Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

1989. JÜNIUS 14., SZERDA #*rvr M .Wf.6)£/£ közmegegyezés útján a társadalmi kibontakozásért A korám mögé csak belépővé! A gyászszertartás méltóságáért Magyarország — jog sze­rint — ezer esztendő óta a magyar népé. Ezen nem vál­toztat az sem, hogy történel­me során a népnek alig volt módja arra, hogy gazdaként., szabad polgárként rendelkez­zen saját tulajdonával, bár időről időre megkísérelte, hogy birtokba vegye azt, ami az övé. Történelmi felelősségünk tu­datában. és a Magyar Szocia­lista Munkáspárttal kötö'.t megállapodásunkkal összhang­ban ml, az Ellenzéki Kerék­asztal szervezeteinek küldöt­tei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy meg­kezdjük az érdemi tárgyalá­sokat a politikai hatalmat ténylegesen birtokló Magyar Szocialista Munkáspárt képvi­selőivel és az általa meghí­vott más szervezetek delegá­tusaival. Leszögezzük, hogy a tárgya­lások célja a békés átmenet biztosítása a diktatórikus uralmi rendszerből a népaka­ratot ténylegesen érvényesítő képviseleti demokráciába. A tárgyalások során nem a ha­talmon akarunk osztozkodni a hatalom jelenlegi birtoko­saival. Nem kívánunk a néo feje fölött, annak megbízása nélkül részesedni a hatalom gyakorlásában. Célunk az, hogy valóban hazánk polgá­rai dönthessenek és döntse­nek is arról, kiket, milyen politikai erőket bíznak meg a hatalom gyakorlásával a választásoktól választásokig terjedő időre. Három be nem teljesült ma­gyar forradalom feladatait kell most békés úton elvégez­nünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi kísérletre emléke­zik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szovjet hadse­reg leverte, nemzeti bizottsá­gainkat, munkástanácsainkat, újjáéledt pártjainkat pedig a hazai reakció számolta fel. Az ezt követő megtorlás és bosszú újkori történelmünkben pél­dátlan méretű volt. Harminc év bénultsága után végre megszólalt társadal­munk. Független szervezetek létrejötte és nagyszabású meg­mozdulások jelzik, hogy kezé­be akarja venni sorsának ala­kítását. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a szabad vá­lasztás nemcsak a közélet és a politikai erkölcs megújításá­hoz vezethet, hanem sorsfordí­tó jelentősége lesz nemze­tünk történetében. A forradalom mártírjainak eltemetése és e tárgyalások megindulása a nemzeti meg­békélés kezdetét jelentheti. De valódi nemzeti megbéké­lést csak a diktatórikus hatal­mi rendszer eltemetése hoz­hat. Erre pedig csak az erő- szakszervezetek depolitizálása és szabad választások útján kerülhet sor. Az Ellenzéki Kerekasztal — ahogy ezt a szóvivő kifejtette — olyan elvek alapján kíván tárgyalni, mint a népfel­ség elve, a szabad választások, az országgyűlés 'megújításá­nak elsőbbsége, a parlamenti ellenzék létrejötte, a fegyve­res testületek politikamentes­sége, az erőszaktól való tar­tózkodás és lehetőségének ki­zárása. Csak így szüntethető meg az emberekben bujkáló félelem, csak így válhat az — nem csendes, hanem — elhall­gattatott többség politizáló honpolgárok közösségévé. — Ugyanakkor már most is készek vagyunk mindent meg­tenni, ami valóban rajtunk áll — folytatta Kónya Imre —, a vakság által teremtett kontak­tusok megoldásáért, de a gaz­dasági csőd felszámolásáért a választásokig felelősséget nem Ezt követően dr. Kónya Imrének, az Ellenzéki Ke­rékasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. vállalhatunk, mert az ellenzé­ki szervezetek — ellenzékként — csak ellenőrizni tudják, s kívánják azokat, akik ezt az országot 40 éve kormányozzák és ide vezették. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a gazdaság az összeomlás állapotában van, s naponta ezrek sorsát temeti maga alá. Rajtuk, azaz rajtunk, — Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai kerékasztalnak, ami, vall­juk be, kicsit szögletesre sike­rült. Jelentősége még’s nagy a békés társadalmi fejlődés né­zőpontjából. El kell ismernünk ugyanakkor azt, hogy ezzel az ülésrenddel a társadalom sok jelentős törésvonalát nem va­gyunk képesek megjeleníteni. Csak néhány törésvonalat em­lítek: az ország kezd kettésza­kadni, a pártokba szerveződő közéleti emberekre, az úgyne­vezett elitre, és a pártosodni nem kívánókra, fővárosra és vidékre, tőkeerősekre és sze­gényekre. Feszülnek a mély­ben további társadalmi ellent­mondások is. Ezeket a feszült­ségeket közösen kell felvállal­nunk, s ezt annál inkább meg­tehetjük, mert e kerékasztalnál a társadalmat mintegy kereszt­be szelve is jelen vagyunk. A harmadik oldalon helyet fog­laló szervezetek nem kívánják az egység látszatát kelteni. Tagjaik érdekeit képviselve önálló politikai szervezetként vannak jelen, álláspontjukat a konkrét napirendektől függet­lenül, szuverén módon alakít­ják ki. A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a ré­gi hatalmi berendezke ésben vállalt formális társutas sze­semmilyen szociális demagógia nem segít. A gazdasági zuha­nás megállításának előfeltéte­le a politikai rendszer megvál­toztatása. Végül nyomatékosan leszö­gezzük: az Ellenzéki Kerék­asztal szervezetei nem azért ültek le a tárgyalóasztalhoz, hogy a hatalomból maguknak egy-egy részt kihasítsanak, ha­nem azért, hogy olyan helyze­tet teremtsenek, amelyben ma­ga a nép szerezheti meg a ha­talmat saját magának. Mégpe­dig nem erőszakkal, hanem bé­kés eszközökkel. Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként fel­sorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak szóvivője, dr. Kukorelli István kapott szót. rep. Sokan ezért kívánták átül­tetni delegációnkat az MSZMP oldalára. Ezek a vélemények nincsenek tekintettel a fel­gyorsult idő hozadékaira, arra, hogy jelentős elmozdulás tör­tént a hatalmi berendezkedés­ben. A monolit pártirányítás szervezeteink irányában in­tézményesen megszűnt. Szer­vezeteink a jövőben sem lesz­nek pártközömbösek, de tanul­va a múltból, nem kívánnak egyetlenegy politikai párt ural­ma alatt sem tevékenykedni. Vegyük tudomásul: ezekben a szervezetekben, bár eltérő arányban, de jelentős reform­erők tevékenykednek. Végtele­nül hamis lenne az a beállítás, hogy itt a demokrácia igenlői ülnek szemben azok ellenzői­vel. Nézetünk szerint tárgyalá­saink legfőbb feladata az, hogy a többpártrendszerbe, a kép­viseleti demokráciába, a jogál­lamiságba való átmenet előtt álló történelmi csapdákat el­hárítsuk, az aknákat felszed­jük. Az aknafelszedést köztu­dottan nem lehet zaklatott idegállapotban végrehajtani. Milyen csapdákról van szó? Mindenképpen ilyennek tekint­hető a mai törvényalkotási dön­téshozatal. A jogállamiság meg­teremtésének, az alkotmányos­ságnak az évében élünk, kivá­ló szakmai műhelyek kínálják fel megvételre a jelentősebb­nél jelentősebb törvényterve­zeteket. A kormányzat dolgo­zik, teszi a dolgát. Fel kellene vennünk nekünk is e fordu­latszámot, mert hiányzik a tör­vények megalapozásának tár­sadalompolitikai oldala, a po­litikai közmegegyezés. Szerző­désünkben leszögeztük: a tör­vényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Ezzel egyetértünk, és javasol­juk, a már közzétett törvény- tervezeteket, így például a párttörvényt, csak az egyezte­téseket követően tűzze napi­rendre az Országgyűlés. Ma­gyarországnak rendeleti kor­mányzás helyett konszenzus­jogra van szüksége, a törvé­nyek uralma a jogállamiság legfőbb ismertetőjegye. A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hiva­tott kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi elfogadottsága vi­tatott. Ugyanakikor a válasz­tásokig ezeknek a rendszere­sen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál fontosabb gazdasági és poli­tikai döntéseket. A társada­lom érdeke, hogy a választá­sokig ne hozzuk kormányoz- hatatlan helyzetbe országun­kat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek eb­ben a házban, ahol most ven­dégek vagyunk, már megfo­galmazódtak. A harmadik csapda a tár­sadalmi fogadóképesség hiá­nya, a manapság sokat emle­getett csendes vagy elhallga­tott többség léte. ök ennél az asztalnál is legfeljebb tá­volságtartó, tiszteletbeli meg­figyelőként vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási, ered­mény, vagy inkább ered­ménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunk­ban a bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az egy év' óta ránkszakadó nyilvánosságban. Ez az intellektuális válság annak a politikának a követ­kezménye, amely a nem ter­melő jelzővel ajándékozta meg az oktatást, a kultúrát és a tudományt. Ezen a poli­tikán változtatni a kormány­zat felelőssége. A mi felelős­ségünk pedig többek között, hogy közreműködve ennek a politikának az átalakításában próbáljuk meg közvetíteni az állampolgárok valós érdekeit. Közvetíteni vagyunk hivatot­tak azt is, hogy a politikai, gazdasági reformoknak nem a holnapi pénztárcában lesz meg a hozadéka. Jobbnál jobb országos és helyi programokkal tele az ország, pozitív fogadtatása volt a miniszterelnöki prog­ramnak is. Nagy történelmi közhely érvényesül ma ná­lunk: egyetlen program sarn lehet sikeres társadalmi tá­mogatottság, bizalom nélkül. Ehhez a tényleges társadal­mi-gazdasági helyzetünkkel való nyilvános szembenézés szükséges. A harmadik oldal egyetért abban, hogy napi­rendjeinken két fő téma sze­repeljen, nevezetesen a de­mokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása, illetve a gazdasági és szociá­lis válság leküzdésének stra­tégiai feladatai. A szándéknyilatkozat el­hangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. A tárgyaló felek felhatalmazá­sa alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás szerint — június 21-én 17 órakor ugyancsak az Ország­ház vadásztermében plenáris ülést tartanak. Ekkor már konkrét megállapodás jöhet létre a tárgyalási témák meg­határozásáról vagy pontosítá­sáról, a munkabizottságok számáról, valamint a tárgya­lási szintekről. Az elkövetke­zendő időszakban a szakértői munka folytatódik, és ennek során tisztázzák majd a tár­gyaló feleket érintő vala­mennyi kérdést. A június 16-i gyászszertartás méltóságának megőrzésére többféle intézkedést fogana­tosítanak a szervezők. Ezek közé tartozik, hogy a Hősök terén csak a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága által ki­adott belépők birtokosai jut­hatnak a kordon mögé, illet­ve vehetnek részt a rákoske­resztúri köztemetőben meg­rendezendő szertartáson. A két helyszín között közlekedő különautóbuszok és gépkocsik is megkülönböztető jelzést kapnak. Ezekből a kártyákból szintén többféle létezik, mind­egyiken fel van tüntetve, hogy melyik, mire jogosít. A kor­látozásra a tumultuózus jele­netek megelőzése miatt van szükség, s a szervezők ezúton is kérik az érdeklődők megér­tését. Itt jegyezzük meg, hogy a televízió és a rádió mind­két helyszínről egyenes közve­títést ad. A Hősök terén a Magyar Demokrata Fórum, a temetőben a Szabad Demok­raták Szövetsége, a Kisgazda- párt és a Fiatal Demokraták Szövetsége karszalagos akti­vistái ügyelnek a rendre. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felkérésére a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság biztosítja a helyszíneket, szervezi a közlekedést. Az elő­készületek miatt valószínűleg Az idén az elmúlt évtized legnagyobb kajszitermése ígér­kezik. A fák roskadoznak a gyümölcstől. Pest megyében is hasonló­képpen nagy termés ígérkezik. A szakemberek 12-13 ezer tonna érett gyümölcs betaka­rítását tervezik. A betakarítással nem, de az értékesítéssel az országos hely­zetnek megfelelően vannak gondok. A konzervgyárak, a gyümölcsfeldolgozó-üzemek kapacitásai elegendőnek lát­szanak akár a tavalyi termés tízszeresének a befogadására A kapacitás tehát megfelelő, ami viszont mór nem mond­ható el a kajszi árára. A töblettermés miatt az árak jó­val alatta lesznek az előző évi­nek. A szükségleteken felüli ter­Megkezdték a meggy sze­dését a Sasad Termelőszövet­kezetben. Az idén jó termést szedhetnek le a budaörsi és a pusztazámori gyümölcsfákról. Becslések szerint mintegy 300 vagonnyi gyümölcs- betakarí­tásáról, tárolásáról és nem utolsósorban értékesítéséről kell gondoskodni a közös gaz­daság vezetőinek. Budaörsön az egyik 27 hektáros gyümöl­csös ismét lengyel és magyar szótól hangos. A helyieken június 16-án nulla órától reg­gel kilenc óráig lezárják a Hősök terét és a környékét. Ez azt is jelenti, hogy ekkor, illetve a ravatalozás és a tö­meg szétoszlásának idején ke­rülő úton közlekednek majd a BKV járművei. Az igényeknek megfelelően sűríteni fogják a járatokat, a temető környékén villamospótló autóbuszokat ál­lítanak be. A Hősök teréről in­duló két konvoj a Dózsa György út—Kerepesi út—Dobi István út—Élessarok—Magló- di út útvonalon jut el a teme­tőbe. A közbenső keresztező­désekben az áthaladás idejére leállítják a forgalmat. Június 16-a előtt néhány nappal az illetékesek sajtóközleményt adnak ki az útlezárásokról, a közlekedés rendjéről. közérdekű túdnivalő az is, hogy a Fővárosi' Tanács júni­us 16-án lezárja a temetőt a többi látogató elől. A temetői szertartás befejezése után, kö­rülbelül délután öt órától azonban ismét megnyitják a kapukat. Szombaton és vasár­nap is várhatóan sokan kíván­ják leróni kegyeletüket a sí­roknál, ezért június 16-án és a következő három napon más temetés nem lesz a rákoske­resztúri köztemetőben. Köves László més sorsa még egyáltalán nem megnyugtató. A keres­kedelmi szakemberek szerint 15-20 ezer tonna felvásár­lását akadályozhatja meg az, hogy nincs rá se pénz, se hi­telfedezet. Ha ez utóbbi volna is, a drága kamat miatt nem biztos, hogy megérné a hitel- felvétel. Az exportot viszont az is hátráltatja, hogy ez idő szerint az árunak mind­össze ötödéhez van göngyöleg és láda. Fontos lenne, hogy a fel­dolgozó és felvásárló vállala­tok soron kívüli forgóeszköz- hitelhez jussanak. Budapesten és a nagyvárosokban pedig a jelenleginél is több alkalmi elárusítóhely engedélyét vol­na célszerű kiadni, hogy az áru a termelőtől közvetlenül eljusson a - fogyasztóhoz. L. B. kívül, ugyanis többéves ha­gyományt folytatva lengyel diákok, mintegy százan sfe- gítenek szedni a bő termést. Szükség van munkájukra, hi­szen nélkülük aligha kerül­ne rekeszekbe a sok gyümölés. Képeinken: Baloldalt: T()- vodziecka Agnieszka szedi, míg a másik képünkön a fiuk rekeszekbe öntik a leszedett gyömölcsöt. (Hancsovszki János felvétele) MIT SZÓLTAK A KERÉKASZTALHOZ? Ajaj,sajnos lemaradtam! A televízió által meghonosí­tott telefonos játékokban a né­ző hívja fel a közlő szervet. Tegnap mi telefonáltunk az ol­vasóknak, azt tudakolva: mik az első benyomásaik a kerék­asztal-tárgyalások televízióban is látható megkezdéséről. Arra is kíváncsiak voltunk: ki mit vár a megbeszélésektől, milyen eredménnyel lenne elégedett. A körtelefon egyik általáno­sítható tapasztalata: ha a poli­tikai vezetők nem tervszerűen dolgoznak, az nem tesz jót sem a politikai események iránti érdeklődésnek, sem a televízió nézettségének. A tárgyalások előkészítése hosszas volt és bi­zonytalanságokkal tarkított; s mivel sokan lemaradtak a te­levízió előző este beharango­zott műsorváltozásáról, érdek­lődésünk nyomán csodálkoz­tak: „ma közvetítették”? Szigetszentmiklóson mintegy húsz megkérdezett családban senki nem volt képernyő előtt 17 óra után. volt, akit nem is érdekelt a tárgyalások kezdete, mások pedig sajnálkoztak: „ajaj, sajnos lemaradtam”. Szentendrén többen korainak tartották a kezdést: öt-hat óra tájban értek haza, s így nem formálhattak véleményt a po­litikai „bemelegítő” találkozó­ról. Iklódi Gáborné viszont, aki a Derecskéi utcában lakik, látta: — Az Ellenzéki Kerekasztal tegnapi szóvivője jó benvo- mást keltett mind az előadás­módja, mind a mondandóba alapján. Grósz Károly egy ki­csit fáradtnak tűnt. A „harma­dik” oldal képviselőjének sza­vai pedig nem váltottak ki be­lőlem semmilven hatást, mert formálónak éreztem a mon­dandóiát. —. Mit vár a megbeszélések­től? — Remélem, hogy így együtt jutnak valamire, s az ország kimozdulhat a holtpontról. A munkahelyemen például még mindig azt a véleményt hallom a leggyakrabban, hogy „ezert a fizetésért nem érdemes dolgoz­ni”. Jó lenne ezt a fásultságot lerázni, felkelteni ismét az ér­deklődést a közös ügyek iránt. Együtt talán elérhetnek vala­mit a tárgyalópartnerek . . . Lencsés Rezső, aki Gödöllőn, a Stromfeld sétányon lakik, szintén abban bízik, hogy a há­rom „fél” marakodás nélkül megegyezik egymással abban, hogy mi a teendő a magyar nép boldogulása érdekében. — A gyűlölködés nem vezet semmire, s a hatalomért való harc sem időszerű és célrave­zető most. Tetszettek dr. Kó- njra Imrének, az ellenzékiek szóvivőjének szavai arról, hogy a népé legyen az ország, nép­szavazás és ellenőrzés garan­tálja a közérdek érvényesülé­sét. Pap József ráckevei, Arnád téri lakos úgy látja, az embe­rek egyelőre nem tolonganak, ha közügvekben kell véleménvt és javaslatot mondaniuk. Eb­ben a korábbi beidegződések­nek is részük van. A tárgya­láson viszont érződik, hogy dűlőre akarnak jutni a vitá- zók, s ez biztató — hangzott a telefonvonalból. A tárgyalások légkörét mind­egyik megkérdezett őszintének és nyíltnak érezte. Ha közvé­lemény-kutatásunk nem hozott is felszínre annvi véleményt, amennyit szerettünk volna, kö­zönségszervezőnek talán bevál­tunk — talán akadt a későn hazaérkező felhívottak között olyan, aki ezek után megnézte a tv-híradóbeli összefoglalót. Kovács Gyula KUKORELLI ISTVÁN: Kerüljük el a történeSmi csapdákat Hitel és göngyöleg kellene Beérett a hőtermő Szedik a meggyet KÓNYA IM RE: Magyarország a magyar népé (Folytatás az I. oldalról.) meghatározó szerepéről — mondotta egyebek között Grósz Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents