Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

1989. JŰNIUS 16., PÉNTEK Befejeződött Mihail Gorbacsov állami látogatása az NSZK-ban A Szovjetunió mond a szocializmusról Mihail Gorbacsov NSZK-beli látogatásának utolsó napján délelőtt sajtóértekezletet tartott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) székhazában levő nemzetközi sajtóközpontban. A sajtó­konferencia után a szovjet vezető még búcsúzóul rövid meg­beszélést folytatott Erich von Weizsäcker szövetségi elnökkel, majd a fővárosból vonaton a Ruhr-vidékre, Dortmundba uta­zott. A szovjet vendég Düssel­dorfból indult vissza Moszk­vába. Szerda este Helmut Kohl kancellár és felesége magán­jellegű vacsorán látta vendé gül Mihail Gorbacsovot és fe leségét, Raiszát. A két vezeti véleménycseréi közül ez volt ; leghosszabb és legintenzívebl megbeszélés, amely Hon Klein nyugatnémet szóvivi szavai szerint kötetlen légkö révei egymás jobb megisme rését is szolgálta. A szóvivi közlése szerint ez alkalomma nem annyira a két orszáj együttműködéséről ejtettel szót, hanem pillantásukat i távolabbi európai jövőbe ve tették. A ZDF, a legnagyobb nyu gatnémet tévéállomás éjjel — a szovjet vezető legszükebl környezetéből szerzett értesü lésekre hivatkozva — azt je lentette, hogy a kancellárház ban folytatott eszmecserén ki tértek a berlini fal esetlege, felszámolásának problémáján Mihail Gorbacsov szovje főtitkár és államfő csütörtök nemzetközi sajtóértekezletéi nagy jelentőségűnek minősí tette NSgK-beli látogatásánál és tárgyalásainak eredményeit Ezek messze mutató lehetősé geket tártak fel a szovjet- nyugatnémet együttműködés ben. A látogatás nemcsak < Szovjetunió és az NSZK né pei, hanem Európa és a; egész világ népei szempontja ból is nagy esemény volt. A szovjet vezető páratlai jelentőségűnek nevezte a ké különböző szövetséghez tartó zó és eltérő társadalmi bérén dezkedésű és a nemzetközi élet ben lényeges szerepet betölti állam képviselői által aláír közös szovjet—nyugatnéme politikai nyilatkozatot. Gorbacsov egy kérdésre vá laszolva túlzott leegyszerűsí tésnek nevezte, hogy valaki i berlini falban lássa a Közö Európai Ház felépítésénél egyetlen akadályát. A fa konkrét történelmi helyzetbe! jött létre, és építése mögöt nem valamiféle gonosz szán dék húzódott meg. Az NDí határozott úgy, hogy él szuve renitása biztosította jogaival A fal eltűnhet, amikor meg szűnnek azok az okok, ame lyek létrejöttére vezettek - mondotta. — Mi ma üdvözöljül ha az itteni acélgyári munká­soktól függene, akkor szovjet vendégüknek, Mihail Gorba- csovnak szavaznák meg a No- bel-békedíjat. A munkásokkal való találko­zás után Mihail Gorbacsov Düsseldorfba utazott. Itt a ben- rathi kastélyban Johannes Rau a vendég hazautazása előtt fo­gadást adott Gorbacsov tiszte­letére. Csütörtökön délután Düssel­dorfból repülőgépen hazauta­zott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke. A vendéget négynapos NSZK- beli hivatalos látogatásának be­fejeztével Johannes Rau tarto­mányi miniszterelnök búcsúz­tatta. Gorbacsov a nyugatnémet te­levíziónak egy mondattal bú­csúzóul nyilatkozva kijelentet­te, hogy szeretne újra az NSZK-ba látogatni. BOMBARIADÓ Az NSZK televíziójának jól tájékozott körökből szerzett ér­tesülései szerint Gorbacsov fő­titkár és kísérete azért érkezett Dortmundból Düsseldorfba na­gyobb késéssel, mert a vasúti pálya mentén, Bochumban ál­lítólag bombát találtak, ame­lyet egyúttal hatástalanítottak is. A tévé azonban nem tudott további részleteket közölni. A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint is volt bom­bariadó egy ismeretlen telefo­náló jelentkezése nyomán, de a rendőrség nem talált bombát. Honecker-Momper Berlini megbeszélés Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke\ jú­nius 19-én Berlinben meg­beszélés céljából találkozni