Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
1989. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK gg&tP&llFIKAI KRÓNIKA Moszkvában szovjet—iráni magás szintű megbeszélések folytak, Eduard Sevardnadze külügyminiszter az iráni parlament elnökének kíséretéhez tartozó Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel folytatott eszmecserét. A A magyarországi megújulás körülményeivel, a reformmozgalommal, az MSZMP és a kormány tevékenységét meghatározó politikai és gazdasági fejlődési irányokkal ismertette meg a nyugatnémet üzleti-pénzügyi és politikai élet képviselőit a bonni magyar nagykövetségen, ■ előadásában Nyers Rezső államminiszter. A Nyilvánosan kivégezték szerda délután Sanghaj észak- nyugati elővárosában azt a három fiatalembert, akiket a sanghaji zavargásokban való részvételért a múlt héten halálra ítéltek. A Csehszlovákiából egy újabb szovjet alakulat kivonását kezdték meg, Olomoucból egy műszaki zászlóalj indult visz- sza a Szovjetunióba. A A román sajtó továbbra is azt állítja, hogy a június 18-i budapesti események „románellenesek” voltak. A A dél-koreai kormány megtiltja diákoknak, politikusoknak, újságíróknak és magánszemélyeknek, hogy a július 1-jén kezdődő Világifjúsági Találkozón részt vegyenek. A A szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttségek plenáris ülésével szerdán megkezdődött a lényegi munka a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről folyó genfi Start-tárgyalások újabb fordulóján. A Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai kormánypárt közelmúltban megválasztott új vezére és Pieter Willem Botha államelnök kijelölt utóda Londonban tárgyal, fogadja őt Margaret Thatcher brit kormányfő. A Le Dúc Anh vietnami védelmi miniszter Moszkvába érkezett tegnap hivatalos baráti látogatásra. A Üzenetváltás volt a nukleáris leszerelésről a hatok csoportja — Argentína, India, Görögország, Mexikó, Tanzánia és Svédország, valamint Mihail Gorbacsov között abból az alkalomból, hogy épp öt esztendeje szólították fel a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat a nukleáris leszerelés mégkezdésére. A Az amerikai kormány felfüggesztette Kínával a felső szintű állami érintkezést és megakadályozza, hogy Kína a Világbanktól hiteleket kapjon, Teng Hsziao-ping szerint sok KKP-tag nem érti meg a történteket A Kínai Kommunista Pártban körözött dokumentum alapján a South China Morning Post című hongkongi lap keddi számában közölte annak a beszédnek teljes szövegét, amelyet Teng Hsziao-ping, a központi katonai bizottság elnöke mondott június 9-én a Pekinget megszállva tartó katonai egységek tábornokai előtt. Ebben a 84 éves politikus védelmébe veszi a pekingi diákok és munkások hazafias és demokratikus mozgalmának katonai erővel való letörését és, ellenforradalmi lázadásnak minősíti a mozgajmat. Ä hongkongi lápban ,k$'z9lt teljes szövegből egyértelműen kiderül, hogy Teng Hsziao- ping véleménye szerint, az úgynevezett ellenforradalmi lázadást két, egymással szorosan összefüggő tényező, a nemzetközi helyzet és a kínai belpolitikai helyzet alakulása váltotta ki. Teng arra a következtetésre jut, hogy az adott körülmények között a diákság és a lakosság mozgalma, amely végül is ellenforradalmi lázadásba torkollott, elkerülhetetlen volt. Kína számára szerencsésnek nevezi, hogy az ellenforradalmi lázadás most tört ki, akkor, amikor még jelen vannak a párt és az állam közéletében azok a veteránok, akik sok vihart éltek át, éppen ezért időben felismerték a lázadás tényét és annak okait, s ami nagyon lényeges: megértették és támogatták a lázadás letörésére irányuló határozott intézkedéseket. Teng elismeri, hogy a kommunista párt tagjainak egy része továbbra sem érti a történteket. Mihail Gorbacsov: A nagyhatalmak inkább partnerek, mint ellenségek A nagyhatalmak jelenleg sokkal inkább partnerként, mint ellenségként tekintenek egymásra — jelentette ki Mihail Gorbacsov azon a megbeszélésen. amelyet William Crowe tengernaggyal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével .folytatott. A tengernagy látogatása alatt Belorussziában hadgyakorlaton vett részt megfigyelőként. megismerkedhetett egy szovjet atom-tengeralattjáróval és utazhatott az országban. Mindez — mutatott