Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-16 / 140. szám
4 xgßyian 1989. JŰNIUS 16., PÉNTEK rA Végtisztesség napjának előestéjén Szentendrén Emlékező kiállítás Szentendrén a szervezők, a rendezők úgy időzítették kiállításukat, hogy azt Nagy Imre és sorstársai gyászszertartásának előestéjén, június 15-én nyissák meg. A meghívókon jelzett, hivatalos megnyitó előtt már jóval tárt ajtók fogadták a Vajda Lajos Stúdió pinceműhelyébe betévedőt, Ahhoz, hogy a tárlat ön- szerveződő alapon létrejöjjön, a felhívást — ahogy Aknay János, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei szervezetének ügyvezető titkára, szentendrei művész elmondotta — még UP9. május 24-i dátummal lüggesz- tették ki a stúdió bejárasánál. Az önszerveződő alap eboeo az esetben nem kevesebbet jelentett, minthogy minden kiállító kétszáz forinttal járult hozzá a meghívók, s a plakátok költségeihez. A szervezők — Aknay János, Kis Tóth Ferenc, Beleznai Péter — tizennyolc művészt hívtak meg a tárlatra. Arra a tárlatra, amellyel saját megfogalmazásuk szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke előtt kívánnak tisztelegni. A maguk sajátos eszközeivel, látásmódjával mementóként irányítva rá a figyelmet arra az örök Vizsga emberi óhajra: soha többé hasonlót! Mértéktartó rendezés, szimbolikus formában megálljt parancsoló alkotások — dicsérik a kiállítás főkoordinátorát, dr. Hahn Ferenc művészettörténészt, s a tizennyolc művészt. Mindenki a legjobb, legigényesebb munkájával jelentkezett a tárlaton, mely jellegét tekintve nem sematikus. Az alkotások döntő többsége nem erre az alkalomra készült, jóval korábban született. A pálya legelején lévő stúdiótag éppúgy kiállít, bemutatkozik, mint a művész professzor. Nem kifejezetten, s csak a Vajda Lajos Stúdió tagjai szerepelnek a kiállításon. Szigetszentmiklósról, Békéscsabáról, Pilisszántóról, Ráckevéról küldték alkotásaikat az ott élő művészek, s természetesen a szentendreiek is. Az Erdélyből áttelepült művész éppúgy jelentkezett a tárlaton, mint a legutóbbi velencei biennálé díjazottja. Háromszáz meghívót küldtek szét az emlékeztető kiállítás megnyitójára, amelyen tegnap Alexa Károly író, a Hitel című lap főszerkesztőhelyettese mondott beszédet. Nem az alkotásokat minősítve, hanem a szándékot, ame'y ezt a kiállítást — június 15— 25. között — egybehívta, összekovácsolta: tisztelgés nein- izetünk közelmúltjának mártírjai előtt, a végtisztesség napjának előestéjén. Varga Edit Az Erkel Színházban június 15-én tartották a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operatanszakos hallgatóinak vizsga- előadását. Képünkön: Ulbrich Andrea Tanár lesz a tanítványból Ragtime és kardtánc Mostanában fejeződtek be az év végi vizsgák a ceglédi zeneiskolában. A záró hangversenyek előtt nagy izgalmakkal folytak a próbák, Néha-néha ezek igen kellemes pillanatokkal is telítődtek Solymosi Sebestyén klarinét szakos növendékeinél. A kedves perceket az az alkalmi együttes szerezte, amely örökzöldnek számító ragtime- okat játszott egyéb fúvósok és zongora, dob kíséretével. A klarinétosok növendékhangversenyén különlegességnek számított egy klárinét kettős- verseny bemutatása is. A gyerekek oly nagy szeretettel adták elő ezeket a darabokat, hogy szinte követelték maguknak az újabb szereplési lehetőséget. Nagy ■ örömükre felléphettek a zongoristáik — Hacheleva Ludmilla tanárnő tanítványai — év végi hangversenyén, még Hacsa- turján Kardtáncát is bemutatták. Remek hangulatot teremtettek a zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében. Kellemes meglepetésként hatott Pusztai Virág zongora- játéka. Ö szintén Hacheleva tanárnő növendéke volt. Ízelítőképpen Chopin g-moll balladáját adta elő leendő diplomakoncertjéből. Ezt a nehéz művet, amelyben a gyors zongorabillentyű-érintések után felszökkenő trillákat azonnal lassú, ünnepélyes akkordok követik, igen szép, érzelemgazdag tolmácsolásban hallhattuk. Ám nemcsak a zeneiskolai növendékek, hanem a szakközépiskolások és a főiskolások körében is a nagy és izgatott készülődések időszaka ez. Ilyenkor van a diplomahangversenyek ideje. Cegléden a zeneiskola vezetősége évek óta lehetőséget ad volt növendékeinek az ismételt bemutatkozásra. A hajdani diákok már nagyobb szakmai és zenei tapasztalattal, de ugyanolyan megilletődötten léptek a hangversenyterem dobogójára, mint régen. A még hátralévő vizsgák után, ősztől. négyen már tanárként térnek vissza ide. Pusztai Virág, a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának zongora szakos hallgatója. — Minden vizsgázónak kötelező bemutatni egy teljesfiech- művet, egy klasszikus formájú Szonáta tételt, egy románti- kus darabot és egy XX. századi kompozíciót. Delley József tanár úrral megbeszéltem, hogy melyik darabot szeretném játszani. Végül ennek alapján állítottam össze a műsort — mondotta. — A zongora zenei mindenesnek számít a hangszerek között, amellett, hogy népszerű szólóhangszer is. — Igen, hiszen a hangszer a kifejezőképessége révén a különböző dinamikai és érzelmi árnyalatok bemutatására kiválóan alkalmas — válaszolta Pusztai Virág. — Többek között erre is szeretném megtanítani leendő növendékeimet. Remélem, abból a sok kedves biztatásból is átadhatok majd valamit, amit annak idején és most is Hacheleva Ludmilla tanárnőtől kaptam. Borsos Hedvig Zsámbéki szombatok-Nyolcvan vödör levegő Hetedik alkalommal csendül föl a hétvégén a Zsámbéki szombatok szignálja a romtemplomnál. Bicskei Gábor és Mátyás Irén minden fogadkozását feledve ismét belevágott a programsorozat szervezésébe. Annak ellenére, hogy évről évre jobban belefáradnak a pénzszűke szülte nehézségekbe. A játékok rendezésére ma sem tudnak többet fordítani, mint évekkel ezelőtt, az árak pedig rohamosan emelkednek. Látszik ez a programon is; no nem a színvonalán, inkább á jellegén. Jóval kevesebb „igazi” nagy színházat tudnak meghívni Zsámbékra. A főszerep a kisebb amatőr vagy félprofi társulatoké. Ez önmagában persze nem baj, ha ezek az előadások igényesek és színvonalasak. Márpedig azok, mert Bicskei Gá- borék látatlanban nem vesznek semmit. S hogy ők ismerik közönségük ízlését, igényét. azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt hat esztendő sikerei. A hat évad során egyébként összesen 153 rendezvényük — színházi előadások, hangversenyek, kiállítások, gyermekműsorok, folklórestek — volt. S most szombaton újabbakkal folytatódik a sor. Ezúttal hat alkalommal várják a látogatókat Zsámbékra. Az első hétvégén Qeuneau Stílusgyakorlatok című kabaréját mutatja be a Debreceni Csokonai Színház társulata. Rá egy hétre a Pinceszínház társulata mutatkozik be Vérszipoly című horrorparódiájával. Ezt a következő szombaton egy bohóctréfába oltott ab- szurdoid játék követi. Lezsák Sándor Nyolcvan vödör levegő című darabja, társítva Esz- tcrházy Péter Töredék-évei, ami a szerző Kis magyar pornográfia című kötetéből készült. A két művet a Térszín- színház társulata' állította színpadra. Színházi csemegének ígérkezik — július 8-án — a GNM Szinitanoda előadásában Bertold Bercht darabja, a Koldusopera, amit Gór Nagy Mária és Mensáros László által tanított 16-17 éves fiatalok visznek színre. Üj társulat is bemutatkozik : a közelmúltban szerveződött Pest Megyei Játékszín Csokonai Karnyóné és a két szeleburdiak című játékát adja elő. Minden bizonynyal nagy érdeklődésre tarthat számot az utolsó szombat — július 22. — bemutatója. A debreceni Alföldi Színpad a Tündérkert című pódiumjátékkal látogat Zsámbékra. A darabot erdélyi magyar költők verseiből és az ottani magyar lapok Ceausescuról szóló idézeteiből állították össze. Egyet feltétlenül érdemes kiemelni a rendezvénysorozat kiállításai közül is: július 1- jén Kass János Faludy-illusztrációit láthatja a közönség a művelődési házban. S egyben találkozhat is Faludy György- gyel, s részleteket hallhat a szerző Test és lélek című műfordításkötetéből. M. N. F. KORFORDULÓ Százados fák alatt Házaspároknak külön épületszárnyat alakítottak ki a tápiószentmártoni szociális otthonban, amely csodálatos környezetben, szépen gondozott ősparkban fekszik (Erdősi Agnes felvétele) Zsámbékhoz fiizték a szálak Megvalósult ifjúkori álmok Amikor az ember a nyugdijkorhoz közeledik, különös gondok foglalkoztatják. Nyomasztó, hogy az évtizedek során megszokott munkarendből kiszabadulva mivel telik majd az idő. Másrészt felrémlik, mennyi a restancia, mi mindenre nem került sor a munkásévek alatt. Eltervezi, mit fog elolvasni, mit csinál a barkácsmühelybcn, mik is az elmaradt intéznivalók. Sokan azonban úgy gondolnak a nyugdíjasévekre: végre alkalom nyílik az ifjúkori szenvedélyek, hobbik kielégítésére. A zsámbéki Páti'Nagy Elemér, aki sok évtizedet töltött el á Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszékén és docensként ment nyugdíjba, már jó előre elképzelte, hogy a hivatásától eltérő feladatainak szenteli majd az idejét. Fél évszázaddal ezelőtt, amikot- az érettségi bizonyítványt kézhez kapta, a régészet vonzottá. A söi’sa, a körülmények azonban úgy hozták, hogy az agrártudományok szolgálatába állt. A régi szenvedély — a múlt kutatásának igénye — azonban egy pillanatra sem múlt el. Nos, amikor nyolc esztendővel ezelőtt nyugdíjba vonult, elhatározta, hogy szabadidejét két célnak szenteli. Tovább foglalkozik a pillangósok termesztésével, kutatja Zsámbék történetét, egyben feldolgozza a valaha nemzetközi hírű tudós, Johannes Sambucus életútját. Itt született az egykori tudós, akinek édesapja vagyonát Nagyszombaton elvesztette, Zsámbékon telepedett le. Páti Nagy Elemérnek hatalmas könyvtára van, amelyben sok könyv és más irat foglalkozik Johannes Sambucus történetével. Páti Nagy Elemér kutatásai során megállapította, hogy a Sambucus név egyértelműen arra mutat, a tudós nevével is utalni kívánt zsám- béki eredetére. Ez a helytörténeti szempontból érdekes felTalálkozó a múzeumban A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nyugdíjasbizottsága jó kapcsolatot tart valamennyi régi dolgozójával. A 425 idős PVCSV-s közül különösen azokra figyelnek, akik egészségi állapotuk miatt szorulnak rá egykori munkatársaik segítségére, támogatására. Tavaly 350 ezer forint gyorssegélyt osztottak ki. Többeknek rendszeresen adnak pénzt gyógyszerekre. Részben egészségügyi, részben üdülési szolgáltatásként a múlt esztendőben 50 nyugdíjast küldtek gyógyüdülőbe — többek között Zalakarosra, Gyulára, Hajdúszoboszlóra. A zalaka- rosi szálloda építését a vállalat dolgozói társadalmi munkájukkal segítették. Viszonzásul kaptak az épületben két szobát, amelyet rendszeresen a nyugdíjasok rendelkezésére bocsátanak. Nagy segítséget jelent a még munkaképes időseknek, hogy közülük kétszázan a vállalatnál dolgozhatnak nyugdíj mellett. A hagyománynak megfelelően az idén június 14-én Is megrendezték a szokásos nyugdíjas-találkozót. A jó hangulatú programon másfél százan vettek részt. A kora délelőtti órákban a, Mezőgazdasági Múzeum előtt találkoztak. A múzeumban két órát töltöttek, majd autóbusz vitte a társaságot a közeli Néphadsereg Házába, ahol meghallgatták a vállalat igazgatójának tájékoztatását az elmúlt esztendő munkájáról. Ezt követően ízes ebédet szolgáltak fel számukra, majd rangos művészek közreműködésével vidám műsorral kedveskedtek a találkozó résztvevőinek. fedezés tovább ösztönözte a kutatót, hogy megismerkedjék Johannes Sambucus életútjá- val. Megállapította, hogy Sambucus már nyolcesztendős korában nagy érdeklődést mutatott a tudományok iránt. Bizonyos feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a fiatal gyerek már könyvtárszervetzésset^iog- lalkozott. Pályája később magasra ívelt. Egyebek közt arról is érdekes dokumentumok maradtak fenn. hogy ifjúkorában eljutott Páduába, ahol Oláh Miklós esztergomi érsek unokaöccsének, Bóna Györgynek volt a házitanítója. Olyan adatokra is rábukkant Páti Nagy Elemér, amelyek szerint Johannes Sambucus egyes munkáit Sámboki János néven írta alá. Ez szintén azt bizonyítja,' hogy erőteljesen élt az 1500-as években működő tudósban az atyai ház iránti tisztelet. Páti Nagy Elemér kutatásaival a geográfiai ismereteket is gazdagítani kívánja, mert1 azt igyekszik kibontani, hogy évszázadokkal ezelőtt hogyan alakult ki Zsámbék. A nyugdíjasesztendők Páti Nagy Elemérnek meghozták azt az örömöt, hogy megvalósítsa ifjúkori vágyait. Lám, az időskor — ha megfelelő célokat tűzünk magunk elé — korántsem jelenti az élet peremére sodródást. ICasznár Zoltán Jó tudni a nyugdíjasoknak Közgyógyellátás-igazolás A gyógyszerárak jelentős emelése nagy gondot jelent az alacsonyabb nyugdíjból élő idős embereknek, akiknek — koruknál fogva — a szokásosnál több medicinára van szükségük. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban kiadott rendelkezése arról intézkedett, hogy a már régebben is közgyógyellátásban részesülők mellett a kedvezménnyel élhetnek a kisnyugdíjasok is. A minisztérium illetékes osztályán , szerzett információnk szerint a közgyógyellátás méltányosságból kiterjeszthető a havi 3500'forint körüli nyugdíjasokra is. Mit tegyen az, aki a segítséget igénybe kívánja venni? A lakóhely szerint illetékes tanácshoz kell fordulnia, ahol a nyugdíjszelvénnyel igazolhatja a rászorultságot. Az esetek .túlnyomó többségében ott azonnál megkaphatja az igazolást. Előfordulhat azonban, hogy a kérelem után a tanács környezettanulmányt végez. Ez esetben az igazolvány kiadására csak ezután kerülhet sor. Nem kötelező, de előnyö! lehet, ha a kérelmező körzet orvosa igazolja, hogy a; igénylő több betegségben szén' ved, ezért különféle gyógysze1 rekre van szüksége. Jó tudni azt is, hogy a köz gyógyellátási igazolvány eg esztendőre szól. Akiknek a orvos igazolja, hogy tartós be tegségben szenvednek, ezéi folyamatos gyógyszerszedésr van szükségük, korlátlan ide re szolgáló közgyógyellátá: igazolást is ki lehet adni, A okmány ellenében nemcsak a ingyenes gyógyszerellátást tarthatnak igényt a betege! hanem gyógyászati segédes; közre, sőt fogászati ellátási is. K. Z.
