Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
1989. JÚNIUS 23.. PÉNTEK ^ßMap 3 A Demisz-vagyont feloszthatják Évforduló alkalmából Egy nap a légvédelemnél Telekeladás jogszabálysértéssel A vb-titkárnak olcsóbban A Demisz becslések szerint 3—4 milliárd forint értékű vagyona, mintegy 70 ingatlana nem marad a szervezet tulajdonában — jelentette ki Nagy Imre, a Demisz elnöke azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amely az előző napi szövetségi tanácsülésen született döntéseket ismertette. Hozzátette: a KISZ-től örökölt vagyont és ingatlanokat azonban továbbra is az ifjúság számára kell megőrizni, ezért a tényleges társadalmasítás érdekében tárgyalásokat kezdenek a kormánnyal, más ifjúsági szervezetekkel, valamint a helyi tanácsokkal az ingatlanok legcélszerűbb hasznosítási módjáról. A Demisz elnöke szólt arról is a sajtótájékoztatón, hogy a néhány évvel korábbi létszámhoz képest mintegy tizedére csökkentették az ifjúsági szerA gazdálkodó szervezeteknél napjainkban sokszor elhangzik panaszként vagy védekezésként, hogy az eltervezett beruházást, fejlesztést nem tudják megvalósítani, mert nincs rá pénzük. T önkremehet A szűkös anyagi lehetőségek között működő vállalatoknál manapság a munkavédelemre is kevesebbet áldozhatnák, mint régebben. Pest megyében is akad. jó néhány qeg, amelyik a puszta fennmaradásáért küzd, s ahol olykor annak is örülnek, hogy munkabért tudnak fizetni dolgozóiknak. Számukra az is megterhelés, hogy a feltétlenül szükséges , védőeszközöket, védőberendezéseket megvegyék. Kvalifikált munkavédelmi szakembert nem tudnak alkalmazni, többnyire olyanok látják el ezt a munkakört, akik emellett még 6-7 feladatot is magukra vállalnak, hogy alkalmaztatásuk jogos- - ságát bizonyítsák. Riasztó a szám: Pest megyében az ipari vállalatoknál és a mező- gazdasági üzemeknél a működő gépek 35-40 százaléka már nullára leírt. Kialakul az.ördögi kör: minél öregebb egy termelőeszköz, annál többe kerül a karbantartása,' amire viszont az adott helyzetben nem telik. A védőburkolatot még felrakják a gépre, de a szükséges nagyjavítás már elmarad, afféle tűzoltó munka folyik. A leromlott géppark, a gyakorta meghibásodó masinák mind-mind veszélyforrások. A mellettük dolgozók idegesek lesznek, hogy nem tudják hozni a normát, nem teljesítik feladataikat. Balesetet okozhat, hogy ilyenkor igyekeznek ráhajtani. Sok helyen — hallgatólagosan bár, de — ezt a vezetők is elvárják tőlük. Kivétel is akad, igaz nem sok. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál sokat költenek munka- és tűzvédelemre. ök megtehetik, hiszen kiemelkedően jól gazdálkodnak, s az is igaz, hogy egy előforduló baleset, robbanás itt emberéleteket követelhet, súlyos tragédiákat okozhat. Megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági üzemek a nyári munkálatok előtt gépeiken elvégzik a szükséges nagyjavításokat. A tét nagy: 10 nap alatt akár az egész évi termésük tönkremehet. Régóta tudjuk, hogy az emberek többsége a megélhetéséhez szükséges pénzt nem csak a fő munkaidőben végzett tevékenységével keresi meg. Sokan géemkáznak, túlóráznak, vagy éppen a háztájiban dolgoznak. Nem lehet vezet központi apparátusát, s a tervek szerint mindössze 35 főnyi vezetői és adminisztratív gárda marad majd a Demisz központjában. Ennek kapcsán felvetődött a székház sorsa is, hiszen a többszintes