Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

2 1989. MÁJUS 3., SZERDA Megölték Szidónban Arafat személyes képviselőjét Párizsban tárgyal a elnöke Hivatalos látogatásra kedden reggel Tuniszból Párizsba } érkezett Jasszcr Arafat, a PFSZ V. B. elnöke. Az Antenna 2 -francia televíziócsatornának nyilatkozva Arafat azt mondta, ■ hogy a békéről fog tárgyalni a francia elnökkel. Kijelentette, , hogy „nem érzi találva magát” akkor, amikor Jichak Samir < izraeli miniszterelnök és más izraeli vezetők terrorizmussal ! vádolják őt. Nyilatkozatában Francois ’’Mitterrand francia elnököt az f elvek emberének nevezte, aki­vel meggyőződése szerint poli- > tikai, erkölcsi és emberi téren ' egyaránt megállapodásra tud jutni. Emlékeztetett arra, hogy Mitterrand elnök korábban két alkalommal is segítségére sie- tett a palesztinok ügyének: 1982-ben, amikor francia ha­jók fedélzetén menekültek a palesztin harcosok az ostrom­lott Bejrútból, majd egy évvel később az észak-libanoni Tri- poliból. Jasszer Arafat az Slyisée-pa- lotában megkezdte tárgyalását Francois Mitterrand francia el­nökkel. A palesztin mozgalom vezetőjének ez az első hivata­los látogatása egy nyugati nagyhatalomnál, a Biztonsági I Tanács állandó tagjánál. Pá­rizsban megkülönböztetett tisz­teletadással fogadták, olyan külsőségek közepette, amilye­neket egy Franciaország által önálló államként még el nem ismert államalakulat vezetőjé­nek a protokoll lehetővé tesz. Arafat a repülőtérről páncé­lozott gépkocsin rendőrmoto­rosok kíséretében ment egye­nest az Élysée-palotába. A lépcsősor tetején az elnöki hi­vatal protokollfőnöke fogadta és felkísérte Mitterrand elnök dolgozószobájába. A francia baloldali és polgár­jogi szervezetek, valamint egy­két neves zsidó személyiség üdvözölték, a jobboldali ellen­zék rosszallással, elutasítással, a francia zsidóság hetek óta erősödő tiltakozással fogadta Arafat látogatását. A francia zsidóság Arafat érkezésének előestéjén Párizs három pontján, ahol az elmúlt években zsidóellenes merény­letek történtek, kétórás néma virrasztással fejezte ki tiltako­zását Arafat meghívása ellen. A virrasztók között volt a jobboldali pártok több ismert vezető személyisége. Mitter­rand és Arafat találkozója több mint másfél óráig tartott, s a PFSZ V. B. elnöke elége­detten távozott az Élysée-pa- lotából. Arafat kijelentette, hogy megbeszélése Mitterrand el­nökkel hasznos és sikeres volt, remélhetőleg újabb ösztönzést ad a békének és a tárgyalásos megoldás keresésének a Kö­zel-Keleten. A francia elnöki szóvivő rö­vid nyilatkozatában leszögez­te, hogy Mitterrand a PFSZ V. B. elnöki minőségében fo­gadta Arafatot — méghozzá azért, mert o PFSZ az ENSZ határozatait elfogadva közvet­ve elismerte Izraelt és lemon­dott az erőszakról. Az elnök úgy véli, mondotta a szóvivő, hogy ebben a vonatkozásban Arafat algíri és genfi meg­nyilatkozásai képezhetik a bé­ke felé való haladás egyetlen alapját. A keddi megbeszélés során Mitterrand megjegyezte, hogy a PFSZ 1964-ben elfogadott chartájának fenntartása ellen­tétben áll fontos pontokon a palesztin nemzeti tanács al­gíri ülésszakán 1988. novem­ber 15-én elfogadott politikai programmal, ezért nézete sze­rint tisztázni kell a