Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
2 1989. JÚNIUS 26., HÉTFŐ KW „ Uh O I Ei] / KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA Az MSZMP KB üléséről számos nyugat-európai, amerikai, nagy-britanniai, ázsiai újság, hírügynökség és tévéállomás számolt be, ismertették az eseményt a szocialista országok fő napilapjai. A Nyilvánosságra hozták Moszkvában szombat este annak a határozatnak a szövegét, amely a népi küldöttek I. kongresszusán a Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov beszámolói fölötti vita alapján elhangzott. A A XIII. Világifjúsági Találkozó, a VIT koreai előkészítő bizottságának álláspontja az. hogy a szöuli hatóságok megsértették a nemzetközi jog alapvető normáit, amikor a múlt héten nem engedték be Dél-Koreába a VIT előkészítő bizottsága állandó bizottságának tagjait. A Az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher a hét végén ismét üdvözölte azt a tényt, hogy Magyarország Ausztriával közös határán felszámolja a műszaki határzárat. A Véget ért Caracasban a fejlődő államok G—77 elnevezésű csoportjának tanácskozása, melyet a szervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartottak. A Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Szovjetunió kész fegyvereket eladni Iránnak. A A nyugat-berlini szenátus intézkedést tett, hogy felszámolja a nyugat-berlini határátkelőhelyeken és a város utcáin kialakult „lengyel piacot” és a megszigorított ellenőrzések nyomán csökkent a városba érkező lengyel állampolgárok száma. A Kim ír Szén meghívására vasárnap küldöttség élén hivatalos látogatásra a Koreai NDK-ba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, aki előzőleg Iszlámábádban pakisztáni vezetőkkel tárgyalt. A Afganisztánban a kormányfő első helyettesévé nevezték ki Mahmud Barjalatit, Babrak Karmai volt afgán elnök féltestvérét, akit évekkel ezelőtt egy tisztogatás során a pártból eltávolítottak. Babrak Karmaiféftestvére magas tisztségben A kormányfő első helyettesévé nevezték ki Afganisztánban Mahmud Barjalait, Babrak Karmai volt afgán elnök féltestvérét, akit két évvel ezelőtt egy tisztogatás során eltávolitottak a pártból. A ka- buli rádió által közölt hírt nyugati megfigyelők úgy értékelik, hogy Nadzsibullah elnök egykori bajtársainak rehabilitálásával kísérletet tesz a kormányzó párt két frakciójának összebékítésére, a párt egységének megszilárdítására. Babrak Karmai 1986-os lemondása után Barjalait megfosztották magas pártbeli tisztségeitől, sőt kizárták a pártból. UJ CSATA RIGÓMEZŐN? Több mint egymillió szerbet várnak arra a június 28-i ünnepségre, amelyet a Koszovi Polje-i, azaz a rigómezei csata hatszázadik évfordulóján tartanak. A törökök győzelmével végződött ütközettel kapcsolatban szerb hőstettekről szóló legendák egész sora maradt fenn, s e hősi csatára való emlékezés fontos szerepet játszott a XIX. századi szerb nacionalista mozgalmakban. A hatóságok úgy tudják, hogy az 1,7 millió albán és 200 ezer szerb lakta Koszovóban az albán nacionalisták tüntetéseket és szabotázsakciókat készítenek elő az ünnepség megzavarására. A TASZSZ nemcsak a KB- ülésről közölt tényszerű és tartalmas jelentést, hanerr részletesen bemutatta Nyers Rezső életútját is. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berec2 Jánost érdemei elismerése mellett felmentették KB-titká- ri tisztségéből. Az ADN hírügynökség néhány soros jelentésében csupán regisztrálta a történteket hasonlóképpen tett az Üj-Kí- na. A Tanjug viszont részletes magyarázatot fűzött jelentéséhez, amelyben kiemeli azt, hogy a reformista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki tisztséget, amely Kádár Jánosnak a politikai életből történő távozása óta üres volt. A plénum — írja a jugoszláv hírügynökség — a reformerők újabb győzelme volt. A vasárnapi amerikai lapok saját, illetve hírügynökségi tudósítások alapján egybehangzóan arra a véleményre jutnak, hogy a KB ülése a reformerek