fog Walter Momperrel, Nyu- gat-Berlin kormányzó polgár- mesterével — jelentették be csütörtökön az NDK főváro­sában. Az NDK részéről ez­zel hivatalosan megerősítették a nyugat-berlini lapok által május 30-án szellőztetett s a szenátus köreiből származó ér­tesülést egy Momper—Hone- cker találkozóról. Jugoszlávia Atomerőműstop A jugoszláv parlament csü­törtökön elfogadta azt a tör­vényt, amely szerint az or­szágban a jövőben nem lehet atomerőmüvet építeni. Ezzel két éve tartó vitára tett pon­tot a belgrádi törvényhozás. A kezdeményezés az ifjúsági szövetségtől származott. Ju­goszláviában egyetlen atom­erőmű üzemel, a szlovéniai Krsko-ban, ezt 1981-ben állí­tották üzembe. A csernobili katasztrófát követően Szlové­niában már 1987-ben döntést hoztak az atomerőmű-építési tilalomról. Nagy Imréről, mártírtársairól Kegyeletteljes emlékezéssel Számos, figyelemre méltó beszámoló és cikk jelent meg csütörtökön a külföldi sajtóban Nagy Imre és már­tírtársai temetésének előkészületeiről, a kivégzett poli­tikus életútjáról. A Rudé Právo Hogyan tör­tént az Budapesten címmel időrendi összeállítást közölt az 1956-os eseményekről és Nagy Imre tevékenységéről. A CSKP lapja korabeli doku­mentumokra — nyugati újsá­gok riportjaira, Eisenhower amerikai elnök emlékirataira — hivatkozva mindenekelőtt a harminchárom évvel ezelőtti események szélsőséges, ellen- forradalmi elemeit domborí­totta ki. Bőven idézett ugyan­akkor az MSZMP Központi Bizottságának dokumentumai­ból, kiemelve azt: Nagy Imre személye a szocialista reform- politika jelképévé vált. A Ru­dé Právo arra is emlékezte­tett: Nagy Imre 1938-ban a fasizmus által fenyegetett Csehszlovákia védelmére kelt. A szlovák pártlap, a Pozso­nyi Pravda Megbékélés a múlttal címmel foglalkozott Nagy Imre életútjával. A londoni The Guardian emlékeztet arra, hogy Grósz Károly pártfőtitkár két* hét­tel ezelőtt még azt mondta: Nagy Imre szerepét illetően nincs elég bizonyíték a végle­Euro-választás Nagy-Britdnniában Mandátumhédító munkáspárt? Margaret Thatcher kormány­fő személyét és a thatcheriz- mus tíz évét állította a mun­káspárti ellenzék. Nagy-Bri­azt a tényt, hogy az NSZK és az NDK között kölcsönös meg­értés alakult ki a tekintetben: mindkét államban mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy német földről soha ne induljon ki többé háborús fenyegetés. Gorbacsov a hatszáz újság­író előtt a sajtóértekezletén je­lezte. hogy a biztonsági kérdé­sek is fontos helyet foglaltak el a bonni tárgyalásokon. A Szovjetunió a katonai szem­benállás veszélyes szintjének felszámolására, a bizalom erősítésére, a támadás lehető­ségét kizáró csapatcsökkentés­re, valamint az atom- és ve­gyi fegyverek megsemmisíté­sére törekszik. Ez határozza meg a NATO legutóbbi javas­latainak értékelését is — je­lentette ki. Mihail Gorbacsovot csütörtö­ki bonni sajtóértekezlete után és az állami látogatás politikai programjának befejeztével Ri­chard Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke búcsúztatta katonai tiszteletadás mellett a Hammerschmidt-villa, az el­nöki rezidencia előtt. A szovjet államfő hivatalos látogatásra hívta meg Weiz- sáckert. Gorbacsov ezután a Ruhr- vidéki Dortmundba utazott, út­jára elkísérte Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai mi­niszterelnök, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) elnök- helyettese. A szovjet vendég délután a Hoescfi acélipari művek gyár­egységében csaknem tízezer munkás előtt mondott beszé­det. Ott volt Hans-Jochen Vo­gel, az SPD elnöke és parla­menti csoportjának vezetője, valamint Willy Brandt, az SPD tiszteletbeli elnöke, a Szo­cialista Intemacionálé elnöke és Helmut Schmidt volt kan­cellár, a Die Zeit című befo­lyásos nyugatnémet hetilap egyik kiadója. Szintén megje­lent Otto von Lambsdorff