dolgokat. Mitterrand egyebekben tá­jékoztatást kért Arafattól, mi­ként vélekedik az izraeli kor­mány által a megszállt terüle­teken javasolt választásokról. Aggodalmát fejezte ki e meg­szállt területek lakóinak mai súlyos helyzetét illetően. Vé­gül jelezte Jasszer Arafatnak, Franciaország továbbra is azon munkálkodik minden ér­dekeltnél, hogy tartsanak nemzetközi értekezletet a Kö­zel-Keletről általa már java­solt feltételek mellett. Az elnökkel való találkozó­ja után Arafat a Crillon Szál­lóba hajtatott, ahol több fran­cia politikussal találkozik. El­ső megbeszélését Claude Cheysson volt külügyminisz­terrel tartja. Néhány órával azután, hogy Jasszer Arafat Párizsba érke­zett, ismeretlen tettesek meg­gyilkolták a PFSZ ^vezetőjének libanoni személyes képviselő­jét. Isszam Szélemet, mozgal­mi nevén Isszam Al-Loh-t, a dél-libanoni Szidón város egyik boltjában lőtték le. A merényletről Palesztinái biz­tonsági források adtak hírt. A részletek egyelőre nem isme­retesek. Isszam Szálem 1985 óta. te­vékenykedett Arafat szemé­lyes képviselőjeként Libanon­ban. Izrael Nemzeti gyásznap Izraelben kedden nemzeti gyásznapot tartottak, a máso­dik világháború hatmillió zsi­dó áldozatának emlékére. Dél­előtt tíz órakor országszerte szirénák szólaltak meg, két percre leállt valamennyi köz­lekedési eszköz, az emberek fejüket lehajtva adóztak a ná­ci koncentrációs táborokban elpusztultak emlékének. Jeruzsálemben a parlament épülete előtt — több más hely­színhez hasonlóan — túlélők és az áldozatok rokonai idéz­ték fel a zsidó áldozatok ne­vét, s az egybegyűltek koszo­rúkat helyeztek el az örökmé­cseseknél. A nemzeti gyásznapot az 1943-as varsói gettólázadás év­fordulója és a függetlenség napja közötti időszak felező­napján tartják Izraelben. Ausztria üdvözli a határzár lebontását A jószomszédság kifejezője Alois Mock osztrák külügy­miniszter üdvözölte, hogy Ma­gyarország megkezdte a mű­szaki határzár leszerelését. Várkonyi Péter magyar kül­ügyminiszterhez kedden in­tézett táviratában Mock a vasfüggöny lebontását úgy ér­tékelte, mint a két ország kö­zötti jószomszédi kapcsolatok magas színvonalának kifejező­dését és mint annak a tár­sadalmi reformfolyamatnak eredményét, amelyet Magyar- országon a nép, a parlament és a kormány elindított. Magyarország a szó fizikai értelmében is hozzálátott a vasfüggöny felgöngyölítésé­hez — írták keddi helyszíni tudósításaikban a nyugati hír­Allamfői tisztséget ajánlottak Szihanuknak A miniszterelnök javaslata Felajánlotta az államfői tisztséget Norodom Szihanuk hercegnek Hun Sen kambo­dzsai miniszterelnök — jelen­tették hírügynökségek az in­donéz fővárosból, ahol a kam­bodzsai kormányfő Szihanuk- kal, az ellenzéki koalíció ve­zetőjével és Son Sannal, a koalíció egyik csoportjának vezetőjével tárgyal előrelát­hatólag szerdáig. A hivatalos tárgyalások kez­dete előtt Hun Sen kedden külön tanácskozott Szihanuk- kal. A megbeszélés után a kambodzsai kormányfő sajtó- tájékoztatón jelentette be: meghívtuk Szihanuk herceget, hogy térjen haza és legyen ál­lamfő. Hun Sen szerint a herceg a javaslatra azt válaszolta, hogy hazatér, mihelyt a vietnami csapatok kivonulnak az or­szágból, és a kambodzsai kor­mány további engedményeket