épület a korábbi apparátus kényelmes elhelyezését szolgálta, ma viszont már túlméretezett a Demisz számára, egy részét pedig a Magyar Kereskedelmi Hitelbank bérli. A székház további hasznosításáról a Demisz legközelebbi szövetségi tanácsülésén döntenek. Nagy Imre kitért a szerdán közismertté vált bejelentésre, miszerint Gyurcsány Ferenc, a Demisz alelnöke lemond posztjáról, s egy új ifjúsági szervezet az Űj Nemzedék Politikai Tömörülés vezetőjeként tevékenykedik a továbbiakban. érvényt szerezni annak, hogy csak kipihent ember üljön a volán, vagy álljon a gépek mellé. A honi légvédelem megalakulásának 40. évfordulója alkalmából egész napos látogatásra invitálta csütörtökön újságírók népes csoportját a Magyar Néphadsereg Légvédelmi és Repülőpaoamessiok- sága. A program délelőtt a parancsnokság budai központjában kezdődött, ahol Stock János altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, légvédelmi és repülő főcsoportfőnök az utóbbi években a hadseregben is mindinkább teret nyerő nyíltság jegyében tájékoztatta a sajtó képviselőit. A magyar légtér őrizetére hivatott haderönem tevékenységének ismertetését rövid történeti áttekintéssel kezdte. (A több helyszínen tartott bemutatókról szóló fényképes riportunkat holnapi lapszámunkban közöljük.) táplálják, értékelik azokat, s ezáltal is sok veszélyforrást szűrhetnek ki. HÄROM FORINT azért nem a világ teteje. Kaphatok érte mondjuk egy tojást, egy rágógumit, pár doboz gyufát, esetleg telefonálhatok belőle másfélszer. Kefirre yiszont nem futja ennyiből, valószínűleg cipőfűzőre sem, és újságra sem, és most sorolhatnám estig, hogy mire nem még, de minek. Egy biztos, az életemet nem építhetem rá. Illetve itt álljunk meg egy kicsit. Mert ha az életemet nem is, a házamat igen, azt ráépíthetem. Minden attól függ, hol vásárolom a telket. Aszódon például már adnak ennyi pénzért egy kevéske földet, igaz, nem árt ahhoz vb- titkárnak lenni. A település vezető embere tudniillik másokkal egyetemben valóban három forintért vette házhelyének négyzetméterét. Ám mielőtt bárki elkezdene a hír hallatán „hűzni” és „házni”, és rázni az öklét, sietek hozzátenni, nem egy újabb telekbotrányról lesz szó a továbbiakban. Számtalan helyen nyújt a munkáltató ilyen- olyan formában különböző kedvezményeket dolgozóinak. Aszódon tizenöt évre szóló szerződést kellett ezért a három forintért aláírni. A problémát csupán az okozta, hogy a helyi vb határozatában megállapított eszmei összeg ellenkezik a földtörvény rendelkezésével, amely kimondja, hogy a vételárat a helyben kialakult forgalmi árnak megfelelően kell meghatározni. Hiába tartotta tehát a testület jogszerűnek döntését, az jogszabálysértő volt. A megyei tanács erre mit tehetett mást, felfüggesztette azt, mint ahogy felfüggesztett további 34 határozatot ebben az évben. Magas ez a szám, nagyon magas. Aki nem szeret statisztikákkal, kimutatásokkal bíbelődni, annak szolgáljon rá bizonyítékul, hogy még a televízió is foglalkozott kora tavasszal a dologgal. Akkoriban két hónap alatt tizenöt törvénysértő tanácsi határozattal kapcsolatban voltak kénytelenek megyei szinten intézkedni. Dr.. Erdélyi László, a Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetője szerint az egészért a nemrég bevezetett kétszintű igazgatás okolható. Pontosabban maga a rendszer jó, azzal nincs semmi baj, magyarázza, de