gróf, a Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke. Gorbacsov az üzemben hitet tett a szocializmus, a demokrá­cia és a szabadság elvei mel­lett, kijelentette, hogy a Szov­jetunió nem kíván lemondani a szocializmusról, de újra fel akarja fedezni annak emberi léptékét, humánus erejét. Werner Nass, az üzemi ta­nács elnöke kijelentette, hogy Don Quayk alelnök befejezte közép-amerikai körútját Elégedett az amerikai politikus Elégedetten, fejezte be há­romnapos közép-amerikai kör­útját szerdán Don Quayle ame­rikai alelnök, akinek úgy tűnik, sikerült megszereznie Guatemala, Honduras, Salva­dor és Costa Rica támogatá­sát Washington Panamával szembeni politikájához. Quayle útja utolsó állomá­sán, Costa Ricában szerdán Oscar Arias elnökkel tárgyalt, s a megbeszélés után tartott sajtóértekezletén megismételte az előző napokban is hangoz­tatott nézetét: szerinte a tér­ség demokratizálási folyama­tát veszélyeztetheti Kuba, Ni­caragua és Panama esetleges szövetségre lépése. A négy közép-amerikai állam vezetői egyetértettek abban, hogy Pa­nama „erős emberének”. No­riega tábornoknak távoznia kell a hatalomból, sőt ennél tovább léptek. Megegyeztek abban: ha az amerikai álla­mok szervezetének tényfeltá­ró bizottsága a számára ki­jelölt határidőig, július 19-ig sem jut eredményre a pana­mai helyzet megoldásában, Washington és e közép-ame­rikai államok más eszközöket — meg nem nevezett „kö­zös lépéseket” — vesznek fon­tolóra Noriega távozása érde­kében. BALTIKUMIMEGEMLEKEZESEK A három baki állam, Litvánia, Lettország és Észtország la­kossága koncerteken, nagygyűléseken és egyházi szertartá­sokon emlékezett meg a sztálini deportálások évfordulójáról — jelentette az AP amerikai hírügynökség. Sztálin utasítására 1941 júniusában tömeges kitelepítéseket hajtottak végre nem sokkal az előtt, hogy Németország lero­hanta a Szovjetuniót. A deportáltak száma százezres nagyság­rendű, nyugati számítások szerint csupán június 13-án és 14- én 48 ezer — a sztálini rendszer által ,,megbízhatatlannak** minősített — embert telepítettek ki Szibériába. A lakhelyükről eltávolítottak nagy része nem élte túl a kényszerű száműze­tést, a kitelepítetteknek alig húsz százaléka tért csak vissza később szülőföldjére. A litván parlament határozatot hozott, amely a „gyász és a remény napjává” nyilvánította június 14-ét (a lett legfel­sőbb tanács elnöksége korábban hozott hasonló döntést, „a sztálini elnyomás áldozatainak emléknapjává” kiáltva ki ugyanezt a dátumot). Vilniusban, Litvánia fővárosában több ezer ember vett részt egy utcai megmozduláson, este a köz­társaság egész területén megkondultak a harangok a depor­táltak iránti kegyelet jeleként. Bush amerikai elnök is megemlékezett szerdán a sztálini kitelepítések évfordulójáról abban a kiáltványában, amely­ben a „baltikumi szabadság napjává” nyilvánította június 14- ét. Elismerte, hogy az emberi jogok tekintetében javulás ta­pasztalható a Szovjetunió balti államaiban, például szabadon bocsátották a politikai foglyokat, az egyház nagyobb szabad­ságot kapott, s a nemzeti zászló használata már nem tiltott. Az elnök ezeket fontos intézkedéseknek minősítette, de hozzá­fűzte, hogy e vívmányok még nem elegendőek, azokat intéz­ményesíteni kell. megverekedés tört ki, csaknem ezer fő részvételével. Az 58 sebesültből egy tadzsik nemze­tiségű a kórházban meghalt. Ezután kezdték el terjeszteni a vadabbnál vadabb rémhíreket a törökökről, akikről azt is hí- resztelték, hogy egy egész óvo­dát kiirtottak. A hazug hecckampány foly­tatódott. Jellemző, hogy ami­kor Kokandban a csőcselék megrohamozta a párt-, tanácsi és igazságügyi épületeket, a tö­meg élén haladók hatalmas Le- nin-portrét vittek. A kép túlol­dalán azonban — arccal a tö­meg felé — a következő jel­szavak voltak felírva: Meg­ölünk minden törököt!, Halál minden