tesz. Hun Sen nem részletezte, milyen engedményekről volt szó, Szihanuk pedig egyelőre nem nyilatkozott a találkozó­ról. ügynökségek, miután a ma­gyar határőrség megkezdte a műszaki határzár lebontását az osztrák határon. Az AP, az AFP és a Reuter is megemlítette, hogy az el­múlt években túlnyomó több­ségben nem magyarok, hanem más szocialista országok pol­gárai próbáltak itt Nyugatra szökni. A Reuter szerint oszt­rák kormánykörökben aggód­nak. mert nagyon sok román állampolgár kísérelheti majd meg. hogy a szabaddá váló mezőkön át jusson el az áhí­tott célhoz, a traiskircheni menekülttáborba. Az APA osztrák hírügynök­ség beszámolt arról, hogy a hegyeshalmi sajtóértekezletet tartó magyar illetékesek hang­súlyozták: a határzár fölszá­molása szuverén és önálló ma­gyar lépés, erről egyedül Bu­dapest hozta meg a döntést. A határon nincs érvényben lőpárancs — emelte ki az APA. A magyar határőr csak akkor használhatja fegyverét ha közvetlenül megtámadják — idézte az illetékeseket az osztrák hírügynökség, s ki­tért arra is, hogy magyar rész­ről nem kívánnak foglalkoz­ni azzal, milyen esetleges in­tézkedéseket hozhatnak más államok saját polgáraik ma­gyarországi utazásának enge­délyezésével kapcsolatban. Ünnepség a Downing Streeten Évtizedes a „th rr A politikai világszínpad vitathatatlan primadonnáját, akit minden nyelven Vasladynek neveznek, május 4-én szűk kö­rű vacsorán köszöntik elvbarátai miniszterelnöki székfoglaló­jának 10. évfordulója alkalmából a Doming Street 10. patinás ebédlőjében. A vendégek között Sir Geoffrey Howe külügy­miniszter az egyetlen, aki 1979 májusában is helyet foglalt (akkor még a pénzügyminiszteri tárca birtokosaként) Marga­ret Thatcher asszony első kormányában. Nemcsak a kormány névsor változott meg a felismerhetet- lenségig az első kabinetülés óta eltelt évtizedben, hanem a brit konzervativizmus arculata Is. Új „izmus" keletkezett, amelynek névadója rányomta szemléletének és „államasszo- nyi” egyéniségének markáns jegyeit a szigetország egész gazdasági-politikai-társad almi tájképére. Amikor Csou En-lajt egy alkalommal a francia forra­dalom történelmi jelentőségé­ről kérdezték, a kínai állam­férfi így válaszolt: „még túl korai lenne megmondani.. Thatcher asszony kortársai­nak azonban nem sok kétsé­gük van aziránt, hogy Nagy- Britannia első miniszterelnök­nője — kormányzásának tíz éve alatt — kitörölhetetlenül beírta nevét hazája történeté­be. Még legádázabb ellenfelei sem vitatják, hogy a „thatcher­izmus” — egy második évti­zed esélyeitől csaknem füg­getlenül — immár maradan­dóan rányomta bélyegét a köz­gondolkozásra. A thatcherista értékrend mércévé — vagy vízválasztóvá? — vált a britek önszemléletében és a külvi­lágban róluk alkotott képzet­ben egyaránt. Thatcher asszony szavának súlya van a világban. Ahol megjelenik, mindig a figye­lem középpontjába kerül. Nemcsak azért, mert három egymást követő választási győ­zelme, és századunkban pél­dátlan politikai állóképessége a Nyugat rangidős kormányfő­jévé avatta, hanem, mert a házai sikereire épülő nimbu­szát a nyugati érdekek vas- következetességű képviselőjé­nek tekintélyével tudta páro­sítani. Ezért válhatott a mind­két világhatalom legmagasabb