Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

1989. JÚNIUS 28., SZERDA ^áwlnn 3 Valutáért mindent Tegnap nyílt meg a Dél-pesti ÁFÉSZ Erzsébet Aruház új va­lutaboltja. A kínálat igen bőséges; elektronikai berendezések, hifi, video, tv, magnó, különböző háztartási gépek, játék, édesség, ital és sok más egyéb várja a vásárlóközönséget (Pék Veronika felvétele) Jó ötlet Budaörsről Nem téved el Äz élelmes pesti orvos esete Ráckevén Névtelen levél piros Nyári hétköznap Ráckevén. A főutca meglepően csen­gi des, bár a HÉV-ről jó pár hátizsákos, illetve bőröndöt ^ cipelő utast láttam leszállói. Persze, június vége még £ nem az igazi turistaídény a helybeliek pedig dolgoznak ^ ilyenkor. És talán már most rettegnek a július—augusz- j! tustól, amikor az utcán lépni sem lehet majd a nyara- 4 lóktól, kirándulóktól. 7 Aligha csak olcsósága miatt növekedik világszerte a' falu­si turizmus jelentősége. Vég­re itthon is meglódult egy mozgalomnak ígérkező vállal­kozói hullám. A magyar és külföldi turistáknak (azoknak akik eleve nem is igyekeztek szállodában helyet találni ma­guknak), remélhetőleg egyre inkább lesz hol lehajtani fe­jüket. Az külön téma, hogy ezek a magánszállások megtalálha- tók-e, könnyen fellelhetőek-e az idegenek számára. Nem, nem arról van szó, hogy az utazási irodák jól végzik-e munkájukat, s a megfelelő címre küldik-e a vendégeket. A község- és várostérképek hiányára gondolunk s azzal kapcsolatos tapasztalatainkra. Az elmúlt hetekben, sok Nyu­gat- és Dél-Pest megyei tele­pülésen igyekeztünk helyi tér­képet beszerezni. Mindössze három városban sikerült, Ceg­léden, Érden és Budaörsön. A települések minden szám­ba jöhető boltját megjártuk, de hiába, csak a már említett három helyen jártunk szeren­csével. A tanácsoknál is ér­deklődtünk, hogy miért nem adnak ki község- vagy város­térképet. Hol az volt a válasz, hogy nincs rá igény, hol meg az, hogy a pénz hiányzik rá, mert a térképkiadás mindig veszteséges. Budaörsön Farkas Jenő ta­nácsi főelőadónak más volt a véleménye. Szerinte akár nye­reséges válalkozás is lehet a térképkiadás. Hogy miként? Ök egyszerűen megrendelték a Kartográfia Vállalatnál. Igaz, előbb fölkeresték a helybéli vállalatokat. intézményeket, felajánlották a térképfüzet több lapját reklámcélra. Ter­mészetesen térítés ellenében. A távlat- panzió időseknek Minden különösebb hírve­rés nélkül megnyílt a sziget­halmi idősek napközije. A József Attila utcában kiala­kított épületre másfél millió forintot költött a tanács. Egye- előre húsz hajlott korú ember elhelyezésére nyílik itt mód. A tanács tervei között azon­ban szerepel, hogy pályázat útján elnyerhető pénzeszközök segítségével továbbfejlesztik a létesítményt, s így egyben a jövő igényeihez is jobban kö­zelíthetik. Hiszen egyre gyak­rabban fordul elő, hogy gond az olyan idősek ellátása, akik fokozottabb odafigyelésre, gyógyszeres kúrára szorulnak, de állapotuk nem teszi szük­ségessé a kórházi ápolást. A családok rendszerint erre az időx’e sem tudják megoldani az idős ember felügyeletét. Ilyen esetekben nagy segítség volna az otthonban kialakított részleg, ahol kimondottan eze^ két az eseteket tudnák fo­gadni. A tízezer térkép elkészült, s az eredetileg tervezett 60 he­lyett 32 forintért árusítják több helyen is a városban. Tehát akár nyereséges üz­leti vállalkozás is lehetett vol­na, de a tanácsi vezetésnek nem ez volt a célja. Hanem, hogy aki kíváncsi Budaörsre, az egy jó térképpel a kezében keresztül-kasul bejárhassa az eltévedés veszélye nélkül... A. L. A. Akadnak vállalatok, ahol a nyugállományba vonulók 40— 45 százaléka hagy fel a mun­kával idő előtt, rokkantnak nyilvánítva. Nem kevesen nél­külöznek a négyezer forint alatt megállapított havi nyug­díjjal. Indokolt a társadalom várakozása, hogy nyugodt öreg­kort biztosító, korszerűbb szo­ciálpolitika kövesse a jelenle­git. Társadalmi vita előtt A Pest Megyei Társadalom- biztosítási Tanács évek óta jel­zi a gondokat, közvetíti javas­latait .