Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
J ^Íírfap 1989. JÚNIUS 23., PÉNTEK Két levél érkezett Szigetszentmiklósra Kié a városszéli ház7 A Csepel Autógyár művelődési házának terjedelmes épülete valaha nyilván központja volt a környék közművelődésének. Abban az időben, amikor még kevesebb volt a túlóra, ismeretlen volt a másodállás, a gmik-ról már nem is beszélve. Abban az időben, amikor a munkásosztály kul- turálódásának egyetlen üdvözítő módját a művelődési otthonokba:) és központokban látták. Még alig egy évtizede is nagy élet folyt az ilyen intézményekben. Délutánonként, a műszak végeztével szocialista brigádok telepedtek le a büfébe, hogy egy korsó sör vagy nagyfröccs mellett tárgyaljanak a világ folyásáról. A nagyteremben mindennaposak voltak a programok, ahol a széksorok java meg is telt. És óránként váltották egymást a legkülönbözőbb csoportok a szakköri helyiségekben. A szabás-varrást tanuló asszonyok után a politikai vitakör tagjai ültek be, őket a nyugdíjasok vagy éppen a bélyeggyűjtők követték. Nagyot változott a világ. Talán akkor, amikor már nam tiltakozott semmilyen illetékes a kijelentés miatt, miszerint a kultúra áru. A házak fenntartására biztosított támogatás egyre szűkebben érkezett, miközben csak néhány intézmény volt képes arra, hogy bevételeiből úgy-ahogy fenntartsa magát. A Csepel Autó Művelődési Központ és Könyvtár bár a közigazgatási térképek szerint Szigetszentmiklóshoz tartozik, valójában igencsak messze fekszik a várostól. Aki sárga buszra vagy HÉV-re ül, ugyanannyiért jut be Budapestre — ahol' több tucat programlehetőség között válogathat —, mint a Csepel Autógyárhoz. Ha kerekekre lehetne rakni ás eltolni a házat — mondják a miklósiak —, akkor hasznát vehetnék, de így távol a lakott részektől, nem válhat igazán a művelődés centrumává. Ne halion ki a magyar falu Turistacélpont lehetne Hazánkban tíz esztendeje kísérleteznek azzal, hogy a falusi turizmust szervezett keretek között az egész ország területére kiterjesszék. Jóllehel a gondolat országhatárainkon belül sem új, hiszen a század- fordulón a balatoni fürdőéletet egyleteket alapítva bontakoztatták ki. a budai hegyvidék és a Pilis kÖmvékéfiek településein pedig a 'húszas harmincas években a fővárosi hivatalnokréteg kedvelt üdülőhelye volt. Vannak követhető minták a szomszédos Ausztriában-, és kissé távolabb, az NSZK Észak-Rajna West- falia tartományában, ahol különösen jó hagyományai vannak a falukban és a tanyaházakban a vendégfogadásnak. Ott, ahol reggelente frissen fejt' tejet tesznek az asztalra, a föltáíalt zöldség és gyümölcs a ház biokertészetéből való, csakúgy, mint a hús is háztáji. A falusi turizmus Nyugaton általában az asszonyoknak ad megélhetést, szinte mindenütt segítenek a munkában a nagyobb gyerekek. A családfőnek ott a sok-sok hektár föld, s nem ritka az sem, hogy az istállóban ötszáz bika néz szembe az emberrel. Nos, hasonló léptékekben mi nem gondolkodhatunk, abban viszont igen, hogy a természet ajándékát: a jó levegőt, a festői környezetet hasznosítsuk. kitárva az idegen előtt a takaros falusi, tanyasi házak kapuit. Fel kellene ismerni, hogy ez nem csak foglalkoztatást, szezonban biztos megélhetést jelent, hanem részévé, mintegy kiegészítőjévé válhat a mezőgazdasági termelésnek. így kevésbé kellene tartanunk attól, hogy lassan- lassan kihal a magyar falu, hogy elvesznek az egykori hagyományok, régi mesterségek, s már-már egy kaptafára húzható az egykor oly változatos vidéki arculat. Most végre pont került a sok éve vajúdó ügy végére, azzal, hogy június elején Törökbálinton — mint azt lapunkban is megírtuk —, megalakult a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége, amelynek máris több Pest megyei település lakója a tagja, s fantáziát látnak ebben a megye idegenforgalommal foglalkozó szakemberei is. S noha azok a külföldi °s hazai vendégek, akik a pihenésnek ezt a formáját választják nem luxusra vágynak, mégis szükség lenne némi fejlesztés, kis csinosítás, a vállalkozószellem ösztönzése a magyar falvakban. Ennek érdekében fogalmazta meg nyilatkozatát az új szervezet, amelynek lényege: a mezőgazdasági kormányzat karolja fel a kezdeményezést, a lehetőségek szerint anyagilag is támogassa az idegenforgalom, adjon háztáji adókedvezményeket a Pénzügyminisztérium, a művelődésügy pedig kapcsolódjon be gz .