Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

PKST « MKCiBl 1989. MÁJUS 13., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI I A kiváló időzítések művészete Nagy visszhangot keltettek Gorbacsov leszerelési javaslatai Harminc év óta először kínai—szovjet csúcstalálkozó Robbanékony helyzet az érvénytelenített panamai választás után Altalanos PILLANATKÉP Már-már úgy tűnt, hogy James Baker első moszkvai látogatásának egyetlen ered­ménye az lesz, hogy júliusban felújítják a tavaly októberben, az elnökválasztás miatt fel­függesztett genfi szovjet— amerikai tárgyalásokat a hadá­szati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről. Egyes hírma­gyarázók arról cikkeztek, hogy emiatt talán kár volt a wa­shingtoni diplomácia vezetőjé­nek Moszkvába utaznia, hi­szen ebben közönséges jegy­zékváltás keretében is megál­lapodhatott volna a két világ­hatalom. Amikor azonban Mi­hail Gorbacsov fogadta Ba­kert és ismertté váltak azok a szovjet javaslatok, amelye­ket a leszerelés ügyében a pártfőtitkár államfő az ame­rikai külügyminiszterrel is­mertetett, egyszerre világ­szenzációvá változott az addig Washington részéről csupán amolyan kapcsolatfelvételnek és tapogatózásnak szánt tár­gyalás. A Szovjetunió mindenekelőtt már most, 1989-re érvényes hatállyal egyoldalú leszerelési lépést jelentett be: a szövetsé­gesei területéről 500 harcá­szati nukleáris eszközhöz rendszeresített robbanótöltetet von ki. Gorbacsov közölte Ba­kerrel azt is, hogy a Szovjet­unió 1989—91-ben kész kivon­ni szövetségesei területéről va­lamennyi nukleáris eszközét, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok hasonlóan cselekszik. Moszkva javaslata számol természetesen azzal is, hogy a NATO eddig azzal utasította el az 500 kilométernél rövi- debb hatótávolságú nukleáris robbanófejű rakéták minden­nemű csökkentését, hogy ezzel a fegyvertárral ellensúlyozza a Varsói Szerződés fölényét a hagyományos fegyverzetben. Ezért indítványozza Gorba­csov, hogy 1996—97-re jelentős mértékben csökkentsék a VSZ és a NATO fegyverzetét és fegyveres erőit. Erre az időre egyenlő fegyveres erő, illetve fegyverzet maradna mindkét katonai tömbben. Ez nem len­ne több egymillió 350 ezer katonánál, 1500 harci repülő­gépnél, 1700 harci helikopter­nél, 20 ezer harckocsinál, 24 ezer tüzérségi lövegnél, akna­vető és sorozatvető rakéta­fegyvernél, valamint 28 ezer gyalogsági harci és páncélo­zott járműnél. Így kialakulna az egyenlő fegyverzet és fegy­veres erő, hiszen a NATO a VSZ-nél nagyobb mértékben csökkentené harci repülőgé­peinek számát, amíg a VSZ a másik katonai tömbnél több csökkentést hajtana végre a harckocsikban és páncélozott járművekben. ÉLEZŐDŐ NATO-VITA A szovjet javaslat nem vé­letlenül akkor hangzott el, amikor az Észak-atlanti Szö­vetség május végi csúcstalál­kozójára készül, s a vélemé­nyek megosztottak abban, hogy milyen európai leszere­lési témákat tárgyaljanak meg a Szovjetunióval. A világsaj­tó tág teret szentelt azoknak a nézeteltéréseknek, amelyek az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták ügyé­ben kirobbantak a NATO-ban. Az NSZK ugyanis tárgyaláso­kat sürget a Szovjetunióval ennek az arzenálnak a lesze­reléséről, az Egyesült Államok és Anglia viszont e hadrendbe állított fegyverek korszerűsíté­sét követeli. Az 500 harcászati nukleáris eszközhöz rendszeresített rob­banófejek egyoldalú kivonásá­ról szóló szovjet bejelentés to­vább élezte a NATO-szövetsé- gesek eddigi vitáját. Baker Moszkvából távoztában a repü­lőgép fedélzetén úgy nyilatko­zott az újságíróknak, hogy a moszkvai lépés „túl kicsi” ah­hoz, hogy Washington tárgya­lásokba menjen bele eddigi ál­láspontjának megváltoztatásá­val az 500 kilométernél