— mondja dr. Götzinger István, a testület elnöke, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa főmunkatársa. A PMTT és az SZMT nemrég külön doku­mentumban fogalmazta meg egy társadalmi vitára bocsá­tott törvénytervezetről alkotott véleményét. Ismertes, hogy az Ország- gyűlés a múlt év decemberé­ben törvényt alkotott a társa­dalombiztosítási alapról, amely a jövőben az állami költségve­téstől független lesz. A pénz­ügyi feltételeken túl szabályoz­ni kell az intézmény szerve­zeti és irányítási rendjét is. A Minisztertanács áprilisban tár­gyalta meg az erről szóló tör­vényjavaslat elveit. Ügy hatá­rozott; társadalmi vitában kell megméretni, hogy alkalmas lesz-e a társadalombiztosításra jogosultak, a járulékot fizetők, biztosítottak, azaz a munka­adók és munkavállalók érdek- képviseletére az érdekek egyeztetésére. A tervezetben meghatározták az önkormány­zat fontosabb szerveit, az Or­szágos Társadalombiztosítási Tanácsban résztvevők képvise­leti arányát. A szászhalombattai Reform Klub beszélgetőasztalhoz in­vitálta a városban működő politikai szervezeteket, hogy eszmecserét j folytasson velük a diktatúra, illetve demokrá­cia kérdésköréről. E beszélge­tésről ad érdekes és sokoldalú ismertetőt a Szászhalombattai Hírtükör legújabb száma. Mint a cikkből kiderül, a be­szélgetőasztalnál nemcsak a kérdés elméleti, elvi megvita­tására került sor, hanem szá­mos olyan témát is megvitat­tak, amelyek a mindennapi életben foglalkoztatják a vá­ros lakosságát. Az újság ez alkalommal számos írásban foglalkozik az ifjúság gondjaival. Ide tarto­zik az a beszámoló, amely a pedagógusok munkájának el­ismerését taglalja. Szólnak arról, az ipari utánpótlás szempontjából nagy jelentősé­gű vitáról, amely a tanműhely megszületése körül folyik. Ugyancsak a fiatalok problé­máit feszegeti az a cikk, amely az eddig kallódó fiúk és lányok életmódjának meg­változtatásáról ad képet. „Szo- borrongálók” címmel a város­pusztítók barbár tetteiről szól egy másik írás. Részletes tájé­koztatást nyújt a lap a tanács költségvetéséről. Jól szolgálja a vakációzó, szabadságukat töltő battaiakat a lap utolsó oldalán a különböző sportren­dezvényekről készült részletes menetrend is. A város sokoldalú kulturá­lis életéről ad képet az a ri­port, amely a Forrás nép- táncegyüttes sikereit ismer­teti. A PMTT írásban elkészült véleménye szerint igen fontos, hogy az új önkormányzat al­kalmas legyen a társadalom- biztosítási vagyon kezelésére, képes legyen azt egy piaci gaz­daságban hatékonyan működ­tetni. Azt is elvárják tőle, hogy őrizze meg és fejlessze tovább azokat a munkásbiztosítási, ön- kormányzati tradíciókat, szer­vezeti formákat, melyek haté­konyan biztosítják a munka- vállalók érdekvédelmét. Ám, mint megállapították; a terve­zet több vonatkozásban tisz­tázatlan elképzelésekre épül. Nem születtek meg azok a kor­mányzati és parlamenti dönté­sek, amelyek a társadalombiz­tosítás reformjának alapvető kérdései érintik. A megfogal­mazott dokumentum szerint: „Az önkormányzati szervek létrehozására és hatáskörére vonatkozó javaslatok nem fe­lelnek meg az önkormányza­tiság alkotmányos elveinek, a képviseleti demokrácia alap­vető normáinak és lényegében felszámolják a társadalombiz­tosítás társadalmi ellenőrzé­sét.” Független szakértőkkel Megállapítják továbbá, hogy a tervezet alapján azok a tes­tületek szűnnének meg, ame­lyek rendszeres érdemi műkö­désükkel egyedül láttak el va­lódi önkormányzati feladato­kat. A PMTT javasolja, hogy a Minisztertanács kérjen fel füg­getlen szakértőkből álló bizott­ságot új törvénytervezet elő­készítésére. Götzinger István arra a ré­gi igazságra emlékeztet, mi­szerint ott kell dönteni, ahol a dolgokat a leginkább fel le­het tárni, az ügyeket megis­merni. Az idei évtől