akadnak hátulütői. Hiszen nem olyan ez, mint az aszú, hogy jól is esik, el is zsongít, másnap meg se fejfájás, se rossz szájíz. Most három városnak, Érdnek, Budaörsnek és Sziget- szentmiklósnak a környéke tartozik közvetlenül a megye ’alá, ami azzal jár, hogy a helyi testületek jegyzőkönyveit egyenesen Budapestre, a VáEzt a romló tendenciát jól érzékelik az öt éve alakult Pest Megyei Munkavédelmi Főfelügyelőségen is. Röss István hivatalvezető-helyettes és Kiss Imre csoportvezető elmondták, hogy több olyan jogszabály van készülőben, amelyek ha életbe lépnek, méginkább arra csábíthatják a gazdálkodó szervezetek vezetőit, hogy a jövőben lazábban kezeljék a munkavédelmi problémákat. Hogy melyek ezek? Munkavédelmi szemlét várhatóan a mostani kettővel szemben csak évente egyszer kell tartani. Tervezik, hogy a jövőben csak a munkavédelmet irányító vezetőnek kelljen vizsgáznia, de hallatszanak olyan hangok >s, hogy egyáltalán ne legyen semmiféle megmérettetés. Eddig évente minősítették a vállalatoknál, szövetkezeteknél használt gépeket — költségcsökkentés címén valószínűleg ezt az ellenőrzést is ritkítják. Ha módosítják a ma még érvényben lévő 47. számú minisztertanácsi rendeletet, akkor a vállalat első számú vezetője dönthet arról. hogy milyen munkavédelmi szervezetet hoz létre. Eddig azoknál a gazdálkodó egységeknél, ahol a dolgozók létszáma meghaladta az ezerötszázat, egy függetlenített munkavédelmist kell alkalmazni. A főfelügyelőség munkatársai elmondták, hogy sok olyan kisszövetkezet, kft., pjt. alakul, amelyeknek a létezéséről nem tudnak, így ellenőrizni sem tudják őket. Gyakori, hogy csak akkor szereznek tudomást meglétükről, amikor már megtörténik a baj, a baleset. Pénzkérdés Nemcsak a vállalatok, maga a főfelügyelőség is megérzi a romló gazdasági helyzetet. Az év második felében jelentősen csökken a költség- vetési támogatásuk. Ez érzékenyen érintheti az itt dolgozók bérét, s a fokozott takarékosság azt is jelenti, hogy létszámleépítésekre is sor kerülhet. Ennek ellenére a főfelügyelőség munkatársai úgy fogalmaznak, hogy tisztában vannak azzal, milyen felelősség hárul rájuk. Az átfogó ellenőrzésekkel a gazdálkodóknak akarnak segíteni, a kívülálló szemével sok olyan hiányosságot észrevehetnek, amelyek komoly bajhoz vezethetnek. A megtörtént balesetek adatait számítógépbe Tisztában vannak azzal, hogy rövid időn belül nem várható gazdasági fellendülés, sokkal több pénz nem lesz beruházásra, fejlesztésre. Mégsem pesszimisták. Hogy miben bíznak? Ügy gondolják, vannak még rejtett tartalékok, magukban az emberekben. Ezeket kellene felszínre hozni. Sokszor a gép mellett álló, az állványon magasban dolgozó tehet a legtöbbet azért, hogy ne következzen be baleset. Olykor csak egy kis elővigyázatosság, figyelem hiányzik. Szükséges, hogy emeljék a dolgozók szakképzettségét, s a közvetlen irányítók nagyobb figyelmeit fordítsanak arra, hogy betartassák az előírt technológiát, érvényt szerezzenek annak, hogy akinek kell, használja az előírt védőeszközt. Kevesebb A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a géemkában kevesebb baleset történik, mint a főmunkaidőben. A szakemberek véleménye szerint azért, mert az ott tevékenykedők a legjobb, leg- fegyelmezettebb dolgozók közül kerülnek ki. A szabályok betartása, a fegyelmezettség, az odafigyelés pedig nem pénzkérdés. Hargitai