rangú képviselőjének megbe­csült tárgyalópartnerévé, kü­lönleges súlyt és szerepet biz­tosítva Nagy-Britanniának a kelet—nyugati párbeszédben. Magyarországnak különle­ges helye van a thatcheri vi­lágképben. Alighanem azért is, mert éppen Budapesten, a magyar paprika megízlelésé­vel kezdődött Thatcher asz- szony „keleti nyitása”. A foly­tatás pedig Mihail Gorbacsov „felfedezése” volt. A nyugati vezetők közül elsőként That­cher ismerte fel benne azt a szovjet vezetőt, akivel a Nyu­gat megegyezésre juthat. Ez a felismerése kulcsfontosságú­nak bizonyult a miniszterel­nök asszony személyiségéhez fűződő különleges brit nem­zetközi szerep kialakulásában. És persze abban is, hogy a legutolsó általános választáso­kat közvetlenül megelőző moszkvai látogatásának min­den várakozást felülmúló si­kere belpolitikailag is bősé­gesen igazolta a „keleti nyi­tás” bölcsességét. Thatcher asszony gyakran és szívesen emlékezik ma­gyarországi látogatásának „megragadó és felvillanyozó” tapasztalataira, amiként ezt legutóbb is tette, amikor Pozsgay Imre államminisz­terrel folytatott eszmecserét. A találkozót követően a brit közélet kiválóságai előtt Ma­gyarországot a sors országá­nak, a szabadság kelet-európai irányjelzőjének nevezte. K. T. Asuncion Paraguay új elnöke A Paraguayi Köztársaság új elnöke Andrés Rodriguez tá­bornok, aki február 3-án meg­döntötte a 25 éves Sroessnér- rezsimet. Nem végleges adatok szerint a szavazatok mintegy 75 százalékát szerezte meg a hétfői választáson, míg a pol­gári ellenzék vezére, Domingo Laino a voksok 20 százalékát. A választásra jogosult 2,3 mil­lió állampolgár közül 1,6 mil­lióan járultak az urnákhoz. Az Egyesült Államok asuncio- ni nagykövete a demokrácia útján tett előrelépésként érté­kelte András Rodriguez állam­fővé választását. Megegyezik a bonni és a római álláspont A rakéta-korszerűsítésről Lehetséges a kompromisz- szum a harcászati atomraké­tákról az Atlanti Szövetségben folyó vitában. Róma és Bonn azon fog munkálkodni, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia módosítsák állás­pontjukat, amellyel - mereven elzárkóznak a tárgyalásoktól a Szovjetunióval e témában — jelentette ki egybehangzóan Ciriaco de Mita miniszterel­nök és Helmut Kohl kancel­lár kedden, hosszú négyszem­közti megbeszélésük után tar­tott sajtóértekezletükön. A nyugatnémet kancellár a délelőtti órákban érkezett egy­napos látogatásra az olasz fő­városba. Mindketten találkoz­tak a megelőző napokban Margaret Thatcher brit mi­miniszterelnökkel, akit hiába próbáltak rábírni: tanúsítson rugalmasabb magatartást a rö­vid távú nukleáris rakéták kér­désében, amely jelenleg meg­osztja a NATO-t. A bonni és római álláspont közel megegyező: nem tart­ják szükségesnek, hogy az At­lanti Szövetség most döntsön e fegyverfajta korszerűsítésé­ről (amit Washington és Lon­don szorgalmaz), és hívei an­nak, hogy induljanak tárgya­lások — a Varsói Szerződés ajánlatának megfelelően — ezekről a rakétákról is. A rakéta-korszerűsítés elha­lasztását támogatja a NATO- ban Belgium, Hollandia, Fran­ciaország, Spanyolország és Görögország is. Amint meg­figyelők rámutatnak, volta­képpen nem is korszerűsítés, amit .Washington szorgalmaz, hanem új atomeszközök