Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
Hetim* 1989 JŰNIUS 3., SZOMBAT Magyar filmek Szlovákiában Magyar filmek többhetes bemutatósorozata kezdődött e héten Szlovákia magyarlakta városaiban és településein. Pozsonyban, Duhaszerdahe- lyen, Érsekújváron, Ipolyságon, Losoncon, Rimaszombaton és Kassán elsősorban olyan alkotásokat vetítenek, amelyek egyébként nem szerepelnek a széles körű csehszlovákiai moziforgalmazásra átvett magyar filmek között. Így a szlovákiai magyarok most megismerkedhetnek Gothár Péter Tiszta Amerika. Beeső Péter Tanú, Te rongyos élet, Banánhéjkeringő, Dér András—Hartai László Széplányok, Tímár Péter Moziklip és Tolmár Tamás Zuhanás közben című filmjeivel. A két ország filmszakmai és forgalmazási vállalatai vezetőinek kezdeményezésére létrejött szemle a napokban aláírt együttműködési megállapodás első rendezvénye. A hazai filmszakma vezetői a közeljövőben hasonló kulturális együttműködést szeretnének megvalósítani a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Romániával és Ausztriával is, hogy az ottani magyar lakosság is jobban megismerhesse a magyarországi filmkultúrát. Apáczai Csere 'János-díj Az elismerés a szakmának szó Rangos kitüntetéssel ismerték el az idei pedaffógusnapon dr. Abrudbányay Jánosnak, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadójának munkáját: az ünnepélyes alkalomból az Apáczai Csere János-dijat vehette át. A kandidátus a pedagógiai intézet 14 szakcsoportja közül a napközi otthonok és tanulószobák területét irányítja, s ezenkívül heti négy órában a Törökbálinti 1, Számú Általános Iskola napközijében dolgozik. a szakma igencsak hangot ad, elégedetlenségének, és mostanában egyre gyakrabban nyúl olyan drasztikus eszközökhöz is, mint a sztrájk? — Miért választotta szakterületének éppen a napközit, az iskolai munkának azt a részét, amelyet gyakran maguk a pedagógusok sem ismernek el a többi térgy- gyal egyenrangúnak? — Az igaz, hogy elsősorban oktatásra törekvő intézményben a nevelőmunka oroszlán- részét magára vállaló napközi kicsit idegenül mozog. A szaktárgyat tanítók számára például az étkeztetés egyáltalán nem tűnik fontosnak. A dolog másik oldala, hogy a megye napközis pedagógusainak egyharmada szakképzet- len, s ez teljesítményüket jelentősen befolyásolja. Az eredménytelenségért azonban nem a napközi, mint intézmény hibáztatható, hanem az a gyakorlat, amelyben a pedagógust bárki pótolhatja. Pest megyében a napközis szakfelügyelet 1960-ban alakult, akkor Budajenőn voltam igazgaMegalázónak tartják a jutalmakat r • • 1 ünneprontás lenne? A szlgetszentmiklósi Erdei Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete május 31-én, 42 aláírással tantestületi jegyzőkönyvet juttatott el Pongrácz Gábornak, a városi tanács elnökének. A május 31-1 nevelőtestületi megbeszélésen Török Zsuzsanna igazgató ismertette a pedagógusnapi jutalom összegét — amely 107 ezer forint, személyekre lebontva bruttó 1500 — és megkérdezte a kollektívát, hogyan történjék an- nák felosztása. A tantestület egyöntetűen állította, hogy az idei pedagógusnapi jutalom összeget méltánytalanul alacsonynak tartja, ezért úgy határoztak, hogy azt teljes egészében visszautasítják. Kifogásolták még ezenkívül, hogy a február 1-jétől esedékes felemelt túlóradíjat a mai napig sem kapták meg. Az alábbiakban idézünk néhányat a tantestület tagjainak felszólalásaiból:. Leskovics Mihályné: Ezzel az összeggel nem elégedhetünk