önállóvá Az idegenforgalom kétségte­lenül hasznos fellendülése ugyanis évről évre menetrend­szerűen ellátási zavarokat okoz, amelyek különösen a ráckevei háziasszonyok ide­geit viselik meg. Ám most még — legalábbis így nap­közben — idilli a kép: az üzletekben majdnem több az eladó, mint a vevő. Béke van. Nyugalom. Csönd. A kora nyá­ri melegben álmosan hallgat a város. Engedély nélkül A tanács épülete is kihalt, szemmel láthatóan alig van forgalom. Mint kiderül, ez ki­vételes ilyenkor. — Májustól szeptemberig alaposan megnő nálunk az ügyfélforgalom — mondja Ágoston Lajos, a tanács mű­szaki csoportjának vezetője. — Csodálkozom is, hogy most ilyen csönd van. Mind a helybeliek, mind az üdülőtel­kek tulajdonosai itt kérhetnek például építési, lakhatási vagy bontási engedélyt. Hozzánk tartoznak a telekmegoszlási ügyek és az engedély nél­kül építkezők utólagos fenn­maradási kérelmei. — Sokan építkeznek enge­dély nélkül? lett társadalombiztosítás sze­rinte nehezen bontakozhat ki a régi tapasztalatok nélkül. Ezek jó része a szakszervezeti mozgalomban halmozódott fel. Azt mindenki tudja, hogy iga­zi, értékét megőrző nyugdíjunk a folyó bevételekből csak ak­kor lesz, ha azzal, mint töké­vel gazdálkodnak. Ám ma még nincsenek kiforrott elképzelé­sek. Másfajta szervezet kell, de a törvénytervezet erről alig szól. Ha eddig nem is volt ön- kormányzat, a munkahelyi tár­sadalombiztosítási aktívák, a TT-sek információikkal, jog­segélyszolgálattal, panaszfel­vétellel, nyugdíjügyek rende­zésével, segélyek elbírálásával segítették a dolgok előbbre ju­tását. Látogatták a betegeket, segítették a rehabilitációt. Ám a beleszólás terén már nem kaptak ekkora szerepet. Köz­ben az országos irányítással szemben nőtt az elégedetlen­ség. Bonyolította az ügyeket a túlszabályozás. A saját pénzükért Mivel a mindennapos tapasz­talatok elsősorban a munka­helyeken gyűjthetők össze, Götzinger István sem helyesli, hogy a törvénytervezet nem szól a munkahelyi és megyei társadalombiztosítási taná­csokról annál többet, hogy azok létrehozhatók. így, felté­teles módban. Pedig meg kell teremteni a jogi és szervezeti feltételeit annak, hogy a me­gyei és helyi tapasztalatok ér­vényesüljenek. Az SZMT és más megyék szakszervezeti ta­nácsai, az ágazati szakszerve­zetek körében folytatott kon­zultációk következtetései, mind azt a nézetet tükrözik, hogy új és alaposabban átgondolt tör­vénytervezet kell. Olyan, ame­lyik lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállaló képviselőjével egyenrangú part­nerként egyezkedjen. Vagyis a társadalombiztosítás koncep­cióját az érdekeltek, maguk a biztosítási díjat fizető dolgozók alkossák meg. Ez a Pest me­gyei üzenetek lényege. Kovács T. István — Inkább az a jellemző, hogy menet közben változ­tatnak, tehát nem olyan lesz az épület, mint amilyenre az engedélyt kapták. Persze akadnak engedély nélkül fel­épült házak is, pedig nem ér­demes ezzel próbálkozni, mert előbb-utóbb úgyis kiderül a dolog, és a tulajdonos csak rosszul jár. Még h.a meg is kapja a fennmaradási enge­délyt. a bírságot mindenkép­pen ki kell fizetni, ez pedig bizonyos esetekben az ingat­lan értékének 35-50 százalé­ka. A közeljövőben éppen a Somlyószigeten fogunk körül­nézni. Hárman járjuk majd végig ezt a területet, és ösz- szeírjuk azokat a házakat, amelyek ránézésre körülbelül tízévesek vagy ennél újabbak. Aztán az irattárban ellenőriz­zük. hogy engedéllyel épül­tek-e. A sárga boríték Ágoston Lajossal átnéztük az aznapi postával érkezett ügyeket. Jött egy telekmeg­osztási kérelem, többen épí­tési engedélyt kérnek, né­hány tervrajzzal kapcsolat­ban itt van már a szakértő bizottság véleménye. A paksamétából előkerül egy sárga boríték, felbontása után az is káderül, hogy belülről piros szívek díszítik. Ilyen csomagolásban szerelmesek küldenek egymásnak üzene­tet, ám ez éppenséggel név­telen levél, amely