oroszra!, Éljen az Isz­lám Köztársaság és Khomeini ajatollah! Noha két napja nem érkezett hír gyújtogatásról, összecsapá­sokról, változatlanul tart a meszheti törökök tömeges ki­áramlása Uzbegisztánból Ka­zahsztánba és más szomszédos köztársaságokba. Hogyan lehet, hogy a szovjet csapatok néhány óra alatt be­vonultak Afganisztánba, de mégsem tudták idejében Üzbe­gisztán fergánai területének te­lepüléseire megérkezni? — tet­ték fel a kérdést a menekült- táborokba kényszerült meszhe. tik a helyszínen A. Anyikijev altábornagynak, a belügymi­nisztérium politikai csoportfő­nöksége vezetőjének. A magas rangú belügyi tiszt válaszában a szakmai előrelátás hiányára hivatkozott, alátámasztva ezt azzal, hogy már május 20. kö­rül ezrek vettek részt tömeg- verekedésekben. (A tragikus napokig két hét volt hátra.) Elsősorban a köztársaság veze­tése okolható azzal, hogy nem adott pontos információt a ki­alakult helyzetről. Mint elmondta a csütörtöki Pravdában, eddig a halottak száma száz felett van, másfél ezer ember sebesült meg, több száz lakóház, középület leégett. Annak a vizsgálata még tart, miért voltak olyan kiszolgálta­tottak a meszhetik az első na­pokban — mondotta. Arra a kérdésre, a tragédia láttán az első napokban miért nem használtak a belügyi csa­patok fegyvert, egyszerűen azt válaszolta: nem kaptak paran­csot rá, még az érintettek ha­tározott követelése ellenére sem tanniában a csütörtöki euro- parlamenti választások közép­pontjába. A szigetország sza­vazói az 580 tagú strassbourg-i Európa Parlament 81 brit mandátumáról döntenek. A konzervatív kormánypártnak jelenleg 45 képviselője van Strassbourgban, a munkás­pártnak 32, az észak-írországi pártok 3 helyen osztoznak és 1 mandátuma van a skót nem­zeti pártnak. A jelentős munkáspárti elő­retörésre utaló legújabb köz­vélemény-kutatói felmérések alapján Neil Kinnock ellen­zéki vezér azt jósolta, hogy legalább öt mandátumot hó­dítanak el a konzervatívok­tól. Szerinte ezzel a brit vá­lasztók ítéletet mondanak Margaret Thatcher országo­sának egész évtizedéről Tha­tcher asszony a választások elő" estéjén tartott sajtóértekezle­tén viszont hangoztatta, hogy pártja „már fej fej melett van” az ellenzékkel és a bo- rongós közhangulat ellenére is megőrzi állásait az Euró­pa Parlamentben. Az 1984-ben tartott leg­utóbbi Euro-választásokon Nagy-Britanniában volt a leg­alacsonyabb a részvételi arány. A brit Euro-választások eredménye csak a hétvégén szavazó EGK-tagállamokéval egyidejűleg, vasárnap este vá­lik ismeretessé. ges ítéletalkotáshoz. A brit lap ezzel állítja szembe a magyar kormány nyilatkozatát, és arra a megállapításra jut: Németh Miklós miniszterelnök szoros szövetségben van a párton be­lüli reformistákkal, akik tel­jes szakítást akarnak a múlt­tal. Az ugyancsak londoni The Independent — annak kap­csán, hogy a Szovjetunió dip­lomáciai képviselője is ott fog állni pénteken Nagy Imre ko­porsója előtt — felhívja a fi­gyelmet arra: vezető szovjet politikus még nem vette át a népfölkelés szó használatát. A szovjet sajtó mindeddig ellen- forradalomról írt, a Novoje Vremja legutóbbi száma pedig a lázadók vadállati kegyetlen­ségét említette. Érdekes lesz, hogy mit csinál a szovjet saj­tó a magyar kormánynyilatko­zattal — írta a The Indepen­dent. A DPA nyugatnémet hír­ügynökség ismertette Nagy Imre életútját, és megállapí­totta: egy évvel ezelőtt hihe­tetlen lett volna, ami most valósággá vált. Nagy Imre, aki a többpártrendszerért, a Var­sói Szerződésből való kilépé­sért és a semlegességért szállt síkra, most hivatalosan népi hőssé vált — fogalmazott a DPA. Nagy Imrének és a magyar forradalom más hőseinek te­metése a magyarországi meg­békélés és a reform jelentős szimbóluma — adjon ez to­vábbi erőt a demokrácia és a pluralizmus híveinek. Ezt han­goztatja az Egyesült Államok