rövi­debb hatótávolságú harcászati rakéták csökkentéséről. Hason­lóképpen negatív válasz érke­zett francia kormánykörökből is. Ami Nagy-Britanniát illeti, hírmagyarázók szerint tovább­ra is érvényesnek tartják azt a döntést, amely kormánykörök­ből szivárgott ki még a szov­jet javaslat előtt, hogy Lon­don még akkor is bojkottálja a rövid hatótávolságú rakéták­ról való esetleges kelet—nyu­gati tárgyalásokat, ha az At­lanti Szövetség többi 15 tag­állama — az NSZK óhajának megfelelően — beleegyezik a megbeszélések megkezdésébe. Ami viszont az NSZK-t il­leti, üdvözölte Gorbacsov ja­vaslatait és különösen az 500 atomrobbanófej egyoldalú ki­vonását. A pozitív megnyilat­kozás Hans Klein szövetségi minisztertől származik, aki a bonni kabinet szóvivője. E kedvező fogadtatás azért is je­lentős, mert néhány órával azelőtt hangzott el, hogy Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter Bonnba érkezett. Se- vardnadze megbeszélései egyébként Mihail Gorbacsov júniusi NSZK-beli látogatását készítik élő. A PEKINGI KÉZFOGÁS Hétfőn világesemény kezdő­dik Pekingben, s ezt tükrözi, hogy már a helyszínen van neves tudósítók és hírmagyará­zók egész sora, hogy beszá­moljon az előkészületekről is. Hétfőn ugyanis Mihail Gor­bacsov Pekingbe érkezik és harminc év után ismét csúcs- találkozóra kerül sor a Szov­jetunió és Kína vezetői között. Főcímünkben az időzítés mű­vészetéről írtunk. Bizonyára az sem tekinthető véletlennek, hogy éppen hétfőn kezdődik meg a Mongóliában állomáso­zó 50 ezer szovjet katona kö­zül 37 ezer kivonása. Kétségtelen, hogy ez a gesz­tus szovjet részről azt tükrözi, hogy minél kedvezőbb körül­ményeket kívánnak teremteni a szovjet—kínai legmagasabb szintű tárgyalásokhoz. Azt akarják, hogy ezek a megbe­szélések az enyhülés légköré­ben történjenek meg. Emléke­zetes ugyanis, hogy Peking, amikor a szovjet—kínai vi­szony gyökeres javítása _ ke­rült napirendre, több, számá­ra zavaró problémát vetett fel. Ezek között első helyen szerepelt a szovjet kontingen­sek jelenléte Afganisztánban. Február 15. óta nincsenek szovjet katonák a közép­ázsiai országban, így ez az akadályozó tényező immár a múlté. Hasonlóképpen üteme­sen halad és szeptemberig be­fejeződik a vietnami egységek kivonása Kambodzsából, sőt, Hun Sen és Szihanuk herceg közötti, a kompromisszumok irányába mutató megbeszélé­sek a békés rendezés kedvező kilátásaival kecsegtetnek. (Pe­king ugyanis korábban azért is bírálta Moszkvát, hogy a vietnami csapatok tartós kam­bodzsai állomásoztatására ösz­tönzi Hanoit.) Most pedig a mongóliai kivonás megkezdése újabb jelzés arra. hogy szov­jet részről mennyire komolyan veszik a kínai álláspontokat. Gorbacsov olyan javaslattal érkezik Pekingbe. amely szem előtt tartja mindkét fél biz­tonsági érdekeit. Moszkva ko­rábban már indítványozta, hogy a két fél foganatosítson intézkedéseket a katonai eny­hülés érdekében a 7200 kilo­méter hosszú határ mentén, ahol 50 szovjet és legalább ugyanannyi kínai hadosztály állomásozik. Gorbacsov be is jelentette, hogy 1991-ig össze­sen 200 ezer szovjet katonát kivonnak Ázsiából. A kínai határ menti területekről eltá­volítják az SS—20-as közepes hatótávolságú rakétákat és más fegyvereket. A csúcstalálkozón bizonyára nagy hangsúlyt kap a kambo­dzsai békés rendezés. A leg­utóbbi dzsakartai Szihanuk— Hun Sen eszmecserén a szám-' fizetésben levő herceg elvileg beleegyezett abba, hogy elfo­gadja az államfői tisztséget és biztató kompromisszum körvo­nalai rajzolódtak ki. De az elő­relépés legfőbb akadálya, hogy Peking még nem vonta meg támogatását a „vörös khme­rektől”, amelyek kormánya, mielőtt megdöntötték vcxlna mintegy másfél millió kam­bodzsai haláláért felelős. Ami a szovjet—kínai kétol­dalú kapcsolatok javításának esélyeit illeti, kedvező erre, hogy mindkét ország reform- politikát folytat. Sőt, mint Rogacsov szovjet külügymi­niszter-helyettes a csúcstalál­kozó előestéjén újságírók előtt kijelentette: mindkét or­szág rokonszenvvel figyeli egymás reformlépéseit. AMERIKAI CSAPATERŐSÍTÉSEK A vasárnapi panamai általá­nos választások után még alig zajlott a szavazatok összeszám- lálása, amikor már mind a kormányzat, mind az ellenzék elnökjelöltje egyaránt győz­tesnek nyilvánította önmagát. A helyszínen lévő, az Egyesült Államokból érkezett megfigye­lők — köztük Carter volt el­nök, aki 1977-ben az új csa­tornaegyezményt aláírta — úgy értékelte, hogy az ellenzé­ki jelölt 3:1 arányban aratott sikert az urnáknál. Később „elkeseredését” fejezte ki, amiért Noriega tábornok Pa­nama „erős embere” megha­misítja a „nép akaratát tük­röző eredményt”, és saját je­löltjének győzelmét akarja ki­mutatni. Ezután az amerikai megfigyelők távoztak, de mindkét panamai tábor egy­mást kölcsönösen vádolta ha­misítással, a szavazócédulák megsemmisítésével, erőszakos befolyásolással. Ezek után a választási bíróság semmisnek mondta és érvénytelenítette a választást. Washington és a panamai ellenzék hisztérikusan vála­szolt erre. Az Egyesült Álla­mok már régóta folytat hadjá­ratot Noriega távozásáért. Még Reagan elnöksége idején kábí- tószer-csemépészés és más tör­vényszegések vádját emelték ellene. Amikor pedig tavaly Del Valle akkori elnök a par­lament egy részének támoga­tásával lemondásra akarta kényszeríteni Panama „erős emberét”, s Noriega győztesen került ki az erőpróbából, Wa­shington továbbra is Del Val­lót támogatta, s menedéket adott neki. Az ellenzék egyre heveseb­ben tüntet Panamában, s Washington, mivel a Noriega elleni gazdasági szankciók ha­tástalanok voltak, most kato­nai nyomással kísérletezik. Bush elnök kétezer tengerész- gyalogost. vezényelt a Pana­mában levő támaszpontokon állomásozó tízezer amerikai katona megerősítésére. Az in­dok: a csatornán való hajózás szabadságának biztosítása, il­letve a Panamában élő ameri­kai állampolgárok védelme... Árkus István Magas szintű bonni diplomáciai eszmecsere Kohl—Se vmlnatlze találkozó Péntek délután egynapos látogatásra a nyugatnémet fő­városba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisz­ter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. Megérkezése után nem sokkal fogadta Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. Mururoa Francia atomrobbantás Franciaország pénteken a dél-csendes-óceáni államok tiltakozása ellenére végrehaj­totta idei első föld alatti atom­robbantását a Mururöa korall- szigeten levő kísérleti terepén. A robbanás hatóereje új-zé- landi mérések szerint 15 kilo- tonnás volt, azaz 15 ezer ton­na hagyományos robbanó­anyag feszítőerejével egyenér­tékű. Ez volt Franciaország 104. atomrobbantása, nukleá­ris kísérleteinek kezdete, 1975 óta. Legutóbb tavaly novem­berben robbantottak fel egy 100 kilotonna hatóerejű nuk­leáris szerkezetet. A kísérletek miatt Francia- ország meglehetősen népsze­rűtlen a dél-csendes-óceáni ál­lamokban. Közülük 11 ország 1986-ban aláírta a raratongai szerződést a térség atomfegy­vermentesítéséről. Lengyelország Eltörölt büntetés A lengyel kormány törvény- tervezetet fogadott el csütör­tökön arról, hogy az 1980. au­gusztusát követő időszakban politikai indíttatásból elköve­tett különféle bűncselekmé­nyek esetében — így például a sztrájkokkal, tüntetésekkel, vagy a szükségállapot rendel­kezése] megszegésével össze­függő esetekben — törlik a büntetéseket, vagy leállítják a folyó büntető eljárásokat, egy­szerűen meg nem történtnek minősítve azokat. Alois Mock osztrák külügy­miniszter fel fogja vetni az emberi jogok romániai megsér­tésének kérdését a helsinki fo­lyamat keretében május 30-án Párizsban kezdődő szakértői tanácskozáson — közölték pén, teken az osztrák külügyminisz­tériumban. A tájékoztatón elmondták, hogy Berta Braun asszony, Ausztria bukaresti követe csü­törtökön átnyújtotta a román hatóságoknak azt az emlékez­tetőt, amelyben Ausztria til­takozik az úgynevezett „szisz- tematizálási” program kere­tében végrehajtott falurombo­lások, a kisebbségek romániai helyzete és azoknak a szemé­lyeknek a letartóztatása miatt, akik aláírták a Nicolae Ceau­WCJÄKRÖVIDEN. ..■ ELTŰNT egy szovjet diplo­mata a Szovjetunió kenyai nagykövetségéről — jelentette a nagykövetség szóvivője pén­teken. Jurij Anyiszimovot — aki a nagykövetség első titká­ra és a konzuli teendőkkel megbízott tagja —, április 23-a óta nem találják. A helyi ha­tóságok nyomozást folytatnak felkutatására. INDONÉZIÁBAN május 10 —12. között megbeszéléseket folytatott Gombocz Zoltán ma­gyar kereskedelmi államtitkár a kétoldalú kereskedelmi, gaz­dasági kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. A szovjet vendég tájékoztat­ta a nyugatnémet kormányfőt a legújabb szovjet leszerelési kezdeményezésekről, amelye­ket a kancelláron kívül egy­öntetűen üdvözöltek az unió­pártok, valamint az FDP és az ellenzéki SPD is. Kohl a tárgyalásokról tájékoztatta a sajtót. Sevardnadze később hi­vatali kollégájával, Hans­Több százezer ember tünte­tett csütörtökön Jerevánban a Karabah-probléma mielőbbi megoldását követelve. A ha­tóságok által engedélyezett megmozdulásról a nyugati hír- ügynökségek moszkvai tudósí­tói adtak hírt. A különböző források sze­rint két-, illetve háromszáz- ezer főre becsült tömeg első­sorban azt sürgette, hogy má­jus 25. előtt hívják össze az örmény parlament rendkívüli ülését. (Május 25-én kezdődik Moszkvában a most választott törvényhozói testület, a nép- képviselők kongresszusának ülésszaka.) A szónokok azt is követelték, hogy azonnal bo­csássák szabadon az úgyne­vezett Karabah-bizottság őri­sescuhoz intézett tiltakozó le­velet. Válaszában Románia azt javasolta, hogy tartsanak két­oldalú véleménycserét, s tekint­senek el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataitól. Román részről ezzel kapcsolatban azt az ér­vet hozták fel, hogy Bukarest nem fogadta el a bécsi záró- dokumentum bizonyos pont­jait. Ausztria — hangoztatták az osztrák külügyminisztériumban — ebbe nem egyezett bele, és csak a szakértői értekezlet ke­retében kíván erről vitát foly­tatni Romániával. Dietrich Gehscherrel találko­zott. Ezen a tárgyaláson is a szovjet javaslatok ismerteté­sén kívül az elsődleges téma Mihail Gorbacsov főtitkár és államfő júniusi hivatalos lá­togatásának előkészítése, il­letőleg némely vitás pont tisz­tázása az akkor aláírandó megállapodásokkal kapcsolat­ban. zetbe vett tagjait. A nagygyű­lésen semmiféle rendbontás nem történt. Szemtanúk beszámolói sze­rint az érvényben levő kijárá­si tilalom ellenére május ele­jén több tüntetés volt az ör­mény fővárosban. A szomszédos Azerbajdzsán­hoz tartozó, de háromnegyed­részben örmények lakta Ka- rabah-hegyvidéki autonóm terület Örményországhoz csa­tolását már több mint egy éve követelik az örmények. A te­rületen súlyos nemzetiségi villongások voltak, s ezt köve­tően különleges irányítás alá helyezték Karabah-hegyvidé- ket. A szövetkezetek ellen szer­veztek huligánakciót fiatalok Türkmenisztán egyik városá­ban, Nebit-Dagban. A Pravda pénteki beszámolója szerint az eset még a győzelem napi ün­nepségek idején történt, s az összecsapásban két rendőr ko­molyabban megsérült, 15-öt a helyszínen részesítettek első­segélyben. A szovjet lap helyszíni' dúsítása szerint az