondérban fő a tea (Pék Veronika felvételei) A kiskatonák után a gyerekek is kipróbálhatták az egyik laktanya tornapályáját tu'k a Haditörténeti Múzeumot is és hallottuk muzsikálni ci- terás Feri bácsit, válaszolják kórusban, egymást túlharsogva. Mint kiderült, egyikük kivételével először jártak a főváros e nevezetes helyén. — Nekem a kötélhúzás és a halászás tetszett a legjobban — mondja egy kisfiú. — Én a ráckevei strandon érzem jól magam. A katona bácsik olyan aranyosak, mindig beledobtak miniket a vízbe — szól közbe Marincsák Erika, és hozzáteszi, hogy Szenderovics Szilviával és Puskás Erikával együtt nagyon szeretnek mosogatni. — Néni, gyere, nézd meg a sátrunkat — invitál Tatai László, miközben elmondja, hogy a Kovács László nevű katona bácsi nagyon finom paprikás krumplit tud főzni, ami az ő kedvence. A mellette álló kislánynak a motorcsónakozás tetszett a legjobban. — Csendesek, rendesek a srácok, nincsenek fegyelmezési problémáink — mondja a tanító néni. Erre a végszóra robog be a táborba kismotorján Tapasztó Pál, a szülői munka- közösség elnöke, aki elővarázsol egy nagy zacskó rágógumit. A gyerekek megrohanják, s egy pillanat alatt eltűnik a csemege. — Szülői értekezleten döntenünk kellett arról, hogy a cserkészek vagy az úttörőszövetség tevékenységét támogatjuk — mondja Tapasztó Pál. — Egyhangúlag ez utóbbit választottuk, azért, mert mi is voltunk úttörők HARMATCSEPPEK A f Bólintott Bálintnak. Igaz! A Bálint küldte cédulán az állt: „Ennek a kötöknek az apja most forog a sírjában az öreg temetőben!”. Mondta, mondta a fiú. Ahogyan mostanában szokás. „Az a mindent megnyomorító pártállam ... a diktatúra . .. még azt sem engedték... de most már elég volt, színt kell vallani..." Szegény Béla, ha hallaná! Az ö fia! Milyen büszke volt rá. A városban szinte mindenki tudta, a Pisti évfolyamelső. A Pisti jelesre szigorlatozott. A Pistit a professzora szeretné ott tartani az egyetemen. A Pisti... Szegény Béla. Szó szerint belepusztult, hogy mindent megadjon ennek a gyereknek. Hajtotta magát, mint a bolond. Hiába mondták neki, rossz vége lesz. Nem hallgatott Béla senkire: imádta a fiát. Igaz, nehezen jött össze. Kisvárosban mi a titok? Semmi. Aki akarta, tudta: nagyon szeretnének gyereket. S harmincöt volt már az asszony, amikor végre sikerült kihordania . . . Ezért volt annyira oda Pistiért Béla? Mit talpalt ősszé, hogy ide, a városba hozhassa haza a friss diplomás fiát! „Gyerekek, tegyétek meg nekem ... ha nem tud hazajönni az a gyerek, én nem is tudom, mi lesz velünk...” Ilyeneket mondott. Tudta mindenki: igazat beszél. Ha nem jöhet haza a Pisti, nekik az tényleg a világ vége lenne ... Most meg ... Szegény Béla, jó, hogy nem érte meg. Mit tud ez a gyerek az apjáról? Tudja, hogy a városszélről, a legszegényebbek girbegurba utcácskáinak házaiból került ki? Tudja, hogy iszonyú erőfeszítéssel szerezte meg már felnőtt fejjel a diplomát? S azt vajon tudja-e, a város az ő apja nélkül aligha lenne olyan, amilyen most? „Majd a Béla!” Jelszó volt ez, bármi került elő társadalmi akcióként, összefogás szervezéseként. „Majd a Béla!” S tényleg, Béla semmire nem mondta soha: nem lehetséges. Tudja ez a kölök, kinek a hátán jutott ide? Kölök? Hát hiszen nekik az, másoknak azonban ifjú ember, aki bátor, aki beolvas, aki előtt semmi sem szent, ami máig történt. Mit érthet, tudhat ezekből a tegnapokból ez a fiú? Akit éveken át csak úgy emlegettek bárhol, hogy „hát a Béla fia”. Alma meg a fa? Ugyan már! Hiszen ő is, Béla is, Bálint is, bárki a hasonlók közül azzal kezdte, hogy másként nyitotta rá a szemét a világra, mint ahogyan azt az apja, az anyja nézte, nézhette. Hanem akkor? Mi a baja? Hol a különbség az ő valamikori világmegváltásuk és a Pisti, a Pistik küldetéstudata között? Talán, talán ott, hogy ők nem a mindent megtagadással, hanem a mindent meghaladással léptek fel? Talán, talán ott, hogy ők — jutott volna az eszükbe?! — nem mutogattak vádlóan a szüleikre: ti vagytok az okai...! Valaminek, jó és rossz legtöbbször szétválaszthatatan elegyének, minden korosztály az oka. Akkor tehát? Honnét ez a szeplőtelen magabiztosság a Pistiben? A Pistikben, mert hiszen hány ilyen van ebben a városban! Csakhogy itt nyitott tenyér az élet. Mindenki tud mindent. Ez az, amit nem tud Pisti... Talán szólni kellene neki. Ugyan már! Mit felelne? Amit a saját fiai, „apuka, nem érted te . ..” Vagy még gorombábbat? Mit nem ért ö? S mit kellene értenie? Ami a hátunk mögött van, az ott van. nem lehet beletaposni a sárba. Illetve, lehet, de akkor magunk is ott leszünk. Szegény Bélus! Ha hallaná mennydörögni a fiát! „ ... ez a tehetetlen városvezetés ..Bele kellene szólni. Hogy hát fiam, a te apád is ... pontosan abban az utcában laksz most, ahová az apád ezer csatával harcolta ki a paneltornyok helyett azokat a szép házakat ... Minek? Minek szóljon bele? Bálint meg még ketten-hárman helyeselnének neki. A többiek? Elnézte az arcokat. Bizony, a többiek azt kérdeznék, „hát Pisti, tényleg, ki volt a te apád...?!”. Mészáros Ottó rabás Miklós, Egry József se játja volt. Az természetes, hogy a gyűjtemény központi magj; Matzon Frigyes szobrász! hagyatéka. A kitűnő művész állandó múzeumát Várpalotát avatták fel, de az életmű eg: része Matzon Ákos birtoka ban maradt. Elsősorban remei kisplasztikái, a márványba ál modott Mártír és Bartók Con certója. Matzon Frigyes aka démikus tudása fia, Matzoi Ákos arcmásának mintázásá- ba/n érzékelhető, kubisztikus elgondolásai asszopyfigurái- ban érhetők tetten. A gyűjtemény harmadik része Matzon Frigyes ismeretségi köréhez kötődik. Barátai, kortársai művei. Ezt reprezentálják Gadányi Jenő. Kmetty János, Schubert Ernő. Molnár C. Pál, Boross Géza. Gábor jáni Szabó Kálmán, Pleidell János, Farkas István Gyarmathy Tihamér, Xantu. Gyula festményei, melyek alkotóiknak mesterművei. Ez az értékazonosság szembetűnővé & gyűjtemény a magyar kép zőművészet alaptörekvéser tartalmazza. Izgalmas része az anyagnak Matzon Ákos több kollázsa, hisz ez az a hely és pillanat, amikor egy belső szellemi fejlődés következményeként a környezetében található műalkotások hatására is a műgyűjtőből és tanárból művész lett. Édesapja szobrainak rajzi folytatója. Illene ezt a tekintélyes értéket Vácott. Szentendrén, Erden, Pilisvö- rösváran vagy Solymáron bemutatni. Matzon Ákos műkincsei július 19-ig tekinthetők meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Losonci Miklós