Éva Ä román határon drótkerítés épült .y.y-.vvy-yf A híresztelésekkel ellentétben nem kőfal, hanem két méter magas, betonoszlopokra erősített szögesdrótból épült a kerítés a magyar—román határ romániai oldalán. Képünk a magyar- országi Penészlek térségében készült Az ideges ember hamarabb kerül bajba A géemkások jobban figyelnek rosház utcába küldik. A tanácstörvény pedig előírja, hogy a jogsértő határozatok végrehajtását fel kell függeszteni, és ha a tanács saját hatáskörében erre semmit sem csinál, meg kell semmisítem. Persze történtek régebben is jogsértések, tavaly es tavalyelőtt. meg azelőtt, ám nagy részüknél a felfüggesztést nem vették komolyan. Eddig úgy nézett ki a helyzet, hogy ilyenkor egyszerűen áttelefonáltak a városból a községbe, és szóltak. „Te, Bélám, nincs rendben nálatok valami” — s az ügy el volt intézve. „Bélám” megtette a szükséges lépéseket, a határozatot kijavították, a statisztika nem romlott. JANUÁRTÓL azonban körülbelül 130 település tartozik a megyéhez. Se idő, se kedv nincs a telefonálgatáshoz, ráadásul nem is ez a problémák megoldásának a járható útja, fejtegeti dr. Erdélyi László. Dokumentálni kell minden határozatot, a jót éppúgy, mint a rosszat. Muszáj viszont tisztázni, mit jelentenek a szóban forgó törvénysértések. Mindenesetre egészen mást, mint amire az átlagember számít. Ezek a határozatok érdeksérelmet nem okoznak, legtöbbjük csupán alaki hibában szenved. A példák hosszan sorolhatók, kezdve attól, hogy egy név vagy adat hiányzik" valahonnan, egészen a hatásköri jogszabályok megsértéséig. Van viszont egy csoportja a törvénysértő tanácsi munkának. mely egy mostanában különösen érdekes témához kapcsolódik. Szinte nem múlik el nap, hogy ne értesüljünk újabb és újabb telek botrányokról, panamákról. Korábban ,az állami tulajdonban lévő telkeket ugyanis csak tartós használatba lehetett adni. annak összegét pedig különböző szociálpolitikai megfontolások alapján állapították meg. És megszülettek néhány helyen a 3, 4, 5 forintos telekárak, bár mondják, a bőkezűbb funkcionáriusok 15, sőt akár 20 forintot is fizettek egy négyzetméternyi földért. A már említett aszódi vb-titkár nem tartozik közéjük, ő csupán a régi gyakorlatnak esett áldozatul. Mert most, hogy az új földtörvény alapján mód nyílik az állami parcellákat áruba bocsátani, a vételárat — ahogy néhány bekezdéssel feljebb szerepelt — a forgalmi érték határozza meg. Természetesen a szociálpolitikai támogatás sem szűnt meg, csak a módja változott. A tanács az' eladás során befolyt összegből segítheti a vevőt. Így talán bürokratiku- sabbnak tűnik a dolog, mondja dr. Erdélyi László, de hatásosabb. Éveken keresztül ugyanis sokszor hasra ütve adták a telkeket, sehol nem volt lefektetve, miért jutott valaki olcsóbban földhöz, mint a többiek. Most azonban mindezt vezetni lehet és kell is. Ugyanakkor elméletileg kiküszöbölhető a veszélye a visszaéléseknek és pontosan követhetővé válik az, menynyit költenek a megyében szociálpolitikai támogatásra. Csak egy a baj: a beidegződés. A településeken az ügyintézés megy változatlanul tovább, és hogy ne csupán Aszódot emlegessük örökké. szinte kivétel nélkül mindenütt, ahol telekeladással foglalkoztak, előfordultak törvénysértő határozatok. Az érintett községek vezetőit össze is hívták, és egy földügyi szakértő elmagyarázta nekik: a megye