érdekeltek,-.; oktatásába, nyelvi képzésébe. Persze a segítő közreműködés mindenkinek szívügye lehet a helyi szépítő mozgalmaktól, az egyházon át az egészségügyig. Mert ugye mondani se kell, hogy a falusi turizmus nagy lehetőségeket rejt magában az egészséges életmódra nevelésben csakúgy, mint a természet szeretetében, a gyógyító funkcióról már nem is beszélve. Talán nem reklám, ha az összefogás érdekében ideírjuk; az érdeklődő jelentkezőket és a javaslatokat a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége a következő címen várja: Budapest V., Belgrád rakpart 24., 1056, vagy a 183- 877-es üzenetrögzítős telefonon. F. E. A közelmúltban két levelet kapott a szigetszemtmiklósá tanácselnök, Pongrácz Gábor. Egyiket a Csepel Autógyár vezérigazgatója, másikat a CSA művelődési központ igazgatója írta. Az előbbi szűkszavú, drámaian tömör levelében közli a tanáccsal, hogy felmondják azt a megállapo dóst, amelynek értelmében a vállalat másfél millió forintot fizet a tanácsi gyermekintézmények fenntartási költségeihez. Ezekben az óvodákban zömében a Csepel Autógyár dolgozóinak gyermekeit gondozzák. Ám a vállalat növekvő nehézségei miatt ezeknél nem tudja vállalni a szerény hozzájárulást. Azt már a művelődési központ igazgatójának leveléből tudta meg a tanácselnök, hogy az autógyár a házat sem tudja már olyan mértékben támogatni, mint annak előtte. A népművelő levele arról szól, hogy amennyiben a tanács az eddiginél nagyobb támogatást tudna biztosítani a működési költségekhez, akkor sokkal színvonalasabb, változatosabb programokkal szolgálhatná a város lakóinak művelődését a ház. Helyzetük fojtogató, hiszen csupán a társadalombiztosítási járulék emelése több millió forintos többletkiadásit ró a művelődési központ költségvetésére. S ez a közművelődés szempontjából kidobott pénz, hiszen nem a programok szervezésére, a ház működtetésére költik. Jó szándékát még ebben a nehéz helyzetben is többször bizonyította a gondokkal küzdő művelődési központ vezetése. Legutóbb akkor, amikor teljesen ingyen egész napra a sz i gets zen tm i klós i általános iskolák rendelkezésére bocsátottá a házat, ahol a közel ötszáz ,(!j gyermekszereplő még az irodákat is birtokba vette. S hogy mit válaszolt a tanácselnök? A vezérigazgató levelét tudomásul vette. Mást mit is tehetett volna? A fenntartási kiadások oldaláról tervezett költségvetést a másfél milliós elvonás is igen érzékenyen érinti, ám egyrészt a gazdasági realitások, másrészt a régü_ paternalista szemlélet változása egyenes következményként hozták mindezt. Természetesen el kellett utasítania a tanácselnöknek az igazgató kérését, noha csak töredékét kérte támogatásként annak a pénznek, amelytől a Csepel Autógyár egyetlen tollvonással fosztotta meg a városa költségvetést. Máza Katalin Népijáték-készítő és kézművestábor Felnőtteknek, gyerekekért A ráckevei Acs Károly Művelődési Központ július 22—31. között tábort szervez a festői szépségű Kis-Duna partján, elsősorban óvónők, pedagógusok, s olyan középiskolai, főiskolai hallgatók számára, akik pályájuk során kultúra átadására lesznek hivatottak. Érdeklődők foglalkozási megkötöttségek nélkül is jelentkezhetnek. Ismeretesek oktatási rendszerünk hiányosságai, kudarcba fulladt megújulási szándékai de talán kevesen gondolnak a napközi otthonok úgv- nevezett játék- vagy szabad- foglalkozásainak sok esetben silány tartalmára, vagy az óvodák ábrázolásfoglalkozásainak már-már kiüresedett, sablonos témáira. A ráckevei tábor — igaz, nem elsőként az országban —, ezen a helyzeten próbál segíteni A júliusi tíz napban — a néni) á‘ék-készítés, kézművesség. és a magyar népi játékok technikáinak alkalmazásával olyan gyakorlati ismereteket kívánnak átadni a résztvevőknek, melyekkel hasznosan tudnak hozzájárulni a rájuk bízott gyerekek személyiségfejlesztéséhez. Néhány név az oktatók közül: C2ár János, a népművészet mestere. Pólya Zoltán és Ország Éva, a kecskeméti Szó- rakaténusz Játékház tanítványai. A foglalkozások a termé. szetes alapanyagok felhasználására épülnek. A ráckevei táborlakók megtanulhatnak nemezt készíteni, gyékényt szőni, búzát fonni, csuhébábot, agyagjátékot és agyagedényt készíteni. Mindezek mellett egy sor népi kör- és ügyességi játékot játszani. A táborban gyerekek elhelyezésére is van mód, ameny- nyiben a szülő a részvételt más módon nem tudja megoldani. Jelentkezni telefonon, vagy levelezőlapon név és cím megjelölésével lehet. Az Ács Károly Művelődési Központ címe: 2300 Ráckeve, Kossuth u. 25. Telefonszáma: 05-26/85.—168. B. G. KORFORDULÓ Nyugdíjasok Szentendrén Szép emlékek, barátságok A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának nyugdíjaskiubja már több mint egy évtizede tevékenykedik. A megalakuláskor Pál Gézánét választották meg titkárnak. A fehér hajú, kedves arcú asszony nagy lelkesedéssel végzi ezt a munkát. A klub tevékenységét pontos napló rögzíti, de Pál Gézánénak nem kell a füzethez nyúlnia, hogy emlékezzen az elmúlt évtized eseményeire. — Ügy indultunk, hogy a szakszervezet javasolta: tartsunk szorosabb kapcsolatot a régi dolgozókkal, akik a legnehezebb időkben átsegítették a gyárat a gondokon. A kezdet akadozó volt, de hamarosan híre ment, hogy a látogatók jól érzik magukat itt — ezért a létszám egyre növekedett. A mai gárdából nyolcán — a leghűségesebbek — ott voltak az alapítók sorában is. — Negyedévenként egyszer a gyárban találkozunk. Kis uzsonna mellett elbeszélgetünk. Időnként közösen kirándulunk, ismerkedünk az országgal. S amíg beszél, fényképalbumot vesz elő, ami a legmaradandóbb emlékeket őrzi. Ez itt egy színházlátogatást örökít meg — mutat egy képre. Egy másik fotó báli emléket idéz, a résztvevők között még a 84 éves tag is táncra perdült. — Kétszer szerveztünk hobbikiállítást, ahol saját munkáinkat mutattuk be. Kézimunkák, kerti termények, dísznövények, fotók, bélyeggyűjte- mények szerepeltek a sikeres bemutatón. Büszkén szól arról, hogy elsőként gyűjtöttek az új Nemzetiért. — Pénzünk ugyan nem volt, de lelkesedésünk annál több. Mindenki, amit tudott, tombolára bocsátott. Fafaragást vagy egy üveg befőttet, saját kötésű pulóvert. A kirándulások a legnépszerűbbek. A séta fiatalít, minden nyugdíjasnak ajánlom. Igyekszünk minél olcsóbban megoldani az ilyen túrákat. Van saját büfésünk, har- monikásunk. Sajnos legnagyobb gondunk az autóbusz. A gyár saját buszábah csak huszonnégyen férünk el. Ez sokszor kevésnek bizonyul. A bérelt busz viszont drága. Gyakran tartanak egészség- ügyi előadásokat. Ezeket a Vöröskereszt szervezi, s ilyenkor meghívják az egyik szentendrei orvost. Legutóbb a gyógynövények fontosságával ismerkedtek. — Akik már nem tudnak részt venni közösségi életünkben. azokat is felkaroljuk. Látogatjuk a betegeket, vigasztaljuk az özvegyeket, akikből, sajnos egvre több van. Beutalókat szerzünk, rendkívüli nyugdíjemeléseket kezdeményezünk a 3400 forint alatti összegből élőknek. Az ember, amit lehet, kihasznál, de azért jobb volna, ha a hosszú éveken át becsülétesen dolgozók olyan nyugdíjat kapnának, hogy ne a segélyekre kelljen számítaniuk. Mártinké Anna Gyógyít a természet Az orvostudomány fejlődésével mind jelentősebb szerepük van az időskort kísérő kóros jelenségek gyógyításának. A gyógyszeripar számos készítménye mellett újabban mind több híve van annak, hogy a vegyi úton előállított gyógyszereket a természet nyújtotta gyógyfüvekkel helyettesítsék. E hasznos növények közül egyet olvasóinkkal is megismertetünk. Az orvosi zsálya már az ókorban is szerfölött jól ismert és széles körben használt gyógynövény volt. A középkorban kolostorok kertjében is nevelhették, éppen gyógyhatásúi miatt. Hazánkban is széles, körben termesztik. de .—• ritkán —e.l.vad,ültén ‘ hegyeinkben is megtalálható. Levelei bolyhos-ezüstösek, virágai rózsa-, fehér Az időjárás és az időseit A meteorológiai jelzések szerint az év napjainak általában több mint a fele frontnap. Ebből következik, hogy a fronthelyzet ismeretére naponta szükségünk van. Erre az idős embernek különösen figyelemmel kell lennie. Az orvosmeteorológiai tevékenység fejlődése mindinkább lehetővé teszi annak megismerését, hogy a frontátvonulások miképpen befolyásolják az embert cselekedeteiben. Megállapították például, hogy a fronthatásra elsősorban azok érzékenyek, akiknek szervezete egyéb tényezők hatása alatt is áll. Fokozottan jelentkezik az érzékenység fáradtság esetén a gyenge idegrendszerű és az idős embereknél. Különösen az alkoholizálás utáni állapotban. A megfigyelések szerint legveszélyesebb az emberi magatartásban a frontátvonulást megelőző és az azt követő három-négy órás időtartam. A meteorológiai változások nagymértékben befolyásolják a központi idegrendszer működését. Megnövekszik az észlelési, látási, hallási idő. Növekszik az idegpályákon az ingerületek vezetési sebessége, ennek következtében megnyúlik a reakcióidő is. Fokozottan érvényes ez az autót vezető idős emberekre. A melegfront alatt a levegő felfelé áramlik, ezért a légnyomás csökken, hidegfront alatt a levegőtömeg lefelé zúdul, emelkedik a légnyomás. A légnyomásváltozások az emberi szervezet központi és vegetatív idegrendszerének működését eltérítik a normálistól. A melegfrontérzékenv emberek legfontosabb jellemzője a félelem, a szorongás. Az érzékenyek a melegfront alatt nyugtalanok, izgatottak, hangulatuk gyakran nyomott, depressziós, teljesítményük kezdeti növekedése után fáradékonyság, kimerültség jelentkezik. Csökken a kávé, az alkohol iránti igény, de megnövekszik (dohányzók esetében) a nikotinéhség. A melegfront előtt vagy alatt az erre reagáló dohányos ember szinte egyik cigarettáról a másikra gyújt. A fronthatás mellett így kialakulhat egy enyhébb nikotinmérgezés, ami bizonytalansággal, szédüléssel, rövid rosszul- létekkel járhat együtt. Általában a meiegfrontérzékeny emberre jellemzőek a keringési rendszer betegségei, a szívpanaszok és a magas vérnyomás. A koros emberek általában sok ilyen tényezőnek vannak kitéve, ezért fokozott figyelemmel kell lenniük napi munkaprogramjuk kialakításakor az időjárási tényezőkre. K. Z. vagy ibolyalila színűek, a tátikáéhoz hasonlítanak, csak kisebbek. Május végétől július közepéig, állandó virágzásban vannak megnyúlt viráglándzsái. A termesztett fajtákat magrój célszerű vetni a kiskertben áprilisban vagy májusban. A palántákat szeptemberben lehet végleges helyükre ültetni, ott hat-nyolc évig is megfelelően teremnek. Az orvosi zsálya megszárított levele a világ valameny- nyi gyógyszerkönyvében hivatalos gyógyszerféleként eze- repel. A levélben igen sok illóolaj van, amely a szárított levél forrázatának használatkor baktérium- és gombaölő, .valamint gyulladásgátló ha, jtásj; f£jt kú, Faképpen torok- es garatöblögetésre. szájnyái- kahártya-gyulladásra használják. A gyulladáscsökkentő hatása aranyeres panaszok esetén is jól alkalmazható. A levél forrázatát megfelelő töménységben ülőfürdőként kell használni. Sok gyógyszer és gyógyteakeverék fontos alapanyagaként is felhasználják. Fűszerként is kiváló: húsételek, pástétomok fűszerezésére jól bevált ízesítőszer. Olcsó csöregefánk Hozzávalók: 25 deka rétesliszt, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy dió- nyi Rama margarin, egy kevés tejföl, csipetnyi só; a sütéshez bőven olaj; a tetejére porcukor, tálaláshoz barackiz. A tésztához valókat annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Azonnal késfok vastagságúra nyújtjuk, de- relyemetszövel vagy késsel tenyérnyi darabokra vágjuk. A közepüket derelyemetszővel vagy késsel párhuzamosan, egycer.tis közökben bevagdossuk, úgy, hogy a tészta széle egyben maradjon. Ezeket a belső „szalagokat” ujjunkkal felhúzzuk, összebogozzuk, és így tesszük bő, forró olajba. Szép pirosra sütjük, alaposan lecsepegtetjük, és porcukorral. hígított, forró barackizzel kínáljuk. F. Nagy Angéla Terefere a klubban Az idős emberek ellátására három épületben működik a szociális otthon Ráckevén. Ezek közül az egyik a Kazinczy utcában néhány éve új épületbe költözött. Képünkön: a hét végén otthon eltöltött napok élményeit cserélik ki egy kis ebéd utáni tereferén (Erdősi Ágnes felvétele)