rá Gorbacsov —, azt bizonyítja, hogy ellenséges viszony helyett partnerség kezd kialakulni az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Crowe tengernagy egyórás tárgyalást folytatott Szergej Ahromejev marsallal, Gorbacsov katonai tanácsadójával és Mihail Moiszejev vezérezredessel, a honvédelmi miniszter első helyettesével, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökével. A tengernagy a tervek szerint csütörtökön utazik el Moszkvából. Szaharov éíszdóktor Eduard Sevardnadze tárgyalt Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel Szovjet—iráni külügyminiszteri megbeszélést tartottak szerdán Moszkvában. Eduard Sevardnadze az iráni parlament elnökének, Hasemi Raf- szandzsáninak kíséretében levő Álí Akbar Velajati külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A kétoldalú kapcsolatok jövőjéről tárgyalva hangsúlyozták, hogy • Mihail Gorbacsov és a nemrég elhunyt Khomeini imám nemrég lezajlott üzenet- váltása óta a viszony új jelleget öltött. Erősödik a jószomszédi viszony, a kölcsönös bizalom, bővül a sokoldalú együttműködés. Mint megállapították, az együttműködés minden területen tartóssá és szilárddá tehető. ' Sevardnadze és Velajati áttekintette az ez év elején aláírt külügyminiszteri jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásának menetét is. Ügy ítélték meg, hogy a kölcsönös kapcsolatok rendszeressé váltak, dinamikusabbak lettek, jobban igazodnak a kétoldalú kapcsolatok egészének követelményeihez. Külpolitikai kérdéseket érintve elsősorban a közép-keleti régió problémáiról volt szó. Az iraki—iráni konfliktus Diszdoktorrá avatták Nagy Britanniában a sussexi egyetemen Andrej Szaharov Nobel- békedíjas szovjet akadémikust. (A képen talárban, professzori kalapban mond beszédet.) A Varsói Szerződés soros bukaresti üléséről Bukarestben megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés folyamatos kölcsönös tá jékoztatást szolgáló csoportja. A tanácskozáson a Varsói Szerződés képviselői kölcsönös érdeklődésre számot tartó aktuális nemzetközi kérdéseket vitattak meg. A részvevők tiszteletére ebédet adott Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettes. kapcsán méltatták az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598-as számú határozatát. Afganisztánról szólva egyetértettek abban, hogy a vérontás haladéktalan befejezésével meg kell adni a lehetőséget az afgán népnek, hogy döntsön saját sorsáról. Indít saját jelöltet a Lengyel Parasztpárt ? Elképzelhető, hogy a parasztpárt, a LEMP koalíciós partnere is jelöltet állít a köztársasági elnöki posztra — jelentette be a párt két vezetője szerdai varsói sajtóértekezletén. A parasztpárt jelöltje Miko- laj Kozakiewicz, az elnökség tagja lenne. Ö egyike volt annak a két koalíciós politikusnak, aki az országos listán a 33 kieső mellett bejutott a lengyel alsóházba. Korábban csak Wojciech Jaruzelski neve merült fel. mint leendő köztársasági elnöké, bár ezt eddig sem ő, sem más hivatalosan nem erősítette meg. Jelöléséről végleges döntés a hónap végén esedékes központi bizottsági ülésen várható. BRÜSSZELI GYILKOSSÁG Nem egészen három hónappal a brüsszeli mecset szaúd- arábiai állampolgárságú imám- jának meggyilkolása után ismét olyan gyilkosság színhelye volt a belga főváros, amelynek célpontja Szaúd- Arábia lehet. Mint szerdán bejelentették, kedden délután Brüsszelben megölték Samir Gahelraszult, a brüsszeli szaúd- arábiai nagykövet sofőrjét. Az eszméletlen embert egy asszony fedezte fel Brüsszel Ixelles nevű kertvárosi negyedében, amikor délután hazatért. A sebesült ott hevert az épület előcsarnokában. A férfi kórházba szállítása után meghalt. A gyilkosságnak nem volt szemtanúja, s azt sem tudni, hogy került az áldozat az épületbe, ahol rátaláltak. Március 29-én, nem sokkal a Salman Rushdie ellen a néhai iráni vallási vezető, Khomeini ajatollah által kimondott szatva — vallási indokú halálos ítélet — után Brüsszelben ismeretién tettesek meggyilkolták a mecset szaúd-arábiai nemzetiségű imámját és tunéziai illetőségű könyvtárosát. Az imám a belgiumi muzulmán közösség vezetője volt. A márciusi gyilkosságot A7 Igazság Katonái nevű libanoni terrorszervezet vállalta maga ra. így egyes elemzések az iráni síita és a szaúdi szunnita vezetés konfliktusának összefüggésébe állították be. •' mostaninak egyelőre nincs gazdája. Lényegi kérdések a politikai egyeztető tárgyaláson (Folytatás az 1. oldalról.) szersmind az együttműködésre felszólító tételként is szerettem volna előadni. Ami a demokratikus Magyarország megteremtésében állalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról szeretném tárgyalópartnereinket tájékoztatni. Olyan politikai berendezkedésre törekszünk, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered. s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezésére épülő intézményei valósítják meg. Az európai politikai kultúrának és a XX. századi tapasztalatoknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfogadja a szabad választási rendszert, amely pártok küzdelmében fejezi ki ezt az állampolgári akaratot, szándékot. Ennek összes konzekvenciáját, saját eddigi politikai gyakorlatára nézve is, levonja. Legfőképpen azt, ami már az első tárgyaláson is a szándéknyilatkozatban elhangzott: felhagy a pártállam és az állampárt összefonódásából származó monopolisztikus hatalomgyakorlási móddal. Az MSZMP a plurális politikai berendezkedés szellemében, alkotmányosan intézményesített formái között vállalja a politikai küzdelmet az állampolgárok jóindulatának elnyeréséért — korrekt, a nemzet érdekeit szem előtt tartó program és ennek megfelelő személyzeti politika alapján. Ez az a legfontosabb, talán mindany- nyiunknak közmegegyezésül is szolgálható politikai szempont, amelynek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt saját szervezetét is felülvizsgálja, és ezeknek a követelményeknek a szolgálatába állítja. Ennek a szemléletnek megfelelően és ebből következően az MSZMP, számára a többi párt a programok harcában jelen levő versenytárs. Ám ugyanakkor az a helyzet az állampolgárok számára azért is kedvező, mert ily módon szabadon fejezhetik ki akaratukat és dönthetnek politikai szándékaikat illetően. Ez a berendezkedési forma a közös magatartást illetően csakis a türelemre, a kölcsönös megértésre épülhet. Ebből a megértésből következik, hogy az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni, csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom. A helyzet paradoxonét is érzékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt: olyan feltételek között kell elvégezni ezt a feladatot, amikor sokan vitatják annak a törvényhozó testületnek a legitimitását, amely ezen törvények meghozatalára hivatott. E helyzet feloldása csak itt, a tárgyalóasztalnal képzelhető el. Szeretném kijelenteni, hogy a törvényhozó munkát nem kellene megakadályoznunk. A törvényhozásnak szabad utat kellene engedni ahhoz, hogy az ország ne a bénultság és a szétesés reménytelenségével nézzen a jogállam megteremtése elé. Reményt kellene adni ahhoz, hogy a nemzetért, az országért felelős s ezt a felelősséget — miként az előző tárgyaláson is elhangzott — nem egyenlő mértékben hordozó tárgyaló felek megállapodásra jutnak a jogállam megteremtésében és berendezésében. Pozsgay Imrének a nyilatkozattételét követően. Szabad Györgyöt, az Ellenzéki Kerékasztal szóvivőjét illette a szó. Bevezetőben megállapította: — Az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó szervezetek a magyar nemzet felemelésére, a demokratikus jogok biztosítása révén törekszenek, méghozzá annak nagyon őszinte reményében, hogy békés és következetes küzdelmüket megértéssel fogadják és ro- konszenvvel támogatják nemcsak idehaza, hanem ezt teszi Kelet és Nyugat, mindenekelőtt pedig a szomszédos Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió népei és kormányai. Indítványozzuk, miszerint: az előkészítendő választási törvényjavaslat egyfelől azt biztosítsa, hogy minden választó gondosan mérlegelhesse, majd szabadon és titkosan eldönthesse, ki, illetve milyen irányzat által kívánja képviseltetni érdekeit és politikai akaratát. Másfelől gondoskodjék a megegyezésen alapuló új választási rendszer arról, hogy minden, a képviseleti demokrácia alapelveinek sérthetetlenségét vállaló, egyben a választások erőszakos vagy csalárd befolyásolását megtagadó politikai párt és szervezet azonos, demokratikus feltételekkel állíthasson jelölteket, és törvényes eszközökkel azonos feltételekkel küzdhessenak megválasztásukért. Nélkülözhetetlennek tartjuk űj tájékoztatási, illetve információs törvény megalkotását annak érdekében is, hogy a választók ne vaktában, hanem a demagóg befolyásolási kísérletekkel szemben is a lehetséges mértékig felvérteződve, felismert érdekeik tényleges képviselőire szavazhassanak. Indokolt tehát, hogy egy további törvényjavaslat, amikor a tudatformálás teljes eszköztárának használatát a demokrácia, a szabadság és a közerkölcs követelményeinek szem előtt tartásával újraszabályozza, gondoskodjék arról, hogy a választásokon induló valamennyi politikai szervezet körültekintően kialakítandó módon és mértékben élhessen, de lehetőleg egyikük se élhessen vissza a hírközlés, a sajtó, a rádió és televízió által nyújtott lehetőségekkel. Itt említjük meg, hogy szükségesnek tartjuk a személyes jogok fokozottabb védelmét a modern információs rendszerekre is időben kiterjeszteni. Végül, de nem utolsósorban, a választások szabadságának és demokratizmusának biztosítása szempontjából is mellőz- hetetlennek tartjuk olyan törvények megalkotását, amelyek az erőszak alkalmazásának még a lehetőségét is kizárják a közéletből. Ennek biztosítékait látjuk minden fegyveres testület, különösképpen az ál- lambiztonsógi szervezet feladat- és hatáskörének pontos rögzítésében, működésük hé- zagtalan alkotmányos ellenőrzési rendszerének megteremtésében és minden fegyveres erő pártpolitikai semlegesítésében. Indokoltnak tartjuk a megegyezést, a Munkásőrség és más fegyveres segédalakulatok feloszlatásának kérdésében. Felülvizsgáiandónak és szükség szerint módosítandó- nak tartjuk a fegyverviselési jogot, a fegyveres testületek szolgálati szabályzatait és a katonai büntetőjogot. Kukorelli István a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Ezután így folytatta: — A békés és demokratikus politikai átmenet folyamatában kiemelkedő jelentősége van a választásoknak, amely a törvényalkotás ütemezésének beszámítási pontja. Erre az időpontra figyelve ki kell cöve- kelnünk a sebességkorlátok alsó és felső táblahatárait. — A köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat elhalasztása mellett érvek sorolhatók, amelyeket kompromisszumként hajlandók vagyunk elfogadni. Mégis, gondoljuk meg jól közösen: ezzel a törvénynyel nem kellene-e kivételt tenni. Ezt az új intézményt mindenképpen a választásokkal összefüggésben érdemes megítélni, és nem csak a választások utáni erőviszonyom tükrében. Ezek pártpolitikai megfontolások, amelyeket aiá kell rendelni az ország érdekeinek. Reálisan fel kell készülnünk integrációs erővonalak hiányában az ország kormányoz- hatatlansági helyzetére, és éppen ezért stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti időben — mint ahogy a legtöbb országban is. az egyik funkciója — a magyar- nemzet egységének a szimbóluma lesz. — A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a választásoknak — ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk szerint helyi önkormányzati választásokra — az erről szóló külön törvény alapján — az alkotmány és az önkormányzati törvény megalkotása után kerülhet sor. — Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a soron következő plenáris ülések első napirendje. Ami a tájékoztatás és az információ kérdését illeti: a valóság fejleményeihez képest a jogi szabályozás jelentős lemaradásban van. Magyarországon a tömegkommunikáció hatalmi tényező; politikai nyilvánosság van; látjuk azt is. hogy a tényleges hatalom az információ birtoklásában rejlik. Az 1986. évi II. törvény „újságírótörvényre” sikeredett, lényeges koncepcionális kérdéseket nem szabályoz. így például az állampolgárt egyetlen egy esetben sem említi. E törvények megalkotását sürgetjük, s javasoljuk: ne csak a közvetítő rendszert szabályozzák, hanem jelenjen meg áz állampolgár és védjük a személyiség jogait. Sürget az idő a választások és a nyilvánosság összefüggéseinek tisztázása miatt is. — Végezetül szeretnénk leszögezni : ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerve1 fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladataival kapcsolatos nyilatkozatok következtek ezutár a politikai egyeztető tárgyalásokon. Ennek anyaga lapzártáig nem érkezett meg szer kesztőségünkbe.