had­rendbe állítása, miután a je­lenleg 120 kilométer hatótá­volságú Lance rakétákat 480 kilométer hatótávolságú válto­zattal kívánnák felcserélni. HELSINKIBEN az ózonréte­get romboló klórfluorkarbon (CFC) vegyületek gyártásának teljes megszüntetéséről 71 or­szág képviselőinek részvételé­vel kedden négynapos nemzet­közi tanácskozás kezdődött. A konferencián Magyarország képviseletében részt vesz Ma róthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. FEGYVERVÁSÁR. Minden idők egyik legnagyobb fegy vervására nyílt meg kedden a török főváros határában. Az ötnapos vásáron 22 ország 615 fegyvergyártója mutatja be legújabb fegyverrendszereit és harci repülőgépeit. A diktátumok korszaka lejárt Interjú Balogh Pállal, a megyei pártbizottság titkárával A diktátumok korszaka az MSZMP-n belül is lejárt. A párt­tagok már nem fogadják el, hogy minden lépésüket felülről diktálják. A régi rossz gyakorlat — az úgynevezett sztálini modell — helyett, amikor határozatokkal utasították az alap­szervezeteket, ma sokkal inkább a tájékoztatás, a közreműkö­dés, a segítés a pártbizottságok feladata. Az igazsághoz tartozik, hogy a funkcionáriusok döntő többségének — akik megértették, miben áll a pártdemokrácia — egy ideje eszébe sem jut, hogy diktáljon. Ahogy az MSZMP Pest Megyei Bizottságának sem, mely legutóbbi állásfoglalásával meghatározta területeinek, munkabizottságainak, munkatársainak feladatait, munkamód­szerét. • A többpártrendszer meg­születése, a párton belüli plat­form, véleményszabadság tör- vényesítésének körülményei között miben látja a megyei pártbizottság, mint testület, S az ott dolgozó politikai mun­katársak feladatait Balogh Pál, a Pest megyei pártbizottság tit­kára? — A megyei pártbizottság testületé döntéseivel saját fel­adatait határozza meg, s nem a pártszervezetekét. Szerepet vállal a megye párttagjaira tá­maszkodva a politika formálá­sában, közvetíti véleményüket, s ezzel párhuzamosan koordi­nálja a központi döntések me­gyei végrehajtását. • Melyek azok a legfonto­sabb stratégiai jellegű kérdé­sek, amelyekkel az MSZMP Pest Megyei Bizottságának kell foglalkoznia, útmutatást ad­nia? — A lakosság életkorúimé- nyeit, közérzetének javítását szolgáló szakértői elemzéseket kell készítenünk, s ha egy- egy kérdésben alaposan meg­ismertük a helyzetet, javasla­tokat dolgozunk ki. Ilyenek például az egész megyére vo­natkozó területfejlesztés, te­lepülésfejlesztés elvei, s a megoldás hogyanja. Vagy az elmaradott térségek fejleszté­se, a környezetvédelem, a ke­reskedelmi ellátás folyamatos javítása, az infrastruktúra korszerűsítése. Ugyanakkor vizsgáljuk a kormány gazda­ságpolitikáját, helyi valóra váltásának legcélravezetőbb eszközeit, az agglomeráció és Budapest, vagy a szomszédos megyék viszonyában. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a lakos­ság közérzete javuljon, s tö­rődni akarunk a szociál-, a foglalkoztatás- és a művelő­déspolitika maradéktalan va­lóra váltásával is. A közélet tisztasága, a közbiztonság ala­kulása minden korábbinál fon­tosabb számunkra. S ha párt­tag, kommunista az, aki ez el­len vét, nem nyújtunk számá­ra védelmet. • Gondoltak arra, hogy az Ifjúsággal, az értelmiséggel, az érdekvédelmi szervezetekkel, így például a Kiszöwel, a Te- szövvel, a Gazdasági Kamará­val másként kellene foglalkoz­ni? Hogyan viszonyulnak az alternatív mozgalmakhoz? — Az értelmiséggel, a fia­talokkal folyamatos párbeszé­det szeretnénk kialakítani. Tá­maszkodni elgondolásaikra, észrevételeikre akkor, amikor a megye közéleti, gazdasági. kulturális fejlődését célzó programokat dolgozzuk ki. Hasznosítani szeretnénk a szakszervezet vagy a megyei tanács tevékenységének ta­pasztalatait is. S természete­sen figyelembe vesszük, mér­legeljük az alternatív elképze­léseket, megoldási javaslatokat is, bármilyen szervezettől ér­kezzenek, ha azok szűkebb pátriánk, nemzetünk fejődését szolgálják. • Rengeteg határozatot hoz­tak az utóbbi évtizedekben az irányító pártbizottságok. Ha a jövőben nem ezek segítségével tartják a kapcsolatot a kom­munistákkal, az alapszerveze­tekkel, akkor hogyan? — A megyei pártbizottság csak olyan kérdésekben hoz testületi döntést, melyek min­den településre vagy több tér­ségére vonatkoznak. De ezek a határozatok csak arról szól­nak. azt szabályozzák, hogy nekünk mit kell tenni a meg­valósításért. A tagság egészét érintő kérdésekben pártaktí­vákat rendezünk. A széles kö­rű. a társadalom minden ré­tegét érintő döntések előké­szítéséhez, meghozatalához el­engedhetetlen a nyilvánosság, a társadalmi ellenőrzés. Más pártok kritikai észrevételeit, javaslatait véleményünk, ál­lásfoglalásaink kialakításakor szintén figyelembe vesszük, ami ésszerű s célszerű javas­lat. a megye egészének érde­keit szolgálja, az függetlenül attól, hogy kitől származik, mindenki számára nyereség. Nem akarjuk csorbítani a tár­sadalmi szervek, testületek önállóságát, nem döntünk he­lyettük, de a felelősséget sem vállaljuk. • Ml lesz a feladata a jö­vőben a megyei pártbizottság tagjainak? Az apparátus által kidolgozott anyagra ugyanúgy bólinthatnak majd, mint tették harminc-negyven éven át? — A pártbizottság tagjai sze­mélyes felelősséggel tartoznak választóiknak, del egálóiknak a testületben végzett munkáért. Igaz, ezután ehhez meg is kapnak minden szükséges in­formációt, segítséget. Belete­kinthetnek dokumentumokba, konzultálhatnak a téma szak­értőivel. Ily módon mindenki a maga területén segítheti elő, hogy a pártbizottság és a tag­ság közötti távolság csökken­jen, mely bármily egészség­telen is volt, de évtizedeken át élt, létezett • A határozati, diktátum! korszakkal az MSZMP, s Így Pest megyei bizottsága is le­számol. Tehát alulról építke­zik. A tagság szava, akarata a döntő. De mit esinál akkor az apparátus? Mi a feladata? — A szolgálat. A régi merev osztályszervezetet megszüntet­tük. Állandó munkacsoportok, mégpedig egymással folyama­tosan kapcsolatban lévők dol­goznak a lényegesen kisebb létszámú, ám jobban felké­szült, szakosodott apparátuson belül. Szükség esetén ideigle­nes munkabizottságokat is életre hívunk, például a vá­lasztások előkészítésére. S köz­ben az apparátust, ahogy em­lítettem. csökkentjük, az idén szeptember 30-ig húsz száza­lékkal. A megújulást, azt. hogy az MSZMP valóban reform­párt. nemcsak szavakban hir­detjük. hanem szervezeti, elvi változásokkal is érvényre jut­tatjuk Pest megyében. Varga Edit V

Next

/
Thumbnails
Contents