meg, én ezelőtt 33 évvel ezer forint jutalmat kaptam. Prokop Gyulüné: Ne adjuk vissza a pénzt, hanem használjuk fel tantestületi kirándulásra. R. Balogh Istvánná: Töröljék el a pedagógusnapot és egész évre adjanak tisztességes fizetést! Török Zsuzsanna: Kérjük a szakszervezet javaslatát! Juhász Antal: Mindhárom iskola tantestületének össze kell fognia, mert ez az egész jutalmazási rendszer megalázó! Rákosi Ottó: Erkölcsileg egyetértek azzal, hogy adjuk vissza a pénzt, de sajnos, nekem ar*vr a kevés pénzre is nagy szükségem l?nne. Mertl Györgyné: Addig ne tanítsunk, amíg rendes összegű jutalmat ndm adnak >és nem fizetik ki a felemelt tü'- óradíjakat! Végezetül a tantestület egyöntetűen úgv döntött, ha kérésüket nem bírálják el má’- tóan, akkor 1989. június 7-én elküldik levelük másolatát a művelődési miniszternek és ugyanezen a napon kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. Az iskola nevelőtestületének levelére Pongrácz Gábor tanácselnök június 1-jén válaszolt. Ebben megfogalmazta hogy a pedagógusok kérésevei és szándékával alapvetően egyetért, az eszközzel azonban — amelyet alkalmazni akarnak — nem. Indokként felhozta, hogy a városi tanács testületé az elmúlt években kiemelkedő helyen kezelte az oktatás ügyét, amit bizonyít az is, hogy i településfejlesztésre szánt ősz szeg döntő hányadát ez az ágazat kapta, megelőzve má> hasonlóan fontosakat, mint például az egészségügy és az alapvető infrastruktúra. A továbbiakban Pongrácz Gábor levelében azt írja, hogy a szigetszentmiklósiak gondja nem egyedi, azt az országban történt hasonló megnyilvánulások alapján kellőképpen ismeri a minisztérium. Nyilván a tájékoztatás hiányosságából adódik, hogy nem tudják: a rendelkezésre álló jutalomkeret összege országosan egy százalék, tehát nem sziget- szentmiklósi specialitás. A városi tanács pénzügyi osztálya a levél kézhezvétele után azonnal nekifogott a pedagógusok által felvetett pénzügyi problémák megvizsgálásához és az alábbi eredményre jutott: Szigetszentmiklóson a pe- dagógusnapi jutalom összegének városi átlaga: 2108 forint. Ez a tervezhető egyszázalékos jutalomból és az arányos bérmegtakarításból tevődik össze. A pénzügyesek véleménye szerint a jelenlegi gond abból adódik, hogy a nevelők ebben az esztendőben i$, mint ahogyan máskor. nemcsak pedagógusnapkor részesülnek jutalomban. A pénzügyi vizsgálat még megállapította. hogy 1989-ben az egy tanárra szánt jutalom összege — egy félévet tekintve — 7198 forint. Ez az előző, 1988-as esztendő egész évi átlagához képest — amelv 5722 forint volt — lényeges változás. Mindezek ellenére a pedagógusok levelét a tanácselnök elküldte a megyei művelődési osztálynak, valamim a Pedagógusok Szakszervezetének — további segítséget és intézkedést kérve. Ppngrácz Gábor tanácselnök még telefonon elmondta hogy a megyei tanács határozata a! uán a megye saját keretéb í — a minisztériumtól kapott összeggel kiegészítve, június közepén fizeti ki a pedagógusoknak — februá11-jétől visszamenőleg egy ösz- szegben — a felemelt túlóra díjakat. Antal Piroska — Hosszú idő óta az a jellemző, hogy a tanár értelmesen felhasználható napjának nagy részét felemészti az iskolai lét, és igazán nincsen szabad ideje. Kezdő koromban megtörtént, hogy hat órám volt naponta, és bizony az utolsón előfordult, hogy megszédültem. Most pedig olyasmivel találkozom, hogy a kollégák 72 órát tanítanak egy ciklus, azaz két hét alatt. És soha nem lélegezhetnek fel, mert rájuk nehezedik a krónikus pedagógushiány, az állandó túlórázás. Így mind kevesebbet tudnak önmagukra fordítani, és szervezetük idő előtt elhasználódik. Elveszítik legértékesebb éveiket, és nincs lehetőségük arra, hogy a szakmájukat kiteljesítsék. A legtöbbjüket hivatásuk szere- tete tartja a pályán, ám ennek a ténynek nem lenne szabad arra ösztönöznie a kulturális kormányzatot, hogy alulfizesse őket. — Mostani kitüntetését pedagógusi vagy szaktanácsadói tevékenységének köszönheti? — Amikor szakfelügyelőként kezdtem dolgozni — ennek most szeptemberben lesz harminc éve —, még a saját tárgyaim módszertanával sem voltam tisztában, mert any- nyit még nem tanítottam. A 60-as évek elején a legmostohább sors a napközis nevelésnek jutott olyan szempontból hogy szakmai segédanyagai nak számát egy kezemen meg tudlhiW számolni. Ma már az irodalom jóval gazdagabb, és ennek gyarapítására vállalkoztam én is. írásaimban mind a napközi otthonokkal, mind a szaktanácsadással foglalkoztam. Ma próbálok ell#n- állni annak, hogy 30-40-50 forintos túlóradíjakért eladjam magam. Inkább leülök az íróasztal mellé, igyekszem a tudatosan gyűjtögetett tapasztalatokat rendszerezni, és a szakma számára önálló módszertanná feldolgozni. Az anvag zömében a megyéből származik, és a megye pedagógusai számára készül; régebben országos lapokban is publikáltam, ám ma már a kapacitásomat Pest megve számára tartom fenn. A napközi otthonok szakterületén dolgozó kollégák közül Apá- czai-díjban még senki nem részesült. Ezt a mostani kitüntetést nem annyira a személyemnek, mint Inkább a szakmának szóló elismerésnek tartom. Mörk Leonóra SZÍNHÁZI LEVEL Kufyaélet, kufyaszív (Vimola Károly felvétele) tóhelyettes, és megkérdeztek, vállalnám-e ezt a területet. Abban az időben éppen pedagógiát tanultam, s mert a dolog érdekelt, igent mondtam. Addig magyart és oroszt tanítottam, itt egy sajátos, új világot ismertem meg, de azt hiszem, nem választottam rosszul. — Mostanában sok vita folyik az iskolaotthonokról, s megkérdőjelezik a jelenlegi napközis rendszer létjogosultságát is. Vajon milyen irányba halad ezek sorsa? — Kezdetben a napközi nem tartozott az iskolához, később azonban az intézmény bekebelezte. Ezek után következett a „ki a napközivel az iskolából’’ jelszó; ezt főleg ázoóióióghisök 'Képviselték. Hi-f* vatkoztak skandináv példákra, ahol az ilyen típusú szervezetek művelődési intézmények részeként működnek. Am ezeknél az elsődleges a szabadidő eltöltése, és azt nem ellenőrzik, hogy tanul-e a gyerek, pedig nálunk ma éppen azok töltik egész napjukat az iskolában, akiktől otthon nem nagyon kérdezik meg, készen van-e a leckéjük. Ezenkívül a napközi a szervezett gyermekvédelemnek is az egyik jól bevált intézménye, ahol a nevelőnek bizonyos módja van a szociális beavatkozásra. Volt egy olyan terv is, hogy gyakorolja a felügyeletet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, de nem látom, hogy nagyon kapkodnának utána. Ügy tűnik, annak nincs realitása, hogy szakítson az iskola a napközivel, de ‘ nem is baj, mert csak a gyerekek szenvednék meg. — Milyen érzés ma pedagógusnak lenni, amikor Michele Crosta koncertköíútja A gyermekekért! Élete első turnéját, tavaly, Magyarországon tartotta Michele Crosta olasz zongoraművész. Akkor a Gyermekek a gyermekek egészségéért elnevezésű alapítvány javára ajánlotta fel tiszteletdíját és a budapesti, valamint a vidéki koncertek teljes bevét .lét. Idén a tehetséges, fiatal művész újból ellátogat hozzánk. Kötődése hazánkhoz magyar származású tanárnőjének, Küszler-Deckers Ilonának köszönhető, aki többek között Fischer Annie tanára is volt. Az idei hangversenyei bevételeivel a Kecskeméten létrehozandó SOS Gyermekfalu kezdeményezését támogatja, a Lépjünk a gyermekekért! se- lyakció keretében. Ez évi koncertjeire — ahová Svájcból érkezik — június 5—10-e között kerül sor. Fellépéseinek színhelye, időrendi sorrendben: június 5-én Keszthelyen, a Fesletics-kastélyban, június 6-án Budapesten, a Bartók Béla Emlékházban, mfg június 8-án Kecskeméten, egy zenekari koncerten szerepel. Magyarországi előadó kőrútjának utolsó állomása június 9-e, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Kisterme, önálló koncertjei műsorán Chopin- és Mu szorgszkij-művek szerepelnek. Az -előadások mindenhol este 19 órakor kezdődnek. A hallgatóság tavaly már megbizonyosodhatott Michele Crosta kiváló előadói készségéről, s igéző zene* élménnyel térhetett házi. A közönséget a 23 éves zongoraművész megnyerő szerénys-gével, színvonalas játékával egyaránt meghódította. Ez évi koncertjeire visszavárja eddigi közönségét, fiatal rajongóit, s szeretne ismét új, lelkes híveket szerezni magának. A családias hangulatú koncertek után lehetőség nyílik a fiatal muzsikussal való baráti beszélgetésre Is. A. P. Filipp Filippovics Preobra- zsenszkij professzor egy hideg, havas, szeles moszkvai estén, amikor jobb érzésű ember a kutyáját sem veri ki, szó szerint belebotlik egy csapzott, sovány, alig ván- szorgó, de valamiképp sajnálatot ébresztő, sőt, rokonszenvesnek és értelmesnek tűnő kóbor kutyába. Mindennapos dolog ez. de ezúttal mégis másról van szó. A híres professzor (neve átváltozást, át- lényegülést jelent; a legtöbb régi orosz városban állt vagy áll templom, melyet Preobra- zssnszkij-templomnak, székes- egyháznak neveznek, s ez magyarul nem más, mint a katolikusok által Urunk színeváltozása néven tisztelt ünnep oroszos neve), nos, a profesz- szor megfiatalítási és átoperá- lási kísérletekkel foglalkozik. Férfiasságukat vesztett férfiak és nőiességüket vesztett nők áldják a nevét, mert Filipp Filippovics sebészi beavatkozásai nyomán visszatért a fiatalságuk, — legalábbis ami ösztönéletüket illeti. A nagy kísérlet azonban ennél is tovább merészkedik. A professzor megpróbálkozna az állat emberré operálásával. Ha alkalmas alanyt találna, akkor ez sikerülhet. Egy állat — mondjuk: egy kutya — hipofízise helyébe egy ember hipofízisét kell ültetni, s az eredmény valószínűleg valami egészen fantasztikus lény lesz. Nos, a kutya, melyet a professzor Gömböcnek nevez el, erre a kísérletre látszik alkalmasnak lenni. A hatalmas, hétszobás lakásban berendezett műtőben meg is történik az operáció, mert egy frissen elhunyt fiatal férfi hipofízisét megkapja a professzor. A műtét sikerül, a kutyából beszélő, értelmes lény lesz, nevet kap — Poligráf Poligráfovics Gömbös —, beszélni kezd, sőt, állást talál, mihamar vezető lesz a Tisztogatási Hivatalban, és majdnem megnősül. Csakhogy a beoperált hipofízis egy huligáné volt, aki ivott, nőket hajkurászott, hazudott, lopott, erőszakoskodott, agresz- szív és sunyi ember volt. Hát ilyen lesz Gömbös-Gömböc is. Elviselhetetlenné teszi a professzor és asszisztense, Bormental doktor életét. Mihail Bulgakov mindösz- sze százöt oldalas kisregénye, a Kutyaszív melynek fentebb rövid tartalmi kivonatát próbáltam elmondani, tavaly jelöni meg az Európa kiadó Zsebkönyvek sorozatában. A kis kötet két másik rövidebb művet is tartalmazott, az ör- dögösdit és a Végzetes tojásokat. Mind a hármat az 1920-as évek közepén írta. Az első kettő 1925-ben meg is jelent. A Kutyaszívre más sors várt. Ezt 1925 márciusában fejezte be. Több nagy hatalmú ember elolvasta — amint az akkor az engedélvezéshez szokásban volt. Lev Kamenyev azonban (aki 1926-ig a moszkvai városi tanács elnöke volt, s mint ilyen, korlátlan hatalmú elvtárs; később háromszor is kizárják, majd visszaveszik a pártba, mígnem 1934 decemberében, a Ktroü-merény- !et utáni tisztogatási hullámban letartóztatják, s az úgynevezett Zlnovjev—Kamenyev perben hozott Visinszkij- féle ítélet alapján 1936. augusztus 25-én főbe lövik) — nos, Kamenyev, a lenini gárda egyik legfontosabb tagja, ezt a véleményt adta a Kutya- szívről: „Eles pamflet a jelenről, semmi esetre sem szabad kiadni”. Ennek ellenére történtek próoálkozások a kiadásra, sőt, Bulgakov még a színpadi változatra is szerződést köt a Művész Színházzal (de sosem írja meg a drama- tizációt). Ezzel szemben 1926. május 7-én házkutatást tartanak az írónál, s elkobozzák a Kutyaszív kéziratát és a naplók három füzetét. A kéziratot később kalandos úton visszakapja, de a kisregény majd csak 1987-ben jelenik meg Bulgakov hazájában, 47 évvel az író halála után. Kiadták viszont már 1969-ben Párizsban, i' ezt követték a különböző fordítások. Magyarul is kiadhatták volna! hiszen már 1981-ben létezett egy fordítás; akkor a kaposvári Csiky Gergely Színház akarta játszani a dramatizált változatot. Nem játszhatta ... A Kutyaszív, ez a látszólag a tudományos-fantasztikus művek sorába tartozó kisregény azzal vívta ki a hivatalos szervek haragját (nem csak megírásakor, s nem csak a szovjet szervekét...), hogy a . történetet hamisítatlan moszkvai miliőbe helyezte, s hogy a jelen idejű történetben valóban igen élesen bírálta a 20-as évek közepén létezett „helyzetet”. A professzor lakásába beinduló hőbörgő, pisztollyal hadonászó „forradalmár" fiatalok, az élősködő házmester, a minden Tlpon felemlegetett rossz közellátás, a megromlott közerkölcsök és közbiztonság, a rohamléptekkel előretörő, az embereket gúzsba kötő, a cári bürokráciát is lepipáló bürokratizmus, a fenyegetés és a feljelentések légkörében élő emberek riadalmának ábrázolása valóban nem lehetett a hatalom szája íze szerint való. Csak hát Bulgakov nem is ezt akarta. Benne az élt, hogy ez az új hatalom, amelytől mindenki any- nyi nagy tettet várt. most, megszilárdulva, inkább az emberek ellen látszik munkálkodni. semmint az emberekért, S a nagy jelszót — az embert át kell alakítani — nem lehet erőszakos eszközökkel végbevinni, mert akkor az lesz belőle, ami Gömböcből: torz, rossz tulajdonságokkal teli lény. A természeten nem lehet erőszakot tenni. A Katona József Színházban Gothár Péter rendezésében és dramatizálásával most a Kutyaszív színpadon is bemutatkozik. Legnagyobb érdeme. hogy alkglmat teremt az ebben a szezonban már két remek alakítással — a Teljes napfogyatkozásban és a Mizantrópban — kirukkolt Bal- kay Gézának a kutya-ember- kutya Gömböc (a darabban: Galambos) ragyogó eljátszására. Ha említett szerepeiért nem kapta volna meg már a színházi találkozó színészi díját, akkor azt most kellene odaítélni neki. Takács István Jelenet az előadásból. Felvételünkön Vajda László és Végvárt Tamá, _ i.