olajbányá­szatáról ismert Nebit-Dag vá­rosában már napokkal ezelőtt hírek terjedtek arról, hogy rendbontások készülnek. A pártbizottság vezetői többször találkoztak a helyi fiatalokkal, s abban a hiszemben voltak, hogy sikerült lecsillapítani a hangulatot. Nem így történt, május 9- én több száz huligán valósá­gos pogromot rendezett: 19 szövetkezetét felgyújtottak, a helyszínre érkező tűzoltóautók közül hatot megrongáltak. A kivonuló járőrökre a fiatalok macskakövei kel támadtak. A rendőrség a huligánok közül — akik között sok ittas álla­potban volt — 47 embert őri­zetbe vett. A rendőrség vizs­gálatot indított az ügyben, s a városba érkezett a közép­ázsiai .köztársaság belügymi­niszterének helyettese is. A városban egyébként megerősíT tett rendőrjárőrök cirkálnak, írja végezetül a Pravda. A szövetkezetek — főként drága áraik miatt — bizonyos ellenérzéseket keltettek a Szovjetunióban. Történt ez amiatt is, hogy rendkívül je­lentős űrt kellett betölteniük, s nem alakulhatott ki megfe­lelő versenyhelyzet, figyelem­be véve azt is, hogy az ál­lami szektor változatlanul te­hetetlen és rugalmatlan, s az áruhiány jelentős árfelhajtó szerepet játszik. A TBILISZI TÜNETEKRŐL A Nemzetközi Vöröskereszt küldöttsége a tbiliszi kórházak­ban jelenleg ápolt 330 beteg megvizsgálása után egyértelműen megállapította: a betegek esetében súlyos lefolyású, ismeret­len hatóanyagtól származó mérgezés tapasztalható. A három­tagú svájci küldöttség — egy ideggyógyász, egy toxikológus és egy belgyógyász — egy hetet töltött Grúziában. A Vöröske­reszt delegátusainak tapasztalatairól a helyi orvosok számol­tak be az újságíróknak. Elmondták, hogy a betegek állapota változó: ciklikusan visszatérő rosszullétek, eszméletvesztés, emlékezetkihagyás, hasüregi fájdalmak tapasztalhatók náluk. Jellemző, hogy a kct-három napos javulás után visszaesnek az eredeti állapot­ba. Az orvosok hangsúlyozzák: a javulás nagyon lassú, eddig senkit sem tudtak gyógyultan hazaengedni. Pénteken a Német Szövetségi Köztársaságból 40 ezer nyugat­német márka értékű különböző gyógyszerféle érkezett Tbili­szibe. A gyógyszereket magánszemélyek gyűjtötték és mintául küldték el a grúz orvosoknak, hogy megállapíthassák, melyi­ket tudják hatékonyan használni. A Nemzetközi Vöröskereszt orvosainak véleményét helyi orvosok tolmácsolták az újság­íróknak, mivel a küldöttség csütörtökön este a késői órákban elutazott Tbilisziből. Orvosi vélemények szerint nem lehet ki­zárni az idegbénító hatású anyag jelenlétét a tüntetők ellen alkalmazott keverékben. Mint elmondták, az ismeretlen anyag vizsgálataik szerint a súlyosabban mérgezett férfiaknál nem- zésképtelenséget okozott. RÓJ MEDVEGYEV: ítéljen a történelem Hétfőn Kezdjük közölni Rój Medvegyev ítéljen a tör­ténelem című, a Kossuth Könyvkiadónál, ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajz érdekesebb részleteit. A hazájában hosszú ideig agyonhallgatott, most vi­szont egyre gyakrabban szereplő és nyilatkozó — a leg­utóbb képviselővé is megválasztott — szerzőnek ez a hatalmas, eddig többek között angolul, németül, olaszul megjelent, több mint 800 oldalas munkája lényegében Sztálin-életrajz. De több is annál: Sztálin személyes életén keresztül bemutatja a sztálininak nevezett korszak visszásságait és — ma már nyugodtan mondhatjuk — bűntetteit is. A kötet középponti alakja azonban Sztálin, s a szerző hatalmas magánarchívumára támaszkodva igen részletes, érzékletes, színes képet rajzol Sztálin po­litikai tevékenységéről, személyiségéről és magánéleté­ről. Bécs tiltakozik a romániai falurombolások miatt Ausztria az emberi jogokért Jereváni tüntetés, türkmén összecsapás Megmozdulás és huligánakció 1

Next

/
Thumbnails
Contents