egy enge­dély nélküli építkezést jeient be. — Hát ez egy érdekes eset — kezdi mesélni a műszaki csoport vezetője. — A náz, amiről a levélben szó van, egy pesti orvosé. Az illetőnek volt Itt az Angyali szigeten egy — csak részben az ő tu­lajdonában lévő — nyaralója. Észrevette, hogy a közelben egy telek évek óta elhanya­goltan, üresen áll. Mentségé­re szólva, meg kell mondani, hogy igyekezett a tulajdonost megkeresni, mert meg akarta venni a telket. Nálunk is járt, de mi sem tudtunk semmit. Az i'lyeimit a földhivatal tart­ja nyilván. Végül kiderült, hogy a terület egy 1970-ben Mintegy 25 millió . forintot költ- az idén a Mahart Bala­toni Hajózási Leányvállalata a balatoni kikötők felújításá­ra, korszerűsítésére és bővíté­sére. A Tihanyrév mellett nem­rég újjáépített hajókikötő után a félsziget régi kikötőjét is felújítják. Fonyódon is meg­kezdték a kikötő állomásépü­letének rekonstrukcióját. A felújítási program még ez év­ben a balatonfüredi kikötő szívekkel külföldre távozott filmrende­zőé volt. Akikor még a disz- szidensek vagyonát az ál­lam elkobozta, de ez a telek valahogy mégsem került álla­mi tuladonba. A telek- könyvbe csak a bűnügyi zár­lat volt bejegyezve. Miután mindezt megtudta, az ülető építkezni kezdett a telken. Természetesen engedély nél­kül, később azonban kérte a fennmaradási engedélyt. Ideges emberek — Megkapta? — Ha az építkezés előtt fordult volna hozzánk, min­denképpen visszautasítjuk a tulajdonviszony rendezetlen­sége miatt. így viszont meg­kapta az engedélyit, hiszen a fennmaradás megtagadásá­nak műszaki, közegészségügyi vagy egyéb oka nincs. Nem mondom, hogy emberünk eti­kus megoldást választott, de mi erkölcsi okokra hivatkoz­va nem bontathatunk le egy házat. Egyébként úgy tudom,, hogy már a népi ellenőrzés is foglalkozik az üggyel. — Az ilyen és hasonló ese­tek kapcsán az emberek mél­tán lesznek idegesek. — Ez igaz, de a jogszabá­ly okát nem mi alkotjuk. Szá­munkra Is ntehézséget jelent, hogy egyre-másra születnek az új rendeletek. Amúgy is éppen eléggé mostoha körül­mények között végezzük mun­kánkat. mégis mindenki min­ket szid. A sajtóban szintén gyakran tüntetnek föl minket rossz színben. Például az a szentendrei eset a kiútkere­sők és kilátástalanok klub­járól. amely a tanácsiak el­len szerveződött. A múltkor volt a Hét-ben. A klubaiiapí- tó arról panaszkodott, hogy kilenc éve nem intézték el az ügyét. De milyen ügyét? Vagy az "egyik hölgy állította, hogy valaki kinézte magának az ő lakását, és azóta nem hagyják békén. Hogyhogy? Ez is telje­sen homályos. Rengeteg a gondunk, hibázunk is néha, hát legalább indokolatlanul ne hangolják ellenünk az embereket. Az építésrendészeti szak­emberekkel is úgy vagyunk, mint a rendőrökkel. Csak ak­kor szeretjük őket, ha min­ket védenek. Nem vesszük jó néven, ha ellenőriznek, de hova szaladunk, ha a szom­széd méterekre a teraszunk­tól ablakot vág a tűzfalra, vagy aláássa a házunk alap­helyreállításával, korszerűsí­tésével folytatódik. Bővítik a sportkikötők háló­zatát is. Badacsonyban és Balatonfüreden már védett he­lyen horgonyozhatnak a vitor­lások. A főszezonra elkészül a 100 vitorlás befogadására al­kalmas boglárlellei sportkikö­tő is, ahol a Balatonnál első­ként szolgáltatóház is épül a vízi turizmus igényeinek ki­elégítésére. K. Z. Mikor lesz értékálló a nyugdíj? Az dönthessen, aki a biztosítási díjat fizeti Pest megye lakói közül jelenleg közel 190 ezren nyug­díjasok. Az arányok folyamatosan változnak, de nagy­jából 7 ezren fejezik be aktív pályafutásukat egy esz­tendőben. Minden harmadik, negyedik dolgozó válik meg úgy hivatásától, üzemétől, hogy rokkantnak nyilvá­nítják. Ez a megdöbbentő szám azt a feltételezést is erő­síti, hogy nincs minden rendben életkörülményeinkkel, az üzemegészségüggyel, ha az emberek idő előtt válnak munkaképtelenné. \ Felújítják a

Next

/
Thumbnails
Contents