abba nem szól bele, hogy mennyiért adják a földet, de a támogatásokat és kedvezményeket ezentúl legyenek szívesek külön kezelni, mert különben törvénysértő. Az oktatásnak akkora sikere volt, hogy kettőt kellett tartani belőle, no nem az érdeklődés, inkább a megértés hiánya miatt És ha már a megértésnél tartunk ... Tényleg jó volna vigyázni az ilyen ügyekkel. Mert gz emberek nehezen fogják fel, hogyan jut valaki szinté 'íil'lérekért telekhez. NEHEZEN, HISZ az élet szintúgy nehéz. Mivel dolgoznak ők is, nem csak a vb- titkár, a tanár, az orvos. Fölösleges indulatokat kavarni, amikor egy kis figyelemmel egész sor kellemetlenség kerülhető el. Három forintért ugyanis lehet hogy egy darabka föld kapható, de egy pohár tej biztosan nem. Se Aszódon, se másutt. Falusy Zsigmond Felvállalják a védelmet a képviseletet Alsónémedi burgonya, körösi uborka, fóti paradicsom, a Dunakanyar málnája. Zöldség és gyümölcs, fóliák alatt és a szabadban, a kiskertekben. A sort tovább folytathatnánk. Bár a közlekedési eszközök feloldják már a távolságot, még mindig Pest megye a főváros legközelebbi szállítója. Sok, de talán még több lenne a kistermelő, ha nyaranként nem szegné kedvét annyifajta váratlan körülmény. Leginkább a nagybani felvásárlók monopolhelyzete, amellyel (vissza)élve adja- nem adja alapon nem annyira megállapodás, mint inkább diktátum szerint állapítja meg az átvételi árakat. A kistermelőknek nincs olyan szövetségük, amely változtatva ezen az atomizált állapoton, köz- gazdasági, szakmai tanácsokkal, jogsegéllyel szolgálhatna, a termelők és a feldolgozó, felvásárló nagyüzemek, kereskedelmi vállalatok között közvetlen kapcsolatokat teremthetne. így bővíthetné a kommunikáció lehetőségeit, mert az most csak az átadok-átve- szek pillanataira korlátozódik. Mint a napokban is láthattuk, a szervezetlen átvétel és a feltételek bonyolultsága miatt a pártbizottsághoz fordultak a váci málnatermelők is. Oda, mert megszokták, hogy ott kaphatnak segítséget. Ám közben az történik, amit korábban akartunk. A politikai szervezet nem irányította direkt módon a gazdaságot, viszonya a dolgokhoz már nem közvetlen. Jól látja tehát a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetsége, hogy a termelés körülményeiben várható változások a kistermelők és egyéni gazdálkodók számára is új lehetőségeket biztosítanak. A szövetség napokban kiadott felhívása falragaszokon is olvasható a települések központjaiban. Eszerint a maguk közreműködésével szeretnének segíteni abban, hogy a föld- és kerttulajdonosok gaz- dálkodásá a megélhetés biztos forrása legyen. Ennek érdekében felvállalják a kistermelők érdekvédelmét és érdekképviseletét. A központjukban dolgozó szakemberek szakmai képzéssel, jogi és szakmai tanácsadással, gazdasági információkkal szolgálnak. Aki tapasztalatokat kíván szerezni itthon, tanulni akar külföldön, az részt vehet majd a tervezett szakmai bel- és külföldi utakon, melyeket egyébként üdülés, pihenés céljára is verbuválnak a jelentkezők számától függő gyakorisággal. Budapesten a XI., Ménesi út 26. sz. alatt működő szövetségi központban már eddig is több kistermelő és egyéni gazdálkodó jelentette be, hogy tagsági felvételét kéri. Bíznak abban, hogy mind többen ismerik fel a kezdeményezésben rejlő lehetőségeket, várják a további jelentkezőket. Kovács T. István Kistermelők mellé álltak
