Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A testület a Központi Bizottság soron következő ülését május 8-ára összehívta. A Politikai Bizottság javaslatot vitatott meg a nyugateurópai integrációs folyamattal összefüggő külpolitikai és külgazdasági stratégiánkra, amely kérdés a közeljövőben a Központi Bizottság napirendjén is szerepel. Megállapította: elképzeléseink célja egy olyan, a kilencvenes évtizedre szóló, átfogó Európa-politika elvi irányainak és összetevőinek meghatározása, amely nemzeti programként hatékonyan szolgálja a stabilizáció és kibontakozás megvalósítását, elősegíti felzárkózásunkat a fejlett országokhoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg a politikai pártokról szóló törvényjavaslatról folytatott társadalmi viták tapasztalatairól. A testület az 1989. március 14-ei ülése alapján átdolgozott törvényjavaslatokat — megerősítve a fővárosi, megyei és megyei jogú párt-végrehajtóbizottságok állásfoglalásával — alkalmasnak tartja arra, hogy a Minisztertanács minél előbb benyújtsa azt az Oszággyűlésnek. Javasolja ezért a Központi Bizottságnak, hogy foglaljon állást a törvényjavaslat koncepcionális kérdéseiben, s ajánlja elfogadásra azt az Országgyűlésnek. A testület az új alkotmánykoncepcióval összefüggésben áttekintette a bíróság korszerűsítésének alapkérdéseit. A Politikai Bizottság támogatja azt a felfogást, amely megfelelő garanciákat szándékozik kiépíteni a pártatlan és független ítélkező munka ellátásához, s ehhez igazítja egymástól elkülönülten az ítélkezés elvi irányításának és a bíróságok irányításának új rendszerét. Az a szándéka, hogy a bírósági szervezet működése biztosítsa az ítélkezés törvényességét, s feleljen meg a jogbiztonság és a célszerűség szempontjainak. Helyesli a testület az új bírósági szervezeti alapelveket. A Politikai Bizottság ülésén a Központi Bizottság politikai nyilvánosságról és áz MSZMP sajtópolitikájáról hozott állásfoglalásai megvalósítására készült feladattervezetet vitatott meg. A testület megállapította, hogy az MSZMP valamennyi szervezeti egységénél, a pártélet minden szintjén következetesen érvényesíteni kell az állásfoglalásban foglaltakat, biztosítva a pártszervek és -szervezetek munkájának nyilvánosságát. Leszögezte: az MSZMP kormányzó pártként minden eszközzel támogatja a kormány sajtópolitikájának korszerűsítését, az új tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását. A testület ezután a megyei pártlapok helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az újságok a pártpolitika megismertetését szolgálják, sajátos eszközeikkel segítik á helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példány számban találnak vásárlóra. A Politikai Bizottság ülésén megfogalmazódott: a korszerű követelményeknek megfelelően biztosítani kell a szervezeti lehetőséget is arra, hogy a megyei lapok és kiadók együttesen vállalkozva nyereség- érdekelt, önállóan gazdálkodó szervezeteket hozzanak létre. A piacra orientált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság megteremtése összhangban áll a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvállalatok önállóságának koncepciójára. A Politikai Bizottság megvitatta a soron következő központi bizottsági ülésre készülő előterjesztéseket is. — A testület orvosi konzílium véleménye alapján tájékoztatót hallgatott meg Kádár Jánosnak, a párt elnökének egészségi állapotáról. ■ rfi.'/r-r}'...."m BILPOMTIKAI KRéMÍKA A művelődési tárca vezetésére jelölt Glatz Ferenc történészszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kulturális, valamint ifjúsági és sportbizottságának tagjai tegnap a Parlamentben megtartott soron kívüli ülésükön. ® A Magyar Távirati Iroda pártszervezetének tagjai rendkívüli pártkongresszus összehívását javasolják. ® A Nyilvánosság Klub ügyvivő testületé állást foglalt a történelmi kutatás szabadságáról. ® Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal új.vezetője május elsejétől. ® A Sík Sándor Eszperantó. Cserkészközpont és a Magyar Béketársaság felhívást juttatott el az Országos Sajtószolgálathoz; tiltakoznak a játékfegyverek ellen. ® Az MDF csepeli szervezete szerint a napilapokban közzétett és a társadalmi csoportok által véleményezésre bocsátott párttörvény- szövegtervezetét lehetetlen megvitatni a kijelölt határidőig. ® Ülést tartott tegnap a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES I MEGYEI TINACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Ara: 4,30 forint 1989. MÁJUS 3., SZERDA lászlóle vonás Kedd reggel a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet május 1-jén, a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták le a Magyar Népköztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Chinoin kontra Vác A gázálarcos felvonuló jól szemléltette, hagy mennyire veszélyesek a felhalmozott mérgező anyagok (Tudósításunk a 3. oldalon.) Szovjet-magyar katárforgalom Két hónap alatt 250 ezer ember lépte át a szovjet—magyar határt, ami naponta átlagban 17,5 ezer fő ki-' és beutazását jelenti. A kárpátontúli területen, március 1-jén életbe lépett új utazási könnyítések tapasztalatairól a keddi Izvesztyija számolt be. Egy korszak végét jelenti Megkezdték a határzár felszedését a döntés meghozatalát magyar belügynek tekintik, ezért nem látták szükségét annak, hogy erről hivatalos tárgyalásokat folytassanak akár szocialista, akár más országokkal, s ehhez előzetes hozzájárulást kérjenek. A határőrség felkészült az elektronikus jelzőrendszer felszedésére, de nem zárkózik el attól sem, hogy a munkába bevonjon határ menti gazdálkodószerveket. A felszedés költségei előréláthatólag 35— 40 millió forintot tesznek ki. Az eltávolítással egy időben megfelelő szervezési intézkedések történnek, hogy a határőralakulatok enélkül is eredményesen tudják őrizni a határt. A 260 kilométer hosszú elektromos jelzőrendszer felszedése kedden Hegyeshalom térsége mellett a soproni, valamint a szombathelyi határőrNemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be kedden a hegyeshalmi tanácsházán, hogy a magyar—osztrák határon megkezdték az elektromos határzár, a jelzőrendszer felszedését. A 350 kilométer hosszú magyar—osztrák határon a 60-as évek közepén telepítették a rendszert 260 kilométer hosszúságban, akkori árakon több mint 150 millió forintos költséggel. Nováki Balázs ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokának első helyettese elmondta, hogy 1949-től a 350 kilométer hosszú magyar— osztrák és a több mint 600 kilométer hosszú magyar—jugoszláv határon hozták létre a különböző rendszereket: drótkerítést és aknazárat. Ezeket évek múltán felszedték, majd egy részüket újra telepítették. 1965-ben született meg arról a döntés, hogy a magyar—osztrák határon is meg kell szüntetni az aknazárat, és helyette elektronikus jelzőrendszert kell telepíteni. Ez máig működött. Megszüntetésére azért került sor — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón —, mert erre megértek a hazai politikai feltételek, s Ausztriával hagyományosan jók Magyarország kapcsolatai, A határ menti területek lakói már régóta kifogásolták az elektromos határzár fenntartását. A rendszert ugyanis az eredeti határvonaltól legalább 1,5—2,5 kilométeres ■ távolságban telepítették; a záron belül 25 kisebb település 4200 lakója élt, s csak külön engedéllyel közlekedhetett otthona és munkahelye között, járhatott ki a határba, ahol sok ezer hektár termőföldet művelnek. A jelzőrendszer felszedését maga a határőrség kezdeményezte, a javaslattal egyetértett a Belügyminisztérium, és jóváhagyta a kormányzat. A műszaki zárat 1990. december 31-ig távolítják el véglegesen, elsőként a frekventált területeken. A sajtótájékoztatón többek kérdésére válaszolva elmondták, hogy az illetékes szervek területek szakaszán is megkezdődött. A teljes magyar- osztrák határszakaszon megtörténtek az előkészületek az úgynevezett nyomsáv megszüntetésére is. (Ez a több méter széles, gondozott sáv kiegészítette a jelzőrendszert, arra szolgált, hogy a keresztülhaladók lábnyomait észleljék.) A nemzetközi sajtótájékoztató helyszíni szemlével fejeződött be, a résztvevők láthatták a jelzőrendszer eltávolításának kezdeti munkálatait, amelyek — mint hangoztatták — egy korszak lezárását jelentik, mert sohasem szabad még egyszer megismétlődnie annak, hogy Európában két ország határán ilyen és a korábbihoz hasonló rendszereket telepítsenek. Az elektromos határzár feloldásának külföldi visszhangjáról lapunk 2. oldalán számolunk be. ORSZÁGOS FELHÍVÁS FOTROL Az új agrárpolitika kezdeményezői s i ok időnk van vagy kevés — töprengtem egy tanácskozáson, miközben a felszólaló az időhiányt taglalta. Ugyanitt mások akkor is felolvasták írásos hozzászólásukat, ha előttük már többen elmondták szinte ugyanazt. Egy aktívaértekezleten pedig a „kinek van kérdése?" elhangzása után felállt egy résztvevő és hosszasan, kapkodóan anekdotázni kezdett addigi életéből. Hallgatói tíz percig derültek rajta, fél óra után azonban már türelmetlenkedtek. A levezető elnök csak a hangos zúgolódás után merte megvonni a szót a fáradhatatlan „kérdezőtől”. Szinte minden összejövetelen, megbeszélésen hallható a már tudott gondok ismertetése, bő lére eresztett mondanivaló. Igazságtalan volna név szerint említeni egy-egy szervezetet, egyesülést, hogy azután a többiek kárörven- dően mutogathassanak. Sok csoportosulás követi el azt a hibát, hogy elvész a lényegtelen kérdések dzsungelében, vagy a tanácskozás témájától eltérő dőlgokról vitázik. Alakuló gyűléseken gyakran olyan súlyt kapnak a társadalmi és a gazdasági jelenségekkel kapcsolatos bírálatok — például az áremelkedések kapcsán —, hogy éppen arra nem jut idő, amiért ösz- szejöttek, a megalakulásra. „Régi” szervezetek tanácskozást hívnak össze a megújulásról, s azután megelégednek a regionális gondok kiteregetésével és néhány személycserével. Pedig hát... Elnapolt napirendek késleltetik a közös platform és az iránymutató program kialakítását. Napjaink pezsgő politikai légkörében sokan ..kinyílnak”, s az is igaz, nogy voltaképpen, alig van lényegtelen kérdés, hiszen minden gend súlyos annak, akit érint. Ne felejtsük el azonban, hogy hazánkban a szólásszabadság nem csak a „független” szerveződések és a demokratikus átalakulás időszakának jellemzője és kísérője. Szólni a mindennapi életben tapasztalt hiányosságokról a korábbi években is lehetett. Hol "an azonban a lényegre törés, s hol az a törekvés, hogy én nemcsak demokratikus jogomat — a véleményformálás szabadságát — akarom gyakorolni, hanem használni is szeretnék a szűkebben és a tágabban értelmezett közösségemnek? Ha csak a szabad szólás fölötti örömömet szándékozom kiélni, akkor én is beszélhetnék órákon át érdektelenül. Meggátolni ebben a legtöbb összejövetelen úgysem mernének, mert azt gondolnák, hogy a demokratikus jogaimat csorbítják. „Tekintettel lehetne másokra is!” — szólnának esetleg közbe néhányan bátortalanul. Pedig nemcsak tekintetről, hanem szemléletről is szó van. Arról "a szemléletről, amely — a gyakran megmutatkozó, jó szándékú türelmetlenségnek megfelelően — valóban a cselekvést sürgeti és segíti, amely lényegre törő s nem veszélyezteti a tanácskozás határozatképességét. Jogom van — nemcsak a szóláshoz, hanem ahhoz is, hogy értelmes tanácskozás részese legyek, s ahhoz is, hogy a közös fejtörés után tudjam, hogy végül is mire jutottunk, mit szándékozunk tenni. Nem túl jó az — ami számos esetben előfordul —, hogy a megbeszélés után bizonytalanabbak és tanácstalanabbak vagyunk, mint előtte. Emiatt aztán a nyíltság és nyilvánosság nyíló virágai mellett kinőnek esetenként a bizalmatlanság, a gyanakvás tüskéi is: „mit is akar tulajdonképpen a másik, miért terelte el a szót?” | ó, ha van olyan közösség, ahol az embert meghallgatják, ahol kíváncsiak a véleményére. Az öncélú demokrácia azonban nem lehet céiia sem az új, sem a „hagyományos” szervezeteknek és csoportosulásoknak. i Elgondolkodhatnánk azon, hogy túl sok értekezleten mondjuk azt: most már a tetteken a sor.1 Kovács Gyula J A napokban alakult Pest megyei agrárreformkör kedden a fóti Vörösmarty Tsz klubhelyiségében tartotta programvitáját, amelyen az új szervezet fő törekvéseit jelölték ki. Elmondták, hogy a reformkor elsősorban a falun élő. a mezőgazdaságban dolgozó emberek érdekeit kívánja képviselni, s olyan agrárpolitikai programot kíván kidolgozni, amely az eddigieknél hathatósabban kifejezésre juttatja a mezőgazdasági termelés népgazdasági fontosságát, az életszínvonal-politikában és az ellátásban betol1 ött tényleges szerepét. Az érdekképviseleti szervezetként működő kör elengedhetetlenül fontosnak tartja az ágazatban az állami adminisztráció radikális csökkentését, a mezőgazdasági árrendszer liberalizálását, az agrárkereskedelem korszerűsítését, a paraszti jövedelmek rendezését és a falusi élletkö- rülmények javítását. A mező- gazdasági termelés feltételrendszere ugyanis egyre nyomasztóbb körülmények közé szorítja a mezőgazdasági termelőket — hangsúlyozták a tanácskozáson a • felszólalók. A paraszti munka leértékelődött, a hátrányos adottságú termelőüzemek leszakadtak a mezőnytől. A mezőgazdasági termelésben dolgozók azonban nem lehetnek csupán passzív szenvedői ezeknek a válságfolyamatoknak, aktív kezdeményezői akarnak lenrii egy új agrárpolitikának. A .reformkör megválasztotta öttagú vezetőségét, majd csatlakozásra hívta fel a megyék gazdálkodóit hasonló szervezetek, illetve az országos reformkörmozgalom életre hívására. A helyszínen máris több megye képviselői jelezték csatlakozási szándékukat a mozgalomhoz. Aszfaltszőnyeg Gödön a Tanácsköztársaság utca mintegy 410 méter hosszúságban új aszfaltréteget kapott. A munkát a Váci Városi Kommunális és Költségvetési Üzem dolgozói példás gyorsasággá! végeztek el. (Hancsovszki János felvétele)