szenátusának szerdán este egyhangúlag elfogadott hatá­rozata. Amerikai polgárok százai, egykori magyar szabadsághar­cosok, Budapestre utaznSE,’ hogy részt végyenek a gyász­ünnepségen és kifejezzék tisz­teletüket 1956 hősei előtt — áll a szenátusi határozatban. Az 1956-os magyar forrada­lom vízválasztó volt a leg­újabb kori történelemben s az első fontos jelzés arra, hogy elkerülhetetlen a sztálinizmus lerombolása. Az Egyesült Ál­lamok népe és kormánya úgy véli, hogy az emberi szabadság egyetemes, hogy a magyar szabadságharcosok az egész emberiség szabadságáért hal­tak meg — hangzik teljes szö­vegében a határozat, amely végül a szenátus őszinte tisz­teletét fejezi ki Nagy Imre és a forradalom valamennyi már­tírja iránt. Az amerikai kongresszus másik háza, a képviselőház a tervek szerint szintén elfogad a fentivel megegyező szövegű határozatot. A kongresszus a magyar kormányhoz intézett levélben is kifejezi majd tisz­teletét Nagy Imre és a forra­dalom többi mártírja iránt, mondják ki a határozatok. ram haladásáról, a nemzeti ki­sebbségek vallásgyakorlásának lehetőségeiről, az emberi jo­gok megsértéseiről, a romániai létfeltételekről. A minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy francia részről a lehetséges reagálások között felvetődött gazdasági szank­ciók elrendelése Románia ellen, de ennek csak az EGK egysé­ges fellépéseként látják értel­mét. Ugyanígy felmerült lehe­tőségként Nicolae Ceausescu elnök francia kitüntetéseinek visszavonása, amit a francia sajtóban is megpendítettek már hírmagyarázók. Csak röviden... BECSBEN TÁRGYAL a viet­nami külügyminiszter. Nguyen Co Thach osztrák partnere, Alois Mock meghívásának tesz eleget. A külügyminisztérium­ban pénteken kezdődött tár­gyalások középpontjában első helyen szerepeltek a kétoldalú együttműködés kérdései. OLAJFELDOLGOZÁSBAN és a vegyiparban történő bol­gár—iráni együttműködésről folytatott megbeszéléseket Szó­fiában Golam Reza Agazadeh iráni olajipari miniszter. JL Hecckampányt, rémhíreket idéz az Izvesztyija Az üzbegisztáni zavargásokról A tbiliszi véres tragédia óta a közvélemény sokkal érzéke­nyebben reagál arra, ha a köz­rend megóvása vagy helyreál­lítása érdekében a hivatalos szervek fegyveres erőt alkal­maznak. így van ez az üzbe­gisztáni Fergána térségében is, ahol a június eleje óta tartó pogromokban, összecsapások­ban ismét emberek halnak meg, szereznek súlyos sebeket. A csütörtöki Izvesztyija sze­rint a Fergánában tartott saj­tóértekezleteken felmerült, hogy miért lőttek a belügyi egységek „békés tüntetőkre”, akik között az afganisztáni harcokból tartalékos állomány­ba került veterán is volt. Sa- talin vezérezredes, a belügyi csapatok főparancsnoka el­mondta, hogy az Üzbég SZSZK ügyészsége megvizsgált min­den esetet, s valamennyinél in­dokoltnak tartotta a fegyve­rek és más kényszerítő eszkö­zök használatát. A tábornok szavai szerint négyszer hasz­náltak lőfegyvert és három­szor könnygázt, de egyáltalán nem békés tüntetők ellen. Az „internacionalista veteránnál" revolvert találtak, amire pe­dig nem volt engedélye. A tudósítás felidézi, hogy a zavargások május 23—25. kö­zött kezdődtek, amikor Kuva- szaj városában hatalmas tö­Vhszavonhatnák Ceausescu francia kitüntetéseit ? Párizsban Erdélyről Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó pá­rizsi találkozón részt vevő er­délyi menekülteket fogadták a francia külügyminisztérium­ban és találkozott velük a ta­lálkozón részt vevő amerikai küldöttség vezetője, Morris Ab­ram nagykövet. A külügymi­nisztériumban Philippe Coc- quebert, a minisztérium elem­ző és prognosztikai osztályának vezetője fogadta az erdélyi magyar kisebbség, valamint a romániai Emberi Jogi Liga képviselőit, részletesen tájé­kozódott a falurombolási prog-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents