Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
TA l PR A ÁLLVA L evette ülése napirendjéről a javasolt két téma egyikét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A téma — az MSZMP viszonya az egyházakhoz és a valláshoz — későbbre halasztása jelezte: a testület egyetlen kérdésre, napirendi pontra, a kongresszus összehívásával kapcsolatos elemző munkára kíván koncentrálni. Jó érzékkel meg. hozott döntés volt ez. hiszen a főtitkári átfogó beszámolót követően idő híján, a kétnapos ülésen sem kaphatott kivétel nélkül minden mondandó fórumot, azaz beigazolódott: égető szükség volt már egy ilyen tisztázó, a politikai álláspontokat egyértelműsítő, a vezetők közötti vitákat elfogadható mederbe terelő testületi számvetésre. Hetek, hónapok óta érzékelte az MSZMP tagsága: bizonytalanság, zavar van a vezetésben, a vezetők egy része kétségeket ébresztő magatartással próbálta meg az egység kikovácsolását, olykor nem a lényegről folytatott vitákkal. Lapunk is sorozatban adott hangot ilyen véleményeknek, s ezeknek a megfogalmazói mindmind azt sürgették: álljon talpra a párt, a kialakult politikai versenyhelyzetnek megfelelően készüljön fel a helyhatósági, illetve az országgyűlési választásokra. Ennek a felkészülésnek lesz fontos állomása az október hetedikére, szombatra összehívott kongresszus. S egyben persze fontos mozzanata lesz annak is, hogy az egész ország előtt miként igazolódik az MSZMP pluralizmuskészsége, elszántsága a demokratikus jogállam intézményrendszerének demokratikus úton — politikai egyeztető tárgyalásokkal — történő meghatározására. Mindez igaz. Csakhogy az is igaz: a párttagság egy jelentős része mágikus rítusként fogja fel a kongresszust, ahol majd „eldől minden”, ahol majd „megoldódnak a gondok”. A pártot a párttagság egésze tudja talpra állítani! Ami természetesen nem csökkenti a vezető testületek — a most létrehozott, négytagú elnökség, a kibővített Politikai Bizottság (mostantól: Politikai Intézőbizottság), a Központi Bizottság, a területi pártszervek — felelősségét. Sőt! Megnövekszik a felelőssége a vezető . testületeknek, mert most már nem lehet hivatkozási alap a demokratikus centralizmus, egy-egy nagyhatalmú személy nevének az említése, amint nem lehet mentség, magyarázat arra sem, ha valahol nem kíváncsiak a párttagság véleményére, ha például a kongresszusi küldöttek augusztus 25-ig történő megválasztásának menetébe bármi is keverednék a régi stílusból, módszerekből. A Központi Bizottság döntése alapján — és még ez a technikai kérdés is alkotó módon szerepelt a kétnapos, a személyi kérdéseket úgyszintén átfogó vitában — hatszáz párttagot képvisel egy küldött. A küldöttek azonban a korábbiakkal össze nem hasonlítható módon kapják majd meg mindenütt — remélhetően! — a tagságtól megbízatásukat, azaz: amilyen körültekintéssel választanak küldötteket, olyan várakozások fűzhetők a kongresszus munkájához. S még előbb: amennyire őszinték, alaposak lesznek az elemző politikai viták a kongresszust előkészítendő, a küldöttek megválasztását mérlegelendő, annyira igazolja majd vissza a kongresszus a tagság várakozásait, reményeit, s adja, adhatja vissza hitét az igazi szocializmusban, a történelmi horderejű hazai kísérlet sikerében. K emény viták színhelye volt a Központi Bizottság ülésterme, ahol nyersen, szűretlenül visszhangoztak a vélemények, s mégis: már az első nap után érzékelhető volt a reformok melletti elkötelezettség, a bizonytalankodással szembeni türelmetlenség, a visszafordulás avagy helyben maradás elutasítása. Talán tapintatlan a fogalmazás, de napjainkban nem a tapintatos fogalmazások idejét éljük: legyen világos mind a párttagság, mind a közvélemény előtt, hogy a személyi kérdések mögött politikai kcrd°sek álltak és állnak. Ha úgy tetszik, a most divatos kifejezéssel: politikai platformok. A négytagú elnökség — Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre — összetétele, s egyben feladata, szerepköre a párt irányításában azt jelzi, a talpra állás érdekében hasznos kompromisszum alakult ki, de olyan kompromisszum, amelyben egyben a politikai álláspontok közeledését, az egyes vezetők képviselte nézetek össze- csiszolódását is feltételezi, megköveteli. S ez a lényeg, ez az útmutató a mindennapi pártpolitikai munka számára! Az a végletesség, amely némely alkalommal és ügyben már az MSZMP soraiban is tapasztalható volt, az az irreális megváltókeresés, amelynek némelyek a zsákutcájába tévedtek, a bomlás veszedelmére mutattak más hasonló jelenségekkel egyetemben. A centrum szükségességét fejezte ki a Központi Bizottság kétnapos ülése, a centrum alatt elsősorban nem személyek, ismert nevek összesűrített csapatát értve, hanem olyan nézetrendszerét, politikai, stratégiai és taktikai elemek olyan tárházát, amelyek együttesen lehetővé teszik a párton belül is. a társadalomban is a szélsőségek csillapítását. a többpártrendszer alkotta közegben a mar- • káns arculatú MSZMP megjelenését. Többen is úgy fogalmaztak a testületi ülésen, hogy ennek a markáns arculatú MSZMP-nek a megteremtése történelmi kötelezettsége, joga és egyben felelőssége minden tagnak, de elsőként is a vezető testületeknek. A magyar társadalom józanul gondolkodó döntő része tudja, az MSZMP nélkül legyűrhetetlen a poütikai, gazdasági, bizalmi válság, elképzelhetetlen a kibontakozás, de ehhez — és sokan fogalmaztak így az ülésen — egy magabiztos, vonzó programot kínáló párt kell. Három és fél hónap, ennyi a kongresszusig rendelkezésre álló idő. Ahhoz mérten, hogy korábban a felkészülési szakasz legalább egy év volt. nem sok, óm ahhoz képest, amilyen mértékben napjainkban felgyorsultak a politikai folyamatok, rengeteg teendőre kell, hogy jusson idő —• helyben is, országosan is — a három és fél hónap alatt. Mert nem a szavak, hanem a tettek fogják eldönteni a párton belül is, a pártot körülfogó környezetben is, ki mit ér, mire képes, mit áldoz a vállalt célokért. S ok szó esett erről, a tettek fontosságáról a Központi Bizottság ülésén, s azért, mert a szavakból most már az országnak lassan elege lesz, s elege van a szavak párbaját, a politikai frazeológiát a nyílt színvallás elkerülésére felhasználókból is. A párt — ezt bizonyította a Központi Bizottság ülése — megkezdte a talpra állást. Óvakodjunk attól, hogy azt higgyük: már talpon áll! Sajnos, még nem. Túlságosan hosszú idő telt el sehová sem vezető torzsalkodásokkal, tétlenségekkel, bizonytalankodással. S ezt az időt most vissza kell nyerni; vissza lehet nyerni, ha a párt minden tagja átérzi, része lehet és legyen is része a talpra állásban. KONy^A A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 148j SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JŰNIUS 26., HÉTFŐ Nyers Rezső a párt új elnöke Személyi változásokról döntött az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun- • káspárt Központi Bizottsága június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, valamint a megyei és a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői és a budapesti pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az MSZMP kongresszusának ösz- szehívásával, előkészítésével kapcsolatos javaslatokat. A testület úgy döntött, hogy 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP XIV. kongresszusát. Határozott a szavazati jogú küldöttek megválasztásának rendjéről, a tanácskozási joggal meghívandók köréről. A helyi küldöttválasztásokat 1989. augusztus 25-éig be kell fejezni, ezt követően létre kell hozni a helyi küldöttcsoportokat és meg kell választani szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről júliusban foglal állást a Központi Bizottság; a pártfórum dokumentumait a küldöttekkel folytatandó egyeztetések, konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a pártsajtó nyilvánosságra hozza. E napirend keretében a Központi Bizottság időszerű-belpolitikai és pártpolitikai i kérdéseket is megvitatott. A párt szervezeti kérdéseiről folytatott beható vita után úgy > határozott, hogy szervezeti ■változtatásokat hajt végre. Ügy döntött, hogy a párt operatív irányító testületéül négytagú elnökséget választ, melynek tagjai: az MSZMP elnöke, Nyers Rezső, a párt főtitkára, Grósz Károly, valamint Németh Miklós és Pozsgay Imre. A Központi Bizottság titkárává választotta Barabás Jánost, a budapesti pártbizottság titkárát és Kovács Jenőt, a Központi Bizottság pártpolitikai osztályának vezetőjét. Érdemei elismerése mellett felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság kibővítet- . te a Politikai Bizottságot, amely a jövőben 21 tagú politikai intézőbizottságként működik tovább. Az új testület tagjai: Barabás János, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat soproni főépítésvezetőségének művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, Gyuricza László, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára, Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, a pécsi Janus Ponnonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre, Rajki Sándorné, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Tatai Hona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Varga László. Zala Megye Tanácsának elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád megyei párt- bizottság első titkára. ■ A Központi Bizottság állást foglalt abban is, hogy ameny- nyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő delegáció vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá pedig Fejti Györgyöt, Iványi Pált és Pozsgay Imrét választotta. A KB állásfoglalást fogadott el a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A Csemadok fesztiválja A Csemadok fennállásának negyvenedik, a szlovák nemzeti felkelés negyvenötödik évfordulója jegyében rendezték meg idén a Csemadok gombaszögi kulturális feszti-, válját. A csehszlovákiai magyar dolgozók harmincnegyedik országos kulturális ünnepsége szombaton nyílt meg a Rozsnyó járásbeli Gombaszög festői völgyében, a Sarló mozgalom zászlóbontásának egykori színhelyén. Az idei műsorral sokfajta ízlésnek igyekeztek eleget tenni a rendezők, két napon át folklóregyüttesek, gyermektánc-csoportok, rockzenekarok, popénekesek szórakoztatják a közönséget. A programban szerepel a Magyar Néphadsereg Honvéd Művészegyüttesének kétrészes műsora, a Gravis szlovák rockegyüttes, Kovács Apollónia magyar népdalénekesnő. A Fáklya fényében címmel a legjobb csehszlovákiai magyar néptáncegyüttesek — köztük a Szőttes és az Ifjú Szívek —, gyermektánc-csoportok, külföldi vendégegyüttesek lépnek fel. Vasárnap este kerül sor ~Korda György és Balázs Klári popénekesek műsorára, amelyet Antal Imre vezet. A gombaszögi fesztivál alkalmából a berzetei művelődési központban ismét megrendezik a táncházat. A kulturális ünnepély keretében nyílt meg szombaton a Nyit- ra vidék tárgyi néphagyományai című kiállítás is. A gombaszögi fesztiválon Pavel Koys szlovák kulturális miniszter vezetésével magas rangú szlovák párt- és állami küldöttség vesz részt és jelen van R átkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes is. Koys a fesztivál megnyitásakor mondott beszédében üdvözölte, hogy az ünnepségen a csehszlovákiai magyar és a szlovák együtteseken kívül szovjet, magyar és lengyel csoportok is fellépnek. Egyebek között azt hangoztatta, egymás kölcsönös megismerése alapvető feltétele a kölcsönös megértésnek, toleranciának és tiszteletnek. Koys arról beszélt, a magyar nemzetiség kultúrájára, annak ellenére, hogy mindenekelőtt a gazdag magyar nemzeti hagyományokban gyökerezik, jellemzőek a csehszlovákiai kultúra elkerülhetetlen jegyei is. ÄLLÄSFOGLALÄS A PÁRT HELYZETÉRŐL ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEIRŐL I. A párt az 1988 májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről, és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek, elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. BS. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti (Folytatás a 2. oldalon.) Független, demokratikus szervezetként Vasárnap megalakult a Magyar Nők Szövetsége Szombaton Budapesten, az építők szakszervezetének kongresszusi termében megkezdődött a IV. országos nőkonferencia. Ezen a hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lezajló tanácskozáson határoznak a magyar nőmozgalom fejlődésének irányáról, a nőtanács jogutódának megalakításáról. Kakucsi Gabriella, a MNOT alelnöke megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Nők Országos Tanácsa évtizedeken át felelősséggel igyekezett betölteni hivatását. Munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és állásfoglalásai széliemében végezte, minden törekvését a társadalom iránt érzett felelősség ha- (Folytatás a 3. oldalon.) VW ftfcTWWW.'"""J1 Az ülésteremben