győzelmét hozta, egyúttal erősen meggyengítette Grósz Károly pozícióját. A The Washington Post elCsao Ce-jang helyett Csiang Cö-min a KKP KB főtitkára A pekingi televízióban szombaton este rendkívüli hírként olvasták be a közleményt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 23-án és 24-én megtartott üléséről. A közlemény szerint leváltották a ■ párt központi bizottságának főtitkári tisztségéből Csao Ce-jangot és helyébe Csiang Cö- mint, a politikai bizottság tagját, a sanghaji pártbizottság első titkárát választották a központi bizottság főtitkárává. A központi bizottság ülésén Li Peng, a politikai bizottság állandó bizottságának tagja tartott beszámolót azokról a hibákról, amelyet Csao Ce- jang követett el a pártellenes és szocializmusellenes zavargások során. Csao Ce-jangot megfosztották összes tisztségétől, amelyet a pártvezetésben és a központi katonai bizottságban viselt, és a döntés nyomán megszűnt a központi bizottság főtitkára, a politikai bizottság állandó bizottságának tagja, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság tagja és a központi katonai bizottság első alelnö- ke lenni. A közlemény rámutat, hogy Csao Ce-jang hibát követett el azzal, hogy támogatta a zavargásokat és a párt megosztását olyan időszakban, amely kritikus volt a párt és az állam sorsa szempontjából. Át- háríthatatlan felelősség terheli őt a zavargások kimeneteléért, hibáinak természete és azok következményei nagyon súlyosak — bár tevékenységében voltak hasznos elemek is, a reform és a külvilág felé nyitás, valamint a gazdasági munka folyamatában, amikor vezető tisztségeket töltött be a pártban és a kormányban. ★ Csiang Cö-min, akit a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 23-án és 24-én megtartott ülésén a leváltott Csao Ce-jang helyébe a központi bizottság új főtitkárává választották és egyidejűleg beválasztották a politikai bizottság állandó bizottságába, 1926-ban született a Csiangszu tartományi Jangcsou városában. A 63 éves politikust a Kínai Kommunista Párt konzervatív beállítottságú vezetői között tartják nyilván. A sanghaji Csiaotung egyetem elektromos gépipari szakán végzett 1947-ben, 1955 és 1956 között a moszkvai Sztálin autógyárban végzett gyakorlatot. 1946 óta tagja a Kínai Kommunista Pártnak. 1982 után elektronikai gépipari piiniszterhelyettes, majd miniszter volt. 1985 óta Sanghajban tevékenykedett, Kína legnagyobb iparvárosának polgármestereként. majd a sanghaji pártbizottság titkáraként. 1982-ben, a KKP XII. kongresszusán beválasztották a központi bizottságba, majd ezt követően 1987-ben a XIII. kongresszuson, a központi bizottság politikai bizottságába. Csiang Cö-min, Li Hszien-Nien- nek, Kína volt államelnökének, a Kínai Népfront jelenlegi elnökének a veje. Az április közepén elkezdődött diákmozgalom egyik célpontja Csiang Cö-min volt. A diákok és velük együtt a kínai sajtó dolgozói követelték a sanghaji lap ellen indított vizsgálat beszüntetését és az elbocsátott főszerkesztő visszahelyezését a lap élére. A főszerkesztőt Csiang Cö-min távo- littatta el állásából. ső oldalas helyszíni tudósítása szerint a konzervatívok és a reformerek közötti több hónapos küzdelem után a KB döntése az utóbbiak győzelmét hozta: Nyers, Pozsgay, Németh valamennyien az MSZMP reformszárnyához tartoznak. Vasárnap csupán két brit lap fűzött rövid megjegyzéseket az MSZMP vezető testületének átalakításához, amelynek híre túlságosan későn érkezett a korán záró vasárnapi újságok számára. A liberális The Observer Kvartett alakult -Magyarország vezetésére, a konzervatív The Sunday Telegraph pedig A réforrherek kiütik a nyeregből Magyarország vezetőjét címmel kommentálta a budapesti eseményt. Magyarország vasárnap ismét első oldalas híranyaggal szolgált az olasz sajtóban: Az MSZMP-ben a reformisták győztek, A reformszárny újabb győzelme Magyarországon — ilyen, s ehhez hasonló címekkel számoltak be a lapok az MSZMP KB kétnapos üléséről. A Corriére szinte biztosra veszi, hogy az októberi kongresszuson Grósz lemond vagy lemondatják öt. Grósz a Kádárt elmozdító múlt évi pártértekezleten kétségtelenül a reformtáborba tartozott, mostanra áldozata lett azonban a felgyorsult folyamatnak, miután az utóbbi időben állandóan fékezte azt, túlságosan gyorsnak ítélve a társadalmi- politikai változások ütemét — állapítja meg a lap, ugyanakkor hozzáteszi: az ellenzékkel folytatott tárgyalások első fordulói Grósz vezetésével folytak még és pozitívan alakultak. Ellentmondásosnak ítélték azonban Grósz megnyilvánulásait Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban. A kommunista L’Unitá szerint a reformisták ,,már most Grósz fejét követelték”. A román vasfüggöny tovább épül Románia „vasfüggönyt” emel államhatárának Jugoszláviával közös szakaszán is — erősítette meg az AFP helyszínre kiküldött tudósítója. A drótakadály jugoszláv területről még nem látható a domborzati viszonyok és a sűrű növényzet miatt, Romániából érkező utasok és jugoszláv hatarc' ök azonban megerősítik, hogy román részről drótakadályt létesítenek, legalábbis a határ kényesebb szakaszain, így az (átúszható) Duna partján. A vasfüggöny létesítésének hírét a belgrádi kormány szóvivője nem erősítette meg az AFP tudósítójának. ÁLLÁSFOGLALÁS A PÁRT HELYZETÉRŐL ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEIRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visz- szariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiben is visz- szatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti Igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyet a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommumista nézeteket, melyek az MSZMP-1 a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. sas. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus. a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldást célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi- gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. Ki most az MSZMP első embere? — hangzott az első kérdés. Nyers Rezső szerint ez nem alapvétő 'fontosságú; a négy elnökségi tag együttesen irányítja a pártmozgalmat, viszonyukban nem meghatározó az alá- és fölérendeltség. A feladatokat megosztják, s a legfontosabb politikai kérdésekben együtt készítik elő a döntéseket. Az elnöki tisztség érdemi politikai funkciót jelent — folytatta —, tehát az elnök a Központi Bizottság, a Politikai Intéző Bizottság ülésein elnököl, és a főtitkárral együtt végez külpolitikai, s részben belpolitikai feladatokat. Grósz Károly a saját főtitkári tevékenységi körét érintő kérdésre elmondta, hogy feladatköre lényegében ugyanaz maradt, de a konkrét feladatai most remélhetőleg változnak, hiszen eddig át kellett vállalnia azokat a teendőket — például a nemzetközi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepet —, amelyek a pártelnök tevékenységi köréhez tartoztak. Az, hogy Pozsgay Imre Is helyet foglal az elnökségben, vajon ez azt jelcnli-e, hogy nézetei közeledtek a többiekéhez? — kérdezte a riporter. Pozsgay Imre kifejtette, hogy az elnökség létrehozása nem valamiféle megalkuvást hanem egy nagyon tartalmas kompromisszumot tükröz. Nyers Rezső szerint sem az alapvető politikai irányvonalat tekintve volt. illetve van eltérés a négy politikus között, hanem inkább a cselekvés hogyanját illetően volA párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért, alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. ★ Pártunk számít a magyar társadalom haladó erődnek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. tak nézetkülönbségek. Grósz Károly hozzátette: „demokratikus szocializmust akarunk, s ennek megfelelő intézményrends?«rt”. Sándor István utolsó kérdése arra vonatkozott, a beszélgetés résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsukat a közeljövőben. Pozsgay Imre elmondotta: „Engem ezen a központi bizottsági ülésen az a nagy megtiszteltetés ért, hogy úgy határoztak; amennyiben a törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt, akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelöltnek.*’ Németh Miklós utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóváhagyja, akkor annak végrehajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: „A választások előtt a politikai vezetésben kívánok közéleti munkát végezni, a választások után pedig társadalmi munkában kívánom segíteni a politikát”. Nyers Rezső kifejtette: „Azt remélem, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia megerősödik, és " az MSZMP a maga hozzájárulását ehhez a demokratizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja megtenni.” Személyes szerepe ebben pedig a párton belüli integráció és a pártok közötti hídéoítés lesz; e feladatokat szeretné eredményesen megoldani. Új munkamegosztásban Az MSZMP szombaton megválasztott elnökségi tagjaival — Nyers Rezsővel, az MSZMP új elnökével, Grósz Károly főtitkárral, Németh Miklós miniszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel — készített interjút vasárnap a tv Hét című műsorában Sándor István. Esélyegyenlőséget követelve Szócsatákban szüietetf a döntés Kemélny két napja volt a IV. országos nőkonferencián részt vett majd hatszáz küldöttnek és meghívottnak. Mert például az olyan kérdésekben, hogy mi legyen a neve a megújuló nőmozgalomnak; külön ki kell-e hangsúlyozni nevében is, hogy a hazánkban élő nemzetiségiekre is épít; milyen programmal lépjen fel? A válasz éles szócsatákban született meg. Egy-egy szó, mondat jelentésén is vélemények ütköztek. A szünetekban pedig — melyekre elvétve került sor — kisebb-nagyobb csoportokba verődve tovább vitatkoztak a jelenlévők. A Pest megyei küldöttek sem tettek másként. Vargáné Kiss Zsuzsanna szentendrei védőnőt erőteljesen foglalkoztatta például a Kisgazdapárt képviselőjének felszólalása. — Számomra idegenül fogta meg az anya, a mő szerepét a családban. Nem tudok azonosulni a húszas-harmincas évek ideáljával. Csatlakozási pontot az MSZMP KB képviselője által megfogalmazottak jelentettek számomra. Hogy vitaképes, szakmai, közéleti kérdésekben otthonosan mozgó, családot összetartó nőkre van szükség, a huszadik század vége felé tartva. Kádár Jenöné a fóti gyermekváros igazgatója ugyanakkor elfogultnak vallja magát a nőszövetség kérdéskörében. Mert: — A nálunk nevelkedő gyerekek sorsán keresztül a nőszövetség jelentősége újra és újra hangúlyt kap! Nemcsak abban az anyagi támogatásában, melyre a gondozottak, s a gyerekváros mindig számíthatott. A szemlélet formálásában, a becsületes családi élet elismertetésében, hogy az intézményes nevelés mint utolsó lépcső me, vagy csak a legritkább esetben következhessen be! Kovács Antalné tagja volt a most leköszönt Országos Nőtanácsnak. Milyennek látta ezt a konferenciát? Hiszen, ha valakinek, neki 1957 óta adott az összehasonlítási alapja: — Hangulatában nem általános, úgynevezett nőkérdések kerültek felszínre, hanem az érdekcsoportok véleménye. Élesebb a hang, kevesebb a tolerancia egymással szemben. Az üres szócséplést nem tűrik, konkrétumot, ötletet, javaslatot várnak egymástól. Korábban saját nézet, pártállás, vallási tanok hirdetése nem kaphatott hangot nőkonferencián. Most igen, s ez a mozgalom sokszínűségét, nyitottságát is tükrözi. Tetszik, hogy más nézeteit senki sem hagyja magára erőltetlni, csak az érvek győznek, s ez a demokrácia jegye a szövetségen belül. A demokratizálódási folyamat félreérthetetlen jele: az Esélyegyenlőség Társaság felhívása, melyet a konferencián A reformokat előre vivő szárny a változások élén Az MSZMP KB-ü!és visszhangja Az MSZMP-n belüli reformszárny egyértelmű előretörésének minősítik a KB kétnapos ülésén elhatározott személyi változásokat a hírügynökségek. A világ nagy hírszolgálati irodái részletes tudósításokban adtak hírt a tanácskozásról, amelyet rendkívül fontos eseménynek neveztek.
